Szolnok Megyei Néplap, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-15 / 62. szám

1969, március 15, SfeOLNOK MEGYEI NÉPLAP Ütvén évvel ezelőtt Miről írtak a Szolnok megyei újságok? i A Jászsági Néplap már­cius idusát köszönti. „Tava­szi szellő zászlókat lenget-•• Pillanatra megáll a régi-régi magyar lélek s kérdi a szel­lőtől, miért lenget ma e na­pon mégis más színű zászlót, mint a magyar zászlót?--. Nekem van egy szent meg­győződésem... Hiszem és megvallom, hogy az igaz magyar vért nem lehet ha- zafiatlansággal inficiálni. Ép­pen azért nem félek én, ha a nemzetiszín zászló mellett vörös zászlót is látok lobog­ni... A mi forró szívünk megtanult a magyar hazá­ban mást is szeretni. Meg­tanultuk — sajnos ha nem is mindannyian —, hogy szeressük ellenségeinket is, szeressük azt is, aki nem magyar.. Ezt hirdeti ez a pi­ros zászló. Nem a magyar szent érzések ellen kiált az, nem a magyarság megtaga­dása a piros zászló... tüzes szeretet, az összes nemzetek, a világ minden emberének, azon benső felebaráti szerete- tének hangosan kiáltó szim­bóluma... BB.” (Bánhegyi Béla főmunkatárs.! A cikk inspirálója nyílván egy má­sik oldalon megjelent hír volt: „Zászlóavatás. Vasár-' nap délután avatja fel vö­rös selyemzászlóját nagy ün­nepségek közepette a föld­munkások szervezete. Vonu­lás a munkáskörből indul,ki, a temető előtti térségre, ahol az ünnepség lezajlik-” (Egy másik tudósítás szerint a földmunkások szervezetének már több mint 600 tagja van.) Természetesen nemcsak az SZDP szervezi a földmun­kásokat. a Mezőtúr és Vi­déke a Kisgazdapárt szer­vezkedéséről ad hírt: „Pol­gártársak!... A földművesek és kisgazdák társadalmilag és gazdaságilag megszerve­zett alulírott szövetkezete is elérkezettnek látja az időt a‘politikai térre való lépés­nek (!) s megértve a kor intő szavát, meg akarja szervez­ni a Mezőtúri Kisgazda Pár­tot.« A Kisgazdapárt általá­nosan ismert programját népgyűlésen ismertetni fog­juk... A Mezőtúri Földmű­ves Szövetség.” És megjele­nik, hazafias, pufíogó frázi­sok tömegével a székelyekre hivatkozó ellenforradalmi szervezkedés is: „Székelyek, Erdélyiek!... jöjjetek el, ala­kítsuk meg a mezőtúri szé­kely egyesületet.... A szé­kely intéző bizottság.’’ A nagy szervezkedés oka: az elkövetkezendő választá­sok. A Törökszentmiklósi Újság így ír róla: „Képvise­lőválasztások — lesznek 4 hét múlva... A mai forra­dalmi kormány és a mögöt­tük álló politikai pártok vannak hivatva adni a nép­kormánynak az erkölcsi ala­pot... A forradalom, a nép- szabadság, az emberi jogok megvalósítói a szervezett szociáldemokrata munkás­ság, katonaság, a Károlyi párt, nyugodt, komoly mél­tósággal tekintenek a válasz­tások elé... Emellett, a for- x-adalmi magyar nép lova- gias, nagylelkű elnézésével egész sereg reakciós, hirte­len megalakult, vagy csak cégtáblát cserélt honmentő párt készülődik megvívni önző, kapzsi vágytól sarkallt küzdelmét a népjogok, az em­beri jogok világos igazsága ellen... Ha széthúzunk... ha zavarokra, harcra kerül sor, gondolja meg mindenki jól —. Németország példája mu­tatja — a kommunistáknak, a bolsevizmusnak készül termő melegágya... Mienk a győzelem! Velünk a jog, ve­lünk az Igazság! Velünk az Isten!” — írja a magát szo­ciáldemokrata sajtóorgánum­nak valló újság. Közben Szolnokon a mun­kásság és a balra tolódott Munkástanács egyre inkább kézbeveszi az élet irányítá­sát. Március 9-én a párt­gyűlésen a város életének döntő fordulatáról esik szó: „Pálfy elvtárs bejelentette, hogy a párt napilapot indít... Felhasználjuk ez alkalmat arra, hogy az új lapot, a ,Szolnoki Munkást’ üdvözöl­jük. Csak örömünkre szol­gál, hogy a magasztos esz­mékért folytatott küzdel­münkben olyan segítőtársat nyerünk, mely az egész szol­noki szociáldemokrata párt állásfoglalását fogja híven visszaadni. Azon remé­nyünknek adunk kifejezést, hogy az új lap részéről meg­értéssel fogunk találkozni és közösen fogunk küzdeni azon eszmékért, melyeknek meg­valósulása egy szebb és bol­dogabb Magyarországot je­lent- — Hisszük, hogy a ,Szolnoki Munkás’ minden­kor a munkásság érdekeit fogja képviselni, s hű lesz nevéhez. A Haladás menni fog tovább is kitűzött útján, amelyen mindenkor talál­kozni remél a .Szolnoki MunkássaF. Mégegyszer üd­vözöljük a ,Szolnoki Mun­kást’.” Ezzel Szolnok megye sajtótörténetében a forrada­lom eredményeként, a mun­kások kezdeményezésére új korszak indult: a többi nagy vidéki város mintájára na­pilap jelent meg Szolno­kon is. A dokumentumsorozatot összeállította: Barbarits Miklós Az elzárást „választották Két ügyirat fekszik a tö­rökszentmiklósi városi ta­nács szabálysértési előadójá­nak asztalán. A tárgy mindkettőnél: jogtalan ipar­űzés. Tulajdonképpen más összefüggés nincs közöttük, mint a feltűnő hasonlatos­ság. Nézzünk az iratokba: Búzás Ferenc törökszent­miklósi lakos ellen tavaly ősszel érkezett feljelentés. Iparigazolvány nélkül vál­lalt különféle ács-, kőműves munkákat Egy ízben telje­sen új házat építtettek vele, amiért több mint tizennyolc- ezer forint munkadíjat kért. Kuncsaft mindig akadt — talán túl sok is. Búzás „nem győzte” a munkát, s több megrendelőjétől csak az elő­leget vette fel. Amikor a sza­bálysértési eljárást megindí­tották ellene, s kiszabták a méltán megérdemelt 2500 fo­rintos bírságot, gondolt egyet, s odébbáll! Az ország egyik részéből a másikba vándorolt, váltogatta mun­kahelyeit. A büntetés ösz- szegét máig sem tudták fize­téséből letiltani­A másik szabálysértő, Kardoss József, szintén tö­rökszentmiklósi. „Sorstársá­hoz” hasonlóan, ő is kőmű- veskedett. Igaz, ő nem csi­nált soha félmunkát; min­dent elvégeztetett segéd­munkásával. Főleg más vá­rosokban, községekben tevé­kenykedtek. Kardoss jogta­lan iparűzésből tizenkétezer ötszáz forint haszonra tett szert. A szabálysértésért szin­tén 2500 forintot róttak rá, s mondani sem kell, a fize­tés ebben az esetben is el­maradt. Kardoss ugyanolyan megoldást választott, mint Búzás. A büntetést azonban egyi­kőjük sem kerülheti el: a szabálysértési előadó most a pénzbírságot 25—25 napi el­zárásra változtatja át. Az ifjúsággal az ifjúságért Beszélgetés az Országos Ifjúsági Kulturális Fórum tanácskozásáról Szolnok megyéből tíztagú küldöttség utazott Budapest­re, hogy résztvegyen a fórum munkájában. A küldöttség egyik tagját. Széplaki Kata­lint. a Szolnok Megyei Ta­nács V. B. Művelődésügyi Osztálya, Népművelési Cso­portjának vezetőjét kértük meg. hogy tájékoztassa olva­sóinkat a tanácskozásról. — A Magyar Néphadsereg Központi Klubjában ren­dezték meg a plenáris ülése­ket, és ott tartották a szek­cióüléseket is. Méhes Lajos, a KISZ K. B. első titkára tartotta a megnyitót, utána Kárpáti János a KISZ K. B. titkára mondta a beveze­tő előadást. Többek között beszélt ar­ról, hogy a KISZ-nek milyen feladatai vannak az ifjúság korszerű, szocialista tartalmú műveltségének kialakításá­ban. Nehéz a szocialista tu­dat szintjét megállapítani. Bár ezen a téren is jelentős előrehSladás történt, a tudat fejlődése még mindig elma­rad a gazdaság fejlődése mögött- Eredményesebbé kell tenni a tudományos világ­nézetre nevelést. A népmű­velés jelenleg túlságosan művészet-centrikus. — Mi a véleménye a ple­náris üléseken elhangzott felszólalásokról ? — Rendkívül sokféle hoz­zászólás hangzott el. Vala­mennyi olyan kérdésről szó esett, amely megyénkben is felvetődött az országos ta­nácskozást mepciaT-ő járási, városi, majd a megyei ta­nácskozásokon. — Bárdi Imre elvtárs a megyei tanács vb elnökhe­lyettese szintén az első napi plenáris ülésen szólalt fel. — Igen. A problémakört két részre osztotta, általános népművelési és speciálisan az ifjúságot érintő kérdésekre, amelyek természetesen sok szempontból összefüggenek. Elmondta, hogy a tanácsok nagy figyelemmel kísérték a kulturális fórumok munká­ját, s mindenhol megtárgyal­ják az ifjúságpolitikai fel­adatokat. Beszélt a népmű­velés káderhelyzetéről, meg­említette, hogy a népműve­lők helyzete vidéken rosz- szabb, mint a pedagóguso­ké, holott ők is igen fontos munkát végeznek. A népmű­velés anyagi alapjai szét- forgácsolódnak, nagyobb kon. centrációra volna szükség Elismerően említette az if­júsági klubmozgalom sikere­it, majd a községi művelődé­si házakról szólva felvetette, hogy jó volna, ha a községek hosszúlejáratú állami köl­csönt kaphatnának művelő­dési ház építésére, mivel sa­ját anyagi erejűikből erre nem futja. — Szekcióülések is voltai:■ Mondana erről valamit? ■— Két szekcióban folyta­tódott a munka. Az első té­mája: „A KISZ .szervezetek és a közművelődési intézmé­nyek együttműködése a fia­talok szabadidejének korsze­rű és hasznos eltöltésében. A másodiké: ,,A korszerű művelődési tevékenység sze­repe a fiatalok ízlés és tu­datformálásában. A KISZ szervezetek feladatai az ifjú­sági műkedvelő művészeti mozgalomban”. — Melyik szekció munká­jában vett részt? — Az elsőben. Itt Simon László, a KISZ ,K. B. kultu. rális osztályának munkatár­sa tartott bevezetőt, majd Kamarás Rezső a Népműve­lési Intézet Felnőttnevelési Osztályának vezetője mon­dott vitaindítót, a tanácsko­zás munka jellege elsősorban a szekció üléseken mutatko­zott meg. — Ügy tudjuk, felszólalt a szekcióülésen. Kérem is­mertesse az ott elhangzotta­kat. — Elmondtam, hogy véle­ményem szerint a KISZ úgy­nevezett szabadidős határo­zata jó hatással volt a nép­művelési munkára- A szak­körök. klubok, műkedvelő együttesek' működtetése a jövőben is fontos feladat Csak úgy oldható meg sike­resen, ha a KISZ és a kü­lönböző intézmények vezetői jó kapcsolatot alakítanak ki. Szükséges, hogy a népműve­lők ismerjék a KISZ prog­ramját és segítsék elő a meg­valósítását Ez nem nehéz, mert a népművelők jelentős része fiatal, sokan maguk is KISZ vezetők. — Sok megoldatlan kérdés van a középiskolák KISZ rendezvényeinek és különfé­le együtteseinek szakmai irányításában. Itt is nagyobb szükség lenne a népművelők segítségére, hiszen a tanári képesítés nem ad erre is feltétlenül és automatikusan szakértelmet. Nem biztos, hogy egy jó irodalomtanár, irodalmi színpad vezetésében is képes jó eredmények el­érésére. / — Fölvetettem, hogy kevés szó esett a KISZ szervezetek és a könyvtárak kapcsolatá­ról, a múzeumok, zeneisko­lák, mozik és a KISZ kapcso­latáról pedig szinte egyálta­lán nem beszéltek. — Eredményesnek tartja-e a tanácskozást? — Feltétlenül eredményes­nek tartom. S, hogy ez nem­csak az ón véleményem, bi­zonyítja az is, hogy a résztvevők elhatározták: bi­zonyos idő után újra össze­hívják az Országos Ifjúsági Kulturális Fórumot. Néhány hónap múlva összeül az or­szágos népművelési konfe­rencia. Napirendjén már sze­repelni fognak a mostani fó­rumon felvetett kérdések is­Bistey András Mit főzzünk holnap? CSONTLEVES CÉRNAME­TÉLTTEL EGYBEN SÜLT FEHÉRPE­CSENYE, PUNCSBOMBÁK Fehérpecsenye Hozzávalók: 60 dkg fehér- pecsenye, 5 dkg zsír vagy olaj, 1 kis fej hagyma, 10 dkg füstölt szalonna, 1 kis kanál paradicsompüré, 1 szál babérlevél, 1 gerezd fok­hagyma. paprika, só. A fehérpecsenyét hártyái­tól megtisztítjuk és besózzuk. Ha a húst túl vastagnak ta­láljuk, hosszában kettévág­juk. A zsírt megforrósítjuk, és a .húst mindkét oldalán átsütjük. Utána hozzáadjuk az apróra vágott hagymád egy csöves paprikát, paradi­csompürét vagy 1—2 darab nyers paradicsomot, babérle­velet. fokhagymát, és kevés víz gyakori hozzáadásával fedő alatt másfél-két óráig puhára pároljuk. Ha már puha a hús (a pecsenye-villa könnyen belemegy), zsírjára sütjük, hogy mindegyik ol­dala jól átpiruljon. A húst kivesszük, a rozsdásra süli zsírhoz 1 dl vizet öntünk, jól felfőzzük és tálaláskor a vé­konyan felszeletelt hús alá öntjük. A szalonnaszeleteket a húsúk tetejére helyezzük. Burgonyát vagy gombás rizst adunk hozzá. Puncsbombák Vásárolunk egy kész piskő. ta tortalapot, kockákra vág-* juk és mély tálba téve, meg­hintjük 3 evőkanál kakaóval 3 evőkanál porcukorral, adunk hozzá 2—3 evőkanál eper-jamot egy ded rumot és annyi tejet, hogy ne lágy, de azért könnyen formálható masszát kapjunk- Díonyi bombákat formálunk belőle, mindegyikbe 1—1 rumos- meggyet teszünk, és tortada­rába hempergetve, desszert- papírban tálaljuk. C*zép korszak vége köze- ^ ledik a karcagi mező- gazdasági technikumban. Tíz év után megszűnik a felsőfo­kú képzés, hét esztendő el­teltével véget ér a levelező oktatás. Az utolsó levelező évfolyam is utolsó tanévébe lépett. Harmincötén vannak. Harmincnégy férfi és egyet­len nő. Az utolsó évfolyam □ Az egyszem női levelező hallgató Nagy Lászlóné a tiszagyendai Lenin Tsz-ből: — Ma sem eldöntött még; nőnek való pálya-e a mező- gazdaság. Én szeretem. Igaz a férjem a Lenin Tsz egye­temet végzett főagronómusa. Családi szakma nálunk a nö­vénytermesztés. De más cél is ösztönzött. Én vagyok a tsz népművelési ügyvezetője. Hogy illik a kettő össze? Na­gyon egyszerűen. Hiszen hogy tudná megértetni magát az a népművelő, aki nem isme­ri azt a munkát, amit az üzemben végeznek a munka­társai? Hogy találja fel ma­gát, hogy tud az emberek se­gítségére lenni, ha nem tud eligazodni szakmájukban? Igaz, nem könnyű, s talán érthető is, hogy kevés nő vág bele. Nekem a férjem sokat segít a tanulásban. De a gyakorlatokon, különösen a gépesítésin, hátrány nőnek lenni. Évenként négy alka­lommal egy hetet benn töl­tünk az intézetben kötelező konzultáción. Ilyenkor hol az egyik, hol a másik nagy­mamához küldöm a gyereket. környék üzemeinek, lehetővé tette, hogy azok a vezetők megszerezzék a képzettséget, akik korábban nem tanulhat­tak, de nagy gyakorlatot sze­reztek már a termelés irá­nyításában. Mint Ficzek Béla, a jász- kiséri Kossuth Tsz elnökhe­lyettese is: — Éppen jubilálok a ta­nulásban. fiz éve léptem be a tsz-be. Addig édesapámmal együtt dolgoztam, magángaz­dák voltunk. Ahogy belép­tem, rögtön beiratkoztam Jászberényben a 2 éves szak­iskolába. Evés közben meg­jött az étvágy. Utána a tö­rökszentmiklósi technikum levelező tagozatán képesítőz­tem. És rögtön Karcagra a felsőfokra. A mi szövetkezé- tünkben érdemes tanulni. — Ahogy szaporodtak a bizo­nyítványaim, úgy nőtt a be­osztásom. Sokszor helyette­sítem az elnököt távollétében, s tudom mit jelent a tanu­lás. Egyetemet, felsőfokot végzett szakemberek dolgoz­nak a tsz-ben, joggal elvár­ják, hogy aki irányítja őket, értsen munkájukhoz. Sajnál­juk, hogy megszűnik a leve­lező oktatás Karcagon, még többen jöttek volna szövetke­zetünkből. nagyüzemi gyakorlat birto­kában. Mi is sokat nanultunk tőlük. Amit elméletben taní­tottunk, annak a gyakorlati megvalósításáról sok-sok pél­dát elmondtak nekünk. Az intézet minden évben közvéleménykutató lapokat küldött ki a végzett levelező hallgatóknak. Név nélkül kérték a válaszokat: hogy voltak megelégedve Karcag­gal, utólag mit hiányolnak az oktatásból? íme a legutóbbi vélemények: „Aki Karcagon végzett, nem kell szégyenkez­nie a szakmában”. „Amit egy mezőgazdásznak tudni kell, azt ott mind tanítják.” „A tanári karról csak elismerés­sel szólhatok.” S 0 l£j • Százkilencvenhét oklevél. Ennyi felsőfokú technikust adott a karcagi növényter­mesztési technikum levelező tagozata. Fennállása alatt nagy űrt töltött be: szakem­bereket adott a megye és a Az intézet vezetői, az oata- tó testület megszerette a le­velezőképzést az évek során. Azt mondja Erős András igazgató: — Szerettünk velük fog­lalkozni. Felnőtt emberek, Csőké József, az abonyi Kossuth Tsz agronómusa me­gyén kívüli ember: — Régi, elavult jegyzetek vannak forgalomban a felső­fokon. De az előadások kitű­nően, mindig a legfrissebb gyakorlati példákra épülnek. Most például K. Tóth Fe­renc üzemszervezéstani órájá­ról jöttem. Ebben szinte min­den új, minden megváltozott, s a tanár úr már azt adja. Esténként a hálótermekben még kis szakmai ankétok vannak. Ott is sok mindent tanultam a Szólítok megyei kollegáktól. ne lennének „karcagiak”. — Csak néhány példa. Itt e le­velező tagozaton végzett Mo- nori Imre, a Karcagi Állami Gazdaság főagronómusa, Csi­kós Ferenc, a jászfényszarui Béke, Pocsai Károly, a kis­újszállási Kinizsi Tsz elnöke. Az utolsó évfolyamon is vannak a mezőgazdasági szakmában már nevet szer­zett hallgatók. Andrássi Imre, a tiszaíöld- vári Lenin Tsz főállatte­nyésztője is: — Éppen húsz esztendeje végeztem középfokon, azóta gazdálkodom. Ha nem sze­rénytelenség, vittem valami­re. A Lenin Tsz állattenyé­szetét már meg lehet nézni. Törzstehenészetünk a boldog- , háziakkal vetekszik. Á húsz esztendős gyakorlat sok könnyebbséget jelent a ta­nulásban. De őszintén meg­mondom nehezebb, mint gondoltam. Magas a követel­mény. Rá megy még az alap- szabadságom is, s a legtöbb kollega így van vele, mint hallom. Ezzel együtt nagyon jó volt a levelező oktatás, hiszen nekem is hol lett vol­na alkalmam tovább képez­nem magam? E 0 Nincs is talán a m ^ '■ on mezőgazdasági üzem. ahol Utolsó évfolyam, aztán vé­ge Karcagon a levelező tanu­lásnak. Az intézethez befutó jelentkezéseket más megyék­be, távoli helyekre küldik to­vább. Sajnálják az oktatók, sajnálják a megye mezőgaz­dasági üzemei, a megye veze­tői is. A karcagi felsőfokú le­velező oktatás megszünteté­sét már eldöntötték a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. Minden ar­ra vall, elég elhamarkodot­tan. — borzuk —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents