Szolnok Megyei Néplap, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-28 / 72. szám

1909. március 28. SZOLKOK MEGYEI NÉPLAT 3 A mezőgazdasági szerz ődéskötésekröl A mezőgazdasági szerző­déskötéseknél márciusban sem volt fennakadás: általá­nos tapasztalat, hogy a szer­ződéskötések eredményei idén jobbak, mint az elmúlt év azonos időszakában. A Gabona Tröszt Válla­latnál a termelők eddig több mint 1,7 millió tonna kenyér- gabonára, 42 000 tonna sör­árpára, 64 000 tonna napra­forgóra és 34 000 tonna rizsre szerződtek le. Az országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat már le is zárta a szerződéskötési szezont. A SZÖVOSZ felügyelete alá tar­tozó vállalatok is teljesítet­ték zöldség-szerződéskötési előirányzatukat. Egyedüli ki­vétel az őszi burgonya, amelynek termesztésére idén sem akadt elegendő vállalko­zó-partner. A -felvásárlási előirányzat 220 000 tonna volt, de mindössze 160 000 tonnára lehet csak számí­tani. A Magyar Dohányipar vál­lalatai hozzávetőleg 36 000 holdra kötöttek szerződést, tehát ezen a téren sem lesz fennakadás. A Magyar Cu­koripar 180 000 holdas elő­irányzatából még nyolc­ezer hold hiányzik. Elsősor­ban Győr-Sopron, Vas, Vesz­prém és Komárom megyé­ben van lemaradás. A lakosság szolgálatában Január 1-től, amióta a köz­ségi tanácsok, is , jogosultak az iparigazolványok és mű­ködési engedélyek kiadására, a szolnoki járás ' területén mintegy húszán váltották ki azokat. Húsz-huszonöt műkö­dési engedély és iparigazol­vány pedig elbírálásra vár. Mivel a nyugdíjak megha­gyása mellett működési en­gedély igényelhető, valamint most már a tsz- ésktsz-ben dolgozók iS kérhetnek ipar­igazolványt, illetve működési engedélyt — természetesen a munkaviszonyuk meghagyása mellett — így korlátozást csupán a lakosság igénye és a megfelelő szakképzettség igazolása jelent. Öíletpályásat Lenni, vagy nem lenni...? Ezt a címet adta hozzánk küldött levelének a kisúj­szállási Móricz Zsigmond gimnázium kilencven diák­ja. A növényvédő gépész szakközépiskola tanulói az ellen tiltakozltak, hogy is­kolájukat ötéves működés után meg akarják szűntet­ni, vagy ahogy ők maguk írták: „ötéves korában ha­lálra ítélték”. Miért szűnik meg az iskola? „ ... a Szolnok megyei Pályaválasztó Tanácsadóban tizenkilenc olyan termelő­szövetkezet van, amely nö­vényvédő szakembert kíván.” Utána is néztem, pontosan számoltak. Felmerült a kér­dés, a mezőgazdaság mai szakember ellátottsága mel­lett csakugyan helyes-e, ha megszüntetik a kisújszállási növényvédő gépész szakkö­zépiskolát? A városi KISZ titkár az­zal fogadott, hogy még nem nagyon régen dolgozik je­lenlegi funkciójában, nem ismeri a dolog minden ol­dalát. — Az viszont tény, hogy a város négy szövetkezeté­ben öt érettségizett KISZ korosztályú fiatal végez fi­zikai munkát. Érettségivel nem szívesen mennek két­kezi munkára, így aztán hiába végzik el a szakkö­zépiskolát. Aki egyáltalán gépre ül, az is inkább trak­toros lesz. Odus István, a városi ta­nács mezőgazdasági osztá­lyának vezetője: — Baj van az elhelyezé­sükkel. Pedig mint szak­munkásokra szükség volna rájuk. Az az igazság, hogy ők se szívesen mennek fizi­kai munkára, de a szövet­kezetek is elzárkóznak az alkalmazásuktól. Inkább a saját tagjaikat küldik el kü­lönféle tanfolyamokra. Pe­dig a vegyszerek gyakran változnak, aki az egyik ke­zelését megtanulta, nem biz­tos, hogy a másikkal is tud bánni. Ehhez nagyobb el­méleti képzettségre, kémiai, biológiai ismeretekre lenne szükség amit viszont a szakközépiskola jobban megad. Most jutottak volna egyenesbe Ari Sándor, a Móricz Zsigmond gimnázium és nö­vényvédő gépész szakközép- iskola igazgatója: " » — A városi tanács vb egyik utóbbi ülésén elisme­rően foglalt állást a nö­vényvédő szakközépiskolá­ban folyó munkával kap­csolatban. Tanítványaink a felsőfokú mezőgazdasági tanintézetekben jól megáll­ják a helyüket, Keszthely­re például évente rendsze­rint hat-nyolc tanulónkat veszik fel, de Gödöllőre, Debrecenbe is sokan men­nek. A felszereltségük jó, tulajdonképpen most kezd­tünk volna egyenesbe jut­ni. Nagyon meglepett az a határozat' amely , utasít, hogy jövőre közgazdasági osztályt szervezzünk . a növényvédő helyett. Porcsalmi Lajos, a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyának előadója: — Az eddigi hatvankétféle, szakközépiskolából csak har­minchétféle marad, ezek ál­talánosabb képzést adnak; Szakmák helyett szakmacso­portokat sajátítanak el a tanulók, hogy ne legyenek egyetlen lehetséges munka­körhöz kötve. A mezőgazda­ságban növénytermesztő és állattenyésztő, mezőgazdasági gépészeti, kertészeti és erdé­szeti szakközépiskolák ma­radnak. így nagyobb a le­hetőség arra, hogy a szakkö­zépiskolákból kikerült szak­munkásokat a szövetkezetek, állami gazdaságok minél hosszabb ideig foglalkoztat­hassák. A növényvédők szá­mára csak az évnek egy rö­vid szakaszában volt mun­ka, ezért viszont kár önál­ló szakmára képezni őket. Nines rá társadalmi igény Zsidó “■ Péter, az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályá­nak munkatársa is elsősor­ban azt emelte Id, hogy a végzett: szakmunkásoknak Ismét gazdagodtunk A Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 50. év­fordulóján mind a jászberé­nyi városi és járási tanács, mind a törökszentmiklósi városi pártbizottság és ta­nács olyan kiadványokkal gazdagította helytörténeti irodalmunk — immáron tár­házát — mely kötetek do­kumentálják; a helyi szer­vek nem csupán támogatói, de ösztönzői is a kutatá­soknak. Tóth János: Az őszirózsás Forradalom és a Tanácsköztásaság a Jászság­ban, Kerek Béla: Tetteik fényesen ragyognak. Török- szentmiklós forradalmi ese­ményei 1918—1919-ben — két értékes kiadvány. m Tóth János munkája több mint amit a szerző munká­ja alcímeként szerényen feltüntet. Nem „adatok, do­kumentumok” csupán, ha­nem terjedelmes, átfogó ta­nulmány. Igényes és elmé­lyült kutatómunka eredmé­nye. (Lektorálta Gecsénvi Lajos, az MSZMP KB Párt­történeti Intézetének tudo­mányos munkatársa.) Nagy érdeme a tanul­mánynak, hogy kimutatja, a munkásmozgalom a Jász­ságban, e jellegzetesen ag­rárterületen sem volt ide gén, mélyen a népben gyö­kerezett. Az agrárszocialista mozgalmak, az Apponyj el­lenes- demokratikus erők. a szocialisták radikális irány­zata mind olyan politikai s eszmei tradíciók, melyek 191ft-et készítették közvet­lenül vagy közvetve elő. A korabeli sajtó, a visszaem­lékezések, a levéltári anyag s a tárgyi emlékek forrásait szakavatottan szólaltatja meg a szerző.. Talán annyi megjegyezni való kívánko­zik; ötven, hatvan esztendő­vel ezelőtt, mivel nem egy járás volt még akkor az egész Jászság, az esemé­nyek két centrumúak vol­tak. (A jászsági alsó- és a jászsági felső járásnak kü- lön-külön volt székhelye.) Érdemes lett volna éppen ezért- a két járás közös és eltérő társadalmi-, gazdasá­gi-, politikai és tudati pro­filját külön is megrajzolni, s így párhuzamot .vonni a kötetben a két területen zaj­ló események között. Jól válogatott és szerkesz­tett illusztrációjukkal <500 példányban jelent meg a kötet. Külön dicséret illeti a Hűtőgépgyár nyomdáját j«. a könyv kiállításáért. M Kerek Béla tanulmánya is gondos, alapos munkának gyümölcse. Ez is több mint amit — itt az előszó — sze- i ényen sejtet, írván: „a jelenleg is élő harcosok visszaemlékezéseinek össze­függésben ... - igyekszik az akkori idők egy-egy fontos epizódját megvilágítani” a szerző. A kötet érdeme ép­pen az, hogy itt is a szub­jektív visszaemlékezések mellett, melyek sajátos for­rásértéket képviselnek a kutató számúra, eddig fel­táratlan levéltári anyag és ismeretlen sajtó dokumen­tumok képezik a kutatás alapját. Méltó emléket ál­lít Csikós Józsefnek, s ez e munkának külön érdeme. Ügyszintén az is, hogy a személyek s a történelem menetének vizsgálata jól sej­teti s rajzolja meg az egyé­nek szerepét a helyi ese­ményekben. Néhány apróbb pontatlanságot gondosabb lektori munkával lti' lehe­tett volna gyomlálni a kö­tetből. (Március 21-én nem Kun Béla „vette át a ha­talmat”, Gyetvai János so­ha sem volt „jászberényi ta­nár” stb.) Gazdag és éltékes a kö­tet melléklete, a Tanács­köztársaság-emlékéremmel kitüntetett törökszentmikló­si veteránok névsora, név­és helységmutató is készült a kötethez. Kár, hogy a bo­rítólapon lévő metszet szer­zőjének nevét nem jelölik meg, s néhány tördelési megoldás „nem méltó” a gondos munka közreadásá­hoz. Császtvai István nem tudtak egész évben el­foglaltságot biztosítani. Aliik ebből az iskolából mentek tovább mezőgazdasá­gi jellegű egyetemre, főisko­lára, felsőfokú technikumba, jól megálltak a helyüket, a termelőmunkának azonban alig adott szakembereket az iskola. Viszont luxus lenne csupán a továbbtanulók kedvéért fenntartani. Hasz­nosabb, ha a különböző me­zőgazdasági szakmákra „rá­fejelik”, a növényvédő sza­kot, a növényvédelmi isme­reteket Érthető az is, ha a szövetkezetek inkább saját tagjaikat, vagy azok gyere­keit képeztetik. Ókét job- . ban ismerik, alkalmasságuk­ról jobban meggyőződhet­tek s nem utolsósorban biz­tosabban számíthatnak ar­ra, hogy az iskola elvégzése után visszatérnek hozzájuk. Az elmúlt napokban a megyében tartózkodott Nagy Bálint, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium növényvédelmi főosztályá­nak vezetője. A fölvetődött kérdésssel kapcsolatban a következőket mondotta: Változtak a követelmények — Ä növényvédelem or­szágosan körülbelül hatezer szakmunkást igényel, de az említett iskolatípus ezen nem tud segíteni. Megszün­tetése azért került napirend­re, mert kiderült, a ráfordí­tott anyagi és egyéb eszkö­zök nincsenek arányban az­zal, amit ezek az iskolái: adnak a társadalomnak. Az itt érettségizettek közül ke­vesen helyezkedtek el a szakmáj ukban, de azok a kevesek sem maradtak hosz- szabb ideig a helyükön. Ha a szövetkezetekben volt el­lenérzés velük szemben, me­hettek volna a növényvédő állomásukra, de oda sem mentek. Ebben a szakmában át kell térni az MTH-szerű képzésre. A szakniunkásta- ivbkik két évig növényter­mesztést, egy évig növény- védelmi ismereteket tanul­nak. A szakközépiskolában nem tanultak növényter­mesztést, sokszor nem is­merték kellőképpen a nö­vényeket, enélkül pedig a védekezés sem lehet teljes értékű. Amíg a felsőfokú oktatás­ra egyre inkább a speciali­zálódás jellemző, a szak­munkásképzésben ellentétes irányú folyamat játszódik le. A jelenlegi helyzetben egy­re több dologhoz kell érte­nie annak, aki jó munkát akar végezni a mezőgazda­ságban. A növényvédő szak­ma túlságosan szűkkörű volt, nem felelt meg a jelenlegi igényeknek, ezért kell a szakközépiskolát megszün­tetni. B. A. A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézetben az Élel­miszeripari Osztályon már készítik az első magyar Whis­ky, a „Club—99” minőségi bizonyítványát. A Szeszipari Országos Vállalat szabadegyházi üzemében skót esszen­ciából állítják elő a magyar Whisky-t, amely eredeti címkével jelenik majd meg a hazai piacon csakúgy, mint a KGST-országok üzleteiben. Képünkön: Búza Sarolta technikus a „Club—99” Whisky szeszfokát ellenőrzi. (MTI foto — Hadas János felvétele) Élmény: A tűzön nincs átkelés Szovjet film Vitapartnerem, akivel együtt néztem A tűzön nincs átkelés című szovjet filmet, morózusan jegyezte meg: már a Lenfilm (Leningrádi Filmstúdió) is megkezdte a deheroizálást...? A megjegyzés indokolt is, nem is, hiszen a forradalom­ról alkotott hamis pátoszú filmekhez képest valóban de- heroizáló a film, de a való­ságot semmiféle irányban nem torzítja. A tűzön nincs átkelés valósághű, igaz film. Valamelyest Babel Lovas­hadseregének hatását érzem Gleb Panfilov rendező kon­cepciójában. A művészi szán­dék legalább is azonos; olyannak ábrázolni a forra­dalmat végigharcoló, végig­szenvedő embereket, amilye­nek voltak. Ez az első olyan szovjet film — a látottak közül — amely az emberekben meg­levő belső cselekvés igényt is ábrázolja a forradalomban való részvételükben, tettei­ket nemcsak a politikai té­nyezőkből származtatja. A figurák a maguk önálló éle­tét élik, nem kizárólag a ko­misszártól kapott esszenciák hatására lesznek bátrak, hő­sök, hanem önmaguk énjé­ből következően; természe­tesen, a jobb sorsukért, a for­radalom igazába vetett hittel reménykedve és cselekedve. Emberek, hamis, könnyen- tűnő glória.'nélkül,. akikben a forradalom > igazsága testet öltött. Az ábrázolási folyamat an­nál is inkább érdekes; mert az indításkor még arra gon­dolhatunk, hogy a jól bévált sablonokat követik majd az alkotók, hogy a butácska, csúnyácska kislányt, Tanyát . „messziről” indítják és ké­sőbb hőssé magasztosítják. Ez az elcsépelt útja a forra­dalmár rajznak... Megjele­nik ugyan ebben a filmben is néhány, séma epizódista — ki is „rí” belőle — de egészé­ben egyéni hangú, teljesen új utakat járó mű Panfilov al­kotása. A Tanyát játszó Inna Csu- rikova az egyik legizgalma­sabb színészi alkat, akit az utóbbi időben filmvásznon láthattunk. Pletyka - csak importból Büszke vagyok a tájékozottságomra és ezt a sajtónknak kö­szönhetem. A lapok­ból ugyanis mindig értesülök a legújabb és legizgalmasabb pletykákról. Sokszor előbb közlik a ma­gyar lapok, hogy G. G. a hires luxembur­gi sexbomba kivel keveredett ag olasz Riviérán őrjítő sze­relembe, mint azt G. G. férje megtudja. Tájékoztatnak, ha F. F. belga szépségki­rálynőt otthagyja a férje egy szenegáli masamód kedvéért. És természetesen ar­ról is tudósítanak, hogy a szomorú F. F. kivel vigasztaló­dik. a képeslapok arról is. miképpen. És pontosan tudom, hogy melyik angol beat­zenésznek mi a ked­venc kábítószere, je­lenleg éppen kivel él és kiért hal. Közlik a lapok, hogy a hol­land H. H. ékszerei mennyit érnek és ki­től származnak. Tá­jékoztatnak, hogy az imádott francia Amo- rozónak mennyi a vérnyomása és a ki­fizetetlen szabószám­lája. Tudom, meny­nyit keresnek az amerikai filmcsilla­gok és mennyi adót csalnak. A hírekből értesü­lök, hogy a neves nyugatnémet bonvi- ván mit cs mennyit iszik és hogy ezalatt kivel csalja a fele­sége. s kuncogok a moziban, amikor a vásznon megjelenik a ixtmantikns hősnőt domborító angol szí­nésznő, hogy örök hűséget esküdjék imádott hercegének. Mert tudom róla. ho­gyan került a film­vászonra. Képesla­punkban azt is lát­tam, pezsgőben für­dették. És a lapok híradá­sait olvasva annak is ömlők, hogy a mi színészeink nemcsak tehetségesek, hanem szolídak, és háziasak is. Nem isznak, nem csalják hitveseiket és természetesen nem is válnak, a színházból egyenesen haza siet­nek szeretett család­jukhoz és legfeljebb akkor maradnak ki. ha egy-egy) munkás— művész találkozóra hivatalosak, itt kél oohár kristályvíz kö­zött elmondják, ho­gyan osztják el ott­hon a háztartási m un Itat. Képeslapjaink is gyakorta közölnek ri­portokat a magyar színészekről. Etekben látható a híres film- színésznő, amint . a gázrezsónál kr"' 'i- lángofl süt, iír- ■'<»- pen férje zc :jqit stoppolja. Bemutatják az ismert táncosnőt, aki nem tud szaba­dulni szenvedélyétől, a jáiékállat gyűjtés­től. Elnézést, hogy már­is sokat, fecsegtem a magyar színészek magánéletéről. Tu­dom, olvasóinkat mű­vészeink művészete érdekli és mélysége­sen megvetik az in- timpisláskodást. An­nál is inkább, mert a pletyka-igényüket vvugati (n'onrtből tö- ’ élete s'-- ''•’"tiqitiU. Ősz Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents