Szolnok Megyei Néplap, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-24 / 68. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. március 24. Amerikai ellenoffenzíva-kisérlet Dél-Viefnamban A görög junta újabb brutális Intézkedései Katonai bürokratikus diktatúra Kínában Tegnap e»ti Miközben a párizsi tárgyalóasztalnál a változatlanul ir­reális amerikai magatartás miatt továbbra sincs haladás, a vietnami hadszíntéren heves harcok folynak. Második hónap­jába lépett a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítás! Front of- fenzívája és ennek előbb-utóbb éreztetnie kell hatását a pá­rizsi zöldasztalnál is. A front szinte állandósuló támadássoro­zata ugyanis teljesen kihúzza a talajt mindenfajta olyan amerikai remény és várakozás alól, amely szerint a DNFF „katonai ereje kifulladóban van”. A Vietnamból érkező valamennyi jelentés egybehangzó tanulsága szerint ennek éppen az ellenkezője igaz: még a Saigontól mintegy nyolc kilométerre lévő, tehát közvetlen amerikai—dél-vietnami gyűrűn is szabadságharcosok hatoltak át és intenzív harcok folynak a rezsim fővárosától északra is, délre is. A DNFF egyedül vasárnap hajnalban tizenöt egy­idejű tüzérségi támadást hajtott végre fontos amerikai, illet­ve dél-vietnami katonai célpontok ellen. A tüzérségi támadá­sok növekvő száma alighanem alaposan hozzájárul ahhoz, hogy az amerikai közvélemény az eddiginél is jobban felis­merje: az amerikaiak helyzete Dél-Vietnamban mind katonailag, mind politikailag tovább rosszabbodik. A Nixon kormánynak nem lehetnek illúziói azzal kap­csolatban, hogy a vietnami háború elleni tömegmozgalom, amely az új elnöknek eddig kétségtelenül viszonylagos türelmi időt biztosított, hamarosan új erővel lángol fel, ha általános­sá válik az a felismerés, hogy a jelenlegi elnök folytatja előd­je délkelet-ázsiai katasztrófa-politikáját. Ennek fényében helyzetkép meglehetősen világos, mit akar elérni Washington az „At­lasz-ék” fedőnevű, Saigontól északra megindított ellenoffen- zívával, amelyet a hivatalos sajtó a vietnami háború eddigi legnagyobb amerikai akciójának neves. A Fehér Háznak nem­csak kül-, hanem belpolitikai lag is nagy szüksége lenne va­lamiféle katonai sikerre és ezért nem kíméli katonái életét A vietnami frontról érkező jelentések azonban arról számol­nak be, hogy a szabadságharcosok mesteri taktikával lelassít­ják és szétforgácsolják ezt a nagyszabású ellenakciót A nemzetközi közvéleményt ismét foglalkoztatja Mikisz Theodorakisz, a világhírű görög zeneszerző sorsa. Egy héttel ezelőtt a Dundy Times című brit lap riporterének sikerült felkeresnie száműzetése színhelyén Theodorakiszt, aki az új­ságírón keresztül drámai üzenetet intézett U Thanthoz, az ENSZ főtitkárához. Ugyanennek az angol lapnak a vasárnapi száma már arról számol be, hogy az athéni junta különleges osztagai rátörtek Zatunára, a Theodorakisz őrzésére kijelölt kis hegyifalura és megkezdték a parasztok tömeges és brutá­lis vallatását Kikapcsolták a zeneszerző telefonját és elko­bozták rádióját, elvágva ezzel minden kapcsolatot amely Theodorakiszt a világhoz fűzte. Van azonban egy olyan kap­csolat, amelyet a katonai rezsim képtelen megszüntetni: a nemzetközi szolidaritás újra dagadó hullámát Az athéni junta a gondolkodó, küzdő görögöket akarja elszigetelni a világtól — de ehelyett önmagát szigeteli eL <KS) Az SZKP KB és a Szovjet Minisztertanács állásfoglalása INDENFELÖL WASHINGTON Amerikai békeharcosok, közöttük papok, szombaton, betörtek a vietnami háború céljaira napalmot gyártó Dow Chemical Company washingtoni irodáiba. Az amerikai hadvezetés barbár háborúja ellen tiltakozó tün­tetők vért locsoltak a falra ég kiszórták az ablakon az íróasztalokon talált okmá­nyokat PORT AU PRINCE Francois Duvalier, a Ka- rib-tengeri Haiti diktátora szombaton bejelentette, hogy kormánya elismerte a Nigé­riától 1967-ben különvált szakadár Biafrát. PÁRIZS Szombaton, a tárgyalások tartamára felfüggesztették 6 nap óta tartó sztrájkjukat a francia vasutak délnyugati hálózatának utazó dolgozói. A sztrájk azért robbant ki, mert az igazgatóság, ígéretei ellenére, nem változtatott a dolgozók számára előnytelen munkabeosztáson, sőt, mere­ven elzárkózott az ügy meg­tárgyalása elől is. A vas­utasok amiatt tiltakoznak, mert az időbeosztás arra kényszeríti őket, hogy he­tenként nyolcvan órát is munkában, illetve készen­létben töltsenek, Az SZKP KB Politikai Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa nagy fon­tosságot tulajdonított annak, hogy az európai államok képviselői a lehető legrövi­debb időn belül találkozza­nak a biztonság és az együttműködés kérdéseivel fqglalkozó összeurópai érte­keidet összehívásának gya-' koílati előkészítése céljából. Moszkvában hivatalosan közzétették, hogy „az SZKP KB Politikai Bizottsága és a szovjet kormány teljes mértékben jóváhagyta a Szovjetunió küldöttségének Budapesten, a Varsói Szer­ződés Politikai Tanácskozó Testületi ülésszakán kifej­tett tevékenységét, s egy­úttal megbízta az illetékes szerveket, hogy dolgozzanak ki konkrét intézkedéseket azoknak A határozatoknak a megvalósítására, amelye­ket a budapesti találkozón fogadtak el,1 2 3 s amelyek a Szovjetunióra» mint a Var­sói Szerződés »tagjára vonat- koznak ** Az SZKP KÖ Politikai Bi­zottsága és a Szovjetunió minisztertanácsa megvizsgál­ta a szovjet küldöttség be­számolóját a Variói Szerző­dés Politikai Tanácskozó Testületé ülésének eredmé- nyeirőL Megállapították, hogy a honvédelmi miniszterek ál­tal, az illetékes kormányok jóváhagyásával, kidolgozott rendelkezések, s a Politikai Tanácskozó Testület ülésén jóváhagyott dokumentumok, amelyek a Varsói Szerződés védelmi szervezete irányító szerveinek és struktúrájá­nak további tökéletesítésé­re vonatkoznak, nagy jelen­tőségűek az agresszív im­perialista NATO-tömb nyil­vánvaló aktivizálódásával kapcsolatban. Az SZKP KB Politikai Bizottságának és a Szovjet­unió Minisztertanácsának szilárd meggyőződése, hogy a Politikai Tanácskozó Tes­tület ülésszakán egyhangú­lag elfogadott határozatok lényeges hozzájárulást jelen­tenek a szocialista országok egysége és összeforrotteága megerősítésének ügyéhez, s elő fogják segíteni az idő­szerű nemzetközi problémák rendezését, az európai béke és biztonság, az egész világ békéjének és biztonságának biztosítása érdekében. A szovjet helyi választások eredménye A Szovjetunióban a »ült vasánap lezajlott helyi taná­csi választásokon majdnem minden bejegyzett választó részt vett A választók több mint 2 millió képviselőjelöltre sza­vaztak. A jelöltek többsége a szavazatoknak több mint 99 százalékát kapta meg. 13S falusi tanácsi választókerü­letben a jelöltek nem kaptak abszolút többséget — azaz nem választották meg őket Három kerületi, három városi és négy községi tanácsi vá­lasztókerületben a jelöltek ugyancsak nem kapták meg a megválasztáshoz szükséges szavazatszámot Két falud és négy községi választókerület­ben a választási törvény megsértésével bonyolították le a választásokat Ezeken a helyeken a választások ered­ményét érvénytelenítették, és új választásokat írtak kL A Krasznaja Zvezda szom­bati száma »A maoisták irányvonala — a katonai bü­rokratikus diktatúra” cím­mel közöl cikket A lap megállapítja, hogy a párt és állami szerveket jelenleg Kínában felcserélni hivatott „forradalmi bizott­ságok” kialakítás: kor a hadsereg döntő erővé vált A huszonkilenc tartományi „forradalmi bizottság” kö­zül huszonnégynek az élén katona áll. A pekingi vezető csoportot alkotó kétszáz em­ber közül 130 a katona; Mao Ce-tung legközelebbi kör­nyezetében pedig — amely önmagát „az egész párt, az egész hadsereg és az egész ország egyetlen vezető köz­pontjának” nevezi — a ve­zetőknek több mint a fele katona. A szovjet hadsereg lapja megállapítja: „az a tény, hogy a kínai hadsereget, amelyet a maga idejében a Kínai Népköztársaság vív­mányai védelmére hoztak létre, a pekingi vezetők an­ti szocialista és kalandor po. litikájának e* a nép erő­szakos elnyomásának eszkö­zévé változtatták, példa nél­kül áll a szocializmus fej­lődésének történetében”. A katonai-bürokratikus rend­szer legfontosabb vonásának a szovjet hadsereg lapja kí­nai politikai, társadalmi és gazdasági életének teljes és általános militarizálását tartja. / Az „Izvesztyija” sajtószol­gálatának jelentése szerint Pekingben katonai felügye­let alatt folynak az előké­születek a maoisták nagy összejövetelére, amelyet a KXP IX. kongresszusának neveznek. Feldíszítik az in­tézmények homlokzatát, az üzemek kapuit é^ az üzlete­ket Az üzemekben az újfajta szervezett csoportok jelentek meg, amelyeket munkások­ból és katonákból alakítot­tak azzal a céllal, hogy „ta­nulmányozzák és propagál­ják a nagy kormányos esz­méit”. Ezeknek a csoportok­nak se aktivistái összehív­ják a munkásokat Mao Ce- tung portréi alatt, s felolva­sásokat tartanak előttük Mao műveiből, arra kényszerítve őket, hogy kórusban Ismé­teljék a hallottakat Ezen kívül az üzemekben felügye­lői szerepet U betöltenek. A kínai sajtó és a rádió anyagai továbbra is főkép­pen, sőt azt lehet mondani kizárólagosan, szovjetellenes koholmányokat terjesztenek. A maoista lapok cikkei megfogalmazzák Peking te­rületi követeléseit a Szovjet­unióval szemben. Ugyanakkor jelentések ér­keznek arról, hogy a leg­különbözőbb formákban megmutatkozik a dologzók elégedetlensége a maoisták- k?l. Egyes vidékeken a vég­sőkig elkeseredett munkások és parasztok megtámadják az élelmiszer rak* árakat, az üzleteket és az úgynevezett „forradalmi bizottságok” épületeit. Kuangtung tarto­mányból az elégedetlenek csoportosan próbálnak át­jutni Hong-Kongba. Már­cius 15-én egy ilyen csoport­ra a határőrök tüzet nyi­tottak, aminek következté-1 ben többen meghaltak, il­letve megsebesültek. Pénteken este New York­ban végétért az Egyesült Ál­lamok és Kína kapcsolatait tanulmányozó első országos értekezlet kétnapos üléssza­ka, amelyen az amerikai— kínai viszony tanulmányo­zására alakult országos bi­zottság szervezésében mint­egy kétezer műkedvelő és hivatásos Kína-szakértő fej­tette ki véleményét erről a Washingtont egyre inkább érdeklő problémakörről. A konferencia kétnapos munkáját az jellemezte, hogy az AP-hírügjmökség ál­tal konzervatívoknak minő­sített résztvevők elutasítot­tak „mindenfajta egyezke­dést” Kínával és erélyesen védelmezték a Kínai Nép- köztársaság elszigetelésére irányuló, immáron két évti­zedes hivatalos washingtoni politikát. Az amerikai sajtó által liberálisoknak nevezett szónokok viszont sürgették a pekingi megbízottakkal va­ló tanácskozások újrakezdé­sét, a kereskedelmi és uta­zási korlátozások hatálytala­nítását. Kínának az ENSZ- be való bebocsátását és a teljesjogú diplomáciai kap­csolatok felvételének elő­mozdítását. Súlyos harcok Dél Vietnamban Mao területi követelései JERUZSÁLEM Mose Dajan izraeli kül­ügyminiszter a novemberi általános választásokon va­lószínűleg indulni fog a mi­niszterelnöki tisztségért — jelenti a UP1 a hadügymi­niszter környezetéből szer­zett értesülésekre hivat­kozva. NEW YORK Vasárnap 3200 amerikai tu­dós intézett nyílt levelet Nixon elnökhöz, amelyben arra kérték, hogy változtas­sa meg a rakétaelhárító ra­kétarendszer kiépítésére vo­natkozó elhatározását. A le­velet a vasárnapi New York Times hirdetésként teljes terjedelemben közli. Az is­mert tudósok a rakétaelhárí­tási rendszert veszélyesnek és költségesnek nevezik. Ugyanakkor javasolják, hogy az Egyesült Államok a le­hető leghamarabb kezdjen tárgyalásokat a Szovjetunió­val a fegyverkezési hajsza megfékezésére. KAIRO Az A1 Ahram értésé lése szerint Husszein jordániai király kiszélesíti tervezett nyugati körútját. Az ural­kodó nemcsak Washingtonba látogat el. Április 4-én Pá­rizsba utazik, hogy De Gaulle elnökkel találkozzék. Ezután kerül sor már beje­lentett amerikai látogatásá­ra, amelynek során Nixon elnökkel folytat megbeszé­lést. Az uralkodó washing­toni útja után ellátogat Angliába és Nyugatnémet­országba, majd felkeresi Rómában VI, Pál pápát is. Vasárnap immáron a má­sodik hónapjába lépett a DNFF harcoló alakulatai­nak koratavaszi általános of- fenzívája. A hazafiak állandó kezdeményezésének jegyében folyó általános támadássoro­zatot mindvégig az egész or­szágra kiterjedő tüzérségi és gyalogsági akciók kitűnő egy- behangoltsága jellemezte. A DNFF állandó nyomás alatt tartja a főváros térségében és a nagy amerikai és dél­vietnami támaszpontok térsé­gében felsorakoztatott ellen­séges alakulatokat. A saigoni amerikai pa­rancsnokság szóvivője szerint a főváros védelmi vonalai közé — Saigon központjától alig 8 kilométer távolságra — mintegy 2000 szabadságharcos­Légíriadó Vasárnap délután hosszú idő után ismét megszólaltak Hanoiban a légiriadót jelző szirénák. Alig néhány má­sodperccel a vészjelek el­hangzása után a főváros lég­terében megjelent egy ame­rikai felderítőgép. Működés­be lépett a hagyományos lég­védelem, majd a város bel­területén túl légvédelmi ra­kétákat is indítottak a ka­lózgép után. Arról nincs je­lentés, hogy sikerült-e lelőni a gépet. nak sikerült beszivárognia. Heves harcok folynak a dél- vietnami rezsim székhelyétől északra és délre. A dzsunge­lekkel borított központi fenn­síkon a hazafias erők csapdá­jába szaladt a 4. amerikai hadosztály egyik gépesített alakulata. A rajtaütést kö­vető kétórás csatában az amerikaiak hét halottat és II »sebesültet vesztettek. A DNFF tüzérsége vasár­nap hajnalban tizenöt rakéta és aknavető támadást hajtott végre az ország különböző körzeteiben. A célpontok to­vábbra is amerikai és dél­vietnami erődítmények, üteg­állásod, parancsnoki harc- álláspontok, törzskari szállás­helyek és más katonai léte­sítmények. Hanoiban Befejezte hivatalos látoga­tását a Vietnami Demokra­tikus Köztársaságban az a magasszintű hivatalos DNFF- delegáció, amely február vé­gén érkezett Hanoiba. — A küldöttség látogatásának be­fejező aktusára a fogadások palotájában került sor. A VDK párt-, kormány- és tö­megszervezeti vezetőinek je­lenlétében dr. Van Cung Phang. a DNFF központi bi- zottsácának elnökhelyettese, a küldöttség vezetője mon­dott köszönetét a testvéri fo­gadtatásért és vendégszere­tetért. A Kínai Népköztársaságban 1964 nyarától egyre sűrűbben hangzottak el olyan nyilatko­zatok, amelyek bizonyos szovjet területekre kínai igényt jelentettek be. A Kínai Népköztársaság 1962-ben demonstrálta elő­ször, hogy területi követelései vannak szomszédaival szem­ben. Ebben az esztendőben tört ki az indiai—kínai határ- konfliktus. Ennek során Kí­na katonailag megszállt olyan területeket, amelyeket India saját határain belüli­nek tekintett Mao Ce-tung 1964-ben egy beszélgetés során bejelentet­te, hogy igényt tart bizonyos ázsiai szovjet területekre is. Az azóta elhangzott nyilatko­zatokat és ezzel foglalkozó kiadványokat összesítve Mao Szovjetunióval szembeni te­rületi igényeit az alábbiak­ban lehetne összesíteni: 1. Az Amur folyótól északra és keletre eső területeket, beleértve Habarovszk és Vlagyivosztok környékét, sőt egyes források szerint Sza- halint és Kamcsatkát is. 2. A Bajkál tótól nyugatra eső területeket, a Tuvai ASZSZK területét. 3. Mongóliától Afganisztán határáig terjedő, a Balhas tó­tól délre fekvő területeket (Kazah SZSZK.) A Kínai Népköztársaság ezen felül igényt tart a Mongol Népköztársaságra, területének teljes kiterjedé­sében.

Next

/
Thumbnails
Contents