Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-04 / 28. szám
1W9. február 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Előregyártott elemekből épül az Inotai Alumíniumkohó új üzemcsarnoka. Az ország legnagyobb alumíniumcsamoká- nak építői már a belső szerelésen dolgoznak. (MTI foto — Kovács Sándor felvétele) Hasznos egyesülés A Magyar Műszeripari Egyesülés Igazgatótanácsa megtartotta Idei első ülését, ahol az új mechanizmus első évének tapasztalatait elemezte és áttekintette az idei terveket. Mint megállapította, különösen a nemzetközi együttműködésben és a gyártásszakosításban értek el jelentős eredményeket, s ennek nyomán az egyesüléshez tartozó vállalatoknál a termelés 14 százalékkal nőtt; a többletet 83 százalékban a termelékenység javításával érték el. Az ülésen a Villa- mosautomatika Intézet is csatlakozott az egyesüléshez. Az ülés után az egyesülés vezetői elmondták, hogy tagvállalataik az új mechanizmus adta lehetőségeket felhasználva, hasznos együttműködést hozlak létre külföldi cégekkel, s licenceket is vásároltak, amelyek a gyártmányok korszerűsítését s új piacok szerzését tették lehetővé. Tábornoké*! a közgyűlésen Nyilvános felhívás— és csendes „visszaszervezés” A Magyar Televízió Gyermekosztálya nyílt színen, a tv képernyőjén hirdette meg a tavasszal sorrakerülő országos úttörő népdal vetélkedőt. Népdalok éneklésével s népi hangszer (furulya, citera, cimbalom, tekerő stb;) szólókkal lehet jelentkezni. A jelentkezés beküldendő a Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei bizottságaira. A jelentkezőket „tájegységi’ vetélkedőkre hívják. A Szolnok megyeieknek például Debrecenbe kell saját költségükön elutazni- ok, s ott derül majd ki, kik jutottak tovább... Így a felhívás. Megyénkből kétszázötvenen jelentkeztek úgy, ahogy a felhívásban elhangzott. Szolnok városból például hatvanan, a kunszentmártoni járásból tizenketten... S így tovább... Ekkor a televízió gyermekosztálya közölte a Szolnok megyei úttörő elnökséggel: úgy döntöttek közben, hogy megyénkből csak húszán jelentkezhetnek. A jelentkezések megtörténte ntán ezt a keretet alakították ki. A többiek jelentkezése nem érvényes. Illetve érvénytelenné válik. Minden járás-város válogassa ki, hogy ki maradjon. A többit -le kell agitálni” s „vissza kell szervezni” úgy, ahogy jónak látják... Megyénkben összesen 230, azaz kettőszázharminc úttörővel, gyermekkel fogják közölni a napokban — vagy már közölték —; az időben és szabályszerűen beküldött jelentkezése érvénytelen, saját költségén sem utazhat oda, ahová utazhatott volna. Mert a Tv-báesiék és néniék másként döntöttek közben. Meggondolták a dolgot, saját felhívásukat... Ha most a gyerekek osztályoznának, intőt, sőt rovót adnának előrelátásból a néniknek, bácsiknak. Mert akik hivatásszerűen a gyermekekkel foglalkoznak s közöttük élnek, nem is sejtették egyáltalán, ebben az országban hány gyerek tud és szeret népdalt énekelni, s fog jelentkezni a bácsik, nénik (elhívására... (Cs.) A cibakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésének elnökségében ott ült egy középmagasbarna férfi. Katonai egyenruhában. Zubbonyának hajtókáját tölgyfalombok, nadrágját pedig vörös csíkok díszítették. Tábornok — szaladt végig a termen a felismerés moraja. Az volt. Szabó Gusztáv vezérőrnagy, a határőrség parancsnoka. Pár nappal később a karcagi Béke Termelőszövetkezet közgyűlésén is magas rangú katonavendég hallgatta végig az elnöki beszámolót, a hozzászólásokat: Czine- ge Lajos vezérezredes, hazánk honvédelmi minisztere. S ugyanott a miniszter azt is elmondta, tábornoktársai ezekben a napokban az ország más részein szintén megfordulnak a termelőszövetkezetek közgyűlésein. Az már eseményszámba sem megy Szolnok megyében sem, ha a közgyűlésen ott van a közeli katonai alakulat parancsnoka, képviselője. Any- nyira természetes már, hogy fel sem tűnik. Pedig ha valamennyire belegondol az ember... Mikor volt ennek az országnak olyan hadserege, amelynek vezetőit érdekelte a mező- gazdaság, a falu, a nép sorsa? S most miért érdekli? Nagyon egyszerű dolog, s mégis sokrétű. A hadsereg hivatásos állományában tiszti, főtiszti és tábornoki karában nagyon sok katonai vezetői elmondhatja magáról, hogy húsz— huszonöt évvel ezelőtt még maga is ott kapált, kaszált a szántóföldön, a réten, ott dolgozott a falubeliekkel együtt Természetes hát vonzódásuk a falu iránt, vágyódásuk az után, hogy szippantsanak abból a levegőből, amelyet egykor maguk is szívtak. S érthető izgalmuk, hogy tudjanak róla, hová jutottak egykori társaik, hogy élnek most valamikori munkatársaik, barátaik, rokonaik. Másrészt a falu is precízen számon tartja, kik kerültek ki soraikból, hová lettek, mire vitték küldöttei. S a legnagyobb kölcsönös számvetési alkalom a zárszámadó közgyűlés. Oj társadalmunkban új értéksorrend alakult ki a falusi ünnepeket illetően. Nem tagadható, hogy az esztendő legjelesebb falusi napjának ma a zárszámadás számít S a közgyűlések előtt mennek a szívesszavú meghívók, delegációk kerekednek fel, hazahívni az ünnepre a falu fiait így jut el a tiszaföldvári közgyűlésre a dunaújvárosi tanár, a karcagi közgyűlésre a pesti főiskola igazgatóhelyettese, jönnek haza tudósok, művészek, politikusok és katonák. S van más indító ok is. A cibakházi közgyűlés tábornokvendége mondta el: a fegyvernemnél, amelynek parancsnoka, a sorkatonák jórésze faluról, a termelőszövetkezetekből érkezik. A hadsereg érthetően zártabb világ a polgárinál. A katonának, különösen a hivatásos katonának valljuk be, kevesebb lehetősége van a gyakorlati élet, a civil világ elsőkézből történő ismeretére. A mi hadseregünk vezetőit azonban ezernyi szál köti ehhez az élethez, s hivatása is. Erős kötődés ez. Megannyi példa van rá, de elég csak azt kiragadni: ebben a megyében sincs tán olyan ter- melőszövtkezet, amelyben el ne mondhatnák, hogyan segített már rajtuk a hadsereg. Vagy úgy, hogy az öntöző- rendszer kiépítéséhez kértek segítséget a műszaki alakulattól, vagy a telefonhálózat létrehozásához a híradóktól, vagy más módon. Ez is nagy dolog, de mégsem ez a lényeg. Más. Szinte jelképnek tekinthető. ami ugvancsak a cibakházi közgyűlésen történt. A tábornokon kívül más katonavendég is volt a zárszámadáson. Borda Lajos kiskatona. aki tavaly még a szövetkezet marhahizlaló telepén dolgozott. Ősszel jött érte a katonai behívó. Most odament parancsnokához: főhadnagy elvtárs zárszámadás lesz a falunkban — mondta. Két nap eltávozást kapott rá. Parancsnoka érezte, tudta, mit jelenthet katonájának, ha otthon lehet barátai, munkatársai között ezen a napon. Az esetet ugyan lehetne tekinteni a főhadnagy megértő tulajdonságának is. De bizonyos. hogy nemcsak erről van itt szó. Abban a hadseregben, amelynek tábornokai, vezetői rendszeres vendégek a termelő üzemekben, ismerik azok gondjait, életét, csakis ilyen szellem uralkodhat Borzák Lajos „Szülőföldünk, szocialista hazánk szeretetét erősítjük..." Az egész évi népművelési munkának — közte az évfordulók megünneplésének is — központi gondolatát, s célját fogalmazta meg így a kunszentmártoni járási népművelési terv. Az 1969-es év ugyanis a Tanácsköztársaság 50., Kunszentmárton újrate- lepülésének 250., s a község felszabadulásának 25. jubileumi esztendeje. □ Február 23-án a Magyar Rádió „Falusi délután’’ címmel az évfordulókat ünneplő Kunszentmártonbói közvetít műsort. Márciusban dokumentumkiállítás nyílik, a járás veteránjai találkoznak 20-án délután. A találkozóra meghívják a járásból elkerült elköltözött idős harcosokat is. Ünnepi tanácsülés lesz, s a Pokolrév című film díszelőadására kerül majd sor, amelyre a film rendezőjét, s főszereplőjét is meghívják. 0 A tavasz folyamán, március 21-én az ország József Attila nevét viselő gimnáziumai és szakközépiskoláinak szavalóversenyének színhelye lesz Kunszentmárton- (Tavaly Balatonszárszón zajlottak e versenyek.) Áprilisban összetett honvédelmi verseny zajlik a járás székhelyén. A Zrínyi Könyvkiadóvaj közösen rendezett író—olvasó találkozó keretében találkozik a járá*. fiatalsága Soós Zoltánnal. Ebben a hónapban érkezik vendég- szereplésre a Honvéd Művészegyüttes. A Tanácsköztársaság emlékét idéző művészeti szemle járási bemutatói, valamint szocialista brigádok vetélkedője szerepel még a tavaszi hónapok tervében0 Május 29-én a község újra- településének 250. évfordulóját ünnepli Kunszentmárton népe. Ünnepi tanácsülésen emlékeznek a hajdani eseményről. Az ülésen részt vesz Jászapáti község tanácsának küldöttsége is. Ezekben a napokban nyílik meg^ s öt napon át lesz megtekinthető a Vágó Pél festőművész műveiből rendezett kiállítás. Fotókiállítás is nyílik Balia Demeter kunszentmártoni születésű fotóművész fényképeiből; 0 A népművelési tervben újra és újra visszatérő szándék; a járás szülöttjeinek meghívása, s a járásból életútjukra induló művészek, művészetének. valamint a helyi vonatkozású kulturális örökségnek széleskörű népszerűsítése. Februárban Szabó Gyula, a Thália Színház művésze látogat majd haza, s lép fel önálló estjén. Egy másik alkalommal a Tisza Táncegyüttest látják vendégül. Május 24-én pedig Kunszentmárton —Jászapáti rendez közös műsoros estet. Augusztusban ,,Nyílik a rózsa” címmel helyi népdalvetélkedőt rendeznek 0 A járás székhelye negyed évszázaddal ezelőtt szabadult feL Október 8-án, az évforduló napján ünnepi gyűlésen emlékeznek a község lakói a történelmi eseményre. Este a varsói szerződés értelmében ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet alakulatok ének- és táncegyüttese ad önálló műsort. A múzeumi hónap keretében nyílik meg a helytörténeti gyűjteménykiállítás. . 0 Két esztendeje lesz idestova, hogy nagy sikerrel szerepeltek a kunszentmártoniak a Magyar Rádió szolnoki stúdiója által rendezett nagy megyei helytörténeti vetélkedőn. Az idén ősszel újra indul ilyen versengés megyénk járásai és városai között. S már most — terv szerint, s nagy gonddal — készülnek erre is a kunszentmártoniak* (Cs.) Nem fog többé unatkozni ha előfizet NÉPLAP-ra • • Ülést tartott az Országos Szövetkezeti Tanács Készülődés a nők világkongresszusára Az útipoggyászban t a gyermekgondozási segélyről szóló rendelet V ..... " He lsinkiben rendezik meg június 14—17 között a Nők Világkongresszusát. A találkozón „A nő szerepe a modern világban” című témakört tűzik napirendre Ez ideig 90 ország nőmozgalma jelentette be részvételét, s húsz nemzetközi szervezet képviselteti magát megfigyelőivel a kongresszuson. A magyar nőmozgalom is tízezreket mozgósító akciókkal készül a világkongresz- szusra. Az előkészületek jegyében ünnepli meg március 8-át, a Nemzeközi Nőnapot, amely jó alkalom lesz arra, hogy számbavegyék a magyar nőknek a társadalomban betöltött szerepét. A tervek szerint a nőtanácsok, az üzemi és falusi nőbizottságok március 1. és május 1. között országszerte ankétokon ismertetik a nők világ- kongresszusának napirendjét, s összegyűjtik a tárgy- sorozattal kapcsolatos javaslatokat. A vietnami nép iránti szolidaritás jegyében mozgalmat indítanak „Takarókat a vietnami gyermekeknek” címmel. Az akció résztvevői 10x10 centiméteres kockákat kötnek, s ezeket majd megyékként takarókká dolgozzák össze. A szocialista országok nőmozgalmai vezetőinek közelmúltban tartott moszkvai tanácskozásán egyébként elhatározták, hogy a kongresz- szus idején közösen összeállított szállítmányt indítanak útnak hajón Vietnam megsegítésére. Természetesen a magyar nőmozgalom is résztvesz a szocildarítási hajó rakományának összegyűjtésében. Hétfőn a SZÖVOSZ székházban ülést tartott az Országos Szövetkezeti Tanács. Az ülésen részt vett Fehér Lajos, az MSZMP PB tagja, a kormány elnökhelyettese. A tanács jegyzőkönyvben örökítette meg Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnökének az Országos Szövetkezeti Tanács elhunyt elnökének érdemeit. A tanács ezután megválasztotta tisztségviselőit: az OSZT elnöke dr. Erdei Ferenc kétszeres Kossuth-díjas akadémikus lett. A tanács dr. Molnár Frigyest, Rév Lajost és Szabó Istvánt alel- nökének választotta meg. Az OSZT ezenkívül megvitatta és elfogadta 1969. évi munkatervét, amely szerint ebben az évben többek között az állami és a szövetkezetek gazdasági kapcsolatait, a szövetkezetek nemzetközi kapcsolatait, a szövetkezeti önkormányzat és demokrácia, valamint a szövetkezeti törvény időszerű kérdéseit. a szövetkezetek egymás közötti társadalmi és gazdasági együttműködését tűzik a tanács üléseinek napirendjére. Kórterem helyett kis szobák A balatonfüredi szívkor- házat több mint 30 millió forintos költséggel korszerűsítik. Az anyaépület „A” szárnyának rekonstrukciója már befejeződött A nagy kórtermek helyett többségében 2—4 ágyas szobákat rendeztek be modern bútorokkal. A rekonstrukciót úgy hajtják végre, hogy a betegellátás egy pillanatra sem szünetel.
