Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-11 / 34. szám

✓ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLiOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XX. évfolyam, 34. szám. Ára: 70 fillér 19(59. február 11., kedd. Tervezés és kockázatvállalás Egyre gyakrabban hal­lunk arról, hogy a vezetők vonakodnak kockázatot vi­selni, hogy az ipar a kocká­zatot igyekszik a kereskede­lemre hárítani és viszont — Egyesek a kockázatot elma­rasztaló éi-telemben használ­jak és úgy vélik; az a jó ve­zető, aki kockázatmentesen ■„csinál üzletet”. A kockázat a gazdasági döntésekben mindig jelen van, akár tu­domásul vesszük, akár nem. Természetesen egy rutinsze­reim hozott termelési döntés — amely már sok év tapasz­talatára támaszkodhat — ke­vesebb bizonytalansági ele­met, következésképpen ki­sebb kockázatot tartalmaz, mint egy új termék gyártá­sának elhatározása. Utóbbi esetben a bizonytalanság — a kockázat — meglehetősen kézenfekvő, de még a rutin­szerű döntés esetében is elő­fordulhat, hogy a piacon nem talál vevőre a gyártott mennyiség stb. A kockázat és a bizonyta­lanság összetartozó kategó­riák, de mégsem azonosítha­tók. A kockázat ugyanis mérhető, kalkulálható bi­zonytalanság és valamilyen cél vagy eredmény elérésé­nek ismeretes valószínűsé­gére utaL Kockázatról tehát akkor beszélünk, amikor ele­gendő tapasztalat vagy tény­anyag (pl. statisztikai ada­tok) áll rendelkezésre a dön­téshez. Az a vezető, aki minden­áron „kockázatmentesen” kí­ván dolgozni, eleve konzer­válja a meglévő gyártmány­szerkezetet és árukínálatot. Emiatt viszont ellentétes kö­vetkezménnyel — nagyfokú bizonytalansággal — kell majd szembe néznie. A koc­kázatok elől kitérni igyekvő vezető ugyanis rendszerint olyan helyzetbe hozza válla­latát, hogy annak — éppen a termékválaszték stb. kon­zerválása következtében — piád helyzete, hitelkéDessé- ge megrendül. A vállalkozás lényege éppen a kockázat- vállalás. A kockázatviselésben fon­tos szerepe van a tervezés­nek. Erre annál is inkább fel kell hívni a figyelmet, mert gyakran hallható, hogy a tervezés a kockázat kizá­rásának eszköze. Ez tévedés. Tervezésre azért van szük­ség, mert a jövőt — annak részleteit — nem, vagy nem elég pontosan ismerjük. A tervezés tehát fontos eszköz a vezető kezében, hogy fel­készülhessen az alternatív helyzetekben való döntésre, vagyis arra, hogy tudatosan viselhessen kisebb vagy na­gyobb kockázatot. A gazdasági reform — mint ismeretes — mindan­nak a kockázatnak egy ré­szét, amelyet korábban a társadalom viselt, a szocia­lista vállalatokra és azok vezetőire hárítja. A reform első évének tapasztalatai hoztak is kezdeti eredmé­nyeket e téreq. Egyes válla­latok, szövetkezetek új vál­lalkozási formákat alakítot­tak ki, bővítették árukíná­latukat, messzenéző fejlesz­tési elgondolásokat dolgoz­tak ki. Ám a kockázatvise. lés még nem vált a veze­tői magatartás szerves ré­szévé. Ennek részben az az oka, hogy a reform kedve­ző körülményeket teremtett: 1968-ban még különösebb erőfeszítések és kockázatvál­lalás nélkül is nagy nyere­ségekre lehetett szert tenni. Ezért ésszerű, hogy 1969-ben az állam —- a reform szelle­mében — fokozza a vállala­tokra nehezedő gazdasági nyomást; ezért csökken az állami visszatérítések össze­ge, a készletnövekedést vál­lalati forrásokból kell finan­szírozni, emelik a beruházási „pénz” árát stb. A nyereség- szerzés feltételei tehát min­denképpen nehezebekké vál­nak. Feltehető, hogy ezek a keményebb feltételek ser­kentőleg hatnak a gyárts mányistruktúra célszerű át­alakítására, a keresletnek jobban megfelelő kínálat ki­alakítására és a messze néző vállalati politika megalapo­zására. Varga György Kádár János hazautazott Moszkvából Az SZKP Központi Bizott­ságának meghívására Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára február 6-tól 10-ig baráti látogatáson a Szovjetunióban tar» i.odott. Moszkvai tartózkodása so­rán Kádár János találkozott és beszélgetést folytatott Leo- nyid Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkárával, Alekszej Koszigin­nel, az SZKP Központi Bi­zottsága Politikai Bizottságá­nak tagjával, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökével, Nyikolaj Podgornijjal, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottsága tagjával, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa elnökségének elnökével, Dmitrlj Poljanszkijjal, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottsága tagjával, a Szovjetunió minisztertaná­csa első elnökhelyettesével. A szívélyes barátság és a teljes, kölcsönös megértés lég­körében lefolyt megbeszélé­seken a két fél tájékoztatta egymást a kommunizmus és a szocializmus országukban va­ló építésének menetéről és megvitatta a magyar—szovjet kapcsolatok fejlődésének kér­déseit. Ennok során elégedetten ál­lapították meg, hogy a két ország és a két párt sokolda­lú testvéri együttműködése sikeresen valósult meg és ki­fejezték eltökéltségüket, hogy ezt az együttműködést tovább, fejlesztik és erősítik. A két testvérpárt képvise­lői véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, a kom­munista és munkás világmoz­galom időszerű problémáiról, és egyhangúlag megállapítot­ták a nézetek teljes egységét valamennyi megtárgyalt kér­désben. Az MSZMP és az SZKP legfontosabb feladat­nak tartja a szocialista orszá­gok egységének erősítését, a kommunisták és az öez- szes dolgozók interna­cionalista szolidaritásának megszilárdítását a béke, a demokrácia és a szocializmus javára. ÖTLETPÁLYÁZAT Két év alatt mintegy 30 millió forint a kereskedelmi hálózat bővítésére Válaszolunk Vendlovszki Mihály szolnoki olvasónk kérdésére Mikor lesz vendéglő és cukrászda Szolnokon a VIII. kerületben? — kérdezte öt­letpályázatunkra beküldött levelében ifj. Vendlovszki Mihály szolnoki olvasónk. Kérdésére Honti Lászlótól, a városi tanács vb kereske­delmi osztályvezetőjétől kér­tünk választ, amelyet az alábbiakban közlünk: — Gyakran érkezik azosz- tálvhoz hasonló kérdés. — többször olyan fogalmazás­ban, hogy „miért mostoha nyereke a városnak a pe­remkerület?” Szabad legyen megjegyeznem, a kereske­delmi hálózat fejlesztésekor nem teszünk különbséget pe­remkerület és központ kö­zött. Ahol szükséges, ott a lehetőségeinkhez mérten ja­vítunk a helyzeten. Tavaly például több mist tiz új befe tr»t nyitottunk a peremrésze­ken. Az idén 4—S újabb egység nyűik a kereskedel­mileg szegényebb külsőré­a Vili. kerületben is? — Sajnos nem. A kérdés cukrászdára és vendéglőre vonatkozott. Ez egyelőre nem megy. Pénz kérdése. A vá­rosi tanács az idén és jövő­re mintegy 30 millió forin­tot költ a kereskedelmi há­lózat bővítésére. Ebből az összegből részben a már megkezdett egységek építé­sét, mint például a Beloian­nisz úti ÁFÉSZ ABC áru­ház, a Verseghy úti ABC áruházat fejezzük be, illető­leg új egységek építését kezdjük meg. Erre az időre esik a vásárcsarnok építése is. A városi tanács költség­vetéséből tehát nincs Lehe­ség. Marad a másik út, ami­kor a vállalatok saját erő. bői építenek. Egyelőre, leg­alább is 1970-ig ez az út sem járható. A vendéglátó­ipari vállalat pénzét a szál­loda ég a halászcsárda épí­tése, az ÁFÉSZ pénzét pedig az ABC áruház építése köti le. — Ezek szerint a Vili. ke­rületben lakók nem számít­hatnak kérésük teljesítésére? — De igen. A távlati terv szerint 1970—80 között nem­csak cukrászda és vendéglő épül ott, hanem ABC áru­ház, tej-tejtermék és kenyér­bolt, zöldség-gyümölcs, vala­mint vegyesiparcikk bolt. — Sőt egy szolgáltató kombi­nát is, ahol többek között cipész, fodrász, szabó részleg kap helyet. — m. j. « Az SZKP Központi Bizott­ságának Politikai Bizottsága ez. év február 10-én Kádár Já­nos tiszteletére ebédet adott. Hétfőn Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára látogatást tett a Magyar Népköztársa­ság moszkvai nagykövetségén. Kádár János a nagykövet­ség épületében találkozott a Szovjetunióban működő ma­gyar szervezetek, valamint a moszkvai magyar kolónia képviselőivel. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, aki az SZKP Közpon­ti Bizottságának meghívására baráti látogatáson a Szovjet­unióban tartózkodott, hétfőn elutazott Moszkvából. A szovjet főváros kijevi pályaudvarán Kádár Jánost I.eonyicl Brezsnycv, az SZKP Központi Bizottságának lötif- kára, Alekszej Koszigin, az. SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió mihisztertaná- csának elnöke, Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára, vala­mint Konsztantyin Kusza- kov, az SZKP Központi Bi­zottságának osztályvezetője búcsúztatta. A pályaudvari búcsúztatá­son jelen volt Szipka József, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, a nagykövetség munkatársai, a Szovjetunióban működő ma­gyar szervezetek, valamint a moszkvai magyar kolónia képviselői. Ma: Emberek a hóban Piros hetes Autó— motor Hogy mik vannak...?! VIDEOTORION -vízió Tv-játék több részben, több szereplővel A Videoton és az Orion gyár drága pénzen reklá­mozza a televíziót. A keres­kedelem különféle kedvez­ményes eladási feltételekkel (10 százalék előleg és OTP hitellevél,, csereakció), igyek­szik serkenteni, fokozni a vá­sárlókedvet... Olyan árura, ami nincs, illetve csak elvét­ve kapható. És ez a televízió. Több részes és több szereplős tv-játékunk végén az. olyasó megtudja: kinek a „készülé­kében’’ van a hiba, miért tűnt d a piacról a televízió. A boltvezető monológja Színhely: Szolnok, rádió-tv szaküzlet. Fülöp Dezső bolt­vezető: __ November óta nem ka­punk elegendő fcv-t a nagy­kereskedelemtől. Karácsony­kor egészen katasztrófák» volt a helyzet. A kerestet óriási. Azonban a vevők többségét nem tudjuk kiszol­gálni. Még a 30 százalékát sem teljesíti szokásos meg­rendeléseinek a nagykeres­kedelem. Ha érdeklődünk ná­luk, egyszerűen azt mond­ják, azért nincs tv, mert a gyárak nem szállítanak. A vásárlók meg csak jönnek szakadatlan. Leteszik az elő­leget. És még azt sem mer­jük mondani, ekkor és ek­kor majd tesz áru. Ké szlet nélkül indultak A Bács—Szolnok megyei Vas-műszaki Nagykereske­delmi Vállalat kulisszatitkai­ba Szendrei Zoltán szolnoki telepigazgató avatott be bennünket — ön szerint miért nincs az üzletekl-en televízió? — Tavaly máris—turnus­ban fűnek-fának kínáltuk a tv-t; még bizományba is ad­tuk volna, de a kisk»rpske- '’“te-n nem volt haitendó vá­sárolni. Vállalatunk nem tudta mennvi kell. tehát a gyáraktól csak nagyon óva­tosan rendelt. ígv tö-tént meg az. hogv amíg 1968. ja­nuár 1-én 2 ezer készülé­künk volt raktáron, addig az idén gyakorlatilag nul­la készlettel indultunk. — Ez volna a bajok for­rása? — Igen. De kérem, hon­nan sejthettük, hogy milyen piaci helyzettel kell szá­molnunk, ha a partnereink nem adtak megrendelést? — A kiskereskedelmet tartja felelősnek? — Ez kényes kérdés. A készleteink értéke 50 millió Ft lehet. 2000 tv ára mint­egy 10 millió Ft. Viszont ezen a cikken a legkisebb a nagyker árrés, mindössze 3,5 százalék. Ebből 1,3-et fizetünk ki kamatra és esz- közlekötési járulékra, ha be- fürdünk a készlettel. Nem volt vevő, akkor miért kész­letezzünk? Mellesleg szólva hadd áruljuk el az. olvasónak: a vállalat raktáraiban több mint 10 millió forint értékű import (japán, holland, francia és lengyel), illetve hazai gyártmányú kerékpár­égőt tárolnak. Ez a késztet 3—6 évre elegendő. Ebből a 10 millió forintból akár két­ezer tv-t is beszerezhettek volna. Cáfol az igazgató Űj szereplő lép a színre. Budai Mihály, a Szolnok megyei Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalat igazgatója. Hozzá passzolták a labdát, neki kell megjátszani, vagy kivédeni. — Nem igaz, hogy nem rendeltünk televíziót. Csak éppen a nagyker nem szál­lított. Azt például meg sem kérdezték. 1969. első ne­gyedévére mennyi készülé­ket vennénk. Még mindig úgy tárgyalnak velünk, hogy ennyi van. ennyit kö­töttünk le a gyáraknál, tes­sék választani. Hát ez nem megy. Vállalatunk egész esz­tendőre hajlandó szállítási szerződést csinálni a nagv- kerrel. Azt a választ kaptuk tőlük, jó, de fizessünk elő­re. Ez kentei en ség. — Próbálkoztak más for­rásból is beszerezni tv-t? — A debreceni, a szege­di és a székesfehérvári nagy­ker cégektől rendszeresen vásároltunk és veszünk a jö­vőben is Mez kell azonban ’-»voroPtr». :i ('■ >v-J.’n’'­szágos jellegű. Sehol sínes. Vajon hogyan vélekednek a gyárak a tv-mizériáról. Az Orion Rádió és Villamossági Vállalat értékesítési osztály­vezetőjétől a következő te­lex táviratot kaptuk: „A Bács—Szolnok megyei Nagy­kereskedelmi Vállalattal éves szerződést kötöttünk. Ennek értelmében 1969. első negyedévében 700 készülé­ket fogunk elküldeni. Ebből á tételből már 170-et le­szállítottunk.' A megrende­léseket pontosan teljesítjük A Székesfehérvári Video­ton céget is szóra bírtuk ebben az ügyben. Soltész Ágoston kereskedelmi fő­osztályvezető: helyettes így nyilatkozott: „A szolnoki nagykernek folyamatosan szállítunk. A hiányok okát egyrészt a rendkívül ma­gas keresletben, másrészt abban látjuk, hogy az el­múlt év nyarán a nagyker készletezési okok miatt igen nagy mértékben csökkentet­ték eredeti megrendelései­ket. Így most az év elején kizárólaq a. napi termelés áll fedezetül a kereslettel szemben.” Kockáztassanak mások A gyáraktól kapott infor­mációk és egyéb tények alapján megállapítható. a rossz tv-ellátás oka az, hogy a nagykereskedelmi vállalat nullára futtatta ki készletét 1960. végére. Vagy­is, semmit som volt hajlan­dó kockáztatni. Ergo: „koc­káztasson más’’ alapon dol­gozott, ami — mint bebizo­nyosodott — nagv hiba volt. A kiskereskedelem maga­tartása is megkérdő jelelhe­tő. Miért ragaszkodott kizá­rólag a naevker csatornához? A kimerülő készletei láttán miért nem oróhá'kozott meg közvetlenül a «várakkal tár- gvalni? ŰKv hisszük, fénv- kérdés. hogv ezt a lehetősé­get kerec><eclőlnk nem hasz­nálták ki. Sokfél “kéopen lehet ma­gvarázni a kialakult hely­zetet. a vásárlót azonban végső soron nem az érdek­li hogy miért nincs televf- ’ió az fi/zioloi-hen ,\ vevők hgosan »'árják el. nénxtl- bért azt adjanak, amit kér­nek. Ha televíziót, ' Hát te­levíziót! Fábián Pétéi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents