Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-01 / 26. szám

1969. február 1. SZOLNOK MEGVEI NÉPLAP 3 Ilyen cipőben járunk. -. Tények, vélemények a sajtóban „Elcsúszunk“ Tegnapelőtt reggel korcso­lyapályává változtak a szol­noki utcák. Azok amelyeket nem szórtak fel salakkal, vagy sóval. Ilyen pedig bőven akadt- A Beloiannisz úton a rer.dőrjárőr egy házfelügyelőt a helyszínen megbírságolt, több: két pedig figyelmez­tetett. Pedig a legszebb dupla lutzokat és a halálforgásokat nem is ott, hanem a Ságvári körúton és az Északi csomó­ponton produkálták a járó­kelők. Ott nem szórta fel a járdákat senki. Miért? Az ingatlankezelő vállalat igazgatója, amikor eziránt ér­deklődtünk, roppant érdekes dolgokat mondott el. Többek között azt. hogy Két év óta nem tudják megoldani e vá­rosrész járdáinak takarítá­sát. Amelyik IKV lakóházban nincs házfelügyelő, azok előtt ' szerződéses takarítók söpör­nek. Ezek az emberek azon­ban napi egyszeri takarításra szerződtek és reggel 5 óráig be kell fejezniük a munkát. Ilyen rendkívüli esetekben, amikor tükörsima a járda, az IKV-nak kellene intézkedni. Intézkedne is. ha tudna... v — Nézzék meg a Vosztok úti és a Vöröscsillag úti lakó­telepet — mondta az IKV igazgatója- Minden a legna­A mostani termelőszövet­kezeti zárszámadások tulaj­donképpen a gazdasági re­form első esztendejének mér­legei is. Noha a mezőgazda­ságban már korábban, már 1967-ben is érvényesültek az új tendenciák. Hatása POLGAR MIHALT - A KARCAGI DIMITROV TSZ Polgár Mihály képzett, szakmaszerető közgazdász­ként tisztelik a megyében. — Most már igazán kezd kedvezni a közgazdászoknak az idő Itt vannak előttem a Dimitrov Termelőszövetkezet gazdálkodásának elemzései 1964-tőL Az első az 1964-es még terjedelemben is csak 13 oldal. Tavaly már 50 ol­dalon fért el ugyanez, az ideit most készítjük, azt hiszem betelik vele 90 oldal. Ez azért érdekes, mert jól mutatja, most már van mit elemezni és érdemes is. Csak egy jelentéktelennek látszó példa. Tavaly hatás- elemzést végeztük a gépesí­tésben. Azt kutattuk ki. mi­lyen géptípusok üzemelteté­se a leggazdaságosabb. Ki­derült, hogy az AC kom­bájnok és a DT—413-as trak­torok hatásfoka a legki­sebb. Gyorsan meg is sza­badultunk tőlük. A megyében talán a tö­rökszentmiklósi termelőszö­vetkezet élt legmerészebben a szabadpiaci értékesítés le­hetőségével. — Igaz. A mi szövetkeze­tünk tavalyi árbevétele 48 millió forint volt. S ebből 16 milliót a szabadpiaci ér­tékesítésből nyertünk. Tu­lajdonképpen megszűnt a kötelező szerződéses terme­lés. A szövetkezetben tehát azt kell eldönteni számítá­sok alapján, mit érdemes szerződéssel értékesíteni és mit- a szabadpiacon. Egy példát is mondok. 250 hold zöldbab vetésünk termését kizárólag szerződésre termel­tük. De 400 vagon burgonya- termésünkből csak 40 va­gonnyit adtunk át a MÉK- nek Az eevik esetben így jártunk jól. a másikban amúgy. — Ha már a szabadpiaci értékesítésnél tartunk, el- ■wndok még valamit. A mi az ígéreten gyobb rendben és tisztaság­ban, mert ott meg tudtuk va­lósítani a gondnoki rend­szert. • — az előbb említett új lakónegyedben? — A városi tanács vezetői évek óta hitegetnek bennün­ket, hogy ha nem ♦ártunk igényt a házfelügyelői szol­gálati lakásokra, kapunk a Ságvári körúton vagy az Északi csomóponton egy meg­felelő helyiséget, ahol beren­dezhetjük ,a gondnoki irodát, ahol helyet kap a négy vagy öt főbő] álló takarító brigád egy öltöző és e<ry mo=dó he­lyiség erejéig. Megértjük a város égető lakásproblémáját, de ez a belátás csak egyolda­lú. A tanács vezetői nem lát­ják be, hogy ígéretből mi nem tudjuk a járdákat és a házakat megfelelően takarí­tani. Szerencsére tegnapelőtt egyetlen kar- és lábtörés sem volt. Szerencsére... Nem ártana azonban a mepveszékhelyen többször el­lenőrizni hogy a házfelügye­lők eleget tesznek-e a köte­lességüknek, hogyan tartják rendben a járdákat. A mu­lasztókat pedig a helyszínen kellene megbírságo’ni Sokkal szigorúbban, mint eddig. Megkezdődött a BNV előkészítése A városligeti vásárváros­ban hozzáláttak az idei nem­zetközi vásár előkészületei­hez: megkezdődött a pavilo­nok csinosítása, korszerűsí­tése. A liget kiállítási épületei a téli hónapokban sem ma­radtak kihasználatlanul A pavilonokban hozzávetőle« batszáz vagonnyi árut tárol­tak. Az áruk befogadása és a folyamatos csere egyelőre még akadályozza a szokásos felújítási munkákat. Bővítik a vásárváros elekt­romos hálózatát, hogy év közben húsz-huszonöt száza­lékkal növelhessék az áram­szolgáltatást. Erre szükség is van, mivel az áramfo­gyasztás a vásárvárosban öt évenként megkétszereződik. A múlt évben 1,2—1,3 mil­liárd kilowattóra elektromos energiát használtak fel, ami megfelel egy kisváros igé­nyeinek. A pavilonok körüli térsé­geket is csinosítják, a sétá­nyokra száz „koros” 5—6 éves fát ültetnek ki, hogy job­ban érvényesüljön a liget eredeti, meghitt, sétára csá­bító jellege. más ágazataiból a terméke­ket, s azt értékesíti. Egyéb­ként az üzemág 856 ezer fo­rintos tervét 2 millió 426 ezer forintra teljesítette, RACZ JÁNOS A TÜRKEVEI BŰZA- KALASZ TSZ FŐKÖNY­VELŐJE Az állami támogatással okosan kell élni Túrkeve közös gazdaságai közül a Búzakalász Termelő­szövetkezet vette igénybe legnagyobb mértékben az ál­lami kedvezményeket — Sőt meg is vádoltak már bennünket azzal, túlsá­gosan kihasználjuk az álla­mi támogatásokat Hát ké­rem, az állam valószínű azért nyújt nagy kedvez­ményt valamire, mert ösz­tönözni akar valamit A szö­vetkezet vezetői azon okos­kodjanak, mely kedvezmé­nyek a legmegfelelőbbek ne­kik Köztudott, hogy az ál­lam 70 százalékos támoga­tást ad, sertés- és szarvas- marha telepek létesítéséhez. Halastavak esetében a ked­vezmény csak 50 százalékos, sőt az ehhez tartozó szociá­lis épületekre csak 30 szá­zalék. Mégis az utóbbival éltünk. Mert a mi adottsá­gainknak ez felelt meg a legjobban. Tudniillik, a 157 holdas halastavunk helyén a szikföldről évente 268 ezer forint volt a bevétel. Ugyan­erről a területről a halastó üzemelése után 2 millió 150 ezer forint. — S hogy mennyire érvé­nyesült a gazdasági reform, hadd tegyem még hozzá. — Megszűnt a területileg ille­tékes kivitelező. A halastó megépítésére versenytárgya­lást hirdettünk, hat vállala­tot hívtunk meg. A megbí­zást annak a cégnek adtuk. — a Közéntiszavidéki Víz- iigvi Igazgatóságnak — ame­lyik 10 százalékos árkedvezr ményt nyújtott. Tegnapelőtti számunk Ez nem Váci utca című cikke a lábbelik minőségével fog­lalkozott. Laptársaink is — megyeiek és fővárosban meg­jelenők — meglehetősen nagy teret szentelnek ennek a témának. A teljesség ked­véért, — annak bizonyítá­sára is, hogy a panaszok nem helyi jellegűek, hanem hova­tovább tipikusak — idézünk az írásokból néhány tényt és véleményt. Az ügyben a Dunántúli Napló szerkesztősége ankétot tartott, melyen az ottani ál­lami és szövetkezeti kereske­delem cipőszakemberei mon­dottak véleményt. A többek között ezt: MERUKER — A 31-es cipőszalonban egyetlen napon négyezer forint kár­talanítást fizettünk a vevők­nek a csizmák miatt. MÉSZÖV — A férfi cipők­nél a díszráma válik le az anyagról. A Tisza Cipőgyár fehér női csizmái elszíneződ- nek és a tűzés fölszakad. MERUKER — Cipőszalo­nunk ezüst csizma készleté­nek 90 százalékát a vásár­lók visszahozzák. CIPŐ- NAGYKER — A kereskede­lem sajnos nem minőségi, hanem csak minősítési be­vizsgálást végezhet. Tehát csak azt vizsgálhatjuk, hogy a gyár által végzett minősí­tés — fazon, nagyságszám — helytálló-e vagy sem? A minőségi ellenőrzést a gyá­rak meósai végzik, nekünk nincs beleszólásunk. A Kisalföld című győri lap a kiszolgálók kellemetlen helyzetéről ír. Nem lehet ez valami népszerű foglalkozás mostanában. Íme: „...sokat kell nyelniök a bolti eladók­nak. A kapuvári 19. számú szövetkezeti cipőbolt vezető­je fél kimenni az utcára. A durva szitkok, amelyeket in­dokolatlanul az eladók tejé­hez vagdosnak a reklamálók, A Mezőgazdasági Könyvhónap alkalmából az olvasás haszna címmel közvélemény kutatást rendezünk a Szolnok megyei mezőgazdasági üzemek dol­gozói ég vezetői körében. Témák; 1. Hogyan hasznosítom a mezőgazdasági szakkönyve­ket (vagy egyetlen szakköny­vet, munkámban, a nagy­üzemi vagy háztáji terme­lésben? 2. Valamely, a Mezőgazda- sági Könyvhónap alkalmából megjelent szakkönyv vélemé­nyezése, bírálata a gyakorlati hasznosítás szempontjából, 3. A mezőgazdasági szak- folyóiratok, vagy valamely cikk olvasásának haszna. Választó, tetszés szerint a fenti témákból. Beküldendő (kézzel olvas­hatóan, vagy írógéppel elké­szített) írások terjedelme: 2—5 oldal, beküldési határ­ideje; 1969. február 20 Cím: Megyei Könyvtár, Szolnok. Kossuth tér 4- A borítékra kérjük ráírni: „Az olvasás haszna” c. közvélemény ku­tatás. A legjobb vélemény íróját (akár saját, akár mások ta­pasztalatainak közlőjét) 20 kötet könyvvel jutalmazzuk, A közvélemény kutatással kapcsolatosan részletesebb felvilágosítást a megyei ta­nács vb. művelődésügyi osz­tálya (Dénes Pál főelőadó,) ad. A MEZÖGAZDASAG1 KÖNYVHŐNAP MEGYEI SZERVEZŐ BIZOTTSÁGA nem tűrnék a nyomdafes­téket.” A lap egyébként „szégyen­táblát” kreált a cipőgyárak­nak a következő sorrenddel: 1. Duna, 2. Szombathelyi, 3. Tisza (egy évvel ezelőtt még a 4. helyre sorolta, 4. Minő­ségi, 5. Alföldi, 6. Bonyhádi. Laptársunk szerint a Duna ráált a selejtgyártásra, a Tisza felülmúlta önmagát, a megyében visszadobott ter­mékei háromszorosára nö­vekedtek. A Szombathelyen megje­lenő Vas Népe így válaszol arra a kérdésre, hogy hol szorít a cipő?: A vevőnek ioaza van, mert, ha el is fo­gadja, hogy a gojzer-varrott súlyosabb cipőknél eleve rö- videbb élettartamú a véko­nyabb, beázásra hajlamos lábbeli, miért nem érezhető ez az arány az árak alakulá­sánál is?... Az iparnak is igaza van, mert nem lehet általánosítani. Amikor a vá­sárlói kifogások hat hóna­pon belüli érvényesítését ir­reálisnak tartják és egyes olcsóbb cikkeknél rövidebb terminusú differenciáltságot javasolnak, nem tekinthetők részrehajlónak. A cipők mi­nőségén, azonban a .rész igazságok" nem javítanak. Laptársunk riportere a vevőkkel és eladókkal be­szélgetve egyébként az elő­zőekben azonos megállapí­tásra jut nagy cipőgváraink minőségi sorrendjét illetően. A Tatabányán megjelenő Dolgozók Lapjában többek között ezeket olvashatjuk: (Centrum) „Akár SOS jele­ket is leadhatna az áruház cipőosztálya, annyi a vissza­hordott, kártalanított láb­beli. Január 2-án hetven pár lábbelit cseréltek vissza... Ezen a napon a civőosztály 21 000 forint forgalmat bo­nyolított le, azonban 17 300 forint volt a visszavitt, kár­A költő halálának ötvene­dik évfordulójára megjelent cikkek, emlékezések, mélta­tások szerzői maguk is meg- hökkenve, s vérmérsékletük­nek megfelelően többé vagy kevésbé indulatosan állapít­ják meg, hogy Ady Endre, a század első évtizedeinek leg­nagyobb hatású, legtöbbet tá­madott és idézett költője-szin- te-szinte kiszorul a mai iro­dalmi köztudatból. A róla al­kotott kép megmerevedett, el­távolodott a mai irodalomsze­rető közönség nagyrészének költő eszményétől Úgy tűnik, az évforduló jó alkalom arra, hogy megkezd­jük az igazi Ady-kéo kia'aKÍ- tását, hogy a méltatlanul el­feledett Ady örökség is újra talanitott lábbelik értéke.... A napi forgalomnak néha a felét, máskor a negyedéi, de általában egyharmadát min­dig a kártalanítás viszi el.” Ezek szerint az ottani me­gyeszékhelyen harcosabb ve­vők élnek, mint Szolnokon. Sajnos eladó és gyártó ta­pasztalatcserék vannak, vevő tapasztalatcseréről még nem hallottunk, pedig nem ár­tana. A Csongrád megyei Hírlap az érem másik oldalát is be­mutatja. Sainos ilyen is van: „A laboratóriumi vizsgálat nagyon sokszor kiderítené, hogy nem jogos panaszról, hanem egyszerűen csalásról van szó. Makón a ?09-es boltban Sz. A.-tól csaknem teljesen lekoptatott sarkú lyukas talvú cinót cserél*ek be 307 forintos újra... Sz. B. szegedi. Debreceni utcai la­kos talnleválás miatt vitte vissza könnyű, fekete magas- sarkú cipőjét nagyon kopott állapotban. A cinő egy centis vasalással már újra volt sar­kaltatva.’’ (Az említett .ve­vő tapasztalatcserét” erre persze nem terjeszteném ki.) Zalaegerszegen a városi ta­nács végrehajtó bizottsága külön napirenden foglalko­zott a cipők egvre romló mi­nőségével és ezek okaival. A lap helyszínen keres igazo­lást a vb-határozatra. Egy kereskedő megszívlelendő ja­vaslatát idézi ezzel kapcso­latban: „Csak azoktól a gyá­raktól kellene átvenni láb­beliket. ahol megfelelő mi* nöséaű cipőket gyártanak, az árualap nem csökkenhet, ezért cipő importtal kellene biztosítani a szükséges meny- nyiséget.” Reméljük, azért erre még­sem kerül sor. Illetékesek intézkednek majd, hogy a cipőgvárak ne bukjanak ki a sorból az új gazdasági me­chanizmusban. belekerüljön az irodalmi köz­tudatba. A mai fiatal nemzedéknek ismét fél kell fedeznie Ady költészetét, sőt hatalmas pró­zairól és publicisztiKai mun­kásságát is, hogy az életmű a maga egészében bontakoz­zék ki. a sajnálatosan kiala­kult hangsúlyeltolódások és torzulások nélkül­Ehhez az éppen csak meg­kezdett munkához kíván hoz­zájárulni a Ságvári Endre megyei művelődési ház „Az ismeretlen Ady” című össze­állítással. A február 10-én megrendezendő emlákműsor- ban novellái, kevésbé ismert versei „Felperzselt kastély*’ című drámatöredéke, vala­mint Bartók és Reinitz Ady- dalai szerepelnek. — bj ­Három tsz főkönyvelő elmondja : Jól jártunk az első évvel Közgazdászoknak való idő SZÉP JANOS, A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI ARANYKALÁSZ TSZ FŐKÖNYVELŐJE A piac most igazán piac mégis 1968-ban mérhető leg­jobban. Hol, hogyan? Ezt érdeklődtük meg a karcagi Dimitrov, a törökszentmikló­si Aranykalász és a túrke- vei Búzakalász Termelőszö­vetkezetek főkönyvelőitől. Íme a válaszok: FŐKÖNYVELŐJE — De nagyon érdekes ha­tása van az új hitelpolitiká­nak is. 1967-ben még 3 szá­zalékos kamatot kellett fi­zetni az üzemviteli hitelek után. Akkor még 5 millió fo­rintot igénybe is vettünk. Tavalytól 5 százalékos a ka­matláb. 5 millió forint ese­tében a leggyorsabb visszafi­zetés esetén is legalább 150 ezer forintot jelent. Nálunk a munkaegységenkénti 50 fillért Egész évben nem is vettünk fel üzemviteli hitelt. De ennek a feltételeit meg kellett teremteni. Ügy. hogy az esztendő első felében — amikor még a növényter­mesztésből nem tudtunk pénzelni — értékesítettünk állatokat. Napraszóló terv­szerint ment ez. Precíz könyvelést, naprakész kimu­tatást kívánt. De megérte, mert a szövetkezet történeté­ben először gazdálkodtunk hitel nélkül. szövetkezetünknek 15 boltja van. De ebből 12 Török- szentmiklóson. Az is érde­kes ugyanis, hogyan térül meg a szállítási költség. S még valamit. Létrehoztunk a szövetkezetben kereske­delmi üzemágat. Idetartoz­nak a boltok, az ellátó rak­tárak, s mindennek az élén a kereskedelmi osztály. A kereskedelmi osztály önel­számoló. Átlagos árak alap­ján veszi meg a szövetkezet B. L. Értesítjük az érdekelt vállalatokat, hogy 1969. első negyedévére faipari szab adkapacitássa! rendelkezünk; Jászalsószentgyörgyi Vegyes Kisipari Termelőszö­vetkezet. Telefonszáma: 2. Nem fog többé unatkozni h, előfizet N E P L A P to Ady „felfedez"

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents