Szolnok Megyei Néplap, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-30 / 74. szám
1969. március 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A szövetkezetek számottevő tényezői társadalmigazdasági fejlődésünknek. A népgazdaság csaknem minden ágazatában életképes formának bizonyultak. A szövetkezetek 1950-ben a mező- gazdasági termelés 4.1; az ipari termelés 1.2; az építőipari termelés 5.7°/0-át adták, a kiskereskedelmi és vendéglátóipari forgalom 12.4%-át bonyolították, 1967-ben a mezőgazdasági termelés közel háromnegyedét, az ipari termelés huszadát, az építőipar termelésének nyolcadát, s a kiskereskedelmi és vendéglátóipari forgalom közel egyharmadát. 1950-ben az aktív keresők alig 2%-a dolgozott szövetkezetben, 1967- ben közel egyharmada. A mezőgazdasági szövetkezetekben például 1967-ben az aktív keresők száma mintegy egymillió egyszázezer, a könnyűipari szövetkezetekben 160 ezer, a kohászati és gépipari szövetkezetekben 30 ezer, az építőipari szövetkezetekben közel 40 ezer, a fogyasztási szövetkezetekben közel százezer. A takarék- szövetkezetek betétállománya közel kétmilliárd forint, s kereken egymilliárd forint kölcsönt folyósítottak. A lakásszövetkezetek nyolcmillión! forint értékű lakást kezelnek. A szövektezetek gazdasági súlyára utal, hogy a termelőszövetkezetek évi termelése meghaladja a 70, a szövetkezeti kiskersekedelem és vendéglátóipar forgalma pedig a 34 milliárdot, Társadalmi fejlődésünk szempontjából figyelemre méltó, hogy a korábban kisüzemi termelést folytató parasztgazdaságok és kisipari műhelyek a szövetkezeti társulás révén szocialista üzemekké fejlődtek. A gazdasági mechanizmus reformja a szövetkezetek helyzetében, körülményeiben alapvető változásokat igényelt A mezőgazdasági szövetkezetekről törvényt hozott az országgyűlés, a kisipari-, fogyasztási,- takarékéi lakásszövetkezetek és szó- szövetségeik helyzetének rendezésére pedig kormányhatározat született. A törvény- és a kormány határozata abból indul ki, hogy a szövetkezet a tagok önkéntes személyi és vagyoni társulása, szocialista üzem, a szövetkezeti tulajdon alapján önálló vállalatszerű gazdálkodást folytat, az önkormányzat elvei szerint működik és tagjait szocialista szellemben neveli. A jogszabályi rendezés során a legmagasabb szintű jogszabályok tartalmazzák azokat az előírásokat, melyek biztosítják, hogy a szövetkezet ténylegesen és a tagok öntkéntes személyi és vagyoni társulása legyen. A termelőszövetkezeti törvény és a kormányrendelet például a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalta a szövetkezet alakulásának elhatározását, az alapszabály megállapítását, a tagfelvételt, és kizárást, a vezetők megválasztását, visszahívását, az éves és távlati tervek, valamint a zárszámadás jóváhagyását, közös vállalkozásban és területi szövetségben való részvétel, és kilépés, az egyesülés, szétválás és megszűnés elhatározását. A fontosabb kérdések eldöntése esetén lehetővé teszi a titkos szavazást. Magas szintű jogszabályok teszik jogosulttá a termelőszövetkezet tagjait a társadalombiztosítás juttatásaira és a nyugdíjra, s írják elő, hogy a szövetkezetekre kötelezettséget csak államtitkári, illetve miniszteri rendelet vagy ezeknél magasabb jogszabályok, meghatározott körben tanácsi rendeletek és saját választott szerveik határozatai háríthatnak. Területi szövetségeik és országos tanársaik a szövetkezetekre határozatokat nem hozhatlak, a szövetkezetekkel ver- ■>nyben álló vállalatokat mi alapíthatnak, a taná- ok és a miniszterek azon- a szövetkezeteket alapvetően érintő intézkedéseket, előterjesztéseiket kötelesek velük egyeztetni. Az önálló vállalatszerű gazdálkodás előfeltételeiről az ágazati miniszterek gondoskodnak. ,A gazdaságpolitikai ösztönzés olyan rendszerét alakíj ák ki — együttműködve az országos érdekképviseleti szervekkel —, mely szakszerű gazdálkodás esetén lehetővé teszi a szövetkezetek számára a társadalom- és gazdaság- politikai céloknak megfelelő fejlődést. A jogszabályok tág határok között mozgó előírásokat tartalmaznak. Ezek alapján maguk a tagok állapíthatják meg saját szövetkezetükre az érvényes konkrét előírásokat. A jogszabály előírás például csak azt a minimális munkamennyiséget határozza meg, mellyel a tsz tag nyugdíjévét szerezhet. Annak meghatározása, hogy saját szövetkezetükben mennyi munkát kell végezni a tagnak, illetve mennyi munkát köteles számukra biztosítani a vezetőség, a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Alapvetően a közgyűlés jogosult meghatározni a vagyoni hozzájárulás módját és mértékét is. A tevékenységi kört, az ügyrendet és munkarendet is maga a szövetkezet állapítja meg. A közgyűlés foglal állást abban is, hogy hány és hány tagú választott testületet — vezetőséget, ellenőrző, művelődési, szociális, háztáji és egyéb bizottságot — hoz létre. Maga választja meg a bizottságok tagjait, határozza meg feladataikat, működési rendjüket. A kötelező szervezeti és működési elvek, továbbá a gazdaságpolitikai intézkedések alapján módjában áll a tagoknak mérlegelni, hogy mely tevékenységre érdemes szövetkezni, milyen mértékű vagyoni és személyi hozzájárulás teszi életképessé a szövetkezetét, milyen szervezeti keretben és mely működési elvek alkalmazásával biztosítható a vállalatszerű gazdálkodás; A jogszabályok biztosítják, hogy a tagok élvezhessék a szövetkezés előnyeit, de egyértelműen kifejezésre juttatják azt is, hogy a kockázatot is nekik kell vállalniuk. A szövetkezetek a gazdasági kapcsolatok terén egyenrangúak az állami vállalatokkal. Ennek az elvnek a betartását az állami, tanácsi szervek és saját érdekvédelmi szerveik biztosítják. Az önálló gazdálkodásnak elengedhetetlen feltétele a megfelelő vezetés. A szövetkezetek vezetőségének összetételére kötelező előírás nincs. A tevékenységi kör figyelembevételével a tagoknak kell gondoskodniuk arról, hogy szövetkezetük élére politikailag, erkölcsileg kifogástalan, vezetőképes és megfelelő szakképzettséggel rendelkező személyek kerüljenek. A választott testületekben demokratikusan hozzák meg a döntéseket, a végrehajtásért azonban minden vezető személy szerint is felel. A tagok alapvető érdeke az ellenőrzés megszervezése. Ebben lényeges segítséget adnak a tanácsok és szakigazgatási szerveik. A szövetkezet gazdálkodásába ugyan nem avatkoznak bele, de ellenőrzik, hogy a szövetkezet a saját alapszabálya szerint működik-e, továbbá betartják-e a törvényeket és más állami előírásokat. Az ediggi tapasztalatok szerint az önállóság, vállalat- szerű gazdálkodás és demokratikus működés jelentősen erősítette a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket s az egyéb szövetkezetben is erőteljesen jelentkezik az igény a működés és gazdálkodás korszerűsítésére. Erre a lehetőséget a februári kormányhatározat intézményesen megadja. Moharos József Termény átadók tanfolyama A karcagi felsőfokú mező- gazdasági technikumban három évvel ezelőtt kezdődött a mezőgazdasági szakemberek továbbképzése. A különböző időtartamú — pár hetes, hónapos — tanfolyamokon az idén már 300 személy vett részt megyénk közös gazdaságaiból. Tegnap délben egy hetes tanfolyam fejeződött be a technikumban. A Középti- szavidéki és Jászsági Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége szervezte, a terményátadók részére. Űj típusú ez a képzés, ilyen tanfolyam még nem volt a megyében. A huszonnyolc résztvevő — többet hely hiányában nem fogadhattak — megismerkedtek a búza, árpa, kukorica, napraforgó és a rizs átvételének követelményévei. Tartalékos tisztek búcsúztatása A Magyar Honvédelmi Szövetség Szolnok megyei székházában tegnap, délelőtt 9 órakor ünnepélyes külsőségek között törölték a felső korhatárt elért tartalékos tiszteket a katonai nyilvántartásból. Ragó László őrnagy búcsúztató szavai után a volt tartalékos tisztek meghatot- tan ajánlották fel további szolgálataikat a haza védelmére. Ilyen ünnepséget a kiegészítő parancsnokság és a megyei honvédelmi szövetség máskor is rendez. 90 szakmára 6000 tanuió A kisiparosok ebben az évben 90 szakmában hatezer tanulót kívánnak szerződtetni. A KIOSZ 130 szervezetében megkezdődött a kisipari tanulók előzetes szerződtetése, amely május 31-ig tart. Ebben az időszakban a nyolc általános iskolát végzettek, illetve végzők jelentkezhetnek, akiknek a képzési ideje a választott szakmától függően általában 3 év, egyes szakmákban két év. Az érettségizettek — akik ennél rövidebb idő alatt szerzhetik meg egy- egy szakma ismereteit — június 20 és augusztus 15 között jelentkezhetnek. — A kisipari tanulók felvételéről és szerződtetéséről részletes tájékoztatást a KIOSZ vidéki járási szervezetei nyújtanak. Francia bor Badacsonyban A Szőlészeti Kutató Intézet badacsonyi telepének pincéiben beértek a fajtagyűjtemény borai. A negyven fehérborszőlő nedűi közül az 1968-as évjáratban a hagyományos Szürkebarát éi Kéknyelű mellett a francia borvidék népszerű fajtája, a Sauvignon és a Cha- dcnnay szereplt a legjobban. Ülletpályáxat Javíthatok-e a szanálá kijelölt lakóépületek? Válaszolunk Vígh István szolnoki olvasónknak „Sok gondot okoz az olyan házak tulajdonosainak, amelyeket az elkövetkezendő 10—12 évben szanálnak, hogy az épületeket csak ötezer forint értékig lehet javíttatni. A húsz—harminc esztendős házak közül már több — főként a vályogépületek — már alapos tatarozásra szorulnak, aláfalazásra, tetőszerkezet javításra és így tovább. Az engedélyezett ötezer forintból mindezt nem lehet megcsináltatni. Viszont a most már rossz állapotban levő házak tíz—tizenkét év alatt még tovább romlanak állagukban” — írja Vígh István olvasónk, s javasolja, kérdezzük meg a városi tanács illetékeseit, mi az ő véleményük erről. A Szolnok városi tanács építés-, közlekedés-, vízügyi osztályának helyettes vezetője, Pápai Ferencné. Tőle kértünk információt. — Őszintén szólva csodálkozom azon, hogy húsz—harminc éves épületek olyan rossz állapotban lehetnek, hogy aláfalazás, tetőszerkezet javítás szükséges. Valószínűleg annak idején rosszul építették meg azokat. Egy műszakilag jól elkészített vályogház élettartama hatvan év, de van rá példa, hogy száz, sőt annál több éves házak is vannak még a városban, aránylag jó állapotban. De, ha már vannak ilyen rossz állagú épületek, akkor sem értem az olvasó panaszát. Az építési tilalom csak azokra a helyekre vonatkozik, ahol mi a közeljövőben, vagyis a következő öt évben szanálunk, illetve új városrészeket építünk. Az ötezer forint arra szolgál, hogy az esetlegesen fennálló életveszélyt elháríthassák a ház- tulajdonosok. — Megtudhatnánk, mely területeken épít a közeljövőben a városi tanács, mely területekre vonatkozik az ötezer forintos építési engedély? — Elképzeléseink szerint előreláthatólag a következő öt évben a Zagyva-part fölött építünk a Csokonai utcáig, a Zagyva-parti városrészen és környékén, a leendő városközpont helyén. Vagyis az Ady Endre, a Beloiannisz, a Ságvári és a Sal- lai utcák által határolt területen, valamint az állomás előterének rendezésével ösz- szefüggő részen: a Bőripari Ktsz-től a vasútállomásig, a Beloiannisz utca mindkét oldalán. Ez azt jelenti, hogy a negyedik ötéves tervben e területeken lesznek nagyobb építkezések. Lényegében a háztulajdonosokat akarjuk megóvni attól, hí gyobb kiadásuk lei szerűtlen egy olya drága pénzen taWu& amely néhány éven belül is lebontásra kerül. Egyt ként Vígh István is olyr rületen. lakik, amelyen láthatólag a negyedik j tervben új lakóházakat tünk. ... — És a többi terület ' — Vannak helyek a ’ ban. ahol engedélyezüi épület jelenlegi műszál w tékének harminc száza helyreállítást Termész az értékelést a mi osztá végzi. Ám ezenkívül a a konai utca, a vasútvon; Szántó utca által határé ei rületen az épületek műi s értékének ötven százaié engedélyezünk felújítást, bővítést és korszerűsítési Vagyis nyugodtan építhet laki lakásához firdőszo , vagy még egy szobát, 1 raszt stb. Hangsúlyo?iom szont hogy a korsaerqsí " ezeken a helyeken seö ért ményezhet lakásszaporulat Űj családi ház azon a rész sem épülhet. Természetes > minden esetben épüle<enké mérlegeljük érdemes-s főként gazdaságos-e eg- házat tetemes költségg- úiitani — mondta befej q Pápai Ferencné. VAá A tárgyalóteremből“ Végig lopta a fél országot Szilcz Ferenc máriapócsi lakos már többször volt vagyon elleni bűntett miatt elítélve. Legutóbbi, két év és 6 hónapi büntetéséből 1968. augusztusában szabadult. Lakóhelyétől nem messze levő vállalatnál helyezkedett el, ahol csak rövid ideig dolgozott, majd Budapesten keresett munkát. Két és félezer forint havi keresetéből egyedül élt. Anyagi gondjai nem voltak. Ennek ellenére tavaly december elején Budapesten feltörte munkahelye anyagraktárát, s onnan különböző — mintegy 4000 forint értékű — felszerelési tárgyakat lopott. A holmikat a nyugati pályaudvaron próbálta eladni, közben azonban rendőrjárőr akarta igazoltatni. Elmenekült, felugrott az egyik Kecskemétre induló vonatra és Kecskeméten értékesítette, a megmaradt felszerelési tárgyakat. Onnan gyalog indult Lajosmizsére. Üt közben az árokparton egy kerékpárt talált, felült rá és azzal folytatta útját. Hogy ne tűnjön csavargónak, villanyszerelő mentőövet és mászóvasat hordott magával. Azt állította, hogy villanyszerelő. Cse- mő község határába érve egy lakatlan tanyába tört be és onnan 500 forint értékű szerszámot lopott el, amelyeket a nemrégen kiköltözött tulajdonosok hagytak ott. A következő állomása a csemői vegyesbolt volt. Az esti órákban felfeszítette az ablak vasrácsát és a raktárból pénzt, csokoládét, valamint cigarettát vitt el. December 25-én éjszaka már Törökszentmiklóson tűnt fel. Az éjszakát a vasútállomáson töltötte. Ott lopott kerékpárját egy másik tolvaj elorozta. Így másnap gyalog ment Szapárfaluba, ahol az óvodában hagyta „kézjegyét”. Mintegy 340 forintot tett zsebre és megette az ott talált, s a gyermekek részére készített élelmet, verneken egy mi távozott megrakc del. A zsákmány ezer forint volt. . betörés után a italbolt ablakát több mint 2 ezer,, pénzt italt, csoki: jöjj rettát lopott. ^ gyű Másnap a bőrön; kei egj u Kiskunhalasra utazott. • Ott egyik hasonszőrű barátját látogatta meg. A rendőrség olt érte utol és letartóztatta. A törökszentmiklósi járás- bíróság Szilcz Ferencet több- rendbeli folytatólagosan elkövetett lopásért nem jogerősen 5 évi szabadságves/ tésre ítélte, s kötelezte a: okozott kár megtérítésére. A tolvaj hálája Gyurika Simon 30 éves kora ellenére már többször volt büntetve. Az állandó lakással nem rendelkező fiatalember legutóbb tavaly októberében szabadult és egyik barátjával — annak meghívására — Szapárfaluba utazott. Ott két hetet töltött el és a vendéglátást lopással hálálta meg. A szekrény alatt egy kazettát és abban jelentős összegű pénzt fedezett fel. Míg ott tartózkodott, nem nyúlt a pénzhez, de elhatározta, hogy később visszatér barátja lakására és majd akkor „emeli” el a kazettát. Egy vasárnap éjszaka érkezett a községbe és a lakás ablakáról lefeszítve a szúnyoghálót, bemászott a szobába és a kazettát a benne levő 4300 forinttal magához vette. Budapestre távozott ahol magnetofont és táskarádiót vásárolt. . .. A rendőrség hamarosan el-. fogta a tolvajt. A törökszentmiklósi járásbíróság jogerősen másfél évi szabadságvesztésre ítélte. Vetélkedő Csodálatos ötletet hallottam a minap a televízióban. A Ki miben tudós vetélkedő záróakkordjaként tiszteletreméltó külsejű zsűritagok, szakemberek mondták el véleményüket az ifjúságnak erről a népszerű vetélkedőjéről. És eközben hallottam a csodálatos ötletet. Az egyik felszólaló ugyanis arról beszélt, hogy jó lenne, ha a jövőben nemcsak a kiváló eredményt elért iskolások részére rendeznének vetélkedőket, hanem jó és közepes tanulmányi eredményűeknek is. így nyilvánvalóan még több diák szállhatna be nagy nemzeti ügyünkbe, a tv vetélkedésbe. A csodálatos ötlet kitalálójának csodálatosan igaza volt. Mivel hogy valami sajátságos régi hagyomány következtében, még most a Ki miben tudós világban is több a jó és közepes rendű diák, mint a kiváló. Persze az ötlet nem valami vadonat új dolog, legfeljebb újítás. Ugyanis én még emlékszem régi diákéveimből, hogy hatalmas szellemi vetélkedőket rendeztünk — akkor még nem a tv, hanem az osztály nyilvánossága előtt. A legjobb tanulók azért, hogy ki viselje az osztályelső címet, amit mi strébernek neveztünk. A jó és közepes rendűek is megvívták a maguk szellemi csatáját nap mint nap. Hol a latin, hol a matematika tanárral. Azután ott volt a legszélesebb diáktábor, — az elégségesek — vetélkedője. Az volt a rettenetes verseny. Kialakult fortélyai is voltak. Óvatosan lapultunk a padokban és amikor nagyritkán elhangzott egy-egy olyan kérdés is, amire úgy nagyjából sejtettük a választ, majd kiestünk a pádból, úgv jelentkeztünk. Ha aztán sikerült „kifognunk” egy hármast (ami most olyan mint a kettes), következett a vetélkedő második része. Ügy helyezkedni, a veszélyesebb felelteté si időkben beteget jelenteni, hogy az a nehezen szerzett hármas már év végi osztályzárásig ne változzon. A bizonyítványba került elégséges kalkulus felért egy tv-vetélkedő győzelmével. Szóval ilyen ki miben tudós diákok voltunk mi annak idején. Nagy kár, hogy nem örökítette meg sokéves szellemi harcunkat a tv. Na, de nem baj. Most itt az alkalom. Közvetítse a tv a mai elégséges rendű tanulók szellemi vetélkedőjét. Izzadjanak csak azok a nebulók a krétát forgatva, a súgásra figyelve a kamerák kereszttüzében. Micsoda elégtétel lesz ez nekünk, öreg elégségeseknek. Majd aztán mondják, hogy milyen okos ez a mai fiatalság. Csak merje egy tv szereplése után a fiam azt mondani, nekem: — ugyan apukám, nem értesz te ehhez, a te idődben más volt a világ. Más? Látatlanba lefogadom, hogy ugyanúgy dadog, izzad a tábla előtt, mint annak idején az apja. , n egyA szövetkezetek a szocialista gazdaságban