Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-11 / 34. szám
I. febrtw HL SZOLNOK. RMMTCKl NCPétfP 3 A búza öntözésének tapasztalatai Szolnok megyében Ami a fajta megválasztását illeti, a — csaknem egész búza vetésterületünket elfoglaló Bezosztája 1. mind az öntözővíz jó hasznosítását, mind pedig szalmaszilárdságát tekintve erre a célra kiválóan alkalmas. Kísérleteinkben — az időjárástól és trágyázástól függően — 1 mm/kh vízmennyiségre 7—10 kg/kh termés esik. Ugyanakkor megfigyeléseink szerint a Bezosztája 1. fogékony a lisztharmat fertőzésre. Az öntözés hatására bekövetkező fokozottabb relatív páratartalom hatására fokozódik a lisztharmat fertőzés mértéke, de a május hó végén, június hó elején fellépő betegség a . terméseredmény alakulását érdemben nem befolyásolja. A Bezosztája 1 mellett meg kell említenem a Fertődi 293-at, ami több éves kísérletünkben ugyancsak jól szerepelt Szalmaszilárdsága a Bezosztája 1- nél gyengébb, s így öntözését követő nagyobb szél esetén megdőlésével számolni lehet. Tápanyag utánpótlás Az öntözött búza nagy termésre csak bőséges tápanyagellátás esetén képes, s ugyanakkor víz- hasznosítása is kedvezőbben alakul. Több kezelésből álló műtrágyázási kísérletünkben mind a termés nagyságát, mind a műtrágyázás gazdaságosságát tekintve a mezőségi és réti talajon — a kai holdankénti N™ P» K» kg hatóanyag alkalmazása bizonyult legjobbnak. Áprilisi, május hó elejei öntözésnél a nitrogén fej trágya még jól hasznosul. Az újabb típusú, illetve gyártmányú esőztető berendezésekkel az öntözéssel egy- időben megoldható a műtrágya adagolása. A kát. holdankénti N hatóanyag meny- nyiség — a növényállomány fejlettségétől függően — 23— 30 kg lehet. Az öntözés időpontja és vízmennyisége A kalászosok s így az őszi búza öntözésének időpontja akkor következik el, amikor a 0—30 cm-es talajréteg köny- nyen felvehető vizet már nem tartalmaz. Gyakorlatilag ez azt jelenti, ha az említett talajrétegből vett minta kézzel már nem formálható — tehát szétporlik — az öntözést haladéktalanul meg kell kezdeni és annyiszor megismételni, ahányszor azt a talaj nedvességtartalma megköveteli. Az elmúlt évben ez az időpont már április hó végén bekövetkezett, tehát a búzát még az “ iűn. kritikus vízigénye előtt öntözni kellett. Egyébként ,'inöimälis időjárás esetén eleI gendő a kalászolás és a tejesérés kezdetén ötttözni. Eddigi kísérleteink szerint az őszi búza vegetációs időszaka alatt egy vagy kétszeri * öntözést igények Igen lényeges az adagolandó vízmennyiség is. Esőszerű öntözésnél leghelye- • sebb, ha a 0—30 cm-es talajréteg optimális nedvességének elérésére törekedünk. Réti talaj 1 cm-es rétegének benedvesítéséhez általában : 2.2—2.5 mm, vályog talajnál 1.8—2.0 mm, míg homokos talaj esetében 1.5 mm csapadék szükséges. Ennek ismeretében tehát a 30 cm-es mélységű beázáshoz — a talajtípustól függően — 45—66 mm víznorma szükséges. A 20—30 mm-es víznorma alkalmazása még kalászosoknál sem jár kellő eredménynyel, illetve a ráfordítás legtöbbször nincs arányban a többlethozam értékével. Ha közép (8—10 mm/óra) intenzitású szórófejekkel öntözünk (pl. MR—20, T—22, Duna—2), akkor a kívánatos vízmennyiség kiadagolásához 5—7 üzemóra szükséges, — vagyis naponta három—négy telepítéssel számolhatunk. — Külön megemlíteném, hogy legnagyobb (28—40 százalékos) párolgási veszteség 12— 14 óra között van, ezért a munkát úgy szervezzük meg, hogy ezen kritikus időszakban a karbantartásra és az áttelepülésre kerüljön sor. A berendezés maximális kihasználása és a terület teljesítmény-növelése céljából az éjszakai öntözéssel feltétlenül számolni kell, annál is inkább, mert ezen üzemidő alatt legkisebb a párolgási veszteség. ........... A búzát hasonlóan egyéb sűrűvetésű növényekhez sávosan is öntözhetjük, — sőt amint az 1968. évi példa bizonyítja, csörgedeztető öntözése is sikeres volt. Természetesen minden belső berendezés nélkül a csörgedeztető öntözés kudarccal is járhat. A nagymennyiségű (120—140 mm) öntözővíz kiszolgálását követő kiadósabb esőzés hatására tartós talaj- levegőtlenség következhet be, ami jelentős terméscsökkenést okozhat, s a betakarítást is nagyon megnehezíti. Mindezek elkerülése érdekében a csörgedeztető öntözést csak nagy lejtésű táblákon és főként ott alkalmazzuk, ahol a talaj vízelnyelőképessége kedvező és a víz— irányítását szolgáló legfontosabb belső berendezéseket (terelőtöltések, ideiglenes csatorna) elkészítettük, g a felesleges — csurgalék — víz elvezetésinek megoldásáról is előre gondoskodtunk. Tömlős berendezéssel a felületi öntözés bátrabban, illetve kisebb kockázattal alkalmazható. Terméseredmények Több éves — (1962—68) réti talajon végzett búza öntözési kísérleteink eredményeit — a két legjobbnak Ev Bezosztája 1 bizonyuló fajta vonatkozásában — az alábbi táblázatban foglaltam össze: Fertődi 293 Az öntözés hatására holdanként átlagosan jelentkező 640 kg többlettermés igen kedvező, s tájunkon az őszi búza örtözésének létjogosultságát igazolja. Szolnok megyében 1968- ban kereken 10 000 kh őszi búzát öntöztek. Ennek egyik felét esőszerűen, másik felét felületi módon végezték. — Esőszerűen átlagosan 80 mm, míg csörgedeztetve mintegy 180 mm csapadéknak megfelelő vízmennyiséget adt?k ki. Az öntözés átlagos eredménye 7.6 q/kh terméstöbblet. A felületi módon öntözött búza mintegy 180 kg/kh- val nagyobb termést adott mint az esőszerűen öntözött. Tehát a termés nagysága a kiszolgált" tot t, vízmennyiséghez igazodott. Az öntözött őszi búza gazdaságosságának könnyebb elbírálása érdekében esőszerű öntözés esetén kereken 100 mm, míg felületi öntözéssel 160 mm vízborítással számolok. Esőszerű öntözésnél hordozható berendezés esetén 1 mm/kh öntözővíz közvetlen költségeként 6.50 forint, míg földbeépített nyomócsöves berendezkedésnél 7.— forinttal számolva: 1 kh-nak 100 mm-rel történő öntözése esetén a közvetlen ráfordítás 650—700 forint. — Ugyanakkor 1 kh felületi öntözés közvetlen költsége 500 —600 forintra tehető. A múlt évben Szolnok megyében kereken 10 000 kh-on az öntözött búza átlag terméstöbblete 760 kg/kh volt. Az öntözés 1 kh-ra eső többlet ráfordítási költségét 200—250 kg búza fedezte. Tehát az öntözés eredményeként megyei szinten kh- ként jelentkező többletjövedelem kereken 1500 forintra tehető. Kísérleteink során az öntözés kát. holdankénti jövedelme 700—1200 forint között váltakozik. Január hó végi talajnedvesség vizsgálataink szerint a beázás réti talajon mindössze 35—40 cm-re tehető, míg a hasznos vízmennyiség 80—110 mm-re. Ugyanakkor csapadékosabb évjáratokban a talaj őszi—téli hasznosan tárolt vízkészlete 150—200 mm körül szokott mozogni. Éppen ezért időben készüljünk fel a kalászosok szükség szerinti kora tavaszi (áprilisi) öntözésére. Dr. Mihályfalvy István kandidátus a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tud. osztály- vezetője Emberek a hóban Az elmúlt héttől kezdődően zordra fordult a tél, s rendkívüli állapotokat teremtett országszerte a közlekedésben. Jól ismert, hogy megyénk több fontosabb útvonalán is megbénult a közlekedés és feltorlódott hófúvások között, gépkocsikban éjszakákat rostokoltak át emberek, míg megszabadították őket a hó fogságából. Mindig sok hasznos tanulságot lehet levonni az ilyen eseményekből. Ebből is. Szolnoktól Kecskéscsárdáig... Február 6-án délelőtt indultunk útnak különleges nehéz terepjáró gépkocsival- Az első összetorlódott gépkocsikkal Abony előtt, a megyehatár után találkoztunk. A gépkocsioszlop kisebb megszakításokkal egészen Kecskéscsárdáig tartott. Hőtisztító, gépek nélkül nem lehetett rajtuk segíteni. Az útról lehajtva, a hőtakaróval alig fedett árokparton vitt, tovább utunk. Sorra maradtak el mellettünk a- megrekedt járművek. Naposcsibét szállító kocsi után,' egy élő szarvasmarhákat szállító kocsin nyugtalankodtak az éhes és szomjas állatok, lebéklyózott fejüket idegesen rázva. Lezárt és elhagyott Trabantok, Wartburgok, Moszkvicsok közé ékelődve, jugoszláv, osztrák, német és bolgár rendszámú személygépkocsik következtek, amelyek közül itt-ott kiemelkedtek a nemzetközi transzport TIR jelzésű kocsijai. Mi okozta az összetorlódást? Semmiesetre sem csak a hóakadály, hiszen ha a hóekék már éjjel megkezdték volna a munkát, azt a néhány komolynak sem mondható hó- buckát sorra átszakíthatták volna, mielőtt a gépkocsik összetorlódnak- Délelőtt 11 óráig egyébként ezen a szakaszon sem a KPM, sem egyéb hivatalos szervek forgalom- irányítási és hóeltakarítási tevékenységével nem találkoztak. Itt-ott tsz traktorok húz- gálták ki az árokba csúszott és tehetetlenül veszteglő tehergépkocsikat. Ezek a gépek az időközben megjelenő vállalati terepjárókkal elsősorban a saját kintrekedt gépeiket keresték. Kissé furcsán hangzott a rádió műsorában az a vélemény, ott a terepen: a torlódást a fegyelmezetlen gépkocsivezetők okozták, akik a rossz útviszonyok ellenére is előzni akartak- Inkább úgy festett a dolog, hogy hazafelé tartó emberek akadtak el az útviszonyok miatt. A hófúvások tisztítógépek híján addig nőttek, míg a konvojból egy kocsi elakadt és a többit is veszteg! ésre kényszerítette. Ezen az útvonalon nem is lehetett már előzni, hiszen a szabad útoldalon 20—30 gépkocsi után lehetett volna újra besorolni a menetirány szerinti jobboldalra. A hóéi takarítással nem szabad késlekedni Nem volt jobb a helyzet ezen a napon más megyék területén sem, mert a Cegléd— kecskeméti szakaszon a kisebb hóakadályokon nehézség nélkül jutottak át még a személygépkocsik is, bár több helyen a szembejövő forgalom csak kényszerkitérőkkel volt fenntartható. Ez az útszakasz tehát még akkor is könnyen mentesíthető lett volna, ha a hóekés járművek üzembeáll- nak. Ilyenekkel azonban Bács megyében sem találkoztak. Mennyivel könnyebb pedig a még képződő hóbuckákat áttörni, mint egy-két méteres hóban utat vágni- Így történt az a Kecskemét és Kiskunfélegyháza közötti útszakaszon is, ahol terepjárónk végül is megrekedt egy veszteglő gépkocsioszlopban. Visz, szafelé már nem volt út, mert mögéjük újabb gépkocsik sorakoztak fel. Ezek a gépkocsik Kecskemétről már a felszabadított út reményében indultak ki. Délután volt és úgy látszott nem történik semmi. 200 liter gázolaj Az órák alatt alig mozgó gépkocsisor mégis megindult. A kocsiablakokon egy fakókék overallos ember kopogtatott be és ízes szóval mondta: „Emberek, nem maradunk ám kint második éjszakára. Egy traktorosnak összeadtunk 200 liter gázolajat, és vállalta, hogy Félegyházáig egy nyomsávon megtisztítja előttünk az utat- Azt javaslom, szedjünk össze ennek az embernek néhány forintot is, hiszen túlórázik már és különben is megérdemli az embersége miatt.” Előkerülnek és gyűlnek a forintok. Hosszú már a várakozó konvoj. A traktoros nevét szerették volna megkérdezni. Nem ismerte senki. Nem is a KPM-hez tartozott. De kell-e az a név? Ki tudná az „emberségből próbát tett” traktorost megörökíteni? Félegyházáig szabad volt az út, de az út mentén méter magas hófalak mindenüttA dózer kínlódta össze az útról. — Fehér — 1. Az igazság az, hogy a ti- szaszentimreiek először nem tudtak mit kezdeni a szabadságukkal. Illetve; 1944. december 10-én megalakították a Kommunista Pártot No, de milyen volt az a megalakulás? Aki jelentkezett, mindenkit felvettek. Aztán rájöttek: nem jó lesz ez így! A szegényemberek között mit keresnek a nagygazdák. Más a mi igazságunk és más az övék! Ezért a szentimreiek 1945. áprilisától számítják a párt megalakulását! Akkor valóban megnézték, igaz szívvel jön-e közéjük a belénni szándékozó. Vállalia-e majd a munkát amit vállalnia kell? Valójában akkor kezdődött a pártszervezés. Abban az épületben volt a székházuk akkor is, mint ma. Akkor dobatták ki a közfalat két helyiség között: mert a gyűlésekre mindenki el akart menni. Hogyisne, amikor a kommunisták mindig olyan témáról tár- gvaltak. ami az egész falu népét érdekelte. Földosztás! Ki kanhat vetőmagot és mennyit? Lesz-e iga a szántáshoz? Igaz. hogy nem jön már vissza az uraság? Húsz év elszállt, mint a füst — Hát — vakarták a fejüket, és már készen volt a kifogás; — Nincs öl! Amivel a földet mérjük. — öl? — csodálkozott az egyik tiszt — Mérjétek ki lábbal... — s már mutatta is, hogyan lépjék ki a mértéket A kommunisták ezután végigjárták a falut: kinek van földigénye. Ki mennyit szeretne. Volt olyan aki először jelentkezett, aztán másnap már radírt is vitt az összeírónak, hogy törölje ki a nevét, meggondolta. Agitálni kellett az embereket: fogadják el a földet! Márciusban 5 nap alatt szétmérték a határt úgy ahogyan az orosz tiszt mutatta: két lépés egy öl. Lábbal mentek véges végig. Akkor négyszáznyolcvánan kaptak földet Ám 1946-ban, amikor már „rendesen” kataszterrel mérték 620-an jelentkeztek igénylőként. Meg is kanták mindannyian. Akkorra már többen lettek, mert akkorra már megbizonyosodott a falu: ide nem jön többé vissza egyik uraság sem. eszébe jutott: át kell venni a régi termelési bizottság traktorát. Gyorsabban megy úgy a szántás. Nyüzsögtek az emberek a határban: párban szántott a ló az ökörrel, de mit számított az! Jött a hír Szolnokról: segítséget kér a város! Éheznek a munkások. Ismét csak a kommunista aktívák kilincselték végig a falut — és összegyűjtöttek 7 zsák krumplit meg 3 zsák lisztet. Nagy szó volt ez 45-ben! Aztán Orosz János bácsi fölült a lovaskocsi bakjára és bevitte a küldeményt a megyeszékhelyre. földet is, meg a boronát, meg az ekét, meg a lovat, a kocsit, a tehenet... Káromkodtam egy nagyot: hogy mondjam én ezt meg a társaimnak. Hiszen alig vártuk, hogy saját földünk legyen. Hazamentem, szólok a tanító úrnak mi úiság! Azt feleli: jól van János bátyám, összehívjuk a gyűlést De én addig a gyűlésig nem mertem az emberek elé kerülni. És a gyűlésen, amikor az emberek meghallották miről van szó, mérgelődtek, kiabáltak: „Ezért vettük el az uraktól a földet?” Nem adiuk! Semmit sem adunk! Félbeszakadt a tanácskozás, eredménytelen ül. — Később csak halljuk, hogy itt is, ott is alakulnak a szövetkezetek. Egyszer előjön az egyik komám, azt mondia: Te János, meg kéne beszélni ezt a dolgot... M| Fi Ml Fi Féltek! Nem merték elhinni. hogy fenekestül megfordult a világ! Hallották, hogy osztiák már a földet erre is. arra is. de a szent- imremk csak nem mertek hozzáfogni. Fgvszer a köz- sé«házár-a hívatják a kommunistákat: három szovjet tiszt meg a jegyző várta ott őket. — No mi lesz, mikor akarjátok már osztani a szentimrei határt? — kérdezték az oroszok. Szántani kellene, meg vetni! Honnét vegyünk vetőmagot? A kommunisták taggyűlésen határoztak egy este; kölcsön kell kérni a kormánytól! Nem sokkal később megkapták az értesítést; meeiött a vetőmag, ott sorakoznak a vagonok az állomáson. Pillanatok alatt szétfutott a hír a faluban. Onnan a vagonból mérték ki mindenkinek — 70 kilogrammot holdanként. Ennyi futotta! A párttitkámak Orosz János 19-ben a direktórium tagja volt Űj- szentgvörgvön — Tiszaszent- imre külső tanyai településén. Csoda-e. ha a felszabadulás után első volt a párt- alanítók között, s hogy ott találták mindenütt. ahol igénvelték forradalmi tapasztalatait. Nos, ő. meg 15 társa 1943. szeptemberében összefogtak, hogy közösen műveljenek egvmást segítve 96 hold földet. Még központot is kineveztek maguknak: Szőke Kálmán tanító adta oda az együk tanvasi iskola folyosóját. ott tárolták a szerszámokat. Fgv nap hívatják János báttvát Szolnokra. Ponwás terepíár-ó autó ment érte. — Voltunk a megveházán néhánvan. Aztán beiött a szobába egv ember. A nevére már nem emlékszem és azt mondia: meg kell alakítani a szövetkezetei. Mondom jól van. Csakhogy azt mondja, be kell ám vinni a Megalakult a tsz 1948 szeptember 22-én 200 holdon. Akkor meg a néven vitatkoztak. Olvan valaki legyen a névadó, aki kommunista mártír volt. „Nekünk olyan nincsen” -— mondták. „Hát kölcsön kell kérni egvet”. Ismét csak Orosz bátyám ballagott át a tomaiikertbe. Mondja az ottaniaknak; „Nektek van nyolc hősi halottatok, akiket a románok 19-ben agyonlőttek. Egyiknek a nevét adjátok át nekünk. Kell a tsz-nek névadónak.” Feltát- tak a tornajiak; „Ha ti olvan sehonnsiak vacvtok, hogy még hősi halottatok sincs, hát mink nem adunk.” összedugták a fejüket; mi tévők legyenek? Azután egyiküknek mégis csak eszébe jutott: „Hát a Fehér Imre. itt született a falóban, itt volt cseléd... Tiszaszöilő- sön lőtték agvon a domboldalban...” Meg lett már a név is: Fehér Imre Termelőszövetkezet. (Folytatjuk.) Varga Viktória íí ^ :0 ig £ *8 CO Cl G-$ « <S SS CÍ) ej? :0 N :0 N íO N £1 w =0 n :0 n :0 n -G “ q/kh q/kh q/kh % q/kh q/kh q/kh % 1962 22.8 16.9 5.9 34.9 22.3 16.2 6.1 37.7 1963 23.1 15.7 7.4 47.7 25.2 16.3 8.9 54.6 1964 24.9 20.8 4.1 19.7 23.9 20.7 3.2 15.5 1965 — 18.6 — — — 16.0 — — 1966 25.8 19.5 6.3 32.3 23.0 16.1 6.9 42.9 1967 — 24.2 — — — 22.4 — — 1968 30.0 22.1 7.9 29.9 28.5 20.9 7.6 36.4 Átlag: 25.3 19,6 6.3 24.6 18.4 6.5
