Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-06 / 30. szám
/ 1969. február 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A félidő tapasztalatai OTLETPAL YAZAT Miért y a n szénhiánv? Bogdán Kálmán kenderest tanács vb elnökhelyettes kérdése Ismét elérkezett az ideje annak, hogy az 1967. márciusában megválasztott tanácstagok számot adjanak munkájukról választóiknak. A városokban, községekben januárban, s ebben a hónapban is jelentős eseménynek számít az a tanácsülés, ahol a megyei tanácstag beszámol tevékenységéről, s azok a választókerületekben tartott tanácskozások is, amelyeken ugyancsak a tanácstagok számadásához kapcsolódva mondanak véleményt az emberek, bírálnak, javasolnak, egyszóval meghányják-vetik közös dolgaikat. A félidő alatt 88 megyei, 199 városi, 152 járási és 1000 községi tanácstag tartotta meg beszámolóját. Megyeszerte több mint 44 300 ember vett részt a beszámolókon, s 5800-an felszólaltak. Érdemes megemlíteni, hogy döntő többségük nem egyéni jellegű panasszal kérelemmel hozakodott elő, hanem olyan dolgokban kértek segítséget, mondtak bírálatot, amelyek közérdekűek. Nagyon sok, szám szerint 3653 kommunális témájú közérdekű bejelentés hangzott el a tanácstagi beszámolókon. Az egész község lakóinak gondja például az amit Tisza- burán panaszoltak el a megyei tanácstagnak. A községből kórházba beutalt betegeket, járóbetegeket a karcagi kórházban vizsgálják, kezelik. Nem a kórház ellen van kifogásuk, hanem azt sérelmezik, hogy Tiszaburá- ról Karcagra csak négyszeres átszállással tudnak utazni. A nőgyógyászati szakrendelés Tiszafüreden történik, aki ide indul annak is kétszer keD átszállnia. Ez a körülményes utazás nagyon megviseli a beteg embereket és rengeteg időt vesz igénybe. A Megindul Ä Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium február 7-én Budapesten Országos Sütőipari Tanácskozást rendez. Megnyitót mond dr. Dimény Imre miniszter, előadó a miniszter első helyettese. Ezen a tanácskozáson sokkal többről lesz szó, mint a sütőipar szűk szakmai kérdéseiről. Mindennapi kenyerünkről tanácskoznak itt a szó teljes és nemes értelmében. Azoknak, akik bolti kenyeret esznek — ez pedig ma már az ország lakosságának túlnyomó többsége — a probléma gyökerét nem kell magyarázni. Évtizedes panasz hazánkban, hogy a kenyér ross*, sületlen, törődött. Igaz, hogy maga a kenyér táplálkozásunkban csökkenő szerepet játszik hangulatunkban azonban nem A kenyér és kifli miatti panaszok túlnőttek a szakma szűkebb határain. tiszaburaiak azt kérték, hogy mindaddig amíg nem lesz jobb a közlekedés, Szolnokhoz tartozzanak, mert ide közvetlen autóbuszjárat van községükből. Törökszentmiklóson szóvá tették, hogy sok a garázda személy. Éjszaka, ittas állapotban kitördelik a fiatal fákat, felborogatják az utcán levő virágtartókat, ezért szükséges lenne a rendőrség fokozottabb éjszakai ellenőrzése. Ezzel egyetértett a tanácstag is, de egyben társadalmi összefogásra szólította fel a választókat az ilyen gondok megszüntetése érdekében. Tiszapüspöki- ben többen javasolták, hogy ne csak egy üzletben árusítsanak tejet. Kevesebb ideig kellene várakoznia a vásárlóknak, ha mindhárom boltban beszerezhetnék ezt a fontos élelmiszert. A tomaj- monostoriaknak nagy gondja, hogy nincs autóbuszváróterem. Az Autóközlekedési Vállalatnak címezték kérésüket: helyezzék át az autóbuszmegállót a kultúrotthon elé ahol az épület fedett, teraszos része védelmet nyújtana az autóbuszra várakozóknak. Ideiglenes megoldásnak javasolták ezt addig, amíg a községi tanács a különböző megtakarításokból megépíttetheti a várótermet, amelyhez a lakosság felajánlotta társadalmi munkáját. Az említett néhány példa is bizonyítja, hogy a közösség érdekeit szemelőtt tartva értékelték a tanácstagok munkáját, egy-egy adott terület eredményeit, s terjesztették be a „kívánság listát” a választók az eddig megtartott tanácstagi beszámolókon. Erre való tekintettel tavaly öt országos szerv, a MÉM, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, a szakmai szak- szervezet, a Belkereskedelmi Minisztérium, valamint az Országos Tervhivatal igen széleskörű vizsgálatot végzett. A megállapításokat elküldték a megyei tanácselnököknek, megvitatta a párt gazdaságpolitikai bizottsága és egy külön e célra létrehozott parlamenti bizottság. Az ilymódon valóságos kis népszavazással kialakított véleményt a kormány elé terjesztették. A kormány pedig cselekedett. Elhatározta, hogy 1970- ig 800 millió forintot kell a sütőipar fejlesztésére fordítani, s ennek 60 százalékát az állami költségvetés vállalja. A határozat megváltoztatta a sütőipar egész eddigi alap- koncepcióját. Korábban ugyanis, a nagy kenyérgyáraktól vártuk a megváltást. Most a fejlesztés fő iránya a közép- és kisüzemek széles hálózata lesz. Felül kell vizsBogdán Kálmán, a kénde- resi tanács vb elnökhelyettese ötletpályázatunkra beküldött levelében azt javasolta, kérdezzük meg az illetékeseket: „Egyes TÜZÉP- telepeken „miért van szénhiány?” • Kérdésével elsőként Szigeti Károlyt, a MÉSZÖV kereskedelmi főosztályának vezetőjét kerestük fel. Ezt a választ kaptuk: — A szövetkezetek az új gazdasági mechanizmusban teljes önállósággal és felelősséggel bonyolítják áruforgalmukat. A MÉSZÖV elosztó funkciója tehát megszűnt. Véleményem szerint általános szénhiányról nem lehel I beszélni. Ügy tudom azonban, hogy a megye éves 30 ezer vagonos szénszükségletét nem sikerült fedezni, mert a bányák csak 25 ezer vagonnal igazoltak vissza. A szövetkezeti telepek januári megrendeléseiket idejében feladták. — Valószínűleg a szállítás akadozik, s ezzel magyarázható az itt-ott tapasztalható szénhiány. Pányi László, a megyei TÜZÉP Vállalat áruforgalmi osztályvezetőié; pedig a következőket mondta: — A mi telepeinken hin- csen szénhiány. A lakosság választék igényét — különösen ami a berentei szenet illeti—azonban nem tudjuk kielégíteni. A szénszállítmányok folyamatosan érkeznek telepeinkre. Az a tapasztalatunk, hogy az fmsz-ek túlzottan félve a készletképződéstől nem eléggé megfontoltan, a valóságos kereslet alatti mennyiségben rendelnek szenet. Holott tudvalevő dolog, hogy a bányák a negyedéves szállítási szerződést nem kötelesek havi egyenlő bontásban teljesíteni. Például a januári adósságukat februárban is pótolhatják. Az fmsz-eknek ezt a körülményt is be kellene kalkulálniuk a megrendeléseknél. Az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a vállalatunkkal együttműködő fmsz-ek 50 százaléka még mindig nem írta alá a szállítási szerződést. Ezzel késleltetik a megrenlelések elMint ismeretes, a herendi vasúti szerencsétlenség sérültjeit a veszprémi, illetve budapesti kórházakban ápolják. Gyógykezelésükről, egészségi állapotuk alakulásáról kért tájékoztatást az MTI munkatársa az illetékesektől. Elmondották, hogy a veszprémi megyei kórházban 13 sérültet kezelnek. Közülük három állapota életveszélyes, négy ugyancsak súlyos, de” nem életveszélyes, hatan pedig előreláthatólag rövidesen hazatérhetnek. A budapesti Központi Katonai Kórházban 12 könnyebb, 15 súlyos sérült van, s egy beteget közvetlen életveszély fenyeget. Messzemenő áldozatkészség, példamutató együttműködés, széleskörű összefogás, segítőkészség jellemezte a mentőket, vasutasokat, katonai és polgári szerveket, az orvosokat, ápolókat és a véradókat. A szerencsétlenség napján 271 embertől vett 79 palack vért szállítottak a veszprémi kórházba. Egyidejűleg sokan jelentkeztek véradásra a fővárosban is. A kórházban egyébként több már gyógyulófélben levő beküldését. A megyei fmsz-ek azonban nemcsak velünk, hanem más TÜZÉP vállalatokkal is üzleti viszonyban vannak, amelyeknek nevében természetesen nem nyi- latkozhatom. ☆ A nyilatkozatokból következik, hogy az olvasónk által jelzett szénhány nem általános. Nem, mert minden fogyasztási és értékesítési szövetkezet önállóan intézi beszerzéseit. — Amennyiben Kenderesen nincs elegendő szén, úgy a közrégi tanács vezetői feltehetően csak a helyi fmsz-t okolhatják érte. teg önként felajánlotta ágyát a vasúti baleset sérültjeinek elhelyezésére. A fővárosba irányított katona-sérülteket egy közeli repülőtérre a mentőszolgálat és a honvédség gépkocsijaival szállították ki. A gyors és kíméletes szállításhoz értékes segítséget nyújtott egy szovjet katonai egység is, amelynek nagy befogadóképességű helikoptere — a magyar helikopterekkel egyidőben — elsők között kapcsolódott be a mentési feladatokba, illetőleg a sérültek Budapestre szállításába. A Központi Katonai Kórházban teljes készültségbe helyezték a baleseti sebészeti, idegsebészeti, valamint anaesthesiológiai osztályt, s — számítva esetleges kombinált sérülésekre — részleges készültséget rendeltek el más műtéti osztályokon is. Megerősítették a belgyógyászati konziliárusi szolgálatot, teljesen feltöltötték a vér- ég vérpótszer készletet. A kórház dolgozói közül többen — akik a rádió, illetve a televízió híradásából értesültek a vasúti szerencsétlenségről — önként jelentkeztek szolgálatra. Kertészeti egyesülés alakul A gazdasági bizottság hozzájárult, hogy az ország tanácsi irányítás alatt álló kertészeti, illetve község és város gazdálkodás vállalatai — számszerint huszonötén — kertészeti egyesülésbe tömörüljenek. Az egyesülés érdekvédelmi szervként együttesen képviseli a dísznövény kertészeti szakmát az országos hatóságoknál: megszervezi tagjainak anyagellátását, az igényeknek megfelelően ösz- szehangolja, irányítja a vállalatok termelését, értékesítését. Tájékoztatja tagjait az árakról, gondoskodik az országos virágszolgálat továbbfejlesztéséről, a legjobb, a legújabb tapasztalatokat, termesztési eljárásokat rendszeresen ismerteti tagjaival. Egységesen szervezi a szakmunkásképzést, a közös propagandatevékenységet. A kertészeti egyesülés — amelynek székhelye Buda- nesten lesz — rövidesen megtartja az alakuló ülését. A Központi Katonai Kórház parancsnoksága minden szükséges intézkedést megtett Veszprémből érkezett sérültek folyamatos, zavartalan fogadására, elhelyezésére és ellátására. Az egészségügyi intézmény vezetőinek egyöntetű véleménye szerint Veszprémben az előzetes orvosi ellátás, a szállításra való felkészítés és a szállítóképes“ ég megítélése a legmagasabb igényeket is kielégítő szakszerűséggel történt. Jelentősen megkönnyítette és gyorsította a további munkát, hogy valamennyi sérültről előzetes kórismét és zárójelentést, valamint röntgenfelvételeket küldtek. Ezek ismeretében a szükséges orvosi beavatkozást, a sérültek érkezését követően azonnal megkezdték, s a betegek végleges ellátását — a gondosan szervezett előkészítés eredményeként néhány órán belül befejezték haladéktalanul intézkedtek a sérültek hozzátartozóinak értesítéséről és a soronkívüli látogatás biztosításáról. A Mezőgazdasági Gépjavító V. Szolnok. Vöröshadsereg útja 33. felvételre keres 18 évet betöltött 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező férfiakat, akik részére 6 hetes géplakatos tanfolyamat szervez, 1969. március 1-i kezdettel. A tanfolyam alatt 7.—Ft-os órabért fizetünk. Jelentkezés a személyügyön. gálni a gépeket, a berendezéseket, a technológiát. Nem igaz. hogy gyárban nem lehet jó kenyeret készíteni de igaz. hogy ehhez idehaza készült gépekre lesz szükség, hiszen az importgépeket nem a hazai ízlés kiszolgálására szerkesztették. A másik gyökeresen új dolog, hogy a kormány egy határozattal megszüntette a sütőipari monopóliumot. Nemhogy engedélyezi, de kéri, biztatja a földművesszövetkezeteket, a termelőszövetkezeteket, sőt a magánpékeket is, hogy dolgozzanak, süssenek a táj, a vevők ízlésének megfelelő kenyeret, kalácsot kiflit. Kevesen tudják, hogy a sütőipar nem rossz üzlet. A fogyasztó ugyan áron alul veszi a kenyeret, de a termelő minden kilóra 1 forint állami hozzájárulást kap. Ez igen kifizetődő, különösen akkor, ha például a tsz-ek felkutatnak régi, de még megindítható kisüzemeket, ezeket átveszik és így elkerülik a nagy beruházást. Kereshetnek a bolton és a fogyasztók is, különösen a saját tagjaik nagyon hálásak lesznek a jó kenyérért, az ízletes péksüteményért. Nos, ebben az ügyben ül össze az országos tanácskozás. Számbaveszi az eddigi tetteket, eredményeket és meghallgatja a kialakult véleményeket, természetesen az ellenvéleményeket is. A magasszintű vita célja, hogy valóban, immár tömegesen megindítsa hazánkban a „kenyérversenyt” és a régi üzemek megújhodását a jobb ellátás, az ízesebb magyar kenyér, a fogyasztók érdekében! K. S. rOi(íám fiaplá Az agglegény panasza A házasságról beszélgettünk a megszokott társaságban. Sorra elmeséltük nösülésünk, netán nősüléseink történetét, csak agglegény barátunk hallgatott. — És Te miért nem nősültél meg? — faggattuk? — Tudjátok, azért nem tudtam megnősülni, mert én nagyon szeretem a szép nemet, egyik hölgy szebb, mint a másik. Ahányszor megismerkedtem eggyel és elkezdtem udt'arolni, mielőtt komolyra fordult volna a dolog, mindig közbejött egy másik, aki még jobban tetszett. — Még nem késő — biztattuk —, még most is megnősülhetsz. — Ugyan, — legyintett lemondóan — most már mindig a nőknek jön közbe valaki, aki jobban tetszik, mint én. Modern színdarab A nagymama a legkitartóbb nézője a tv-nek. Nem mulasztana el egyetlen műsort sem. Legutóbb egy színdarab közvetítése közben feltűnt a családnak, hogy nem találja a helyét, izgatottan fészke- lődik. — Gyerekek — fakadt ki végül —, én már sok színdarabot láttam, de ennél most azonnal mondjátok meg nekem, hogy drámát, vagy vígjátékot játszanak!? Nehéz felfogás A minap az egyik hivatalban akadt dolgom. Benyitottam a főosztályvezető kartárs előszobájába: üres. Odaléptem a másik szoba félig nyitott, párnás ajtajához, ahonnan furcsa látvány tárult a szemem elé. A főosztályvezető karjaiban tartotta a csinos kis titkárnőt. Hátraléptem és illedelmesen köhécseltem, hogy a jelenlétemre figyelmeztessem őket. A titkárnő kibontakozott és pirulva kisietett a szobából. A főosztályvezető kartárs betessékelt és némi krákogás után zavartan szólt: — Kérem, ne értse félre a helyzetet, a titkárnőm kissé nehéz felfogású és mindent a szájába kell rágni. Mozi — „Volna-e számomra üres állás?” — fordult egy fiatalember az egyk moziüzemi vállalat igazgatójához. — Sajnálom kedves fiatal barátom — hangzott a válasz —, de nálunk csak üres ülés van. N. K. a „kenyérverseny" Példamutató összefogás a herendi vasúti szerencsétlenség sérültjeinek megmentésére Tájékoztató a kórházban ápoltak állapotáról
