Szolnok Megyei Néplap, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-02 / 51. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. március 2. ÁZ ELMÉLETI ALAP: Mao Ce-tung eszméi A Kínai KP új szervezeti szabályzatának tervezete Egészségére ! Leen Samson ausztráliai latkos szerényen kezdte: először csak néhány borotva- pengét és üvegdara bot evett meg, aztán áttért nagyobb falatokra. Nemrégiben fogadást kötött barátaival, hogy ■s üléseken, kerekeken és az ablaktörlőn kívül, egy egész gépkocsit bekebelez A Kínai Kommunista Párt új szervezeti szabályzatának tervezete, amelyet a IX. párt- kongresszusnak kell megvitatnia s elfogadnia, elég rövid: mindössze 1600 szóból áll. Hat fejezetben, 11 szakaszban foglalja össze a jelenlegi kínai helyzet jellegzetes vonásait Az I. fejezet, az egész szöveg egyharmada, a párt általános programelveit foglalja össze. Lényegesen eltér az 1956 szeptemberében tartott VIII. kongresszuson elfogadott szervezeti szabályzattól. „A proletáriátus politikai pártjaként” határozza meg a KKP szerepét amelynek fő programja „a burzsoázia végleges megdöntése, a bur- zsoá diktatúra felváltása proletárdiktatúrával, a szocializmus győzelme a kapitalizmus fölött’, a párt végső célja: „a kommunizmus megvalósítása”. Az új szervezeti szabályzat kihagyta azt a szót hogy „Kínában”. A tervezet bevezető része szerint a KKP elméleti alapja a marxizmus—leninizmut és Mao Ce-tung eszméi. Ezzel kapcsolatban ismét leszögezi, hogy „Mao Ce-tung elvtárs a marxizmus—leni- nizmus általános érvényű igazságát a forradalom konkrét gyakorlatával kötötte egybe abban a nagy küzdelemben, amelyet a nemzetközi kommunista mozgalom vív az imperializmus, a modern revizionizmus és a világ reakciósai ellen. Mao Cetung örökölte, megvédte, és továbbfejlesztette, egészen új szintre emelte a marxizmust” a szocialista forradalomban, Kína építésében. Az eddigi szervezeti szabályzatból hiányzott Mao neve, Mao eszméi az új szervezet szerint „annak a kornak marxizmus—leninizmusát jelentik, amelyben az imperializmus a teljes összeomlás felé, a szocializmus viszont a világgyőzelem felé tart”. A kommunista mozgalom történetében egyedülálló az a tény, hogy a tervezet egy bekezdése Lin Piaót a maói irányvonal legodaadóbb és leghatározottabb harcosának, az elnök utódiának minősíti. A tervezetnek a fő kérdésekkel kapcsolatos álláspontjai a következőkben foglalhatók össze: a szocializmus egész hosz- szú időszakáén léteznek osztályok, osztályellentétek és osztályharc; ezeket az ellentéteket csak a marxista elméletre és az állandó forradalom gyakorlatára támaszkodva lehet megoldani; a „nagy proletár kulturális forradalom” éppen ilyen politikai forradalom a szocializmus viszonyai között; a szocializmust függetlenül, kitartó küzdelemmel, erökifejezéssel stb. kell építeni; a KKP „a proletár tnter- narionalízmus és az igazi marxista—leninista pártokkal való egység hive”; a párt „küzd az Egyesült Államok vezette imperializmus, a szovjet revizionista renegát klikk és a világ reakciósai vezette modern revizionizmus megdöntéséért”. Küzd a KKP jobboldali és a baloldali opportunizmus ellen is, s az osztályharcban és az egyes • irányvonalak küzdelmében „meg kell szabadulnia a selejttől, friss erőket kell felvennie, hogy a párt- és államevezetés örökre a marxisták kezében maradjon”. A szervezeti szabályzat tervezete többek között a párttagok kötelességévé teszi, hogy „Kína és a világ népei többségének érdekében munkálkodjanak”, Arra szólítja fel a párttagokat, hogy tanúsítsanak „különleges éberséget a karrieristákkal, cselszövőkkel és csalókkal szemben”, akadályozzák meg, hogy ilyenek hatalmukba kerítsék a párt- és államvezetést Kötelességükké teszi még, hogy „fontos ügyekben tanácskozzanak a tömegekkel’. A tervezet magáévá teszi a demokratikus centralizmus alapelvét Kimondja, hogy „a párt vezető szervei minden szinten demokratikus tanácskozások, és választások alapján alakuljanak meg”. A tervezet elismeri a párttagoknak azt a jogát, hogy eltérő véleménye legyen a párt döntéséről vagy irányvonaláról, s észrevételeivel közvetlenül a Központi Bizottsághoz és annak elnökéhez fordulhasson. r r Uzautomaták Úton — sokezer évig Ab eleműit években olyan elektronikus automata berendezéseket konstruáltak, amelyek a legmostohább körülmények között, teljesen magukra hagyatva, esetleg több éven át is megbízhatóan működnek. Egy földi hasonlatból megérthetjük mit jelent az űrautomaták megbízhatóA képzeletbeli gépkocsi Képzeljünk el egy gépkocsit, amit január elsején megindítanak ■ ezután óránként 50 kilométeres sebességgel 365 napig haladna. Egy esztendő alatt, megállás nélkül csaknem tizenegyszer kerülné meg az Egyenlítőt. Ám az autóipari szakemberek szerint ilyen „abszolút” üzembiztos gépkocsi nem létezik, a világ autóipara a tökéletességnek erre a fokára még nem jutott eL A speciális mesterséges holdak, vagy bolygók, bár nagyságrendekkel bonyolultabbak, mint a gépkocsik — néha több, mint egymillió alkatrészből állnak — mégis több évig funkcionálnak Föld- vagy Nap-körüli pályán. Ezeknek az űrautomatáknak egyik legbonyolultabb az orientációs (tájékozó) és stabilizáló (rögzítő) berendezés. Ez a komplikált szerkezet egymaga legalább 25 000 alkatrészből áll Pörgettyűkkel, fotocellákkal, szervomotorokkal megszűntetik a műszertest forgását, bukdácsolását. A stabilizált testnek egy pontja mindig ugyanabba áz irányba mutat Ha az irányzó készüléküket parányi tükörnek képzeljük, akkor e tükörben mindig ugyanaz a „vezércsillag” látszana. A világűrben egy rakétaszonda ívmásodperc pontossággal figyeli az égbolt negyvenmilliomod részét Ez pontosan annyi, mintha a már említett képzeletbeli gépkocsiból egy ceruzabél vékonyságú fénysugárral folytonosan eltalálnák egy 5 filléres átmérőjű céltáblát, amely 30—35 méterre van az úttest mellett amely H fényképfelvételt sugárzott a Mars közeléből, a másik a Zond—3 szovjet űrállomás, amely kiváló képeket készített a Hold túloldaláról. Mindkét automata arról híres, hogy hívójelre ismét a Földre sugározna „műsorát”, s az útközi felderítés eredményeit Az űrkorszak eddigi legpontosabban irányított automatája a Vénusz—4 űrállomás volt amely 300 millió kilométeres utazás után pontosan megtalálta a célját, majd fékezés után leszállt rá. Ennek megfelelő pontosságú földi célzás nem is létezik: olyan pontosság ez, mint a Földön 50 kilométerről eltalálni egy 6 millimé- ter(!) átmérőjű céltáblát A jövő évtizedekre már olyan mesterséges égitestek konstruálása válható, amelyek aktív élettartama meghaladja a 10—100 évet Ezek az űrszondák megkezdik majd az óriásbolygók (Jupiter, Sa- turnus) felderítését A mai űrautomaták — a nagy távolság miatt — még a cél- baérés előtt elnémulnának« A harmadik évezredben talán elindítják majd ax első Intersztelláris automatákat a I szomszédos csillagok felderítésére. Ezek több ezer évig lesznek majd úton. Ganser Károly UGRÁS SZÁNKÓVAL A Bad Tölz közeli Lehener hegy erdei munkásai Ismét nagy ugrásokkal örvendeztették meg az immár hagyományos „Schnäbler verseny” nézőközönségét „Schnab- ler”-nek azokat a nagyméretű szaruból készült szánkókat nevezik, amelyekkel a téli hónapok alatt a magas hegyekből leszállítják a kitermelt fát a völgybe. A szánugrás — a szánkózás és a síugrás kombinációja — nem tartozik az elterjedt sportágak közé. Büszkék is erre a> tölzi legények, akiknél már a 20 méteres ugrás sem megy ritkaság számba. A versenyt megelőzőleg, a síugró sáncokhoz hasonlóan itt is szükség van a terep megfelelő kiválasztására. S bár a Schnabler-verseny kétségkívül egy adag vakmerőséggel is jár, a látszat csal. Az ugrások nem olyan veszélyesek, mint amilyennek kinéznek. A képünkön látható kettős bravúros mutatványt nemcsak a nézők élvezik, hanem maguk a résztvevők is, A világ földalatti vasútjai A nagy városok egyre sűrűsödő utcai forgalmában mind nagyobb és fontosabb szerepet kapnak a földalatti vasútvonalak. Számuk egyre gyarapszik, hálózataik pedig évről évre bővülnek. ☆ Európában az első földalatti vasútat több, mint száz évvel ezelőtt, 1863-ban Londonban helyezték üzembe, a másodikat pedig Budapesten 1896-ban. A londoni földalatti vasút kocsijai akkoriban mindössze 4 kilométer hosszú vonalon futottak, míg ma 60 kilométer hosszú sínpárja van. Az elmúlt évszázad folyamán a világ 36 nagyvárosában épöltek mind korszerűbb földalatti vasúthálózatok, legújabban már teljesen elektronizált automatikus vezérléssel. öt földalatti vasút van a Szovjetunióban — Baku, Ki- jev, Leningrad, Moszkva és Tiflisz büszkélkedik velük. Ugyancsak öt földalatti vasútja van az USA-nak 1*, mégpedig Bostonban, Cleve- landben, Chicagóban, New Yorkban és Philadelphiában. Angliának eddig három földalattija van. Glasgow, Liverpol és London személy- forgalmát könnyítik meg. Japánban is három város épített földalatti vasútat: Na- goja, Oszaka és Tokió. A Német Szövetségi Köztársaságban csak két földalatti vasút közlekedik, mégpedig Frankfurtban és Hamburgban. Nyugat-Berliívben is van földalatti. Olaszországnak, Spanyol- országnak és Kanadának keikét földalatti vasútja van. Az olaszok Milánóban és Rómában, a spanyolok Barcelonában és Madridban, a kanadaiak pedig Montrealban és Torontóban közlekednek. Egy-egy földalatti vasútja Argentinénak, Ausztráliának, Belgiumnak, Franciaországnak, Hollandiának, Magyar- országnak, Norvégiának, Portugáliának. Svédországnak és Törökországnak van. Több ezer év Az űrkutatás tudománya és technikája olyan eszközöket teremtett, amelyek messze túlélik alkotóikat. Már az űrkorszak kezdetén felbocsátottak olyan mesterséges holdakat, amelyek várható élettartama több ezer év. Az Egyenlítő felett keringő szinkron holdak — bár hallgatagon — még tízmillió év múlva is létezni fognak! (A későbbi, fejlett űrkorszakban meg is lehet majd javítani ezeket!!) A Nap körüli pályára vezérelt mesterséges bolygók passzív élettartama csak százmillió vagy milliárd években mérhető s ez összevethető a természetes égitestek korával. A mai átlagos mesterséges holdak aktív élettartama elérheti az egy évet, de nem ritka az, amely 4—5 évig funkcionál A fejlődést a mesterséges bolygók élettartama vetíti elénk a legjobban. A Luna—1 csak egy hétig működött, majd 540 ezer kilométerre a Földtől örökre elhallgatott. A Vénusz—l, az első Vénusz rakéta három hét után, 12 millió kilométer távolságból .Jelelt” utoljára. Az 1962. évi Mars—i bolygóközi állomással 103 millió kilométer távolságig tartották a rádiókapcsolatot. A legpontosabb célzás Az' 1964—65. esztendők meghozták a jól megalapozott sikert Két olyan űrautomatát indítottak, amelyek teljesen megkerülték a Napot és még több év múltán is működtek. Az egyik a Mariner—4 amerikai Mars-rakéta volt Dollármilliók a szocialista országok elleni uszító, rágalmazó propagandára Az dm ült napokban az Egyesült Államokban zajos kampányt indítottak 14 millió dollár összegyűjtésére az uszító rádiók számára. Hogy hogy nem, a gyűjtési akció vezetésére éppen a leghatalmasabb amerikai monopóliumok egyikének, a General- Motorsnak az igazgatósági elnöke vállalkozott James Rochet detroiti nyilatkozatában egyebek között cinikusan kijelentette: „A csehszlovákiai tapasztalat megcáfolja azt az elképzelést, hogy a Szabad Európára többé nincs szükség”. Nem az első eset, hogy ilyen manővernek vagyunk a tanúi, hiszen immár 20 esztendeje a „Szabad Európa Rádió’’ azt mondia önmagáról, hogy . amerikai magán- hozzái árulásokból finanszírozzák”. Áz amerikai televízióban nyomatékosan kértek hosszú éveken át ilyen hozzájárulást. és e felhívásokkal azt a benvomást akarták kelteni, hogy a „Szabad Európa Rádió” további fennmaradása forog kockán. Ki fizessen ezután? A SZER pénzügyi támogatására indított kampány azt mutatja, hogy az USA monopóliumai jelentős mértékben hozzájárulnak a szocialista országok elleni propaganda fokozásához s nem kis mértékben nekik is köszönhető, hogy az uszító felhívásokkal és rágalmakkal operáló Szabad Európa Rádiónak jelenleg a nyugat-németországi Münchenben, Aeideríbergben és Lisszabonban 32 adóállomása van. A SZER működéséhez szükséges összegek nagy részét titokban az USA kormánya folyósítja a CIA-n keresztül. (Egy kisebb összegű CIA-támogatás fedezi a müncheni . Szabadság Rádió költségeit, amelynek adásai kifejezetten a Szovjetunióba irányulnak.) A New York Herald Tribune szerint ,Jlixonnak most el kell döntenie: vajon a Szabad Európa támogatásának kérdését továbbra is leplezetten vagy pedig nyíltan folytassa”. „Miután — írja az említett lao — ,A Szabad Európa Rádió finanszírozása' című cikkében — Nixon anyagi támogatói közül egyesek a Szabad Európa Rádió védnökei, biztos, hogy a támogatás tovább tnhrfatódik. mégpedig az alábbi három mód egyikén: 1. Titkos ClA-hozzáiáru- lásként. amelyet a kormányzat nem ismer el; 2. ClA-hozzáiárulásként, amelynek létezését bejelentik, nagyságát azonban nem közllk és az egész támogatást nem helyezik a kongresszus ellenőrzése alá; 3. Esetleg rendes kongresz- szusi költségvetési tételként, amelyet alávetnek a normális kongresszusi eljárásoknak.” Az igazi gazda A „Szabad Európa Rádiód 20 esztendővel ezelőtt, 1949- ben alakult, mint a „Szabad Európa Bizottság” rádióállomása. A „Szabad Európa Bizottság” Igyekezett elhitetni magáról, hogy magánszervezet De a magánszervezet cégére csak spanyolfal volt és az is maradt: mögötte rejlenek a „vállalkozás” igazi gazdái. „A pszichológiai háború’* egyik amerikai teoretikusa, Robert Holt „Szabad Európa” című. 1958-ban kiadott monográfiá iában beismerte, hogy „a Szabad Európa Bizottság, akárcsak a NATO — az amerikai külpolitika eszköze, bár igaz, hogy nem hivatalos eszköze”. Ezért hát nem csodálkozhatunk, hogy a „Szabad Európa Bizottságban” csaknem két évtizede az amerikai megbízottaké a vezető szeren, ök gondoskodnak arról, hogy e szervezet tevékenvségét alárendeljék aa Egyesült Államok külpolitikai irányvonalának. E szervezet felforgató tevékenységének méreteiről aa alábbi adatok és tények is
