Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-09 / 33. szám
Szesz egyensúly A tv legutóbbi Családi félkör adásában három ifjú versengő férjet azzal bíztak meg, hogy száz forintért vásároljon maguknak és egy vendégházaspámak esti en- ni-innivalót. A három Ifjú távozott, majd nemsokára megrakott kosarakkal tért vissza. Nem akarom részletezni, hogy ml mindent hordtak össze a tv asztalára, csak a legfeltűnőbbről szólnék. Arról, hogy a tizenkét felnőtt részére összesen hat üveg sör Jött össze. Semmi más szeszesital, se bor, se pálinka, se likőr — csak hat üveg sör. Szerencsére az In- tervizió nem közvetítette ezt az adást, mert most csodálkozhatna szegény külföldi, hogy a hat üveg sör hogyan áll arányban a magyarok közismert szeszfogyasztásá- val. Mennyit kell inni másik tizenkét embernek a többllteres országos átlagért? A másik tizenkettőből 1ut eszembe kettő. Két fiatal festőművészről van szó, akik közös műteremben dolgoztak, vagyis inkább csak dolgozgattak. Leginkább — ha volt rá anyagi fedezetük — a kiskocsmákat látogatták. Egyszer aztán nagyon komolyan elhatározták, hogy vége a kóborlásoknak. Egv hétre bezárkóznak műtermükbe és alkotnak, dolgoznak, összedobták a pénzüket, egvikük megvásárolta a festéket, társa pedig a maradék háromszáz forinttal elment megvenni az egvheti enni- és Innivalót. Amikor megérkezett. mindent leoakoit a konvhában, a lakást belülről bezárta, maid a kulcsot jó mélven a zsebébe süllyesztette; innen aztán egv hétig ki sem mozdulnak, ígv '“hot csak bezárkózva, a világtól elzárva alkotni. — Mit hoztál? — kérdi tőle társa, aki közben már az áilvánva előtt munkálkodott. — Enni-innlvalót — válaszolja a beszerző. — De mit? — Vettem kétszázhetven forintért bort és harminc forintért kenyeret. — Meg vagy őrülve? — fordult hátra hirtelen a társa. — Minek nekílnk any- nyi kenyér? Ezt a kis történetet azért említettem, hogy megnyugtassak mindenkit; megvan a többit teres szeszfogvasztási átlag. Ha az egvik oldalon tizenkét személvre jut hat üveg sör, a mérleg másik oldalán akár ketten is helyrebillenthetik az egyensúlyt És ez a fő. — egy — Házitündér «— A legszívesebben olyan nyakkendőt hord, amilyen a konyhakötője. (A Wochenpresse karikatúrája) J. Ojazlendcrt Kényszerképzet Minden alkalommal, amikor az utcán meghallom a rendőri sípszót azonnal odanézek, hogy nem nekem szólt-e? Amikor pedig este későn találkozom a hatalom képviselőjével — közönyös arcot vágok, és dalocskákat fütvörészek. Hogy miért? Állandóan bűnösnek érzem magam. Nemrég megtaláltam ostoba félelmem okát Ez pedig apróságból adódik. Íme: Néha ott is átkelek az utcán, ahol nem szabad. A múltkor csikket akartam bedobni az egyik hulladékgyűjtőbe, és az mellé esett. Ha a villamoson utazom, elfeledkezem, hogy az ajtóhoz támaszkodni tilos; a vonaton pedig kánikulában nem állom meg, hogy ne könyököljek ki az ablakon. Ha másutt nincs hely, akkor a vizes ernyőmet, és a csomagomat a villamos lépcsőjére teszem. Nincs annyi pénzem, amennyit büntetésképpen fizetnem kellene Így hát hogy ne féljek, egyetlen lehetőségem maradt — kikerülni a rendőröket, hogy még csak ne is lássam a törvény eme képviselőit Ilyen előzmények után a napokban találkoztam egy szép lánnyal, aki pontosan olyan volt mint amilyenről álmodoztam. Azonnal a nyomába szegődtem. Felsegítettem a csomagját a villamosra, zsebkendőmmel letöröltem az ülőhelyet leszállásnál nyitottam az ajtót átszálláskor virágcsokrot vásároltam neki. A trolibuszon fizettem a menetjegyét A harmadik megállónál azonban a szépséges kislány megszólalt; — Ha nem hagy békén, azonnal rendőrt hívok! És én távoztam. Hát tehettem egvebet? Fordította: Sügér Imre Autószerviz — Ha nem tévedek, folyik az oUJt (A Wochenpresse karikatúrája) *«r Tóni, nem tetszett a hang, ahogy Mi Jgen"-t mondtad 1 (A Wochenpresse karikatúrája) Mindent Bagcrmérért Lélektani rejtély A kis üzem Igazgatója, Rácsai a lelkesedéstől elfelejtett beszélni, ha meglátta segédmunkását, Bagamért a nehézfogású száz kilók társaságában. Csupán a szeme ragyogott fényesen, ahogy a férfias tetterőben gyönyörködött, míg a többiek nagyokat nyögve cigarettáztak vagy rövid töprengés után Indultak kikérni a munkakönyvüket Éppen ezért szíven ütötte a hír, hogy az állóképes izomzat birtokosa tovább akar tanulni, agyába belemart a korszellem, ■ esténként álmodozva áll meg a technikumok kivilágított ablakai alatt Azonnal hivatta az oktatási felelőst, Zsiklát, a szájából félelmetes erővel suhogtak a szavak; — Maga — maga beszélte tele Bagamér fejét!? Azért, hogy szépítse a statisztikáját! Ezért emeltük ki — hogy kirakatpolltikát csináljon? A vádlott nagyokat pislogva hallgatott nem így Rucsai, lefekvés előtt rendszeresen imádkozott a munkaközvetítőhöz megfelelő segédmunkásokért — De ember, gondolkoznék! Még ha ledoktorálva meg is marad nálunk — emlékezzék csak vissza az érettségizett diplomás fogd meg erőkre. 0 maga emlékezett, máskor pirospozsgás bőre hamuszínűre változott, az Idegdúcai, mintha mérges kutya ha- rapdálta volna, sajogtaJc Az a lötyögős báró, aki két Jancslszöget két fordulóban fuvarozott a telephelyre. A Wekerle ügyvéd, aki a BTK- ból Idézett, ha gyorsabb ügyintézésre akarták serkenteni. Szerelemhegyi — ahogy glasszékesztyflben tapogatta« nyersanyagot Mindmegannyi Valóságos lidércnyomás — míg Bagamér? Az a két szép nagy tenyere, meg ahogy nekidurran az acélos lábaival « tehernek — miért kell Ilyen gyöngyszemet idő előtt megrongálni? És menteni a menthetőt azonnal hivatta is, az asztalra kávét konyakot rakatott, s arcára szenvedő mosolyt terítve, elgyötörve hozta nyelvét mozgásba. — Bagamér I Üzemünk büszkeségei Mit hallok? Jól értettem? Nem tetszik a nemes életpálya? Amaz bűntudattal osont el tekintetével az igazgatóról — Jól emlékezett hogy legutóbb Is nyílt utcán dédelgették két munkás kezét Félszegen csöppen tett ti néhány restelkedő szót — Nem volna semmi baj! 6emmi se volna baj. De... — De?! — csapott le rá az Igazgató —, ha semmi baj nincs, minek ez a de? Ember, hát nem érzi, hogy milyen szívesen cserélnék magával, ha nem tesz tönkre az értelmiségi zsákutca? Nézzen rám — fogaim helyén lukak, hátam elgörbült a sok Üléstől, hajam kihullva, naponta levesmerő kanállal eszem a orvosságot Nagyon erős volt a konyak — Bagamér egy könnycseppet törölt ki a szeméből. Az igazgató is elérzékenyült — Derék fiúi Látóra, megért! Én is megértem! Ha megengedi, fölemelem a bérét! Es ej, nahát — hogy müven régen volt Jutalomüdülésen! Bagamér töprengett — igyon-e kínálás nélkül. Rucsai a tétovázást félreértve, tovább verte a vasat — Hiszen nem mondom én, hogy ne tanuljon, ne olvasson! Tessék, Itt van rögtön Piszkos Fred — még én se néztem bele! Vagy vigye — itt a mai Népsport, Bajnokság van — tudja, milyen nehéz kapni? Bagamér megköszönte a jóindulatot de azért kl- nyögte: — Hát.:, hát.:: a kislány szeretné, ha... Amaz tüzelt — Egek, micsoda nő lehet az! Csak az irodakukacok tetszenék neki! ó, ha nő lehetnék — percig nem tétováznék! Én láttam magát hősi akcióban! Meg amikor a 150 kilót fölemelte — gratulálok, felejthetetlen élmény Volt Bagamér akarta mondani, hogy akkor kapott köldöksérvet Rucsai szívósan veregette a vállát nem engedte szóhoz Jutni. — Na, csak gondolkozzék rajta. És legjobb lenne, ha szombaton békés családi otthonomban megtárgyalnánk mindent Űgyls annyit beszéltem a lányomnak magáról. Na! Nal Nem kell azért elpirulni. Azt a másikat pedig felejtse ell Fantasztikus, mibe bele nem vinné magát.,: Nagy 8. József Pierre beront a lakásba, mint a villám, megölelt megcsókolja a feleségét, aki csókjait szenvedélyesen viszonozza. A Görög- és Sárgadinnye Művek vezetői napról napra megdöbbenve olvasgatták a műhelyfőnökök jelentéseit Egy év alatt százak hagyták el a gyárat. A termelés visz- szaesett A minőség? A műdinnye sós volt és löttyedt Senki sem akart az éjjeli műszakban dolgozni. De a nappali műszakban sem. Az anyagmozgatók nem mozgattak, az újítók nem újítottak, a segédmunkások nem segítettek, az ipari tanulók nem tanultak. Idegesség és zúgolódás uralkodott az egész gyárban. A Művek legfelsőbb vezetői éjjel-nappal tanácskoztak. Végül döntöttek; mivel kétségkívül lélektani rejtéllyel állnak szemben, munkapszichológiai laboratóriumot kell berendezni a gyárban. Tudományos szakértőkre kell bízni a jelenségek okainak feltárását és a szükséges javaslatok kidolgozását Az új intézménynek takaros épületet emeltek. Nyolc lélekbúvárt szerződtettek. A laboratórium részére a legmodernebb felszerelést hozatták meg, többek között egy elektronikus számítógépet és tucatnyi teszt-vizsgáló készüléket Mindez együtt lévén, a szakértők munkához láttak. A 24Ö0 dolgozót egyenként behívatták a laboratóriumba. Mindenkinek ki kellett töltenie egy 32 lapból összefűzött kérdőívet A beírt adatokat úgy ellenőrizték, hogy hipnotikus álomba ringatták az embereket és szóban Is kikérdezték őket Majd a műszeres teszt-vizsgálatok következtek. Aztán egy különlegesen árnyékolt cellában sajátságos szöveget olvastak fel a dolgozóknak, a gyermekmeséktől a vérfagyasztó rémtörténetekig s közben figyelték, ki, mire, hogyan reagál. Végül tüzetes orvosi vizsgálatok következtek. Miután az embereket így „feldolgozták”, a számítógépek megkezdték a kiértékelést A — Most pedig mondd meg, Jeanne, milyennek találsz bajúsz nélkül? r- 0> hát te vagy?! — mondja csalódottan az asz- szony. munkálatok másfél évig xar- tottak. Virgácsy igazgató ezalatt tűkön ült, mert a gyár már a fejetetején állt Ügy várta a tudományos eredményt, hogy már horgászni sem volt kedve. A jelentés beterjesztését megelőző napon becsöngette a titkárnőjét: — Pötylke, tétlenül ülök Itt, nincs valami restenciám? — Hát, ha gondolja, igazgató kartárs, átnézhetne néhány beadványt. Ez a szekrény tele van velük. A dolgozók küldték be megannyit. Másfél éve gyűjtögetem őket, mivel nem tetszett rájuk időt szakítani. — Lássuk csak, Pötyike! A titkárnő egy tavalyelőtti levelet tett Virgácsy elé. Las- kás János éjjeliőr írta pallé- rozatlan, szálkás betűkkel „Én csak egy tanulatlan öregember vagyok — kezdte —, de fáj nekem, ami a gyárunkban van. Pocsékul állunk, igazgató kartárs. De megvan ennek az oka. Már megbocsássa nekem a merészségemet, de nem tetszenek szóba állni a dolgozókkal és nem tetszenek törődni velünk, ez a baj. A művezetők is gorom báskodnak. Éppen akkor nincs anyag, tervrajz meg szerszám, amikor kéne, az emberek meg csak lógnak. A műhelyek teteje beázik. Egv fáskamrányi öltöző jut kétszáz emberre. É? miért nem a munka meg az érdemek szerint fizetnek nálunk, miért pofára. ahogy esik? Meg aztán miért nincs nekünk üdülőnk? Az étkezdékben ünnep, ha móosing is van a csonton. Tessék ezeket meggondolni, igazgató kartárs, mert ezek miatt ette meg a fene a mi gvárunkat Tisztelettel Laskás János.” — Olvassa csak. Pötyike! — kacagott fel Virgácsy. — Látja, milliókat költünk gyári viszonyaink tudományos elemzésére, és akkor jön Laskás bácsi... Micsoda maradisági Másnap a gyárvezetőség feszült figyelemmel hallgatta a vezető pszichológus hosszú' előterjesztését amely a másfél éves kutatómunka alapján végre elkészült. Csak Virgácsy igazgató volt szokatlanul sápadt Ugyanis a munkapszichológiai laboratórium jelentése mind az okok, mind a teendőkre vonatkozó javaslatok dolgában tökéletesen megegyezett Laskás János éjjeliőr levelével. Horváth József Csalódott
