Szolnok Megyei Néplap, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-18 / 64. szám

lflCSj március 18, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 'ii.mil S Budapest hullám­hosszán Nemrégen kezdődtek meg a kísérleti sztereo-adások a rádióban. A jobb hangminő­ség mellett a térhatás közel a közvetlen interpretáció ha­tását adja majd. Mind ez azért jut eszembe, mert a rádió nagy zenei vállalkozá­sainak igazi élvezetéhez rö­videsen ez is hozzátartozik. A középhullámú, magas zaj- szintű adás ugyanis sokat ront pl. az Országos Hegedű- verseny koncertjei közvetíté­sein. Mindemellett ez a ver­seny a rádió dicséretes kez­deményezése volt és az Is­mert tehetségek mellett új nevekkel is megismertetett bennünket. Üdvözölni kell még egy új rádiós sorozatot, a Népdal­expedíciót. E héten dr. Vikár László távoli rokonaink a cseremiszek zenéjével ismer­tette meg hallgatóit, kelle­mes, színes műsorában. Március xásslóvivői Történelmi évfordulókra, a tizedikre, tizenegyedikre vagy az ötvenedikre mindig, minden évben emlékezünk. Kitűnő példa a méltó, gon­dolkodtató emlékezésre Fülöp János történelmi riportmű­Az őszirózsás forradalom és a Tanácsiköztársaság ki­kiáltása közötti időszak ese­ményeit dolgozz^ fel. izgal­masan. hiteles hűséggel. A rádiójáték fardulatosságú, helyszíni közvetítés eleven­ségé szerkesztés felvillantja a KMp megalakulásának, a Vörös Űjság első nyomtatá­sának és megjelenésének, a harc és a győzelem mind megannyi nehéz óráját A bajnok élete A bajnok egy lapra tesz. A bajnok most érettségizett, 18 legfeljebb 20 éves. S az az egy lap — a bajnokság Ezért áldoz fel mindent. Szerel­met, családi, rokoni, emberi kapcsolatokat. Ping-pong bajnok akar len­ni. Ha ez amolyan „Örkényes” egyperces novella lenne, a groteszk szituáció igazságtar­talmával, akkor még hagy­jam De ezt a rádiójátékot nem Örkény István írta. Nem. Ez a játék Bertha Bul­csú regényéből készült. És Rt a ping-pong bajnokság nem képlet. nem jelkép. Túlságosan is konkrét. Nem hagy asszociálni. Miért kérem számon a nem konkrétságot? Mert. ha egy szituáció (pl. ez. hogy valaki mindenáron sportbaj­nok akar lenni) nem hiteles, akkor a valós megjelenítés mögött keresek átvitt belső lényeget. Ezt hiányolom el­sősorban e rádiójátékból. A jószándókú, emberért szóló mondanivaló, még az itt-ott frappáns szellemességgel szerkesztett dialógusok elle­nére is hatástalan, lepereg a hallgatóról. Van ember — vagy inkább mindenkiben megvan az az emberhányad többé vagy ke­vésbé — aki célját látva el­megy amellett, - ahol megáll­ni érdemes. Énünk ezt a ré­szét. főleg a fiatalokat akar­ja ébresztve — figyelmeztetni Bertha Bulcsú, sajnos kevés erővel. Tetszett ez a rádiójáték, ne értsenek félre. De több, sok­kal több lehetőséget hagyott magában, mint amennyit ki­bontott így jóformán — csu­pán egy érdekes sztorit kap­tunk, az általános emberi probléma csak sdmogatássze- rií érintésévéi. A rádiós feldolgozás igé­nyes. Vadász Gyula rende­zése és szinte valamennyi szereplő munkája dicséretre méltó. Élmény lehetett volna. trömböczky » Forradalmi emlékek Szolnokról VL Az ellenforradalom rémuralma Horthy Miklóstól szárma­zik az az ellenséges nyilat­kozat hogy ..a főváros után Szolnok a második bűnös vá­ros”! Ez a nyilatkozat a Magyar Tanácsköztársaság vérbefoj- tása után olaj volt a tűzre, fokozta városunkban a gyű­lölet-hadjáratot Minden ér­téktelen figura érdemeket akart szerezni a mumkásül- dözésből. A román szuronyok árnyé­kában elsősorban összeszed­ték a munkástanács, a di­rektóriumok tagjait a vörös katonákat. Megteltek a rend­őrségi, csendőrségi fogdák és az ügyészségi börtönök. Még a bírósági 44-es számú fő­tárgyalási terem is megtelt politikai foglyokkal. A gyorsított tanácsok ez­rével szabták ki az évekre szóló börtönbüntetéseket. Inteimálótáborrá alakítot­ták — tanítás helyett — az A'bonyi úti iskolát, a Cons­tantán iskolát. A cukorgyári Csendőrzászlóalj kezdték meg... Az ellen forradalom urai féltek attól, hogy a románok kivonása esetén zavar kelet­kezik a városban, ezért a kivonulás előtti utolsó na­pokban Szolnokon megkezd­ték a csendőr-zászlóalj szer­vezését. De a szervezés Szolnokon kudarcba fulladt. Erről tett jelentésit Krey- bigar. Szolnak megyei kato­nai parancsnok a budapesti körletparancsnokságnak. ^Fo­kozatosan több mint 2 ezer behívóra összesen körülbelül négyszáz ember jött be. Ezek közül megbízható (bizottsá­gilag megállapítva) volt 120. E 120 közül még körülbelül 20 embert mint megbízhatat­lant ki kellett cserélni.. . Megkísérlem most a 36—45 éves önként jelentkezőkből 4 szakaszt megalakítani... Ilyen módon talán sikerül Szolnokon egy 4 századból álló zászlóaljai felállítani, amelynek minden százada, ban egy szalcasz idősebb, nyugodtabb és megbízható elem lesz. Tekintve azonban a minden irányban észlelhe­tő fásultságot. ma még nem látok tisztán, hogy fog-e si­kerülni?”. Liebner János püspöki biztos is „besegített" Amikor még egyetlen ro­mán katona sem tette ki a lábát a városból. 1919. no­vemberének végén, „előkelő”, polgárok, katonatisztek gyűl­tek össze a Szapáiry utca 13. síz. alatt Safáry Kálmán táb­labíró lakásán. Tanácskozást tartottak, összeállították a még letartóztatandó politikai foglyok névsorát. •. Segített a munkában dr. Liebner Já­nos püspöki biztos, akit a „hitélet elmélyítése érdeké­ben” küldtek Szolnokra. Fel­adata volt „a pogány szolno­ki magyarok megtérítése”... Fáradhatatlanul bekapcsoló­dott az igazságszolgáltatás vonalába; Gyakori vendége volt az államügyészség veze­tőjének. ahol „a helyzet is­meretében” jó tanácsokat adott az exponált harcosok elleni vádemelések ügyében. Azzal is megpróbálkozott, hogy a bebörtönzöttek közül híveket toborozzon a meg­alakítani szándékolt „keresz- tély munkáspárt” számara. A különítmények vérengzése A különítményes lisztek közben keresztül-kasul jár­ták az országot. Gyakran meglátogatták a „bűnös” Szolnok városát”, kínzótele­pül Abony után Fegyveme- krt is bekapcsolták. Héjas Iván és bandája 1920 májusában betörtek a cukorgyári munkásszálláson felállított intemtólótáborba, munkásszállás is a politikai foglyok gyűjtőhelye lett, ahoi hol székely katonáik. hol rendőrök őrködtek. Emlékezzünk és soha ne feledjük, hogy a Tanácsköz­társaság megdöntése után a szolnoki ügyészség fogházá­ból 19 derék élvtársunkat elhurcolták és borzalmas kín­zások közt az abonyi Vigyá­zó kastélyban meggyilkol­ták. Az elhurcolások Gyulai Molnár Ferenc és társai ve­zetése alatt történtek- A fog­házba betörtek. a foglyok kezeit dróttal összekötötték, előbb a vármegyeház pincé­jébe, onnan pedig Abonyba hurcolták őket A kivégzet­teken kívül Szolnokról és vi­dékéről számtalan munkást és tisztviselőt összeszedtek és Ahányban megkínozták őket. Gyulai Molnár Ferenc a felszabadulás után, 1947-ben a népbíróságtól méltó bünte­tését megkapta.:. szervezését ahoi a foglyokat megverték, Zsák Ferencet, Veres József­nél} és másokat pedig elhur­coltak. Az ellenforradalom ostro­ma engem is testi-lelki sa­nyargatással sújtott- Végig­jártam a szolnoki ügyészség, csendőrség, a megszálló ro­mán katonai fogdákat, az in­ternálást — mindezekben 315 napot szenvedtem. Keresztfalvy Gyula rendőr­kapitány őrizetbe vételemkor a következő kijelentéseket tette annak idején: — Nincs különbség kom­munisták és szocialisták közt. egyformán kell bűn­hődniük. ..! Maga is sokkal jobban tenné — emelte fel hangját — ha balkezén fel­vágná az ütőerét, és abból minden kommunista vért ki­engedne. Ha elég vére elfo­lyik, tapassza be a sebét, s próbálja megváltoztatni éle­tét....'” Ezt követően bosszúból Molnár Gáspárral, Csdcsai Benedekkel. Freusz lapáttal együtt három napi sötétzár­kába csukatott Tanácsát azonban nem fo­gadtam meg... (VÉGE) Bencze László LOVASPOSTAS Szabó Mihály, a karcagi posta külterületi kézbesítője 1959 óta lóval, illetve lovaskocsival hordja szét a leveleket, újságokat a karcagi tanyavilágban. Nincs miért tapsolni Egy és más Szolnok megye mezőgazdasági szakmunkásképzéséről Hosszú kísérletezés és ta­pogatózás után 1960-ban alakult ki a mezőgazdasági szakmunkásképzés mai há­roméves rendszere. Éven­ként öt hónapi elméleti ok­tatás és pontosan félévi gya­korlati képzés után készül­nek arra a továbbtanuló pa­rasztfiatalok, hogy a szak­ma mesterei legyenek. — Szolnok megyében \ négy szakmunkásképző iskola igyekszik megfelelni e cél­nak. Kenderesen gépészeket, Jászberényben kertészeket, Jászapátin állattenyésztőket. Kunhegyesen öntözőgépésze­ket bocsátanak ki a három év elteltével. Eddig ezerhá­romszáznegyvenhárom fiatal tett szakmunkás vizsgát a négy intézetben. Az igény és az ütem Naigy dolog ez. vagy ki­csi? Mind a kettő egyszerre. Nagy, ha ahhoz mérjük, hogy először történik meg, már nem a nagyapuj üktől, szüleiktől hallott vagy lá­tott termelési tapasztalatok alapján indulnak az új fa­lu új típusú parasztfiataljai, hanem a legkorszerűbb is­meretek birtokában. De ha az igényeket vesszük? Ha csak ebben az ütemben ha­lad a mezőgazdasági szak­munkásképzés Szolnok me­gyében, mint a mostani, ép­pen 26 esztendő múlva — a megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályának számvetése alapján, — tehát 1985-ben jutunk el oda, hogy az igényt megkö­zelítően ideálisan fedezzük. Egy negyedszázad! Hol járnak már akkor a ma is jóval előbb lévő fejlett me­zőgazdasági kultúrájú orszá­gok, ha nem gyorsítjuk meg éppen a mezőgazdasági szak­munkásképzést is? Hiszen arról van szó, a magyar mezőgazdaság sok gépet, ön­tözővizet, műtrágyát, vegy­szereket, egyszóval nagy anyagi befektetést leap. S a következő esztendőkben még nagyobbakat De logi­kus, mindez csak akkor térülhet kamatostul vissza, ha azok akik dolgoznak ve­le s dolgoznak benne, hoz­záértő, képzett emberek. A mezőgazdasági szakmunkás- képzésről beszélve, nyilván ehhez kell igazítani minden lépést. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága legutóbbi ülésén éppen' ezt is tette. Korszerű állásfoglalásokat fogalmazott meg Azt pél­dául, hogy a következő esz­tendőkben a középiskolai oktatás rovására is előtér­be kell kerülnie a szakmun­kásképzésnek. Magyarán; kevesebb fiatalt a középis­kolákba, többet a szakmun­kásképző, a mezőgazdasági intézetekbe. Ügy is, hogy az általános iskolai nevelők az eddigieknél nagyobb figye­lemmel irányítsák ezekben az iskolákba a végzős nö­vendékeket. Egy bíztató terv sorsa „W4n csak egy, s nem is valószínűen a legdöntőbb feltétele a mezőgazdasági szakmunkásképzés gyors! sának. A legeslegelső nyil­ván a megfelelő iskolaháló­zat kiépítése. Ami azt illeti ebben is elég furcsa hely­zetben vagyunk. A négy szakmunkásképző iskola mind a megye északi részén települt, a középső és déli részen egyszerűen nincs egyetlen ilyen intézet sem. Hogy miért ilyen véletlen - szerű? A jászapáti és a kunhegyesi iskola is úgy lé­tesült, hogy mindkét helyen meg. zűnt a járási székhely s ott tudtak helyet adni. — Pár éve azonban megszüle­tett egy nagyon bíztató terv. egy nagy, s mindennel ellá­tott szolnoki — alcsiszigeti — szakmunkásképző iskola építésére. Már a terve is elkészült, de az elhatározó Mezőgazdasági és Éellmezés- ügyi Minisztérium mostaná­ban nem hallat róla. Pedig nagyon kellene, egyre job­ban kellene. A második és a harmadik ötéves tervben Szolnok me­gye nem kis összeget, 70 millió forintot kapott a me­zőgazdasági szakmunkáskép­zés finanszírozására. A ne­gyedik ötéves terv program­jának eddigi ismeretében 30 millió forintot biztosítanának az iskolák fejlesztésére. — Xem arról van szó, hogy ez kevés. De ahhoz igen, hogy i megye megvalósíthassa az élet diktálta erre vonatko­zó terveit. Sőt a miniszté­rium elképzelése — ahogy erről dr. Szűcs Kálmán, a MÉM szakoktatási főosztály- vezetője, a megye vb ülésen nyilatkozott — néhány vo­násban keresztezi is. Arról van szó, hogy táv­latokban nem gondolnak a jászberényi iskola fejleszté­sére. Mondván: a gyümölcs és kertész szakmák okítá­sának bázisa Heves megye lenne. Igen. de van itt mind­járt két dolog, amit figye­lembe kell venni. Szolnok megyében megkezdődik a tiszazugi szőlők, gyümölcsö­sök rekonstrukciója. És jön a Tisza II. A nagyszabású öntözés nagyméretű ker­tészkedéssel jár majd. — És éppen Szolnok megyében a legnagyobb mértékben. Ak­kor tehát ide kell a legtöbb szakmunkás. És ' nyilván, hogy azt helyben célszerű kiképezni. Ilyenformán a népgazdaság és a megye ér­dekei is egyeznének abban, hogy Jászberényben kerté­szeti szakközépiskolát léte­sítsenek s ehhez felfejlesz- szék az ottani szakmunkás- képző intézetet is. A kérés nem alaptalan Mindez már érlelődő el­határozás dolga. De a me­gye mezőgazdasági szakmun­kás képzését, annak színvo­nalát a tárgyi feltételek be­folyásolják a legjobban. — Jászapátin nincs megfelelő kollégium, gyakorló terem, tanműhely. A jászapáti, a kenderesi és a kunhegyesi iskola oktatási célt szolgáló traktorai, munkagépei, gépei nagyon elavultak. Van gond; Ezeken kívül még más jellegűek is, de ezek a legalapvetőbbek. — Nem alaptalanul kér Szol­nok megye egy kicsit töb­bet a mezőgazdasági szak­munkásképzés fejlesztésére. Jelenleg a felnőttekkel együtt négyezer szakmun­kás dolgozik a megye mező- gazdaságában. Tíz év múl­va legkevesebb tizenhárom- ezer szakmunkásra lesz szükség. Ez azt jelenti, éven­ként majdnem ezer szak­munkást kell kibocsátani a következőkben. Ehhez kell igazítani min­den lépést. Borzák Lajos Találmányt vegyenek! Március 1-től Újdonságokat Értékesítő Iroda kezdte meg működését az Országos Ta­lálmányi Hivatal részlege­ként. Az iroda feladata: ösz- szehozni a feltalálókat és újí-í^f tokát az olyan vállalatokkal, amelyek a találmányt, az új­donságot feltehetően készek felhasználni. Az iroda a nagyvállalatok­kal bizományosi szerződést köt — folyamatosan adja és kapja az újdonságokat. Az ér­tékesítés viszont az érdekel­tek közvetlen megállapodásá­val jön létre, az iroda mint közvetítő szerepel. De ennél többre is vállalkozik: igény esetén közreműködik a szak­emberek bevonásában, az adaptáció elkészítésében, a találmány bevezetésében. Eddig csak véletlenül, sze­mélyi kapcsolatok útján, vagy a feltalálók kilincselése által jutott el — ha ugyan eljutott — egy-egy találmány híre az érdekeltekhez. Évek múltak el, míg megismerte, bevezet­tek népgazdasági szempontból fontos újításokat. A vállala­tok se értékesítették a má­sutt is felhasználható szelle­mi értékeiket. Az Országos Találmányi Hivatal új rész­lege csekély közvetítési díj ellenében megkeresi, össze­hozza az újítót, vagy a t'elta látót, és a felhasználót. Az Újdonságokat Értékesítő Iroda a feltaláló megbízásá­ból megkeresi azt a vállalatot, munkahelyet, ahol szükség van szabadalmazott újdonsá­gára. Ugyanakkor, vállalatok felkérésére, ott alkalmazható újdonságokat kutat fel. Kata­lógusokat adnak ki, majd szakmai csoportosítás szerint . — minden iparág csak az őt érdeklő találmányokról kap hírt. Leglassabban, legkörülmé­nyesebben eddig a kisipari szövetkezetekhez jutott el a hír szakmájukat érintő ta­lálmányokról. Az iroda köz­vetítésével most első kézből kaphatnak a szövetkezetek is információt. Hiszen az új iro­dának rendelkezéséré állnak a legújabb találmányok, és a szabadalmi tár. Kapcsolatot épít ki tervei szerint az Új­donságokat Értékesítő Iroda a külkereskedelmi vállalatok­kal. így a külföldi piac ér­deklődésére számottartó ta­lálmány licencét is előkészí­tik. KM.

Next

/
Thumbnails
Contents