Szolnok Megyei Néplap, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-25 / 69. szám
XX évfolyam, 09. szám. Ára: 70 fillér 1969. március 25., kedd. Főpróba Számvetésre készülnek a ^ szocialista brigádok. A mozgalom tíz évvel ezelőtt indult emberformáló útjára. Az áprilisban sorrakerülő országos konferencia felméri majd a megtett utat és megvitatja a további feladatokat Á főpróbát az országos tanácskozáshoz már megtartották, hisz az elmúlt hetekben a szakmai szakszervezetek megtárgyalták a brigádok tízéves tevékenységét és beszéltek a jövőről is. Az- elmúlt tíz esztendő eredményekben, tapasztalatokban gazdag éveket taikar. A mozgalom bár nem volt mentes gyermekbetegségektől, nagy eredményeket ért e£ a gazdasági munkában, az emberek nevelésében. A brigádmozgalom révén a dolgozók százezrei jutottak közelebb a szocializmus igenléséhez, ahhoz, hogy többet és jobbat tegyenek a jövő érdekében. A megtartott tanácskozások a számadatokkal is tükrözték az eredményeket. A beszámolókból kiderült, hogy hol, melyik területen, hány brigád dolgozik és mennyien kapták meg a bronz, az ezüst és arany fokozat kitüntetést. Mégis azt mondhatjuk, hogy e főpróba nem a legjobban sikerült. A bevezető beszámolók többnyire hivatalosan ünnepélyes jellegűek voltak és nem ingereltek vitára. Nyilván ennek tulajdonítható, hogy az utánuk következő felszólalások is egy-két kivételtől eltekintve, hasonló vonásokat mutattak. Hiányzott ezekről a tanácskozásokról az a dolgokat nevén nevező szenvedélyeg hangnem, ami ma már oly gyakori az üzemekben, a szocialista brigádokban. Pedig az új követelményekre való felkészülés érdekében erre lett volna szükség. Arra, hogy a küldöttek, a szocialista brigádvezetők, az eredmények mellett finomkodás nélkül elmondják azokat a problémákat is, amelyek a ma és a holnap feladatait tekintve gátolják a mozgalom továbbfejlődését, szélesedését. Gazdasági feladataink, a reform adta követelmények. b szocialista brigádmozgalomban is új utakat igényelnek. A versenyből könyörtelenül száműzni kell a formalizmust, a mechanikus vállalásokat és a bürokratikus értékeléseket. Az üzemekben azt a társadalmi erőt, amelyet az üzemek szocialista brigádjaiban tömörült dolgozók je jaiban tömörült dolgozók je lentenek, a korábbiakhoz képest okosabban, jobban lehetne hasznosítani. Kár volna hagyni, hogy a tengernyi alkotó energia, a tenni- akarás haszontalan üresjáratokban fecsérelődjön el Az országos értekezleten érdemes lesz szóvá tenni — még ha nem is jellemző —, hogy egyes vállalatoknál „tűzoltó” munkára használják a szocialista brigádokat. A helyi gazdasági vezetők által elkövetett hibákat, balfogásokat a szocialista bri-. gadokkal akarják korrigáltatni. — Megtörténik, hogy rossz szervezés, vagy tervezés következtében a vállalat lemarad kötelezettségei teljesítésében. Ilyenkor a szocialista brigádokat mozgósítják, s velük akarják mentetni — gyakran társadalmi munkában — ami menthető. Az is megtörténik, hogy az ilyen eseteket szocialista uniformisba igyekeznek öltöztetni. s vállalati, népgazdasági érdekekre hivatkozva apellálnak a szocialista brigádok áldozatkészségére. Egyes gyárakban, üzemekben gyakran megfeledkeznek a szocialista brigádmozgalom hármas jellegéről, s csak a gazdasági-termelési követelmények teljesítésére figyelnek. Nem veszik eléggé számításba, hogy a mozgalomnak a gazdasági célkitűzéseken túl egyik legfontosabb feladata a szocialista embertípus nevelése. Ez pedig tudatosság nélkül, politikai fel- világosultság és vélemény alakítási készség nélkül aligha sikerülhet. A szocialista brigádok tagjai csak úgy válhatnak szocialista emberré, ha tudják, hogy mit miért cselekszenek. Ehhez pedig az üzemekben, mindenekelőtt a szocialista brigádokban politizáló, vitatkozó demokratikus légkör kell. Olyan légkör, amelyben a dolgozók nyugodtan, bátran felelnek és kérdeznek, mert tudják, hogy munkahelyükön mindent őszintén megbeszélhetnek. W/ itatkozést érdemlő és “ kívánó témákban tehát nincs hiány. A szocialista brigádvezetők országos parlamentje remélhetően nem fukarkodik majd azoknak a problémáknak őszinte alkotó megtanácskozásával, amelyeket a szüntelenül mozgásban, fejlődésben lévő üzemi élet döntésre, megoldásra érlelt. Lukács Vince Tudományos emlékülés a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója alkalmából Szolnokon kétnapos ülésszak kezdődött Hétfőn délelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottsága székházának nagytermében nyílt meg a megyei pártbizottság oktatási igazgatósága és a Kilián György repülő műszaki főiskola pártbizottsága által rendezett emlékülés. A tizenhárom tagú elnökségben foglalt helyet Csáki István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Lajtai Vera, a Pártélet fő- szerkesztője, dr. Dankovics László, az MSZMP KB Agitáció* és Propaganda Osztályának munkatársa. Jelen volt az Országos Légvédelmi A5 ülésszakon elsőnek elhangzó referátum előadója Gál Gyula volt, az oktatási igazgatóság igazgatóhelyettese. „Szolnok megye a TaParancsnokság pártbizottságának első titkára is. ■ • Zagyi János, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket. „Nagy öröm, kitüntetés számunkra, hogy velünk együtt az ülésen részt vesznek azok az idős harcosok is, akik részt vettek személyesen a dicsőséges 133 nap küzdelmeiben” — mondotta. Külön köszöntötte a megjelentek között az ülésszakon részt vevő Alexandr Arszenyejevics Szolovjov elvtársat, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága mellett működő Marxizmus—Leninizmus Intézet igazgatóhelyettesét. nácskőztarsaság időszakában” címmel tartotta meg előadását A megye lakosságának 71 százaléka a századfordulón a mezőgazdaságból élt. Míg az országos átlag szerint száz önálló termelőre 90- agrárproletár jutott, megyénkben hozzávetőlegesen 128—130, s létszámuk elérte a hatvanezer főt. A szegényparasztság legöntudato- sabb rétegei a kubikosok voltak. A hűsz munkásnál többet foglalkoztató üzemek fele Szolnokon volt a megye munkásainak háromnegyed része dolgozott a városban — mutatott rá a referátum. A szociáldemokrata mozgalom szervezetei Szolnokon, Jászberényben, Törökszent- miklóson alakultak ki, de 1897-ben már 13 falusi szervezet is működött és szervezett sztrájkokat. Űj lendületet adott ezután a munkásosztály harcának, hogy 1918. december 12-én megalakult Szolnokon a Kommunisták Magyarországi Pártjának helyi szervezete. „Ecseki István képviselte a volt orosz hadifoglyok kommunista csoportját, Gutá Antal dr., baloldali szociáldemokrata volt, F. Bede Lász-- , ló vezette a baloldali Szocialistákat..., Jaszi Ferenc a nagyváradi baloldal hatását hozta magával” — hangsúlyozta Gál. Gyula. A forradalmi átalakulásban megyeszerte meghatározó szerepük volt a pártszervezeteknek. Az intezláMések sorát az egységes párr megalakítása vezette be. Ezt követően a referátum elemezte: „A munkáshatalom kifogyhatatlan energiával végezte a szocialista társadalom építését A nép tulajdonába vette a bányákat, az üzemeket, a bankokat, g közlekedési vállalatokat” Sajnos, a földosztás elmaradt megyénkben is, ez csalódást, elégedetlenséget váltott ki, „a szegényparásztság azen(Folytatds a S. oldalon.) Megyénk a Tanácsköztársaság napjaiban — HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK | Kozmosz—274 A Szovjetunióban hétfőn földkörüli pályára juttatták a Kozmosz—274 jelzésű mesterséges holdat, hogy műszerei segítségével folytassák a régebben bejelentett szovjet űrkutatási program megvalósítását. A szputnyik rátért pályájára. Berendezése kifogástalanul működik. Olajkutak mentése A Nagyalföldi kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szegedi olajbányászai az év első heteiben olajtűzzel, — az elmúlt hetekben pedig az algyői olajmezőt fenyegető vízzel küzdöttek meg sikeresen. Az olajkitörés szennyét takarító munkások az alsótisza- vidéki vízügyi igazgatóság dolgozóival már mind a tizennégy elöntött olajkutat kimentették a belvizekből. Munkájukat bonyolította. hogy a vizeket sok helyen a 158-as olajkút kitörésének szennye, olaja borította. Ezt folyamatosan leégették, s úgy emelték a vizet a Tiszába, hogy olajszennyeződés ne veszélyeztesse a folyó élővilágát. Az áldozatos munka eredményeként ma már újra termelnek a vízzel elöntött algyői olajkutak. Öntözési felvonulás A Tiszán megkezdte az öntözési felvonulást a Közép- tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság. Az idényre való készülődés szinte példa nélküli érdekessége. hogy hideg időben sokszor havazás közben végzik az előkészítő munkákat A négy legnagyobb közép- tiszavidéki vízkivétel! mű a tiszaörvényi, a kiskörei, • a makkosi és a tiszabői máris „rajtra” készen áll és fokozatosan rendbe teszik a csatornákat is. Az élő folyók vízkészletén kívül a holtágakat és tárolókat mintegy 22 millió köbméter vízzel töltötték fel. A közeli napokban megkezdődik a nagyüzemi halastavak feltöltése, illetve vízkészletének felfrissítése is. Hangszórós házitelefon Hangszórós házitelefont szerkesztettek a székesfehérvári finommechanikai vállalat szakemberei. A hálózati árammal, gombnyomásra működő tranzisztoros berendezéssel közvetlen kapcsolat létesíthető az igazgató és a titkárság, az iroda és a munkahely, vagy a raktár, a kórházi műtő és az előkészítő a fotólabor sötétkamrája és a műterem stb. között. A hangszórók gombnyomásra mikrofonként működnek. A székesfehérvári üzemben a hangszórós házitelefont sorozatban gyártják, rövidesen a RAVILL útján hozzak forgalomba. Huszonkilenc Huszonkilenc axnatőrtilm érkezett arra a pályázatra, amelyet a Népművelési Intézet és a MOKÉP hirdetett meg a Tanácsköztársaság 50. évfordulójának tiszteletére. A neves filmszakemberekből, kritikusokból álló zsűri most rangsorolta a pályamunkákat. Az első díjat — 5000 forintot — a „Fegyverbe! Fegyverbe!” című film nyerte el, amelyet a budapesti Cinema 64 stúdió kollektívája készített. A bíráló bizottság második díjat nem adott ki, -"*■ harmadik díjjal a „Mit tudsz róla?” és az „Entzbruder Dezső” című filmeket jutalmazta, — A TIT különdíját Nagy László János debreceni amatőrfilmes kapta a Hétköznapok hősei”. ^ és az „Ígéret földje’.’ című művéért. VHAG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK HEGYB I A MEGYE! PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁB A .
