Szolnok Megyei Néplap, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-21 / 67. szám

4 1368. március. 21. SZOLNOK MEGYE! KtFLAf Autóbusszal,taxival az asztal körül iverekasstaí beszélgetés Szolnok város közlekedési helyzetéről Márton József olvasónk javaslatára Ötletpályázatunkra beküldött levelében Márton József szolnoki olvasónk javasolta: rendezzünk kerekasztal beszélge­tést a városi tanács, az autóközlekedési vállalat, a rendőr­ség illetékeseivel, Szolnok város közlekedési problémáiról, a korszerűtlen úthálózattal járó gondokról, a közlekedés fej­lesztésének további lehetőségeiről A beszélgetést a napokban rendeztük meg. Rész tvett ezen: Simon Antal és Tőkés László, a Közlekedési és Szállí­tási Dolgozók Szakszervezetének képviseletében; Kerekes Fe­renc, a 7. sz. AKÖV igazgatója; Hagyák László, az autóközle­kedési vállalat szertólyforgalmi osztályának vezetője; Barna Gábor, a Szolnok városi tanács vb építés-, közlekedés- és vízügyi osztályának vezétóje, a város főmérnöke; Oláh Fe­renc, a KPM Szolnok megyei Közúti Igazgatóság vezetője; dr. Sarkadi Imre őrnagy, a Szolnok megyei Rendőrkapitány­ság Közlekedésrendészeti Osztályának vezetője; Kádár György főhadnagy, közlekedési mérnök, a közlekedésrendészeti osz­tály munkatársa; Hatvani Ferencné, a Szolnok—Békés me­gyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat szb- titkára; Márton József, autóközlekedési technikus, pályáza­tunk résztvevője. Szerkesztőségünket Varga Viktória, a bel­politikai rovat vezetője képviselte. » • • Aa újságíró: örömmel fo­gadtuk az ötletpályázatunkra beküldött levelek között, Márton József olvasónk ja­vaslatát, annál is inkább, mi­vel a Szerkesztőség Postája rovatunkban gyakran közöl­jük olvasóink leveleit, ame­lyeket a város közlekedésé­nek problémáiról írnak. Azt is tudjuk viszont, hogy a 7. ez. Autóközlekedési Vállalat nem kis erőfeszítéseket tesz a közlekedés javításáért. A mai kerekasztal beszéigeté- ■ sünkön több téma megvita­tását javaslom. Beszélget­nünk kell arról hogyan fej­lődött az utóbbi két eszten­dőben a város közlekedése. Ám szót kellene ejtenünk ar­ról is mi az óka annak, hogy bár Szolnok gyorsan fejlődő város, egyre inkább a nagy­város jellegét ölti, közleke­dése mégis vidéki. Értem ez­alatt, hogy egyes főútvonala­kon nagyon ritkán közleked­nek a járatok; hogy este 3 óra után csak ritkán, néhány autóbusz közlekedik a város­ban. idetartozik az a téma is,, hogy a déli ipartelepről ritkán van közvetlen autó­buszjárat az állomásra és vissza. Tudjuk, hogy ezen az útvonalon van a megyei kór­ház. Éppen ezért legtöbbször a betegek csak körülménye- buszjárat a vasútállomásra és sen, átszállással tudnak el­jutni a vasútáalomásfól a kórházba és vissza. Kerekes Ferenc: Elnézést, hogy én kérek elsőnek szót, de azt hiszem, ha néhány számadatot ismertetek, már bizonyítja, hogy Szolnok vá­rosban is jelentősen fejlődött a közlekedés, ha nincs is mindenben teljes rend. Míg ebből tizennégy a csuklós au­tóbusz. Ma már nincs rend­szeres utaslemaradás. A reg­geli órákban is megszűnne a túlzsúfoltság, ha például a mezőgazdasági gépjavítóhoz hasonlóan más üzemek is át­térnének a lépcsőzetes mun­kakezdésre. Kerekes Ferenc: a közle­kedés további javítása érde­kében az idén még egy autó­buszt állítunk be az 1-es útvonalán, valamint a beton- elemgyári járatnák A követ­kező években tovább bővül autóbuszparkunk, újabb jára­tokat tudunk beindítani. Így például 1970-ben három au­tóbusz, a negyedik ötéves tervben pedig 29 új autóbusz segíti majd a város közle­kedését. Járatok indulnak a Vegyiművek—Épületelem­gyár, a Papírgyár—Vegyimű­vek útvonalon, Szolnok elő­városaiba, a Ganz-villamos- sáái-, a tiszavárkonyi mag­nezitművekhez és újabb já­ratok a martfűi Tisza Cipő­gyárba. ' ... : ■ :.y-: Az újságíró: Mi a vélemé­nye minderről a városi ta­nács illetékeseinek? Elegen­dő lesz-e ez a gépkocsipark növekedés akkor, amikor a város lakóinak száma is év- ról-évre növekszik. Barna Gábor: Jelenleg 63 ezer ember él a városban. Számításaink szerint a ne­gyedik ötéves terv végére 80 ezer lakosa lesz Szolnoknak. Mintegy 25 százalékkal nö a lakosság száma, ugyanilyen mértékben nő a városban az autóbuszok száma is- A csúcs időkben tehát azután sem lesz jobb a helyzet. ságről, az ebben a kedvez­ményben nem részesül, vagy­is egész hónapra meg kell váltania az autóbusz bérle­tet, függetlenül attól, hogy a hónap első felében szabadsá­gon volt A II. sz. Irodaház­ban körülbelül hatszázan dolgozunk. E létszámnak mintegy 70 százaiéira nő. Számtalanszor előfordul, hogy be kellene jönni a városba — hiszen a munkahelyünk több kilométerre van Szolnoktól — de 9 óra 10 perctől il óra 30 percig nincs autóbuszjárat az irodaháztól. Kilenc óra tíz perckor viszont egyszerre két autóbusz indul a Rékasi út­ról. Nem lehetne ezen segí­teni? Márton József; Mindarról a fejlődésről, melyről Kere­kes elvtárs beszélt, csak el­ismeréssel szólhatok. Mégis a gondokról szeretnék első­sorban beszélni, amelyek sok embert érintenek. Fejlődik a város, a Körösi úton új ipar­telep van kibontakozóban: bővül a járműjavító, dolgo­zik a Ganz villamossági mű­vek, ott van a kőolajfúrási üzem központja, s előrelátha­tólag arra a részre települ a budapesti kőolajipari gép­gyár is. Egyszóval sokszáz ember dolgozik ott. Mégis csak a 3-as autóbusz jár arra. Szombaton egyetlen busz in­dul a Körösi útról a városba 13 óra 35 perckor. Rendsze­rint nem fér fel mindenki, harmincöt-negyven ember mindig lemarad. Jó lenne, ha az autóközlekedési vállalat csuklós buszokat közleked­tetne azon az útvonalon is. Továbbá: este hat óra után talán mindössze három járat van a Körösi útra, pedig so­kan laknak ott és munkás­szálló is van arra. Van még néhány kérdésem a vállalat vezetőihez: A buszközlekedés javítása érdekében tervez­nek-e menetrendi változáso­kat? Mikorra várható a Be­loiannisz utca és az Ady Endre utca egyirányusítása, az utóbbi felújítása? És vé­gül: nem lehetne egy egysze­rű és olcsó menetrendfüzetet csináltatni amelyet a bérle­tekkel együtt állandóan áru­sítanának? Kerekes Ferenc: Oj menet­rendünk július 1-től lép élet­be. Természetesen előtte fe­lülvizsgáljuk milyen módosí­tásokat tudunk eszközölni. Azt már előre elmondhatom: tervbe vettük hogy, a gyor­sabb közlekedés érdekében betét járatokat is Indítunk. kedés politikai koncepciói — amellyel szakszervezetünk is a legmesszebbmenőkig egyetért — előirány­zatai szerint a közlekedés­ben jelentős változás követ­kezik be 1980-ig. Jelenleg az ország közlekedésének két­harmadát a vasút, egyhar- madát az autóbuszok bonyo­lítják. Zz az arány, az előbb említett időpontra megfor­dul az autóbuszközlekedés javára. Tőkés László: A szolnoki AKÖV komplex telepének tervét már készíti az UVA- TERV. Időszerű ä telep ki­alakítása, mivel jelenleg le­hetetlen körülmények között végzik munkájukat a válla­lat műszaki karbantartói. Az ilyen mun kakörül me­nyek nem vonzzák a szak­munkásokat Ráadásul a fi­zetésük serr\ magas. Simon Antal: Bár a kö­zelmúltban rendezték az autóbusz vezetők jövedelmét, az átlag bérszánt éves szin­ten 22—23 ezer forint Na­gyon alacsony a kalauzok fizetése is, ezért olyan nagy a fluktuáció a közlekedési vállal toknál általában. A szerelők jövedelme sem sok­kal különb. Emellett arról is beszélhetnénk, hogy míg más vállalatoknál lassan a 44 órás munkahétre térnek át nálunk az emberek még mindig havonta 280 óra kö­rül dolgoznak, vagyt, egy- egy autóközlekedésben dolgo­zó ember négy év alatt öt évi munkaidőt dolgozik le. A munkájával tehát még mindig nincsen arányban az erkölcsi-anyagi elismerés. — Az újságíró: Ha már szA- ba kerültek a jövő feladatai, elképzelései. Beszeljünk at­tól, milyen fejlesztés vár­ható Szolnokon? Kerekes Ferenc: Az autó­busz vásárlásokról szóltam. Az új szolnoki központi au­tóbusz pályaudvar tanul­mányterve a napokban ké­szült el. Elképzelések sze­rint az Ady-, a Kolozsvári-, a Gárdonyi Géza utcák ál­tal határolt é* a rádió stú­dió előtti térségben épül meg. Az építkezés ' 1970-ben kezdődik, ée .előreláthatólag 1973-re less kész. Vállala­tunk mintegy 6—7 milliót ad az építkezéshez. Ez lesz a távolsági járatok állomása. Barna Gábor:. Az utat, a közműveket, egyszóval az al­építményeket a városi ta­nács készítteti el. S ha mar meg. Akkor, amikor Győrben már hatodszor cserélték ki a régi járdákat Későn kez­dődött nálunk az útépítés is, így jelenleg is az ulaknsk csak negyven százaléka van útburkolattal ellátva. Mindez természetesen kihatással van a város közlekedésére is. — örömmel mondhatom, hogy az 1969-es esztendő az első olyan év, amikor több mint 15 millió forintot tudunk költeni ut k, hidak építésé­re. Az idén három utcában szeretnénk új utat épí eni: az Ady Endre, a Keskeny János és a Vörösmező ut­cákban. Ezzel megkezdjük a létesülő új autóbuszpályaud­varhoz vezető utak építését is, A negyedik ötéves terv­ben egyéb feladataink mel­lett szeretnénk kialakítani egy körutat a Tisza hídtól a Várkonyi Is ván téren át a volt benzinkúthoz, a né­gyes főközlekedési út teher­mentesítésére. Akár úgy is, hogy néhány utcát egyirá­nyúnak jelölünk ki. Terve­ink között szerepel a Vörös Csillag út átépítése is. Az útjavításokat ezután köny- nyebbe ntudjuk megcsinál­tatni, mivel március 1-től munkába állt két útfenntar­tó brigádunk öt-öt taggal. Ez azf jelenti, hogy míg ko­rábban évente 2—300 ezer forintot költhettünk az utak karban tar' ásara, addig az idén már egymillió forintot. Egy másik újdonságról is be kell számolnom: február 15- től öt nyugdíjast foglalkoz­tatunk napi négy órai mun­kával, akik amolyan építés­rendőrt feladatot látnak el a városban. Tervünk, hogy később önkéntes rendőrök legyenek, akik kizárólag az építkezési szaMly sértéseket vizsgáliák és ha szükséges­nek vélik, megteszik a kel­lő intézkedéseket. Tavaly egyébként olyan határozat született, hogy csak annak a vállalatnak, vagy hivatal­nak adunk ki útfelbontásra engedélyt, akik a kérelem­hez csatolják a • helyreállí­táshoz szükséges megrende­lést is. Ha netán kivitelező probléma lenne, úgy az út­burkolat helyreállítását a mi útfenntartóink megcsi­nálják. Oláh Fereuc: Közúti igaz­gatóságunknak a téli időben megrongálódott utakat a fő­útvonalakon május 1-ig, másutt június 1-lg helyre kell állítani. Ami a mi fel­ügyeletünk alá tartozó út­tén a leállók, a parkírozók, a rakodók építését is. Ettől függetlenül távlatokban to­vábbra is cél a 4-es városon kívül új szakaszának meg­építése. Barna Gábor: A városon átvezető 4-es útvonalát ter­mészetesen szélesíteni kell, 14 méteres út- és me. felelő járdaszélességet kell kiala­kítani. Megjegyzem, hogy ennek ellenére a Beloian­nisz úton egyetlen emeletes házat sem kell lebontani. — Viszont például azt a há­zat, ahol jelenleg a 33-as ru­házati bolt van, árkádosita­ni kell az üzlet rovására. Oláh Fereuc: Az eredeti tervek szerint a Kolozsvári felüljáró építése 1971-re volt tervezve, de éppen annak rossz állaga miatt előbbre kellett hozni az építkezésű Ha új nyomvonalon épül a felüljáró, akkor az 1972-re már elkészül. Ha viszont a jelenlegi helyén kell új fe­lüljárót építeni, akkor a z később lesz kész. Dr. Sarkadi Imre: Nem hallgathatom el, hogy a ne­gyedik ötéves tervben a megyében előreláthatólag megduplázódik a gépjármű­vek száma, s a forgalom háromszorosára növekedik. Amíg nem készülnek el az új utak, n.gyon sok prob­léma lesz, azt is mondhatom, romlani fog a város közle­kedési helyzete. Az átépíté­sekkel kapcsolatban több utat le kell zárni, teielő- utakon bonyolódik majd a forgalom. De szükség lesz rá, a város fejlesztés érdekében. Bízom viszont abban, hogy a város lakói megértik majd e problémákat. Sok szó esik mostanában a Sagvári út ke­reszteződésénél felállított jelzőlámpáról. Gyalogosok éa gépjárművezetők nehezen szokják meg. Kádár György. Ez az út­kereszteződés balese veszé­lyes hely volt Szolnokon, ezért kellett ott a jelzőlám­pa-rendszert" felállítani. A jelenlegi négy fázisban mű­ködő lámpára kidolgoztuk a háromfázisú irányítást is. E? azt jelenti, hogy 90 másod­perc alatt minden átjárónál sor kerül zöld jelzésre. — Természetesen art is kipró­báljuk majd és csak a ta- tapsztalatok után döntünk melyiket véglegesítsük. Hisz most csak kísérletezünk meg. Azt viszont már most lát­juk, hogy a Sütő utcától a Magyar utcáig terjedő sza­kaszon meg kell tiltanunk •nun Antal lobes László Kerekes Hagyák Barna Oláh Ferenc László Gábor Ferenc Kádár Hatvani Marton György Ferencné József Varga Viktória 1967-ben 26,5 millió utast szállítottunk, addig tavaly már 29 millió 20o ezret Va­gyis majd három millióval nőtt egy év alatt az autóbu­szon utazók száma. Jelentős segítséget adott a forgalom lebonyolításához, hogy meg­kaptuk az első csuklós bu­szokat, sőt azoknak száma tavaly december 31-lg elérte a 28-at. Utasszállító kapaci­tásunk így 1,149-cel növeke­dett Az újságíró: Mégis a reg­geli, vagy a délutáni autóbu­szok még mindig zsúfoltak. Kerekes Ferone; Méréseink bizonyítják, hogy nálunk az autóbuszok kihasználtsága, mintegy 42 százalékos, vagy­is az országos átlag alatt van. Ugyanis a napnak csupán két órájában ván túlzsúfolttág az autóbuszokon. Raggal 5.30— 6.40 óráig van a csúcsidő. Viszont, ahol kérésünkre az Üzemek bevezették a lépcső­zetes munkakezdést, nincs baj. Hagyák László: a, reggeli csúcsforgalmai harpaínciségy autóbusszal bcaytíííádc s& Kerekes Ferenc: Gyorsab­ban közlekednének autóbu­szaink, ha például a Cukor­gyár előtt megépülne a busz fordulóhely. Akkor a jelen­legi három helyett, óránként négyszer tudna fordulni egy autóbusz. Ugyanilyen hely több is van á városban. Hatvani Ferencné: a FÜ- SZÉRT-nél dolgozom, a II. számú Irodaházban,' a Rékasi úton. Reggelente zsúfolt au­tóbuszon utazunk, s ami még ennél is rosszabb, úgy Is mondhatom, félelmetesebb: a hid csak úgy remeg a tö­mött autóbusz alatt. Mindig attól félünk, hogy egyszer valami katasztrófa történik. Kérdésem, mi' lesz a Ko­lozsvárt felüljáró sorsa? Át­építik? Nem? A következő amiről szólni szeretnék: vé­leményünk szerint helytelen a busz bérletek visszaváltá­sával kapcsolatos rendelke­zés. Ha valaki ugyanis a hó­nap 15~e után megy szabad­ságra ét leadj* a havi autó­busz bérletét, az autóközle­kedési vállalat visszatéríti a szabadság«* napok $ bérleti díjat. 'Aki viszont a tárgyhó visszi iszabaíí­Elképzelhetó, hogy csináltas­sunk kis formátumú, olcsó menetrendeket, amelyeket az utasok könnyen a zsebükben hordhatnál?- Viszont, hogy pontosan közlekedjenek autó­buszaink, addig arra semmi­lyen garancia nem lesz, amíg el nem dől, mi lesz a temetői sorompó sorsa. Tervezünk az autóbusz végállomásokon, — éppen azért, hogy járata­ink pontos időben induljanak — villanyórákat felállítani: igy a Voaztok úton, a Vegyi­műveknél és a vasútállomás­nál. Tarthatatlan viszont a város úthálózatai, q Kolozs­vári híd, s Vöröscsíllag, a Vöröshadsereg útjának bur­kolata. Az ideiglenes útjaví­tás nem oldja meg a problé­mát Simon Antal: A szolnoki gon­dokat, problémákat jól is­merjük, tudjuk, hogy ebben a városban is megfelelő szánt­óé kell hozói a vállalat' mű­szaki bázisát Éppen énért Szolnokon egy komplex telep építését tervezzük. Ha az megvalósul, akkor nőhet csak a vállalatnál a műszaki szán- vonal Erre annál is Inkább szűksüg 'msu mivél » közto­átvettem a szót: vélemé­nyünk szerint fedett autó­busz várókat csak a végállo­másoknál érdemes építeni, ahol az utasoknak több időt kell várakozni ok. Terveink szerint fedett buszvárót épí­tünk a Vörös Csillag úton ás más végállomásokon is, évente összesen hármat ■— Aheí pedig . lehetőség nyűik rá — főként a* új épületek létesítésénél —• a városhan árkádos' megoldással képe-- síink ' Irt megállókat. így például a megyéi pártbizott­ság mögött' épülő áruház, előtt te Aa újságtré: Többször el­hangzott már besteige tesun- kön: ha a* utak jobbak len­nének; taröjataüan az utak állapota; az ideiglenes javí­tás Sem segít Azt h Istem az úthálózat korszerűsítéséről i* kellene beszélnünk, annál is inkább, mivel út és közleke­dés • ■ elválaszthatatlan egy­más*«. Kern* Giber: A véres út- problémáiról nem beszélhe­tünk a tórténelemtS agues aatíaagteiv*, Kaolnokne aa járda, Sáia-jsa* k&t vonalakat illeti: jövőre meg­kezdődik a fehérjefeldolgo­zótól vezető út korszerűsí­tése és elkészül -a cukor­gyárig. Ezután folytatódik tovább a cukorgyártól a te­metői sorompóig Ez azon­ban függ attól is, hogy el­készül e Ott a csatorna. A sorompói út átvezetésére két alternatívánk van: ha szük­séges, 1972-ben megkezdődik ott egy felüljáró építése, ha azonban megszűnik az ószol - nold teherpályaudvar és csupán egyetlen vágány ma­rad ótt, a szintbei’ keresz­teződést csináltatjuk meg úgy, hogy a nagy kanyart, kiiktatjuk. Barna Gábor: Ez az útépí­tés egyébként' a negyedik öt­éves tervben befejeződik« Olaj* Ferenc: A 32-es út városba vezető szakasza, a Rékasi' úti felüljáró 1971-ben kerül átadásra. Ezzel kap­csolatban megépül aa út a felíil járótól egészen a a Eöt­vös térig. A Kolozsvári fe­lüljáró és a 4-«« számú fő- közlekedési út vámson át­menő szakasz* ie?2-íg kell, hogy elkészüljön, az úton. a 'kétszer leerte» ‘ forgtóni te­a rakodást. A városban egyébként több hely van, ahol nagy forgalmi problé­mák vannak: a Tisza ma­lomnál, a Szabadsá'g tér­nél, az Eötvös térnél, a Tán­csics—Tisza Antal utcai ke­reszteződésnél A így to­vább. Célszerű lenne több helyen forgalomirányítást al­kalmazni. Az újságíró: Azt hiszem nincs arra szükség, hogy hosszú összefoglalót tartsunk az elhangzottakról; Hiszen a város közlekedésének fej­lesztését, az úthálózat kor­szerűsítését és ezzel kapcsa» latban a közlekedésrendésze­ti szabályokat is meghatá­rozza Szolnok objektív fej­lődése. Kérésem mégis van az autóközlekedési vállalat vezetőihez: az új menetrend elkészítésénél gondoltának minden külső kerületben dolgozóra, lakóra A lehető­ségekhez mérten sűrítsék a járatokat legyen s késő esti órákban Is jármű, amivel hazajuthatnak az emberek, s a beszélgetésen elhangzott javaslatokból lehetőleg va­lósítsanak «Wf minél töfc. be4

Next

/
Thumbnails
Contents