Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-04 / 28. szám
XX. évfolyam, 28. szám Ara: 70 fillér 1969. február 4., kedd ELOSZLOTT KETSEGEK Tavaly ilyenkor csak szűkös gazdasági prognózis volt, utalás megváltozott módszerekre, konstrukciókra. Ma már tény; a gazdaság- irányítás új rendje alkalmas a szocialista népgazdaság szervezésére, a bevezetett mechanizmus sikeresen túljutott a próbaéven. Erről vall a Központi Statisztikai Hivatal jelentése az J 968-as év fejlődéséről, melyet vasárnap hoztak nyilvánosságra. Az országos adatok megnyugtatóan igazolják, hogy „az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése sem a termelés, sem a forgalom területén nem idézett elő számottevő nehézségeket”, Az ipari termelés 5 százalékkal, az építőipar kb. 6 százalékkal, míg a mezőgazdaság 1—2 százalékkal termelt többet tavaly, mint egy évvel korábban. Ennek megfelelően a nemzeti jövedelem is 5 százalékkal haladta meg az 1967-est. A megyei adatok, — bár alapvetően egybevágnak az Országos irányzattal —, némileg eltérőek ettől. A főbb népgazdasági ágakban a termelés évi átlagos ütemének növekedése 1968-ban 10,3 százalék volt, szemben a tavaly előtti 14.2 százalékkal és az 1966-os 7,2-veL Ezek szerint bár a fejlődési ütem nem érte el a mechanizmus éve előttit, lényegesen nagyobb, mint a megelőző évek átlaga s e tekintetben — Szabolcs-Szatmár megyét nem számítva — az alföldi megvék közül az első helyen járunk. Lényeges különbség mutatkozik az országos építőiparés a megyei építő-, szerelőipar eredményei között is. Míg az előbbi valamivel meghaladja az ipari átlagot, nálunk mélyen alatta jár s jellemző fejlődési üteme nem éri el az előző évek átlagát, 0,4 százalékos szintje kirívó ellentétje a tapasztalt dinamizmusnak. Az összehasonlításnál Is szembetűnőbb a termelékenység mutatóinak alakulása országos és megyei szinten. Az extenzív gazdálkodásról az intenzív gazdálkodásra való áttérés váltakozó lehetőségeiről vallanak az egymástól meglehetősen távol álló mutatók. A fővárosban és az iparosodott megyékben nem állt a vállalatok rendelkezésére elegendő szabad munkaerő. Ennek megfelelően a termelés növekedése ott jórészt műszaki fejlesztésre és intenzívebb munkára alapozódott Másutt — mint pt megyénkben — új vállalati egységek települtek, új nagyrészt képzetlen munkaerőt vontak be a meglevő vállalatok. gyárak is. Emiatt a magasabb termelési érték több főre oszlott el, új munkáskézhez olcsóbban, könnyebben jutottak, mint technikához. magasabb műszaki kultúrához. Ilyen ellentétesen ható tényezők következtében alakult ki az 5 százalékos (egy órára eső) termelésnövekedés. Megyénkben az egy foglalkoztatottra jutó termelés csak 0.9 százalékkal nőtt, az építőiparban pedig visszaesett Szúkebb hazánk s általában az Alföld tehát az új gazdaságirányítási rend első évében még nem tudott át-/ lépni az intenzív fejlődés útjára s ennek megfelelően belső tartalékai jó részét nem hozta mozgásba. Ennek a folyamatnak ebben es a következő években kell megkezdődni. Az előzőekből következik, hogy nem váltak be azok az aggályoskodó jóslatok, a melyek az intenzifikálás tüneteként munkanélküliségtől féltek. A KSH megyei igazgatóságának összefoglaló jelentése szerint 1868. szeptember 30-án 7 százalékkal, mintegy 7000 emberrel foglalkoztattak többet az iparban az egy évvel előbbinél. Ezen belül a női munkáskezek foglalkoztatottsága 9 százalékkal emelkedett. Bár a munkaerőtartalékok nem merültek ki teljesen — főleg a vidéki városokban és községekben — ebben az évben üzemeink a termelés felfutását már nem alapozhatják oly mértékben a létszámnövelésre, mint tavaly. Érdekes, hogy a foglalkoztatottság nálunk több, mint kétszeresét érte el az országos növekedési átlagnak. Nemcsak a munkahelyek kínálata, hanem a jövedelmek alakulása tekintetében — s ezzel összefüggésben az életszínvonalban is —volt fejlődés, a lakosság kész- pénzbevételei — szemben az országos 8,4 százalékos átlaggal 10,7 százalékkal haladták meg az 1967-eset Ebből mintegy 1,8 százalék az átlagbémővekedésből származott, a többi jórészt a foglalkoztatottság nagyarányú növekedéséből és ehhez mérten a részükre juttatott jövedelmekből. Az új gazdaságirányítási rend kritikus pontja volt a vállalati tervszámokat és mutatókat helyettesítő ösztönzők bevezetése, a szükségletre való termelés. Ebből a szempontból a prosperitás esztendejének is nevezhetjük 1968-at A KSH megye! igazgatóságának jelentésében ezt olvashatjuk erről: „Az Iparvállalatoknál már az év elején arra lehetett következtetni, hogy a termelési kapacitásoknak az 1967. évinél nagyobb hányada lesz lekötve, mivel az 1968. évi rendelésállomány értéke 14 százalékltál meghaladta az 1967. évit. Az iparvállalatok 1968-ban a megtermelt termékek 99,2 százalékát értékesítették is, nagyobb arányban, mint egy évvel azelőtt.” „...A mezőgazdaságot sújtotta ugyan az aszályos időjárás, mégis pl a tsz-ekben — a megyei tanács felmérése szerint — a termelési érték és az árbevétel várhatóan valamivel meghaladja az 1967. évit" A próbáét) kétségei tehát eloszlottak. Jól vizsgázott az új mechanizmus. A nyilvánosságra került országos és megyei jelentés, mélyreható gazdasági analízis — lehetőséget ad arra, hogy módszereit eszközeit tovább javítsák, finomítsák. *3 palatínus si Csaknem 50 millió Jorint kártérítés Ma: Tábornokok a közgyűlésen * Dill Jockey és társai * Autó— motor * Visszaeső W rr ••* r* a bűnözök Régi vágyuk a szolnoki háziasszonyoknak: szűnjön meg végre a jelenlegi korszerűtlen piac, mely rontja a város képet s épüljön meg a vasárcsarnok. Nos, a csarnok építési terveit elkészítette a LAKÖTERV — pontosabban Koltal Endre tervezőmérnök. Eszerint a megyeszékhely új „piaca” 6000. négyzetméter alapterületű- lesz, 16 millió forintos költséggel épül az Ady Endre és a Jászkürt utca sarkán az SZTK rendelőintézet mellett. Az építők — a megyej állami építőipari vállalat — még az idén megkezdik a munkát, s előreláthatólag jövőre, de legkésőbb 1971-ben megnyithatja a városi tanács az árusok és a vásárlók előtt. Nézzük milyen lesz az új vásárcsarnok. Mindenekelőtt Az Állami Biztosító a Az aszályt nem számítva — 1968-ban sok elemi csapás érte megyénk közö0 gazdaságait- Egy-két kivétellel — a tsz-ek vezetőségei az előrelátó gazda gondosságával óvták a közösség vagyonát; biztosítottak. Az Állami Biztosító megyei igazgatósága felmérte a tavaly kifizetett kártérítések összegét. E szerint Szolnok megye termelő- szövetkezeteinek csaknem 50 millió forint kártérítést fizettek ki. Ebből az összegből vezető helyen szerepei a jégverés utáni térítés, 21,6 millió forintig üszöggel. Az állatkár térítés 16,4 millió, a viharkár utáni télóban. Mint a mellékelt rajzon is látszik: a vásárlók lépcsőkön közlekedhetnek az első es it második emeletre. Áruszállításra két teherüft szolgál. Az első emeleten 4 tőkés húsbolt húsfeldolgozóval, különböző, húskészítményeket árusító üzlet, tej-tejtermék bolt, péksüteménykenyér, vágott baromfi, hal és vad árusító helyek lesznek. Érdekessége lesz az új csarnoknak — s ez mindenekelőtt a háziasszonyok kényelmét szolgálja majd —•, hogy akik kérik, azoknak a helyszínen tisztítják, filézik a halat Ugyancsak az első emeleten kapnak hetermelőszövetkezetekért rités 6 millió, a fagykár térítése 4,3 millió forint. Ezt követi tűz-, árvíz és egyéb károk utáni térítés összege. A járások közül a szolnoki járás vezet, közö,, gazdaságai csaknem 14 millió forint kártérítést vehettek fel. A törökszentmiklósi járás szövetkezetei 6,2 millió, a tiszafürediek 6,7 millió, a mezőtúri és lúrkeveiek 6 millió, a Karcag, kisújszállásiak 4,8 millió, a jászberényiek 9 millió, a kunszentmártoniak 2,7 millió forint kártérítést kaptak. A tsz-ek közül az újszászi Szabadság Tsz kapta a legnagyobb összegű kártérítést — 3,4 millió — melyből a jégkar több mint 3 millió forinttal szerepel. lyet az őstermelők, lesz bisztró — szeszt nem árusítanak benne — orvosi- és állatorvosi rendelő, ahol állandó orvosi ügyelet lesz. A második emeleten újabb 1200 négyzetméter alapterületen árusíthatnak az őstermelők. És természetesen lesznek a csarnokban különböző egészségügyi, szociális helyiségek.Jelenleg a város korszerűtlen piaca mintegy 4000 négyzetméteres alapterületen van. Tehát nemcsak területben növekszik a piac, hanem ezáltal a jelenleginél ezerrel több őstermelő árusíthat ott. Több lehet az áru, jobban lehet válogatni korszerű, higiénikus körülmények között. V. V. T f I' r r Sell vásár Tegnap megkezdődött a hagyományos készletkiárusi- tás. Az állami és a szövetkezeti boltok 20—50 százalékos engedménnyel árusítják a téli ruházati cikkeket. A legnagyobb készlettel megyénkben az általános fogyasztási és éi-tékesítő szövetkezetek jelentkeztek a vásáron. A megye negyven fmsz-e csaknem 20 millió forint értékű szezoncikket ad kedvezményes áron. — Olyan kisebb községekben, ahol a szövetkezeteknek nincs szaküzletük, két-há- rom napos „kitelepített” vásárokat rendeznek. A kiskereskedelem a megye 5 városában és Martfűn érdekelt; üzleteiben 15 millió forintos árukészlettel várja vásárlóit. Szolnokon a Centrum Áruház 3—4 millió forint értékű árut von be az ideiglenes árleszállításba, amelyből kb. 3 millió Ft a kötött - és a konfekció áru. Az első nap bevételei Szolnokon a vásár sikerét bizonyítják. Centrum Áruház: 820 ezer forint, 33-as Ruházati Bolt 580 ezer forint, 58-as Gyermek és Női Készruha Bolt 160 ezer forint, 19-es Készruha Bolt: 100 ezer forint, Páva: 150 ezer forint. 14-es Önkiválasztó Cipőbolt: 80 ezer forint, Hófehérke: 110 ezer fprint. Jön a lehűlés Nem hiába láthatta volna meg az árnyékát gyertya- szentglőkpr .a jnedve —, hg ugyan „tisztában lett volna teendőivel” mert a tavasziam vasárnapra borús, esős, kellemetlen hűvös. ég hűvösödé hétfő következett- A hideg légtömegek első hulláma hétfőn reggel érte ej nyugati határainkat. Az a nagy különbség tehát, amely hőmérsékleti szempontból az utóbbi napokban kontinensünkön fennállt, rövidesen csökkeni fog. Időjárásunkat egyelőre a beáramló hideg levegő szabja meg. így a távlati előrejelzés szerint péntekig a legalacsonyabb hajnali hőmérsékletek mínusz 2—mínusz 7, a legmagasabb nappali hőmérsékletek mínusz 1 és plusz 4 fok között várhatók.' öt millimétert meghaladó csapadékra az ország területének harminc százalékán van kilátás. Bemutatjuk az épülő vásárcsarnokot lenőrzésen a gombavizsgáháromszintes, modem épület Az Ady Endre utcai vásárlói bejáraton — ugyanis külön bejáraton közlekednek majd az árusok — ha belépünk jobb és bal oldalon 200—200 négyzetméteres alapterületen a tsz szövetségek elárusító helyei lesznek Külön érdekessége a baloldali résznek, hogy az egy másik külön bejáraton is megközelíthető. Tehát a háziasszonyok ott akkor is vásárolhatnak, na a csarnok egvébként zárva van. Ugyancsak a földszinten, szemben a bejárattal 5 elárusító helyet kapnak az fmsz-ek A csarnok közepén még a földszinten 787 négyzetméteres alaoterületen asztalokról kínálhatják portékájukat az őstermelők. A gombát árusítók csak úgy közelíthetik meg helyeiket, ha előzőleg részt vettek a szigorú elIflAG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA i
