Szolnok Megyei Néplap, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-21 / 67. szám
I960, március 21; 15 Bomba ötletek a repülőgéprablók ellen Uj gazdasági integráció a láthatáron (A Nordek-terv) A lég; kalózkodás folytatódik: 1969-ben újból sok amerikai gépet kényszerítettek a támadók Havannába. Mindössze egy légi kalózt sikerült meggyőzni arról, hogy a gépnek nincs elég üzemanyag^, és ezért le kell szállnia Miamiban. Lenn a földön aztán lehetővé vált az. ami a levegőben mindmáig teljesen megoldhatatlannak bizonyult: a repülőgéprabló letartóztatása. De már két nappal később — egy columbiai repülőtér fegyveres őre. akinél —mint később kiderült — gyakran látták Guevara arcképét, az AVIANCA columbiai légi- társaság egyik Medellinbe tartó gépét Santiago de Gubába kényszerítette. Csupa sxexbombátl Miután az LATA, a légi- forgalmi társaságok nemzetközi szövetsége, az amerikai kongresszus és számos más testület hiába kísérletezett valamiféle megoldással, az repülőgéprablók agresszív gondolatait Havanna helyett egészen más területek felé terelheti k. Isien hozta Havannába Ha a test csődöt mond, marad a lélek — mondják mások. Egy levélíró például így vélekedik: amikor a kapitány vagy a személyzet egyik tagja üdvözli az utasokat, mondjon be egyben valami megható szöveget, például ezt: — Emberek! A fedélzeten csak úgy hemzsegnek a betegek. Szegény, munkában megrokkant férfiak és nők, akik évtizedek óta a szájuktól megvont pénzt most arra használják fel, hogy a floridai napfényben meggyógyuljanak. Senki nem lehet olyan elvetemült, hogy állapotukat felelőtlen cselekedettel súlyosbítsa. — Az elmúlt hetekben egész sor tanácskozást tartottak az észak-európai államok gazdasági vezetői azzal a céllal, hogy megteremtsék alapját az Északi Gazdasági Uniónak, Svédország. Norvégia, Dánia, F innOrszág és Izland gazdasági integrációjának. Az előzetes tervek szerint az északi országok fokoznák gazdasági együttműködésüket, vámuniót, közös beruházás! bankot létesítenének, egységes mezőgazdasági piacot teremtenének és közös gazdaságpolitikát folytatnának az érintett országok sajátos ágazataiban. A Nordck-terv megvalósulása előreláthatóan Svédországnak és Dániának jelent majd nagyobb előnyöket. A nyersanyagokban gazdag Svédország tőkeerős monopóliumai feltehetően ellenőrzésük alá vonják majd a tőkeszegény norvég és dán ipart. A tervezett vámunió Finnországot Is érzékenyen érintené, különösen a finn könnyűipart, amelynek fenntartása és fejlesztése létérdeke az országnak. Közismert, hogy a dán mezőgazdaság legerősebb az öt ország között. Ha a tervezett mezőgazdasági piáé keretén belül közös árakat vezetnének be az északi országok mező- gazdasági forgalmában, sem a svéd, sem a norvég gazdaságok nem állnak a versenyt Dániával szemben. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy az ot észak-európai ország közül három (Svédország, Norvégia és Dánia) az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak (EFTA) is tagja, amelyre rendkívül nagy szívóéról gyakorol á Közös Piac. Amint ez térképünkről is kiderül az érintett országok külkereskedelmi forgalmának jelentős része a Közös Piaccal bonyolódik le. Emiatt az EFTA-t állandóan a széthullás veszélye fenyegeti. Ez nem kis mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az északi országok szükségét érezték egy EFTA-n belül létrehozandó szorosabb gazdasági uniónak. A gazdaság! nehézségeken túlmenően komoly problémát okoznak a politikai vonatkozások is. Az öt érdekeltből három (Dánia, Norvégia és Izland) a NATO tagja, kettő pedig semleges politikát folytat. Az integráció szükségszerűen a hagyományos semlegesség felborulásával járna, amely különösen Svédországban jelent komoly gondot. Finnország pedig nem csak egyszerűen semleges állam, hanem minden vonatkozásban különleges és gyümölcsöző kapcsolatokat tart fenn a Szovjetunióval és a szocialista országokkal. — TERRA — Illetékes szerveket, ahogy ez már lenni szokott, elárasztják a legkülönbözőbb, zseniális javaslatokat tartalmazó levelekkel. Az egyik levélíró azt indítványozza, hogy kivétel nélkül minden utas Ádám-, illetve Éva-kosztümben szálljon fel a repülőgépre. Ez az egyetlen és igen egyszerű módja annak, hogy ellenőrizzék, van-e fegyver az utasoknál. Az eddiginél is nagyobb gonddal kell kiválasztani a veszélyeztetett térségekben a repülő gépek stewardess«! — hangzik egy másik grandiózus elképzelés. Gondoskodni kell arról, hogy a szóban forgó repülőkön csupa szexbomba teljeseítsen szolgálatot. Miveá a támadók rendszerint férfiak, akik végtére is nincsenek fából, a különlegesen kiképzett és csinos légikisasszonyok a Hátha megesik a rablók szíve a szegény utasokon. Aztán, persze, jönnek az amatőr tudósok. Egyikük azt javasolja: az utasfülkében olyan légnyomás• viszonyokat kell teremteni, hogy minden utas, beleértve természetesen a potenciális repülőgéprablókat is, öntudatlan állapotban utazzanak. Mások azt indítványozzák, hogy valamelyik csábosán mosolygó stewardess fecskendezzen altatót az utastérbe. Valamennyi közül talán a legjobb ötlet a következő volt: Miamitól délre készítsék el a havannai Jósé Marti repülőtér pontos másat, a jól ismert Bienvendio a la Habana (Isten hozta Havannába) felirattal, g itt a kubai rendőrség egyenruhájába öltözött, szakállas FBI- ügvnökök fogadják az utasokat V bánon mezőgazdasága A mezőgazdasági minisztérium statisztikai adatai szerint Libanon mezőgazdasági termelése az utóbbi 12 évben 79 százalékkal emelkedett, azaz 1960-ig évenként 4 százalékkal, azután pedig évi 6 százalékkal. A terméseredmények ebben az időszakban 52 százalékkal növekedtek. A gyümölcstermelés növekedése 75 százalék; az 1954. évi 302 000 tonnáról, 1966-ra 500 000 tonnára emelkedett 1954-ben az almatermés 27 000 tonna volt, 1966-ban 104 000 tonna, vagyis 285 százalékkal több. A citrusfélék termése az 1954. évi 105 000 tonnáról, 1966-ig 252 000 tonnára, vagyis 158 Százalékkal emelkedett. Elektronikus számítógépek a babona szolgálatában A XX. század embere lenézően mosolyog, amikor az afrikai és ázsiai primitív emberek hiedelmeiről és szokásairól halL Hát nem nevetséges például a bur- maiak hiedelme, hogy szombaton nem szabad hajat mosni, mert az szerencsétlenséget okozhat, vagy az a zambiai babona, hogy a tojás terméketlenséget okoz? A kínai tengerészek sohasem fordítják meg tányérjukon a halat, mert úgy hiszik, hogy ez hajójuk felfordulását okozhatja. De azért a nyugatiaknak sincs okuk a mosolygásra, mert ha így folytatják, a világ legbabonásabb emberéi lesznek. Minden autósnak van például kabalababája vagy állatkája, amely állandóan ott lóg gépkocsijában és „védi” őt a szerencsétlenségtől, Még ma is sokan hisznek abban, hogy a pániéit! nap és a tizenhármas szóm sze- ren-szflen. A nyugati szállodák legtöbbjében tizenhármáé Szoba egyáltalán nincsen. Mit szóljunk ezután az amerikai üzletemberekről. akik repülőn utazva, Zsebükben hordják és késükben szorongatják kabalájukat A lőkhajtásos repülőgépek bátor pilótái mielőtt gépükbe szállnának, ráköpnek a repülőgép kerekeire, mert ez szerencsét hoz (primitív népeknél él az a hiedelem, hogy köpéssel felajánlják lelkűket az isteneknek). A pilóták hisznek abban, hogy ha biztonsági övüket keresztbe kötik, nem érheti őket szerencsétlenség. Az amerikai űrutazás problémájával foglalkozó szakemberek sokszor emlegetik „Murphy törvényét”; ha valaminek el kell romlani», az pontosan a legkedvezőtlenebb pillanatban fog bekövetkezni. Hogy ki az: a Murphy'/ Természetese» Ilyen nevű tudós nincs, Murhpy olyas mi, mint például Szent Antal, mondotta egy Ismert amerikai űrszakértó. Napjainkban még az elektronikus számítógépek is a babona szolgálatában állnak, s 15 dollárért » csillagokból jósolják a jövőt- A New York-i TB$ Computer Centres vállalat elektroa- agyai 15 dollár ellenében húszoldalas horoszkópot állítanak Össze. Manapság alig ielenik meg olyan szórakoztató képeslap, amely nem közi! a heti horcsevőpot, Tom Allison 26 éves atalantai kibernetikus még van győződve arról, hogy elektronikus Mxánutóagya nőnemű. „Akaratos és szeszélyes, mindig a legkellemetlenebb kérdéseknél mondja föl a szolgálatot” — állítja. Egy Los Angeles-i tudós pedig ügy véli hogy az ő számológép jenek nem felelnek meg a kék kartonlapocskák és ezért csak rózsaszínűeket használ. Egy chicagói régiségkereskedő kitűnő üzletet csinált, amikor 23 dollárért varázs- gömböket kezdett árusítani. Az emberek szeretik a misztikus tartalmú filmekét, könyveket. Úgy látszik, a* amerikai tévé is ezt tartotta szem előtt, amikor az idén három olyan sorozatfilmet tűzött műsorára, amelyek boszorkányokról és szellemekről szólnak. A kérdés csak az — mondja egy nemrégiben meglelent írásában a Time — vajon a misztikum és a babona el ősegíti -e az emberek belső nyugalmát, vagy éppen ellenkezőleg. megbontja a. Ütött a svéd monarchia utolsó ? YL Gusztáv Adott lesz-e az utolsó svéd király? — kérdik az utóbbi években mind sűrűbben a svédek. A kormány még egy bizottságot is alakított, hogy vizsgálja ki a köztársaság bevezetésének lehetőségeit. — A köztársaság partiak szerint a monarchia elavult e» de- mokráciaeUenes rendszer. Gusztáv svéd király ma 86 éves, de még életerős ember. Rendszeresen utazgat Olaszországba, mivél szenvedélyes archeológus, Vagyoni helyzete: évi 3.4 millió korona civülistá. 20 millió korona értékű ingatlan, hetven alkalmazott. A svéd alkotmány szerint: ,-A király korlátlan hatalommal rendelkezik.” A válóság azonban egészen más: a királynak semmifele hatalma nincs. Feladata mindössze annyi, hogy aláírja a kormány határozatait, 12 meist- ben ugyan gyakorolhatná alkotmány biztosította hatalmát, mondjuk oly módon, hogy megtagadja a kormány elnökének kinevezését, de ebben az esetben nem sokáig maradna a trónon. A köztársaság bevezetéséről szóló viták az utóbbi két- három hónapban mind sűrűbbek, különösen a szociáldemokrata fiatalság Carl Gustav trónörökös elleni tüntetései után. A tüntetésekre akkor került sor, amikor Carl Gustav első hivatal ot ténykedésként megnyitotta az Alfa-Lavál üzem óriást. Viták a sajtó hasábom Az egyetemisták, akik Carl Gustav ellen ilyen feliratokkal tiltakoztak: „Le a monarchiával” és „Ne hajlongjatok a király előtt'e*t mondják:-i-Mint magánember ellen természetesen nincs semmi kifogásunk, asak nem akarjuk a svéd trónon látni. Nevetséges. hogy egy demokratikus társadalomban á titulál örökölni lehet Mert mit szólnának például a polgárok akkor, ha Tage Erlan- der elnök valamelyik rokonát jelölné ki utódjául? —- Azonkívül az Alía-Laval üzemóriás megnyitása is bi zonyítja, hogy a niónarchia mennyire támogatja a tőkét. A tőke és a monarchia kél olyan demokráciaellen«« intézmény, amelynek fenntartását a polgárok nem helyeslik. Es mit mondanak a választók? A vita, főleg a sajtó hasábjain az Olvasók, levelei rovatban tolják, tmr néhány a legjellemzőbb vélemények közül. „Szégyen és gyalázat. hogy a szociáldemokrácia 38 éves uralom után asm szüntette meg a konzervativizmus jelképét, a monarchiát.” „A szociáldemokraták előirányozták programjukban a köztársaság bevezetését.” „Senkinek sínes Joga törvényes és szeretett királyunk ellen tüntetni. Mindazokat; akik tüntettek 25 évi börtön- büntetéssel kellene sújtani. Éljen a svéd királyság mlnd„Azok a vélemények, hogy fenn kell tartani a királyságot, kitűnően megfelelnek a mai demokralséllenes és kapitalista rendszernek, őszintén reméljük, hogy a király továbbra is mentesítve lesz az. adófizetéstől, mert mi, akik minden évben lelkiismeretesen kitöltjük az adó- vallomást, igen nagy leik uek vagyunk...” „Miért nem kap a trónörökös megfelelő és méltó nevelést, jó tanárokat és iskolát, ahelyett, hogy a katonaság gondoskodjon iskoláztatásáról?” „A köztársaság sem olcsóbb, mint a királyság. A köztársasági elnök fizetése es reprezentációs költségei sem lesznek kisebbek, mint a királyé. Csak akkor leív he valamennyit ' rnegtak^> tani, ha a parlament elnöke lenne egyben a köztársaság elnöke is. Nekünk azonban komoly vitára ván szükségünk a monarchiáról és a köztársaságról, nem pedig hozzá nem értők véleményére arról, hol lehet megtakarítani egy iirt ezrest az állásul költség vet éSísNHit mond Carl Gustav királyfi? Köftvoly vito ugyan nincs, de vannak itt-ott probalko zások. Ilyen Gunnar Vast- berg, az Aftonbladet kor- mánylap kommentátorának írása is. A pariáment ünnepélyes megnyitásáról ír, — ( amelyet mindig a stockholmi királyi palotában tartanak. Ezt az ünnepséget a karácsonyfa feldíszítéséhez hasonlítja. Ilyenkor ugyani® ölozo- gyújtlk az egész udvart, mindenki magán hordja Ösz- szes díszeit ás kitüntetéseit, ú&'hogy Hl. Gusztáv korabeli viaszbábúkra hasonlítanak. A királyt a gárda középkori egyenruhákba öltözött tagjai kisérik. A képviselők Is díszléptsben mennek ás csillog a szemük a boldogságtól és megtiszteltetéstől. hogy Ilyen „előkelő társaságban” lehetnek —• módja a svéd kommentátor. Mit szól mindehhez Carl Gustav? ♦- A királyság jövője? Valóban kényes kérdés. Az előjelek rosszak. Voltak monarchiák, amelyek visszaéltek helyzetükkel, s meg is bvkr tak. Tulajdonképpen nincs külön véleményem. Egy svéd újságíró meginterjúvolta a trónörököst upp- salai négyszobás lakásában (itt lakik egyetemi évei alatt). Megkérdezte tőle, hogy tegezheti-e, $ amikor p beleegyezett föltette a kérdést: — Csakugyan szeretnél király lenni? — Igen, mert annak születtem és annak nevelted Életcélom a svéd nemzetet szolgálni. Ha nem volnék trónörökös, akkor bizonyosan földműveléssel foglalkoznék, mert ez mindig érdekelt. Már ván egy farmom !, — Mi a véleményed a tüntetőkről? —- A törvény szerint mindenkinek joga van tüntetni. Carl Gustávról súrűn írnak a női tracslapok. ■— Olvasod-e ezeket ? Igen. Túlságosan jól értesültek. Fogalmam sincs, honv.an szedik a sok badarságot. Elegem, van már belőle. A beszélgetés Is azt mu **y, hogy Gustav egészes középszerű átlag fiatalember, «kittek kbánságai és a®= bfelől sem sokka! különböznek a több! ilyen korú fiatalemberétől. A svédei? minden bizonnyal más kvalitású államférfit kívánnának Ors-águV élén látni. Ez !s egyik oki, *öaakj hogy meghúzzák a harangot a monarchia feletti
