Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-08 / 32. szám

1969. február 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 • m Otven évvel ezelőtt Miről írtak a Szolnok megyei újságok? „Ellenforradalom — ...A székesfehérvári megyegyűlé­sen a fejérmegyei mágnások, papok a mai rendszer iránt megilletődésüknek adnak ki­fejezést, sőt gróf Károlyi Jó­zsef határozati javaslata ér­telmében egyhangúlag ki­mondotta, hogy kívánja a régi királyság visszaállítá­sát... Réges-régen hangoztat­ja a magyar sajtó, hogy a forradalom hirtelen rohama által földresújtott, elkábult burzsoa, mágnás, papi és pol­gári elem kezd magához tér­ni és minden eszközzel az elvesztett hatalom visszaszer­zésére s a régi elnyomó és kizsákmányoló rendszer visz- szaállítására törekszik. He­tek óta jelzik az ellenforra­dalmi szervezkedést és hogy intézkedés nem történik el­lene,... az csak a kormány­nak a gyülekezési és szó­lásszabadságot biztosító tör­vény iránti tiszteletének a folyománya... De hát kik is ezek az urak? ... Gróf Ká­rolyi József,... gróf Széche­nyi Viktor, gróf Cziráky An­tal, Griger József plébános... Prohászka Ottokár püspök és a polgári párt kormány- biztos kreatúrája, dr. Köves Emil..." (Törökszentmiklósi Újság.) Az ellenforradalom Szol­nok megyében is szervezke­dik. A Karczagi Hírlap írja: „Értesülésünk szerint váro­sunkban már szervezkedik egy új párt is: a keresztény­szocialista párt. Tagjai a katholikus városrész lakói közül kerülnek ki.” A Mező­túr és Vidékének híre: „A MOVE szervezkedése... Ke­mény Gyula főhadnagy, a mezőtúri karhatalmi kiren­deltség parancsnokod) a helybeli egyesület megalakí­tása céljából f. hó 3-ára ki­tűzött gyűlésre Mezőtúrnak különböző társadalmi réte­geit és a város vezető köreit meghívta ... Célja; a nem­zeti eszmék és érzés ápolása, a tagok erkölcsi és anyagi érdekeinek védelme, tudo­mányok és nyelvek műve­lése. a sport ápolása... A MOVE elnöksége egyszer s mindenkorra ünnepélyesen kijelenti, hogy semmiféle el­lenforradalmi vagy reakciós célokat nem tűr az egyesü­letben. Iránya nemzeti s tör­hetetlen híve a »Népköztár- saság--nak és a nemzeti szo­ciális iránynak...” mosak- szik a tiszti ellenforradalmat szervező és később a Horthy- fasizmus egyik pillérét ké­pező MOVE. A szolnoki Haladás „Agi­tation c vezércikkében fel­tűnő tisztán látással mutat rá a kollektív belépések mi­att a munkáspárt felhígulá­sából fakadó reakciós ve­szélyre. A cikk az intelligen­cia, az alkalmazotti réteg közötti pártszervezés mun­kájával foglalkozik. „Ügy látjuk — írja —, hogy még mindig vannak magán- és közalkalmazottak — dacára annak, hogy szervezetük ré­vén mindnyájan beléptek a szociáldemokrata pártba — akik a pártról és céljairól nem tudnak vagy nem akar­nak tudni. Sőt, tovább me­gyünk. A szakszervezetek útján tagjai a szociáldemok­rata vártnak, de tagjai más politikai pártnak is, ezek érdekében a legféktelenebb agitációt fejtik ki... Ennek nem szabad megtörténnie ... Ha pedig akadnak megrög­zöttek, akadnak olvanok. akiket meggvőzni nem lehet. ... azokat a szervezetből ki kell zárni... Hisz ilven á1- lapotok mellett minden egves szövetséa valóscnos melegágya a? ellenforradal­mi törekvéseknek ... Mind e visszásságok megszüntetésére a legnagyobb agitációt kell a szociáldemokrata eszmék ter­jesztésére kifejteni.. A nép azonban már nem elégszik meg az agitációval. „Rendzavarok J.-alsószent- györgyön.” Bathó Ignác és Bújdosó Ignác fegyveresen a községházára mentek ahol a jegyzőt keresték, hogy leszá­moljanak vele. A jegyzőt nem találták meg, de az elöljáróság ottlévő tagjait megfenyegették, hogy több társukkal együtt térnek majd vissza leszámolásra. „Rend­zavarok a csőcselék tömörü­lésével a posta épülete elé vonultak” és a postamester- nőnél keresték a jegyzőt. Ha­sonló jelenet játszódott le, mint a községházán, A pos­tamesternő azonban forgó­pisztolyából rájuk lőtt, egyi­küket megsebesítette, mire a tömeg szétoszlott. Karhatal­mi alakulat szállt ki a köz­ségbe, „megnevezett két egyént és több hasonló ter­mészetű izgága egyéneket összefogdosott” (Jászsági Néplap). A nép elkeseredése ért­hető. a földosztásról írt cik­kében írja a Haladás: „Szol­nokon 400 korona haszonbért fizetnek egy hold kukorica alá való földért a szegény emberek százai 8—10 kilo­méter távolságra a várostól akkor, amidőn a Vodianer- féle 9000 holdas uradalmat... 30 koronáért haszonbérli a bérlő... Országos szavaló­verseny - Szolnokon A Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 50. évforduló­jára országos szavalóver­senyt hirdet a KISZ Köz­ponti Bizottsága, a Műve­lődésügyi Minisztérium, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Szövetkeze­tek Országos Szövetsége. A szavalóversenyen azok a vers- és prózamondók vehetnek részt, akik az alapszervezeti, üzemi, köz­ségi és szövetkezeti bemu­tatókról, házi versenyek­ről továbbjutnak a Forra­dalmi Ifjúsági Napok ke­retében márciusban rende­zendő járási, városi, kerü­leti színvonalversenyekre és ott arany fokozatot ér­nek el. A járási versenyek után a szavalók a bírálóbizott­ságok javaslata alapján, más művészeti ágak leg­jobbjaival együtt a Ta­nácsköztársasági Művészeti Szemle megyei, budapesti bemutatóira kerülnek, il­letve külön is versenyez­nek a megyei, majd terü­leti szavalóversenyeken. A területi versenyek április 13 és május 4 között ke­rülnek megrendezésre az ország 7 városában. Szol­nok megye szavalói Békés, Bács és Csongrád megyé­vel együtt Szegeden verse­nyeznek. Az ezt követő Országos Szavalóverseny színhelye pedig: Szolnok, időpontja pedig május 16., 17., 18. A szavalóversenyre a ne­vezés a Tanácsköztársasági Művészeti Szemle nevezési lapján történik, amelyet a járási, városi, kerületi ta­nácsok népművelési cso­portjaihoz kell beküldeni. A területi és országos dön­tőt a Kisipari Szövetkeze­tek Országos Elnöksége rendezi. Az előkészítő bi­zottság a verseny védnöké­ül Venczel Vera színmű­vésznőt kérte fel, aki va­laha gyakran indult sza­valóversenyeken, és mint elmondta, mindig izgalmas, tanulságos élmény volt szá­mára a részvétel. Ahhoz, hogy valaki a ká­véfőzőgépet kezelje egy presszóban, vagy cukrászdá­ban, minimum egy évet kell tanulnia a szakmában. Ah­hoz, hogy valaki gépkocsit vezethessen, hathetes tanfo­lyamot kell végeznie. A kávéfőzőnek, felszolgáló­nak. legkevesebb nyolc álta­lánossal kell rendelkeznie, különben nem vizsgázhat. Gépjárművezetői jogosítvány analfabétának is kiadható, ha megfelelt a vizsgán. A kávéfőző legrosszabb esetben rossz kávét főz, a gépkocsivezető élet-halál ura. A KPM szolnoki autóköz­lekedési tanintézetében 1968- ban 606 hivatásos és 54 „úr­vezető” vizsgázott. 1969-ben a. tervek szerint már 720 nem hivatásos vezető kap jogosít­ványt. Mindnyájuknak egy hathetes tanfolyamot kell végezniük. Esetleg a véletlen következtében úgy, hogy a kétdiplomás mérnök együtt, egy ütemben tanul a két ele­missei. A tanfolyamon 20 óra műszaki elmélet, 40 óra KRESZ, 2 óra egészségügyi oktatás van. Ezenkívül 20 óra gyakorlati vezetés. A tavaly vizsgázott 1153 hallgató közül 223-an buk­tak meg, legtöbben KRESZ- ből és gyakorlati vezetésből. Tavaly 738 vontatóvezető is vizsgázott. Közülük 334-et(!) meg kellett buktatni. — A bukások magas szá­mának, mint az iskola veze­tője, nem örülök, de mint gyakorló gépkocsivezető, igen — mondja Polónyi Já­nos. — A szigorú vizsgázta­tás alapja lehet a baleset- mentesebb közlekedésnek. — Gyakorlott, jól képzett vezetők kapnak tehát jogo- sitványt. — Nem. Jelenlegi oktatási formánk és lehetőségeink alapján a vizsgára készítjük fel a hallgatókat. És ez nem egyenlő a közúti forgalom ismeretével, a gyakorlott ve­zetéssel. — Mennyi idő jut egy-egy új vezetöjelölt vizsgáztatá­sára? — Néhány száz méteres vezetés, két-három indítás és megállás után már látni, hogy van-e érzéke a gép­kocsihoz. — Ha igen? — Megkapja a jogosít­ványt és néhány hét, vagy hónap alatt megtanul a for­galomban egyedül is bizton­ságosan vezetni. — És ha nem? — Javasoljuk, hogy né­hány órai vezetésre még fi­zessen be. Az iskola Szolnokon. Jász­berényben, Kisújszálláson, Mezőtúron, Karcagon és Ceg­léden rendez vizsgákat. Min­denütt a helyi forgalomban. Szolnok kivételével tehát úgy kap jogosítványt a sike­res vizsgázó, hogy a közleke­dési lámpákat csak képről ismeri. Megtanulja, hogy a sárga után piros szín. a pi­ros-sárga után zöld követke­zik, de a volán mögött, keze a sebességváltón, egyik lába a kuplungon, másik a gázon — ípv még nem került szem­be forgalomirányító beren­dezéssel. A frissen szerzett jogosít­ványával holnap akár már a párizsi, bécsi, vagy pesti csúcsforgalomban is vezethet. Ha van bátorsága. Sajnos, sokszor van. Pedig az egyna­pos jogosítvány csak bátor­ságot ad, gyakorlottságot nem. — Mit hiányol az iskola igazgatója a jelenlegi okta­tásban? — Kevés a veztésre szánt 20 óra. Legkevesebb 30 óra kellene. — A mondjuk Kisújszállá­son vizsgázott új vezető fél kocsival Szolnokra bejönni. A Szolnokon tanult úgy megy kocsiiával Pestre, hogy a külső Üllői útón lezárja kocsiját és villamossal, vagy busszal megy be a városba. Ha csak nem esztelenül vak­merő. — Ha leállítja kocsiját a város szélén — jól teszi. Gya- korlatlanul csúcsforgalomba behajtani őrültség. — De a jogosítványa fel­jogosítja erre. — Igen. — Elképzelhető, hogy a 30 órás vezetési gyakorlatból az utolsó 5—6 órát Budapesten oktató kíséretében vezesse a tanuló? — Jó lenne. Ez azonban lényegesen megdrágítaná a tanfolyamot. — A jelenlegi szabályok alapján, a helyi forgalmat kihasználják az oktatók? — Igen. Szívesen gyako­roltatnak a város központjá­ban, csúcsforgalomban. Ez a legtöbb, amit megtehetnek. Sajnos, a vezetők többsége türelmetlen a T-bctüs ko­csikkal szemben. Dudálással, fényvillogtatással sürgetik a lassan, ügyetlenül vezető ta­nulót. Ezzel még jobban meg­zavarják. Hailamosak elfe­ledkezni arról, hogy ők is voltak kezdők. Az iskolában hét fŐál'ásu oktató van. 1968-ban 1300 embert tanítottak meg a gépkocsivezetés alapjaira. Eközben félmillió kilométert tettek meg gépkocsival, je­lentősebb baleset nélkül. Fél­millió kilométert úgv vezet­tetni 1300 kezdővel, hogy ne okozzanak balesetet — elis­merésre méltó teljesítmény. Most harmadszor nyerték el azt a vándorserleget, amelv az ország összes iskolái kö­zül a legjobbnak jár. A legnagyobb igyekezet mellett is megoldatlan azon­ban a gépkocsi vezető-képzés. A reformon most dolgoznak az illetékesek. Várható, hosv a vezetési óraszámot 30-ra emelik. Érdemes lenne fog­lalkozni azzal a lehetőséggel, hogy a tanuló'- nagvforeal- mú városban is vezessenek. Külföldi mintára érdemes lenne meghonosítani. hogy az ú' iogosít"ánv tulaidono- sa fél évig köteles legyen kocsiján feltüntetni valami­lyen betűvel ellátott táblán — új vezető. Ez óvatosságra intené a többi gépkocsi ve­zetőiét is. És jogosítványt ne bánion, akinek nincs alapve­tő iskolai végzettsége. A változtatások anyagi kö­vetkezményekkel járnak. De inkább kerüljön néhány száz forinttal többe egy jogosít­vány. Ez még mindig ol­csóbb, mint több tízezer fo­rintos kár a génkocsin. Ne feledjük: a gépkocsi vezefő- je a volán mögött élet-halál ura. Erdélyi György cAz izgága ettibe* menűtég(a A zsákokról, a mérnök m zongorájáról, és egy szakfelügyelőnek is alkalmas aranylábú gyerekről Jó, hogy jön szerkesztő­kém! Már éppen kerestem, hogy megkérdezzem, mit szólna hozzá, ha az Albert Flóriból oktatási miniszter lenne? Ugye fennakadt a villogója, pedig nem diliz- tem be. Tartogatok egy jó kis fociszöveget a maga szá­mára, remélem megkapom az ezer forintot érte a Nép­lap ötletpályázatán. — De előbb még hadd dühöngjem ki magam. Falun jártam szerkesztő­kém. Ápoltam a munkás­paraszt szövetséget. A sógo- rékhoz ugrottunk le, és pont azon a napon volt a lóvéosztás a tsz-ben- Meg­hívtak a közgyűlésre a só­gorék, mondták nem baj, ha okosodik egy kicsit a váro­si ember is. Nem bántam meg:, hogy elmentem, pedig ugrott az egész vasárnap délelőttöm. Igaz, először hő- zöngtem magamban, amikor sorolta az elnök, hogy meny­nyi dohányt markolnak föl a tagok. Kijött a jó kétezer fölötti havi átlag, háztáji nélkül. Mondtam is ma­gamban, hogy ezután sírjon nekem a sógor, majd jól beolvasok neki. Aztán csak folytatja az elnök, mondja, ki mennyit dolgozott, ki milyen szorgalmas volt. Na, mondom magamnak, álljunk meg egy polgári szóra, csen­desebben szakikám a hőzön­géssel. Mert amit ezek gü­riznek, nem is sok az a do­hány érte. Volt olyan, aki­nek napi tizenkét, tizen­négy órás átlag jött ki... Szóval ne idegeskedjen szerkesztőkém, nem a Pa­rasztok ellen szövegelek én. Azt is tudom, hogy a pia­con a drága zöldséget nem ezek a fejek árulják ... De azért a piacnál álljunk meg egy szóra. Drága hap­sikám, láttam a Néplapban milyen szép vásárcsarnok épül Szolnokon. Mondja csak, ezek a mai kofák ül­nek majd oda be, vagy kik? Mert az ő piaci mechaniz­musuk nem nagyon tetszik nekem. Vasárnap leküldött az asszony egy kis zöld­ségért. Amit ezeknek van képük kérni érte... Meg az alma, krumpli, bab... — Hova jutunk szerkesztőkém? Kérdezem az öreglányt, hogy miért drágább a zöld­ség megint- Azt mondja, hogy az áregyenesúlyt tarta­ni kell az iparral, májustól az autóbenzin is drágább lesz és őneki előre kell gon­dolkodni ... No, ilyen a ko­fák ármechanizmusa .:. de folytatom a sógoréknál. — Most jön amiért begurul­tam. Mondja a góréjuk a beszámolóban, hogy sok zsák hiányzik. Szajrés min­denhol akad, zárom le ma­gamban a témát, de nem így van. Egymásután álltak fel a fejek és még attól is pirultak, hogy a gyanú el­len védekezniük kell Kide­rült, hogy új zsákokról van szó és minden originált hu- szonötös csomagból a válla­latnál kibugáznak egyet, •vagy kettőt. Még jó, hogy ezek a téesztagok rendes em­berek, s nem azt mondják, hogy becsapnak a városi melósok bennünket, hanem csak azt szeretnék tudni, hogy a gyártó vállalat kol­lektív haszna szaporodik ezzel, vagy gebinben sza.i- rézgat valaki. Szerkesztő­kém. nem lehetne utána nézni ennek? Csak a só­gorék tsz-ében háromszáz zsák ugrott íev tavaly... Na ezen hőbörögtem én, de van iobb történetem is. Tudja hapsikám. olyan ami­kor ígv szoktam kezdeni: deajóistenit. . Most is ve­gye úgy. Ténvleg: itt már mindent meg lehet csinálni? Hallottam egy ürgéről. Va­lami mérnök, vagy főmér­nök a tag. Amikor ideke­rült a városba, kapott egy háromszobás lakást. Ennyi nem jár neki, tehát lakbér- pótlékot kellene fizetnie. De ő nerr f’zet. Évek óta ki- tr.ú.ia bulizni, mindenféle jo­gi furf argot összekapar, köz­ben az összeg már tízezer felé jár. És nem akad aki jól elkapná. Szerkesztőkém, nem lehetne ezt az ürgét áttenni egy olyan lakásba, amekkora jár neki? Tudok is egy cserét ajánlani. A művezetőnk három gyereké­vel lakik a muterjánál egy szobában. Ha nem akad hi- amelyik be tudja va­salni raj*a a jogos lakbér tartozást, mi maszekban fel­vállaljuk az átköltözteté­sét... Még a zongoráját sem ejtenénk le ... ...Hihetetlen történet... ... Na látja, maga is pi- pás, szerkesztőkém. örülök, hogy néha ki tudom magát is borítani abból a fene nagy nyugalmából. Mert szakikám. gondolja csak el. Ezt a mérnököt a mi álla­munk taníttatta. Méghozzá öt évig. külföldön. Ennek a friss diplomájával nem kel­lett elmenni havat lapátol­ni, hanem mindjárt jó ál­lásba dugtuk, szép lakást adtunk a feneke alá .. ...Nem az a baj. hogy in­gyen taníttatjuk a fiatalokat, meg lakást adunk a szakem­bereknek. hanem az. hogy az illetékes hatóságok nem elég erélyesek... ... Maga a fej, jobban tudja. De most már elmon­dom a fotbalsztorimat is. Kedvenc csapatunk erősített. Hozott egy abszolút jobblá­bas csatárt. Állás is kell ne­ki. b’ovo’rVő’- sza'-teli'eve'ői státuszra az egvik gimná­ziumban. Igaz. hogy a ta­nári diplomáia még egészen zöld. soha nem tanított, de jól lövi a szabadrúgásokat, meg a dohány i, több. ha szakfelügyelő és nem egy­szerű tanár Amennyit ez* a suliban látni fogiák. No. aoafej ezért kérőe/em hogy­ha ez az aranviábú gyerek baüal is jól kezelné a bőr* biztosan isko'a igazgató len­ne Szolnokon Mert azt még iohban fizetik, Tev lesz meg­látta az Albert Elórlhól ok - tatási miniszter orv szőn na Don . . . És ezzoi h'Wzr — is hapsikám. a viszontlá tásra. .. Viszontlátásra. Varga József Vigyázz T vezető?

Next

/
Thumbnails
Contents