Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-28 / 49. szám

Többet és őszintébben Vona János rajparancsnok és Balogh Pál mezőgazdasági mérnök a gyakorlat után együtt értékeli a végzett munkát denki dolgává. S éppen ezért az a húszperces kerekasztal-beszélge- tés, az azt követő vita csak a nyi­tánya, kezdete lehet az új gyakor­latnak: őszintébben és többet beszélni a polgári védelemről, hogy job­ban megfelelhessünk a követel­ményeknek. B. G. esik, amikor a felderítők vegyi szennyeződést jeleztek. Másodper­cek alatt felkerültek a gázálarcok és így, teljes felszerelésben közelítette meg az egység a mentesítésre kije­lölt növendékmarha-istállót. Itt az egység a helyszínen talál­ható eszközökkel és anyagokból — széna, szalmabálák, siló és törek, deszkák felhasználásával — lég­mentesen lezárta az épületet és a kutat. A levegőcserét szűrővel ellá­tott gabonafúvó biztosította. A gya­korlaton részt vevők mindvégig rendkívül fegyelmezetten és odaadóan végezték feladataikat. Ennek is kö­szönhető. hogy a feladatot másfél Őszintén a polgári védelemről címmel kerekasztal-beszélgetés hangzott el a Kossuth rádióban de­cember 28-án. Sokan ma is emlé­keznek erre az alig húszperces mű­sorra. Miért maradt ennyire emlé­kezetes az a beszélgetés? A magya­rázat roppant egyszerű: ritkán kaptak nálunk fórumot a polgári védelem kérdései. Egyfelől igaz az, hogy egy immár öt éve tartó folyamat eredménye­ként a polgári védelem szervezete nálunk is megerősödött, technikai felszereltsége jelentősen javult, kapcsolata a Magyar Vöröskereszt­tel és más szervekkel a kívánatos együttműködéssé fejlődött, másfe­lől azonban az is tény, hogy a pol­gári védelem ugyancsak szükséges propagandája nem fejlődött a szük­séges mértékben. Ezen a téren le­maradtunk a nemzetközi színvonal­tól, hiszen világszerte egyre több figyelmet fordítanak a védekezés kérdéseire. így és ezért volt szokatlan a be­szélgetés témája. Szolnokon a polgári védelem vá­rosi parancsnokságán a szolgálatok parancsnokai, törzsparancsnokai és a sorolt üzemek törzsparancsnokai együtt hallgatták meg a műsort. Az országos feladatokat és gon­dokat ismertető beszélgetés el­hangzása után a szolnoki pa­rancsnokság feladatairól és gondjairól alakult ki rövid vita. És ahogyan az országos gondok­ról való beszélgetés is emlékezetes maradt, úgy hihető, hogy egy szű- kebb terület polgári védelmi ellá­tásáról való beszélgetés is érdekes e szűkebb területen élőknek. Az első mondatok a vitából: Végre sor került arra is, hogy őszintén beszéljünk a gond­jainkról. Végre megkíséreljük közüggyé tenni azt, ami való­ban közügy. Ahhoz, hogy job- ,ban dolgozzunk, ezt kell min­denkinek megértenie: a polgá­ri védelem a legközvetlenebb emberi érdek. Ahogyan a vitaindító beszélgetés­ben, úgy itt is megfogalmazódott: 1969-ben az egyik nagy feladat a polgári védelem szervezeté­nek mennyiségi fejlesztése. A fejlődés feltételei adottak. A Vö­röskereszttel való szervezettebb kapcsolat kiépítése lehetővé teszi, hogy az elsősegélynyújtás „tudomá­nyát” minden állampolgár megis­merje. Az ismeretterjesztő munka is rendkívül lényeges. Az egyik fel­szólaló ezt jól érzékeltette, amikor arról beszélt, hogy a legegyszerűbb háztartásban is megtalálhatók a vé­dekezés hatásos kellékei. Ám eze­ket használni, alkalmazni meg kell tanítani az embereket. Csendes Antal alezredes, a vita vezetője, ismertette a szervezési feladatokat: 1969-ben az üzemek­ben megszervezik a polgári védel­mi szakalakulatokat. Ezek kiképzé- zét azonban megfelelő szinten kell biztosítani. A gyakorlati kiképzés­hez elengedhetetlenül szükséges a korszerű műszerezettség biztosítása. S éppen a hallott kerekasztal-be­szélgetés kapcsán vetődött fel: mi is az, hogy korszerűség? A hadi- technika állandó fejlődéséhez való alkalmazkodási képesség. Ez azon­ban jelenti azt is, hogy a polgári védelem egyre inkább igényli, kö­veteli a szakembereket. Amíg né­hány évvel ezelőtt a légótanfolya- mokon elmondható és megtanítha­tó volt a szükséges ismeretanyag, ma már ennél lényegesen nagyob­bak a követelmények. S éppen ezért van szükség az őszinte szóra, a lakosság — saját érdekében való — intenzív támogatására. Annyi figyelemre, amennyit ez a valóban közügy megérdemel. A vitában sorra felszólaltak az egyes szolgálatok képviselői. Az ál­lategészségügyi és növényvédelmi szolgálat parancsnoka a technikai felszereltség hiá­nyosságairól és a termelőszö­vetkezeti egységek kiképzésé­ről szólt Jóllehet a mezőgazdaságban dol­gozók közül egyre többen megértik a polgári védelem fontosságát, a termelőszövetkezeti egységekben nagy még a fluktuáció, s ez nehe­zíti a kiképzést. A műszaki mentő és óvóhely­szolgálat törzsparancsnoka a technikai felszereltség továb­bi javításáról, s a műszerek, technikai felszerelések kezelé­séről szólt. Többen kritizálták is a rádióban elhangzott kerekasztal-beszélgetést, mondván: a gondokról szerettek volna többet hallani. Hiszen a pol­gári védelem aktivistái megszokták már, hogy az eredményekről ritkán beszélünk, de a gondok Szolnokon is az országos gondokhoz hason­lóak, és előre lépni csak úgy lehet, ha ezeket a gondokat tesszük min­A központi hírvivő pontosan 3 órakor kapta kézhez a parancsot, amely a törökszentmiklósi Alkot­mány Termelőszövetkezet állat­egészségügyi és növényvédelmi szakszolgálati egységét riadóztatta polgári védelmi gyakorlatra. Az egység parancsnoksága ugyanis úgy határozott, hogy az eddigi elméleti oktatást gyakorlattal egészíti ki, a tudnivalók jobb, hatékonyabb el­sajátítása érdekében. Feltételezés szerint radioaktiv szennyeződés veszélyezteti a tsz Szenttamáson le­vő III-as üzemegységének növen- dékmarha-istállóját és a vízellátást biztosító ásott, kutat. A riadólánc megindult és alig fél óra múlva, 3 óra 22 perckor már az első beosztott jelentkezett a gyülekezőhelyen, majd őt rövid idő alatt követték a többiek is. Az érkezők átvették a védőfelszerelést és magukra öltöt­ték a védőöltözetet. Az indulási pa­rancs 4 óra 28 perckor hangzott el, 5—6 kilométert haladtak, s félúton jártak az egységet szállító gépko­— Szolnok város nagyobb üze­meiben kidolgozták a légi és az RBV-riasztás rendszerét. Megkezd­ték a dolgozók tájékoztatását is. — Mezőtúron ez évben kerül sor első ízben nagyszabású, polgári védelmi gyakorlat megtartására. — A MÁV-állomás szolnoki cso­mópont MSZMP végrehajtó bizott­sága február 14-én tárgyalt a vas­útállomás polgári védelmi helyze­téről. — Polgári védelemmel kapcsola­tos témájú dolgozatot írnak az év első negyedében a szolnoki közép- iskolás tanulók. A városi polgári védelmi parancsnokság a legjobb dolgozat íróit könyvjutalomban részesíti. — Az MSZMP Szolnok városi végrehajtó bizottsága december hónapban tárgyalta a város polgá­ri védelmi helyzetét, értékelte az eddigi eredményeket, és feltárta az e tevékenység során tapasztalt hiá­nyosságokat. Ugyanakkor megha­tározta a legfontosabb tennivaló­kat. A még eredményesebb tevé- kenncőg fokozása érdekében meg­felelő határozatokat hozott. — Befejeződött a polerári védel­mi lakosság tájékoztató oktatása Tiszaőrs*n. Tiszaburán. Tiszaiea- roo és Tiszaderzsen. Ez az ered­mény a polgári védelem, a kiegé­óra alatt teljes egészében és meg­felelően végrehajtották. A gyakorlat kiértékelése alkalmá­val az egység beosztottainak egyön­tetűen az volt a véleményük, hogy ezen az egyetlen gyakorlaton töb­bet tanultak, mint az ezt megelőző négy elméleti oktatáson együttvéve. Vona János rajparancsnok szító parancsnokság és MHSZ-ve- zetőség jó együttműködésének kö­szönhető. — Jó eredménnyel zárult To­rna j monostorán a polgári védelem 15 órás lakossági tájékoztató okta­tása. A tervezett száz részvevő közül kilencvenkilenc kapott iga­zolványt, hogy sikeresen végezte el a tanfolyamot. — A polgári védelmi szakszol­gálatok kiképzése, a lakosság tájé­koztató oktatása színvonalasabbá tétele érdekében a tiszafüredi já­rási polgári védelmi parancsnok­ság négy szakfii,met vásárolt. Már a téli hónapokban bemutatják eze­ket a járás valamennyi községé­ben. — Tiszaszöllősön évek óta Vass Zoltán református lelkész vezeti a lakossági tájékoztató oktatást. Fi­gyelmet lekötő előadása közben egyes anyagrészek befejezése után összefoglaló kérdéseket tesz fel, melyre a hallgatók válaszolnak. Ez a módszer biztosíték arra. hogy az előadáson részt vevők jól elsajá­títják a tudnivalókat. — A tiszafüredi járásban 1968 december végén ötvennégyen kap­tak értékes tárgyjutalmat a polgá­ri védelmi kikénzésben végzett ki­emelkedő munkáért. A jutalma- zottak között községi polgári vé­INNEN^ONNAN •IMMEN Jászberén y „ háziasszon \fa' Tavaly október végén nyújtotta át Fodor Mihály, a Szolnok Megyei Tanács vb-elnöke a 15 éves szol­gálat elismeréseként a kitüntetést Hubai Idának, a Jászberényi Vá­rosi Tanács ipari, kereskedelmi csoportja vezetőjének, a város pol­gári védelmi élelmezési szolgálata parancsnokának. Tizenöt év ilyen felelős beosztásban nem kis idő. — Természetesen nem így kezd­tem — mondja, amikor hivatali szobájában leülünk egy kis beszél­getésre. — Mint gép- és gyorsíró kerültem annak idején ide, a vá­rosi tanácshoz. Ezért beosztottak az akkori „légóba” távmondat- vevőnek. Így kezdődött az én is­meretségem a polgári védelemmel. S a folytatás? Ma ő a megye egyik legszebb, legrégibb városá­nak élelmezési szolgálatvezetője. Mit jelent e területen vezetőnek lenni? Így fogalmazza meg: — Ez a beosztás nagy felelős­séggel jár. Első feladatom volt, hogy kialakítsam azt a törzsgár­dát, akik a szolgálat tagjai lettek. A mi kollektívánk hosszú évek óta dolgozik együtt, s ez megkönnyíti az én munkámat. Nekem kell gon­doskodnom arról, hogy rendszere­sen részt vegyenek az emberek megfelelő szintű szakmai tovább­képzésen. S természetesen esetle­ges veszély esetén, nekem kell gondoskodni arról, hogy zökkenő- mentes legyen a város élelemmel való ellátása. De ne higgye, hogy a mi munkánkra csak háborúban van szükség. — Hanem? — Békében is kerülhetünk ne­héz körülmények közé. Pusztíthat árvíz, járványos megbetegedés. És ilyen nehéz órákban is enni kell az embereknek. Nem szólva arról, hogy ha nem készülünk fel már előre a tennivalókra, ha váratlanul ér bennünket a baj, mit tudunk tenni? Nagyon keveset. Ezért ér­zem én a polgári védelmi felada­tokat napi munkám részének. És jólesik látnom, hogy bár a szolgá­lat többi tagjának is kétségtelenül plusz munkát jelent a továbbkép­zéseken, gyakorlatokon és egyéb helyeken való részvétel, csinálják minden panaszszó nélkül, mert ér­zik, milyen nagy felelősséggel tar­toznak a város lakóinak. — Azt mondta: kialakult a törzs­gárda. — Igen. Bár itt egy kicsit he­lyesbítenem kell. A kereskedelem­ben, a vendéglátóiparban sok nő dolgozik, így az élelmezési szolgá­lat tagjai is többségében nők. Nos, hát előfordul fluktuáció. Amikor a kismamák teljesítik anyai köteles­ségüket és életet adnak gyerme­keiknek. Ám azután talán megnö­vekedett felelősséggel kezdenek új­ra munkához. — Engedjen meg egy személyes kérdést: Előfordul-e, hogy mint nőt, a vezetőségben nem fogadják egyenrangú munkatársnak? — Nem, itt nálunk nem! Sőt, el­ismerik munkámat. Bizonyítja ezt a kitüntetés is. A törzsben egyedül vagyok nő, soha nem éreztem, hogy bizalmatlanok volnának velem szemben ,.. Mégis van bennem egy érzés: többet és többet tennem, hogy bebizonyítsam, érek annyit, mint egy férfi a polgári védelem­ben is. Talán ez az érzés vezérelte ak­kor is, amikor napi munkája mel­lett elvégezte a közgazdasági tech­nikumot Szolnokon. Vonattal járt be a megyeszékhelyre, és sokszor ért késő este haza. És elvégezte a marxista középiskolát, most pedig a marxista esti egyetemen elsőéves hallgató. Filozófiát tanul. Az egész napi munka, a különböző társadal­mi megbízatások mellett ez sem egyszerű. Hubai Ida, aki évekkel ezelőtt Egerből került a Jászság szívébe, most már szívvel-lélekkel jászbe­rényinek vallja magát. Ott van ott­hon, ahol ő a város első számú háziasszonya: mint kereskedelmi csoportvezető kétségtelenül annak számít. Kérdezem, ennyi munka, tanulás után mikor jut ideje szóra­kozni? — Az igazat megvallva arra ke­vés idő jut. Nem szeretem számol­ni a ledolgozott munkaórák szá­mát. — És ez helyes így? — Még nem gondolkodtam raj­ta. Talán nem! Most azonban vet­tem egy tv-t. Egyelőre tv-néző láz­ba estem. Szerintem az én Orion készülékemnek nincs párja. — És o pihenés? — Tavaly Csehszlovákiában vol­tam üdülni. Az idén mit csinálok szabadságom ideje alatt, még nem tudom. — Búcsúzóul egy ilyenkor szo­kásos kérdést. — Mit várok az új esztendőtől? — Igen. — Hát... minden esetre sikeres filozófiavizsgát. Életemben gyö­keres fordulatot nem várok az új esztendőben... de annyit remélek: munkámmal mind a hivatalban, mind a törzsnél elégedettek lesznek továbbra is. V. V. ONNAN «INNEN-ONNAN delmi parancsnok, törzsparancs­nok, MHSZ-aktíva, polgári védel­mi előadó, járási szakszolgálat-pa­rancsnok van. — Kisújszálláson a tanuló ifjú­ság színvonalasabb honvédelmi ne­velése érdekében az osztályfőnö­kök és honvédelmi felelősök részé­re januárban kétnapos továbbkép­zést tartottak. — Kenderesen Csizmadia László, a helyi növényvédő állomás üzem­gazdásza hasznos szemléltető esz­közök felhasználásával vezeti a polgári védelmi tájékoztató okta­tás foglalkozásait. Szakértelemmel mutatja be a védekezési, mentesíté­si eszközöket, s a hallgatókkal kon­zultálva tárgyalják meg az egyes témákat. A „Velence hadművelet” a szolnoki járásban A szolnoki járás községeiben nagy ütemben folyik a lakosság 15 órás polgári védelmi tájékoztató oktatása. Az 1968—69. évre meg­határozott hatezres létszámból ed­dig három és fél ezren fejezték be a tanfolyamot. Volt olyan község, mint például Szászberek, ahol száz ember helyett százharminckettő, Zagyvarékas, ahol négyszáz helyett négyszázhuszonnyolcan vettek részt az oktatáson. A szervezési munkában kimagasló eredménnyel dolgozott Kiss Béla, a zagyvaréka- si, Molnár Lajos, a szászbereki, Nyikos János, a jászladányi, Nagy József, az újszászi, Baráth József, a nagykörűi és Szurmai Lajos, a besenyszögi községi tanács vb-el­nöke. Az előadók közül külön di­cséretet érdemelnek többek között Antal Károly és Polgár Géza jász­ladányi, Legeza Mihály zagyvaré- kasi, Lóczi József kőteleki lakosok. A lakosság színvonalas oktatása érdekében a járás polgári védelmi parancsnoksága megvásárolta a Velence hadművelet és a Borsodi példa című filmeket, amelyeket a különböző tanulócsoportok együt­tes vetítésen néznek és beszélnek meg. Ugyancsak a szolnoki járásban, Mezőhék kivételével, sikeresen be­fejeződött az egészségügyi szaka­szok oktatása. Külön dicséretet ér­demelnek Űjszász körzeti orvosai, a községi tanács vb.-vezetői s nem utolsósorban Molnár Illés helyettes századparancsnok, akik lelkes szer­vező, illetve oktató munkát vé­geztek. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Sikeres gyakorlat Törökszentmiklóson

Next

/
Thumbnails
Contents