Szolnok Megyei Néplap, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-18 / 64. szám
XX, évfolyam, 61. szám. Ára: 70 fillér 1969. március 16., kedd. Befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülése Közlemény az ülésről 1969. március 17-én Budapesten megtartották a barátságról, együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülését. Az ülésen résztvetteírs A Bolgár Népköztársaság részéről Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkára, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, a küldöttség vezetője; Zsivko Zsivkov, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának első elnökhelyettese; Ivan Basev, a Bolgár Nép- köztársaság külügyminisztere, Atanasz Szemerdzsiev, a nemzetvédelmi miniszter elsőhelyettese; Vaszil Bogdanov, a Bolgár Népköztársaság magyarországi nagykövete. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről Alexander Dubcek, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a küldöttség vezetője; Ludvik Svoboda, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke; Oldrich Cemik, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának elnöke; Jan Marko, külügyminiszter; Martin Dzur vezérezredes, nemzetvédelmi miniszter; A Lengyel Népköztársaság részéről Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára, a küldöttség vezetője; Józef Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsa elnöke; Zénón Kliszko, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Stefan Jed- rychowski külügyminiszter; Wojeiech Jaruzelski vezérezredes, nemzetvédelmi miniszter; Adam Kruczkowski külügyminiszterhelyettes; Boles- law Chocha vezérőrnagy, nemzetvédelmi miniszterhelyettes, vezérkari főnök. A Magyar Népköztársaság részéről — Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára, a küldöttség veA Varsói Szerződés tagál- amai: a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége — a politikai tanácskozó testület ülésének résztvevői — kifejezik óhajukat, hogy népeik barát' és jószomszédi viszonyban kívánnak élni a többi európai néppel, továbbá azon szilárd elhatávozetője; Focfe Jenő, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke; Komócsin Zoltán, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Czi- nege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter; Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyetese. A Német Demokratikus Köztársaság részéről — Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa elnöke, a küldöttség vezetője; Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnöke; Erich Honecker, » Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a - Központi Bizottság titkára; Hermann Axen, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Otto Winzer külügyminiszter, Heinz Kesser vezérezredes, nemzetvédelmi miniszterhelyettes. Ä Román Szocialista Köztársaság részéről — Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt Központi Bi- zotsága főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnöke, a küldöttség vezetője; Ion Gheor- ghe Mauer, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Cor- neliu Manescu külügyminiszter; Ion Ionita vezérezredes, a fegyveres erők minisztere. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről — L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkára, a küldöttség vezetője; A: N. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöke; K. F. Katusev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára; A. A. Gromiko külügyminiszter; A. A. Grecs- ko, a Szovjetunió marsallja, honvédelmi miniszter; K, V, zásukat, hogy közreműködnek kontinensünk biztonságának és az együttműködés légkörének kialakításában, felhívással fordulnak valamennyi európai államhoz — egyesítsék erőfeszítéseiket az európai béke és biztonság megszilárdítására. Európa népeinek jelene és jövője elválaszthatatlan kontinensünk békéjének megőrzésétől és megszilárdításától. Az igazi biztonság és a szilárd béke akkor szavatolható, ha az európai államok szándékaikkal, tetteikkel és R us zakó v; a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának osztályvezetője. Az ülés munkájában részt vett I. I: Jakubovszkij, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka is. A politikai tanácskozó testület meghallgatta az egyesített fegyveres erők főparancsnokának jelentését azokról az intézkedésekről, amelyeket kormányaik jóváhagyásával a honvédelmi miniszterek dolgoztak ki. Az ülésen a tagállamok részletesen megvizsgálták és egyöntetűen jóváhagyták a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi minisztereinek bizottságára vonatkozó határozatokat, az egyesített fegyveres erőkre és az egyesített parancsnokságra vonatkozó új határozatot, és más okmányokat, amelyek célja a Varsói Szerződés védelmi szervezete felépítésének és irányító szerveinek további tökéletesítése. Az egyesített fegyveres erők főparancsnokát megbízták, hogy a megállapított rendnek megfelelően biztosítsa az elfogadott határozatok megvalósítását. Az ülés részvevői kifejezték szilárd meggyőződésüket, hogy a jóváhagyott intézkedések hozzájárulnak a Varsói Szerződésben részvevő szocialista országok védelmi erejének fokozásához, összhangban a szocializmus, a béke és a biztonság érdekeivel Európában és az egész világon. A Varsói Szerződés tagállamai folytatva a feszültség csökkentésére és a béke megszilárdítására irányuló erőfeszítéseiket, egyöntetűen elfogadták az összes európai országhoz intézett felhívást, amely az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó össz-európai értekezlet előkészítésére és megtartására vonatkozik. A Politikai Tanácskozó testület ülése a testvéri barátság és az elvtársi együttműködés szellemében folyt le. minden erejükkel a feszültség enyhítését szolgálják, a realitások figyelembe vételével célul tűzik ki a megérett nemzetközi problémák megoldását, a sokoldalú együttműködés kialakítását összeurópai alapon A jószomszédi viszonyhoz, a bizalom megteremtéséhez és az egymás megértéséhez vezető út valamennyi európai ország népeinek és kormányainak akaratától és erőfeszítéseitől függ. Napjaink Európájában ahogy a második világháború után kialakult, több mint 30, nagy és kicsi, különböző társadalmi rendszerű, földrajzi elhelyezkedésű és érdekű országot jelent. A történelem akaratából azonban egymás mellett kell élniök, s ezen a tényen senki sem változtathat Egyre több kormány, parlament, párt, politikai és társadalmi személyiség érzi át felelősségét a mai és az eljövendő nemzedék iránt azért, hogy ne kerülhessen sor újabb háborús konfliktusra Európában, Változatlanul hatnak azonban Európában olyan erők is, amelyek az európai fejlődéshez nem a vitás kérdések rendezésével és békés megállapodásokkal akarnak hozzájárulni, hanem ehelyett évtizedekre kidolgozott új katonai programok alapján újabb hadosztályokat és rakétákat vonultatnak fel. Egy gyékényen árulnak velük azok is, akik nem vonták le a kellő tanulságot a második világháborúból, a német milita- rizmus és nácizmus szétzúzásából. Fondorlataik fokozzák a feszültséget, bonyodalmakat idéznek elő a nemzetközi kapcsolatokban. Az ülésen résztvevő államok kötelességüknek tartják, hogy a jövőben is minden tőlük telhetőt megtegyenek annak érdekében, hogy Európát megóvják az új háborús konfliktusok veszélyétől és a békés egymás mellett élés elvei alapján tág teret nyissanak az összes európai országok közötti együttműködés fejlesztése előtt, függetlenül azok társadalmi rendszerétől.; Bármennyire bonyolultak is a még rendezetlen problémák, megoldásuk csak békés eszközökkel, tárgyalások útján, nem pedig erőszak, illetve erőszakkal való fenyegetés alkalmazásával történhet. Az európai helyzet elemzéséből kiindulva, a Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, megvan a reális lehetősége annak-, hogy — Európa valamennyi államának és népének érdekeit szem előtt tartva — közös erőfeszítésekkel teremtsék meg az európai biztonságot. A Varsói Szerződés tagállamai közel három évvel ezelőtt Bukarestben javaslatot tettek egy össz-európai értekezlet összehívására az európai biztonság és békés együttműködés kérdéseinek megvitatására. Az azóta létrejött személyes találkozók arról tanúskodnak, hogy egyetlen európai kormány sem emel szót az össz-európai értekezlet gondolata ellen, s hogy megtartására megvannak a reális lehetőségek. A második világháború után az európai államok még egyszer sem jöttek össze valamennyien, jóllehet egész sor kérdést kellene tárgyaló asztalnál megvizsgálniok. Ha a béke megszilárdításának érdekeiből indulunk ki, semmilyen nyomós ok nem lehet az össz-európai értekezlet összehívásának halogatására. Egy ilyen értekezlet megfelelne valamennyi európai állam érdekeinek. Lehetőséget nyújtana ahhoz, hogy közösen találják meg azokat az utakat és módokat, amelyek elvezethetnének Európa katonai csoportosulások szerinti megosztottságának felszámolásához és az európai államok és népek békés együttműködéséhez. A világon azonban vannak olyan erők, amelyek igyekeznek fenntartani kontinensünk megosztottságát olymódon, hogy a feszültség fokozásának politikáját folytatják, elutasítják az államok és a népek békés együttműködésének kialakítását, ellenzik egy ilyen értekezlet összehívását és az európai biztonság megerősítését célzó egyéb intézkedéseket. A jelenlegi tanácskozáson résztvevő államok meggyőződése, hogy az össz-európai együttműködés fejlesztése az egyetlen reális ' alternatíva volt és marad, ellentétben a veszélyes katonai szembenállással, a fegyverkezési versennyel, viszálykodásokkal, amelyeket továbbra is igyekeznék rákényszeríteni Európára a második világháború eredményeinek megsemmisítésére és Európa térképének átalakítására törekevő agresszív erők. A Varsói Szerződés tagállamai megerősítik a világ katonai tömbökre való felosztása ellen, a fegyverkezési hajsza ellen, a békét ás a népeik biztonságát veszélyeztető fenyegetések ellen irányuló javaslataikat, valamint azokat az egyéb intézkedéseket, amelyeket az európai béke és biztonság megerősítéséről szóló 1967. évi bukaresti nyilatkozat tartalmaz. Az európai népek számára létkérdés az újabb katonai konfliktusok megakadályozása, az államok között gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok erősítése az országok egyenjogúságának, függetlenségének és szuverenitásának tiszteletben tartása alapján. A szilárd európai biztonsági rendszer megteremti annak objektív lehetőségét és szükségességét, hogy az energetika, a közlekedésügy, a vízi és légitér hasznosítása, valamint az egészségügy területén az egész földrész lakosságának jólétével elválaszthatatlanul összefüggő nagy terveket valósítsuk meg. Éppen ez az, ami közös és ez kell, hogy legyen az európai együttműködés alapja. Európa biztonságának alapvető előfeltétele az Európában fennálló határok — köztük az Odera—Neisse határ, valamint az NDK és az NSZK közötti határok sérthetetlensége az NDK és az NSZK létének elismerése, hogy az NSZK lemondjon az egész német nép képviseletének igényéről, és az atomfegyver bármilyen formában történő birtoklásáról. Nyu- gat-Berlinnek különleges státusza van, és nem tartozik Nyugat-Németországhoz. Gyakorlati lépést jelentene az európai biztonság erősítése irányában az összes érdekelt európai államok képviselőinek mielőbbi találkozása, ahol kölcsönös megegyezéssel megállapítanák az értekezlet összehívásának rendjét és meghatároznák a napirendjén szereplő kérdéseket Ugyanakkor készen vagyunk megvizsgálni minden más javaslatot az értekezlet előkészítésének és összehívásának módját illetően, A Politikai Tanácskozó Testület ülésén részvevő államok azzal a felhívással fordulnak Európa országaihoz: működjenek együtt az összeurópai értekezlet ösz- saehívásában és azoknak a feltételeknek a megteremtésében, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az értekezlet eredeményes legyen és beváltsa a népek hozzáfűzött reményeit, E fontos kezdeményezés megvalósítása érdekében — amely a kontinens életében történelmi esemény lenne — az ülésen részvevő államok azzal az ünnepélyes felhívással fordulnak az összes európai államokhoz, hogy erősítsék a bizalom légkörét, s ezért tartózkodjanak minden olyan cselekedettől, amely megmérgezheti az államok kapcsolatainak légkörét, Felhívják Európa államait, hogy a békére vonatkozó általános nyilatkozatokról térjenek át a feszültség enyhítését és a lőszere lést, a népek közötti együttműködést és a békét szolgáló konkrét cselekedetekre és intézkedésekre. Azzal j, felhívással fordulnak minden európai kormányhoz; egyesítsék erőfeszítéseiket —, hogy Európa az egyenjogú nemzetek gyümölcsöző együtt-működésének kontinensévé az egész világ stabilitásának, békéjének és kölcsönös megértésnek tényezőjévé váljék. Ma: ismét nyolc oldalas a Néplap. Mint már korábban közöltük olvasóinkkal, április elsejétől minden nap, az eddigi hat oldal helyett nyolc oldalon jelenik meg lapunk. Mai számunkban bemutatjuk, hogy a nyolc oldalas lap keddi számai milyenek lesznek- Elsősorban új rovatunkra hívjuk fel figyelmüket: A tudomány világából! című rovatunk hétről-hétie közli a világ tudományos érdekességeit. A keddi sportrovat a jövőben bővített terjedelmű lesz — mint ma —, hogy a hétvége valamennyi sporteseményéről részletesen tájékoztassa olvasóinkat A mai számunkban ezen kívül még több olyan érdekes cikket talál, mint NINCS MIÉRT TAPSOLNI Egy és más a megye mezőgazdasági szakmunkás- képzéséről a 3. oldalon. MAOISTÁK LOGIKÁJA írás a kínai soviniszta hisztériáról a 4. oldalon. A LÁTHATÓ LÉGIÓ Ma kezdődik folytatásos regényünk az 5. oldalon. KEVÉS GÓL - VÉDEKEZŐ JÁTÉK Tudósítások a vasárnapi sporteseményekről a 6—7. oldalon. A Varsói Szerződés tagállamainak felhívása Európa országaihoz VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ci.r jj^fljl jáűt/KHíhk. J/St fflk ÉtöWBBM pw mwMW ^f%PS frnlmwiW i®M9f 88mS$í$! ä®!»^ mf mmmW$w kb« «HHF WSműm S?1S1 f^ri --yik PS» ilF slip! ^5^P5HE2r Pll? ^ gjgigggggj iW'-'-%l^m fe<tffijí ffSsaEB ^smP^ ww ml /a Hl ▼ BK ■BHHHHi ^jjj y# jUT fl.™ Jj*f W*B flK & A1|Etfi^&B£.^&’7? MMji hl^, BillKMMB^jAM&jfSAfekAAi 92C?ARt |L DMjl^ A S» AMKB ^Mk’feJp'SRHiA 5A&/..íJS AJ8 Jt ^0f9 jSph fl Äf> ijpRiifl Jft SrpHcT^'W ^.fljC /Sft J E Ä I¥3kI^Ttwi r«4l»I vl*a\/1 I*JAI5P füSi H rftSl&Y El LJlSKIw-w^^^SI^^SMiKSSmaä^S^^v^p^^mS^Sws
