Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-28 / 49. szám
m 1569. február 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Kádár János beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) Ez immár a második nagy történelmi küzdelem volt néhány esztendőn belül, amikor a munkásosztály, szövetségben a dolgozó parasztsággal, kölcsönösen egyeztette és összehangolta, és teljes mértékben megvalósította a két nagy osztály követeléseit Bár komoly hibák is jelentkeztek az ország vezetésében, a döntő és a nép számára legfontosabb mégis az a hatalmas alkotómunka, erőfeszítés volt, amely hazánkból ipari országot, az iparosodás útján haladó szocialista országot teremtett. Ezek a hibák súlyosak voltak, s a legkülönbözőbb területeken — így a parasztsággal kapcsolatban is — jelentkeztek. Az agrárpolitikában azokban az években elkövetett hibák aláásták, meggyengítették a munkás-paraszt szövetséget. Ez kedvező lehetőséget teremtett a magyar népi demokrácia, népi demokratikus államunk minden ellenségének — a hazai és a nemzetközi ellenségnek egyaránt, — hogy támadást szervezzenek és rohamot indítson a nép- köztársaság megsemmisítéséért és a történelem kerekének visszafordításáért. 1956-ban, amikor a történelem feltette a magyar parasztságnak a kérdést, hogy most hóm, merre és kivel tartson, amikor arról volt szó, hogy a népköztársaságot kell megmenteni és a szocia- ; lista fejlődés útját kell biztosítani népünk számára, a magyar parasztság a történelem előtt nagy vizsgát tett. Nem az ellenforradalom, hanem a munkásosztály mellett lépett a küzdőporondra és támogatta a Magyar Népköz- társaság belső rendjének ' helyreállítását, megszilárdítását, a szabadság, a szuveré- ■ nitás biztosítását. Nagyon bölcsen, okosan gondolkodott és döntött: a népi hatalomra, a szocializmus ügyére szavazott Ez megint olyan időszak voik amikor a munkás-paraszt szövetség ismét kiállta a történelmi próbát. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1956 után marxista— leninista párt módjára, elvi alapon járt el, dolgozta ki politikáját és határozta meg munkamódszerét. Ugyanilyen elvi alapon vizsgálta a munkás-paraszt szövetség, a falu, az agrárpolitika kérdéseit is. Teljesen világos volt, hogy a hibákkal gyökeresen szakítani kell. Ez volt az első, amit a párt elhatározott. Ezt olyan viszonyok között hajtottuk végre, amikor az anarchia és az ellenséges erők ellen egyidejűleg kellett harcolni. Pártunk és kormányunk minden kérdésre a dolog lényegének megfelelő, érthető, kommunista választ adott. Pártunk politikája egyszersmind a munkás- osztály. a parasztság, a nép politikája, amit köznapian szólva népfront-politikának nevezünk. Amint a munkásosztály iránti teljes és fenntartás nélküli bizalom lehet kizárólag a párt és a kommunisták munkájának alapja, ugyanígy csak a parasztság iránti teljes bizalom alapján lehet helyes elvi politikát folytatni. A parasztság a munkásság osztálytestvére és a munkás-paraszt szövetség, a hatalom, az államiság fenntartó ereje. Természetes az is, hogy munkánk alapja a nép iránti bizalom lehet. Pártunk és kormányunk ennek megfelelően járt el. Ehhez a politikához kért megértést és nyerte el a nép támogatását. A politikai harcot a munkás-paraszt szövetség helyreállítása döntötte el. így érte el, hogy az ország ismét nyugodt, a munka jó feltételeit biztosító hazája lett a dolgozó népnek. Amikor hazánkban napirendre került a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a tapasztalatokon okulva arra gondoltunk, hogy a parasztságnak éreznie és tudnia kell, hogy osztálytestvérünk, akivel végül is egyetértésre jutunk. Szilárd elhatározásunk volt, hogy az önkéntességet, a demokráciát betartjuk, a termelőszövetkezeti mozgalom szervezésének időszakában is. A párt elvi politikájának gyakorlati megvalósítása szükségessé tett különféle állami és hatósági rendelkezéseket. — Ezek közé tartozott például a beszolgáltatás eltörlése, a kuláklista hatályon kívül helyezése, az árviszonyok szabályozása. Elmondhatjuk, — s talán megengedhető — hangsúlyozta Kádár elvtárs a továbbiakban, hogy ez alkalommal megemlékezzünk erről — hogy a munkásosztály és azon belül az egyes munkásembereknek a szocialista mezőgazdaság megteremtéséért és fejlődéséért hozott áldozata nem volt hiábavaló. Megfelelő időben nyújtottak segítséget a testvéri osztálynak, s ezzel végső fokon —- ahogy minden jó ügynél lenni szokott — a közös ügyet, az ország, a nép javát és jövőjét szolgálták. Parasztságunk nagy történelmi érdeme, hogy megértette a párt, az idők szavát és a mezőgazdaság szocilais- ta útjára lépett. A parasztság is azzal a meggyőződéssel gondolhat vissza a tíz esztendővel ezelőtti időkre, hogy helyesen, jól döntött, pozitív cselekvéssel válaszolt a hívó szóra; A mezőgazdaság szocialista átszervezésében részt vett százezrek alkotása a történelemé, amely a ma nemzedékének jobb életét, s a nép, a nemzet jövőjét szolgálja. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével a szocializmus alapjainak lerakása befejeződött és napirendre kerülhetett a szocialista társadalom teljes felépítése. Pártunk azóta is elvi politikát folytat a mezőgazdaság és a munkás-paraszt szövetség kérdéseiben. — A Központi Bizottság, a kormány az eddigiekhez hasonlóim ezután is kellő figyelemmel és odaadással foglalkozik az agrárpolitika időszerű kérdéseivel, parasztságunk problémáival, az immár szocialista tartalmú munkás-paraszt szövetség további erősítésének kérdéseivel, — hangoztatta a továbbiakban Kádár elvtárs. — A szocialista útra lépett parasztságunk ilyen értelemben és e vonatkozásban is számíthat a párt Központi Bizottságára, egész pártunkra, a kormányra, tanácsainkra. Ugyanakkor azt is szeretném hangsúlyozni: a Központi Bizottság, a kormány, a tanácsok is számítanak, építenek parasztságunkra. Hosszan tartó, nagy taps fogadta Kádár János beszédét. A Győr-Sopron megyei pártbizottság és a megyei tanács együttes ülése Pataki László zárszavával ért véget; Az ünnepi üléssel befejeződött Kádár János háromnapos győri programja, s a párt Központi Bizottságának első titkára a délutáni órákban visszautazott Budapestre. Jubileumi vetélkedő A mezőtúri fmsz kezdeményezésére a Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulójának tiszteletére jubileumi emlékversenyt rendeznek Szolnok és Békés megye szövetkezeti cukrászainak, szakácsainak és felszolgálóinak részvételével. A versenyt Békésen tartják, március 12—13-án. A vetélkedő előkészítésébe a két megye szövetségei is bekapcsolódtak. Szolnok megyéből 10 szövetkezet 18 versenyzője indul. A legjobbak jubileumi oklevelet és értékes tárgyjutalmakat kapnak. A kétnapos verseny a meghívott szakemberek tanácskozásával zárul. Névtelen panaszkodók Négy különböző termelőszövetkezetből kapott szerkesztőségünk panaszos levelet. Közös vonásuk, bogy egyiket sem írták alá, tehát névtelenek, továbbá, a panaszok anyagi természetűek. Nem szoktunk névtelen levelekkel foglalkozni, mert joggal elvárjuk levéríróink- től, hogy közöljék nevüket. Annál is inkább, mert a bejelentőket törvény védi nálunk, s ha igazuk van, őszintén, bátran kifejthetik véleményüket, minden következmény nélkül. Most mégis szükségesnek láttuk, hogy a nyilvánosság előtt foglalkozzunk az említett levelek tartalmával. Kilépett medréből a Tisza A Zagyva tegnap Szászbereknél tetőzött A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság legfrissebb jelentése szerint a Tisza felső szakasza Tiszalökig apad. Tegnap Tiszafüred térségében tetőzött a folyó 581 centiméterrel. Tiszafüred—Szolnok—Csongrád között tovább tart a lassú ütemű vízszint emelkedés. A szolnoki vízmércén tegnap reggel 642 centimétert mértek. Az igazgatóság területén a tiszai vízszint elérte, illetve részben meghaladta a partéit, így folyamatban van a hullámtér lassú fel tol tőd ése. a Tisza mellékfolyói közül a Szamos és a Kraszna lassan apad, a többi árad. A Hármas-Körös még lassan árad, tegnap Szarvasnál 66o centiméter volt a Sebes, Fekete és a Fehér-Körös már lassan apad. a Hor- tobágy-Berettyó vízállása továbbra is emelkedő jellegű. Az ecsegfalvi vízmércén tegnap 306, a torkolati árvízkapu melletti vízmércén 594 centimétert mértek. A Zagyván és Tárnán levonulóban van az árhullám. Tegnap Szászbereknél tetőzött a folyó 922 centiméterrel, Az árvédelmi helyzetnek megfelelően tovább tart a védekezés. A panaszok a gyenge kategóriába tartozó szövetkezetekből érkeztek. Az egyik, a szanálásra kerülő, tehát veszteséges közös gazdaságból. Ez a levélírónk közli velünk: a munkadíjalapnak csak 80 százalékát fizették ki s most semmit sem kapnak a szövetkezetből. Vajon miből? A rendelkezések szerint a tagok munkadíjának 80 százalékát garantálhatják, s fizethetik ki év közben a szövetkezetekben. Ezt levélírónk is megkapta. Neki is tudnia kell: szövetkezetük csak költségvetési óvadék, garancia mellett kaphat úgynevezett szanálási hitelt a legszükségesebb kiadásainak fedezésére. Ezt saját maguknak kell ki gazdálkodnak. Szövetkezetük tehát nehéz helyzetbe került. A másik panaszos bizonyos munka elvégzéséért, az előírtnál több munkaegység jóváírását követeli a szövetkezet vezetőségétől. Bennünket is arra kér, segítsük ebben. Sajnáljuk: de nem tesz- szük ezt Jogtalan követeléseket nem támogathatunk. A normákat — a munkaegység könyv alapján — a tsz vezetősége a helyi viszonyoknak megfelelően dolgozza ki, s azt a közgyűlés hagyja jóvá. Jól tudjuk, hogy milyen káoszt, munkaegységhígítást idéz elő, ha az engedékeny vezetők meghatározott munkáért kétszeres, háromszoros egységet írnak jóvá. Ettől a közösség jövedelme még nem emelkedik, jogtalan előnyökhöz pedig senki sem juthat Ezt a levélírónknak is be kell látnia. A harmadik levél írója — egy növénytermesztő — amiatt panaszkodik, hogy a tsz-ben elutasították táppénz iránti kérelmét. Mondván: a növénytermesztőknek december 1-től—március 1-ig nem jár. A tsz tagok betegségük esetén a tsz-től kapnak táppénzt A rendelkezés kimondja: a növénytermesztés dolgozóinak, a téli időszakban csak akkor jár táppénz, ha a szakvezető igazolja: sikkor is tudott volna munkát biztosítani. Tehát ebben sem segíthetünk. A negyedik panaszos egy gyengén gazdálkodó, de most már egyre jobban erősödő közös gazdaságból írt. Sokallja a gazdasági vezetőknek, szakembereknek kifizetett prémiumot. Ebben a szövetkezetben egy dolgozó tag átlagosan 14 213 forint jövedelemhez jutott. Nem sok. De mennyit kaptak a korábbi években? Sokkal kevesebbet. A közösből származó jövedelem, ha lassan is, de emelkedik, ami figyelemre méltó a múlt évi aszály után. a pár arany koronás földeken. A tsz vezetők, szakemberek alapjövedelmére, prémiumára egyébként a TOT— MÉM együttes ajánlása tesz javaslatot. Az utóbbiról az éves terv tárgyalásakor a tsz közgyűlése döntött Ha levélírónk ott volt a közgyűlésen, szintén megszavazta azt. A négy panaszos levélből — a vélt sérelmen kívül — a tájékozatlanság is tükröződik. A szövetkezetek tagjai nem ismerik eléggé saját jogaikat és kötelezettségeiket. Nem ismerik saját döntéseiket. Ezek ismertetésére, magyarázatára jóvá] több gondot kellene fordítani. Ez a feladat a tsz-ek gazdasági vezetőire és pártszervezeteire vár. — m. I. — A hamelni patkányfogó szabadon Legrégibb rovásírásos emlékünk Dr. Csallány Dezső, a történelemtudományok kandidátusa a Szabolcs-Szatmár megyei múzeumok igazgatója —, aki nemrég fejtette meg a nagyszentmiklósi arany- kincs-lelet türk nyelvű rovásfeliratait — ismét szenzációs felfedezésre jutott: sikerrel fejtette meg a budapesti Margit-szigeti Margit romtemplom területén hosszú időn át pusztulásnak kitett sírkő rovásfeliratait is. Véleménye szerint a sírkövet Kun Erzsébet királyné állíttatta fia, Endre herceg számára 1278-ban. S a kőtáblát rovásírásos szöveggel látták el. Ez a rovásírásos szöveg magyar nyelvű, a legrégibb ilyen emlékünk, s az eddig ismertektől eltérő rovásírás-rendszert képvisel. Nemcsak irtás, — mentesítés — A TEMPÓ ajánlata a legjobb garancia négy évre — Ilyen még nem volt Magyarországon A világon mindenütt azzal számol a tudomány, hogy minden városi lakosra egy patkány jut A patkányt ezt az undorító és betegségterjesztő férget mindenki utálja. Mindenütt ahol feltűnik, szeretnének tőle a leggyorsabban megszabadulni. Csakhogy ez nem megy köny- nyen. Nemcsak a legundorítóbb, hanem a legszaporább állat a patkány. Sajnos az ember—patkány harc, hiába fejlődött akkorát a tudomány és technika, a hamelni patkányfogó — német mondabeli alak, aki 1284-ben 130 gyermeket elrabolt Hameln városából, mert nem kapta meg a bérét mikor sípjával kicsalta a patkányokat a városból, — módszerének hatékonyságát sem éri el. Az a mondabeli varos vére Kétszázharmincnégy liter vért adott Jászberény lakossága tavaly a térítésmentes véradó akció keretében. — Ez bizony vajmi kevés, — jelentette ki beszámolójában Sebők Józsefné, a Vöröskereszt városi titkára. Az elmúlt héten megtartott egészségügyi állandó bizottsági ülés hozzászólásai adatokkal is megtámasztották az idézett kijelentést. Január 21-én a városnak mind az öt termelőszövetkezetében véradó-napot tartottak. Az eredmény: egy tsz-ben tizennyolcán, kettőben ketten és a negyedikben senki sem jelentkezett véradásra. Jóleső kivétel csupán a porteleki Március 15 Tsz volt, ahol negyvennyolcán adtak vért. Itt az elnök is besegített. A bizottsági tagok többségének hozzászólása éppen a rossz szervezést, a nem megfelelő propagandát okolta az elmaradt eredményekért Nem kaptak elegendő segítséget az akcióhoz a vöröskeresztesek. Pedig csak úgy lehetne sikert remélni, ha a segítség sokágú lenne. Nagyon bizakodnak hát a május 6-án sorrakerülő véradó akcióban. Akkor talán bizonyítani tudják, véletlen volt a múlt évi kudarc... A további napirendi pontok közül meg kell említeni az alkoholizmus elleni küzdelemről szólót. Túl sok jót itt sem jelenthetett be Jan- kovich Zoltán, az állandó bizottság elnöke. Bár két italboltot bezárattak és egyet kisvendéglővé alakítottak, nagyon sok még az alkoholkedvelő a Zagyva partján. Számos 18 éven alulit szolgálnak ki a „taloon-billegők- ben”! Tenni kell ez ellen, nemcsak kisvendéglővé alakítással, inkább fokozott ellenőrzéssel és preventív felvilágosítással. Az ülés utolsó napirendi pontjaként a városi tanács szociális előadójának beszámolója hangzott el. Cs. A. alak messzire elcsalta a város összes patkányát sípjával, de egy-egy nagyarányú patkányirtó hadjárat sem jelenti százalékos pusztulásukat. Magyarországon már rendeztek néhány költséges és jól megszervezett patkányirtást, többek között Kalocsán, Debrecenben és Budapest III. kerületében, de az eredmény mindössze 95 százalékos volt. A megmaradt 5 százalék patkány azután vígan szaporodni kezdett és rövid idő alatt — mintha mi sem történt volna — új élet kezdődött a szennycsatomákban. a malmokban és a nagy élelmiszer raktárakban, vagy a régi házak pincéjében. A hatásos patkányirtás új módszereit kell megtalálni, a patkánymentesítést. Dr. Hajdú Imre Szolnok város közegészségügyi felügyelője, apparátusának segítségével két év alatt kidolgozta Szolnok város teljes patkánymentesitését. Ez a nagy munka öt évig tartana a megyeszékhely 6 millió négyzetméternyi területén. Az első évben körülbelül 3 hónap alatt végrehajtanák a patkányirtást, amely körülbelül 95 százalékos biztonsággal járna. A további négy év alatt a vállalkozó garanciát vállal, hogy minden egyes bejelentésre a helyszínre megy és így kiirtja az invázió során megmenekült férgeket is. Maga a patkánymentesítési terv elkészítése is óriási munkát igényelt. A várost szekciókra osztották és a szekciókról többszörösen felnagyított térképet készítettek. Nyolcvan vállalattól kértek adatokat, mibe kerül nekik évente a patkányirtás. A városban megkérdezett 80 vállalat 3,3 millió négyzetméter területe, tehát Szolnok összes területének a felén fekszik és 1967-ben 422 ezer, tavaly pedig 412 ezer forintot költött patkányirtásra, — nem sok eredménynyel. Négy vállalkozó, — a Fővárosi Takarító Vállalat, a Budapesti Takarító Ksz, a kecskeméti Városgazdálkodási Vállalat és a szolnoki TEMPÓ Ksz — küldte be pályázatát a városi közegészségügyi felügyelőségnek. Dr. Hajdú Imre terveinek legjobban a szolnoki TEMPÓ pályamunkája felel meg. E szerint az egész városra kiterjedő háromhónapos patkányirtó kampány 614 ezer, az ezt követő első évben a további irtás — a lakosság és a vállalatok bejelentése alapján — 185 ezer és a hátralevő 3 évben az esetenkénti irtás 87 ezer forintba kerülne, öt évig tehát körülbelül 900 ezer forintért patkánymentesítené Szolnokot a TEMPÓ. Ehhez az óriási munkához csalétekként 80 mázsa halat, 10 mázsa kolbászt, io mázsa nápolyit és 2o mázsa egyéb takarmányt használnak fel a patkányirtók. a vegyszerek mennyisége és ára sem mindennapi. Az étkeket 30 mázsa Delichia R-rel. 1 mázsa zinkfoszfiddal, 1 kiló shoxin- nal és 5 gramm gázporral „ízesítik”. A shoxin kilogrammonkénti ára 17 ezer, a gázporé pedig 8o ezer Ft. A tervek elkészültek, a végrehajtás módja is ismert már. Az elképzelések kivitelezését csupán egy, a város patkánymentesítéséhez szükséges pénzösszeg előteremtése s a városi tanácshoz való átutalás problémái nehezítik. A tervek szerint a nagy munkát áprilisban kellene megkezdeni, s ennek a pénzügyi feltételek megteremtésén kívül már semmi akadálya nem lenne. Szolnokon megközelítően 8600 magánház van, ezenkívül 725 ezer négyzetméter városi közterület és 62 kilométer hosszúságú csatorna- rendszer. A magánházaknak egységesen 30 forinttal kell majd hnzzáiárulni ahhoz, hogy öt évig biztonságban erezhessük magunkat a patkányokkal és egyéb rágcsálókkal szemben. — bodnár —
