Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-28 / 49. szám
XX. évfolyam, 49. szám. Ára: 70 fillér 1969. február 28., péntek. Nyolcvanezer belépő em mehetünk el szó nélkül az első hallásra sem hétköznapi hir mellett: az elmúlt esztendőben nyolcvanezer taggal — közel 10 százalékkal — gyarapodott az országban a termelőszövetkezeti tagok száma. Minden diadalérzet nélkül bár, de eszébe jutnak most az embernek azok a minden járásban található „büszke parasztok”, akik tíz esztendővel ezelőtt azt mondták, nekem akkor szóljanak majd, ha a parasztok kopogtatnak a tsz ajtaján, felvételért kilincselve. Hát ez a korszakos változás bekövetkezett Mielőtt azonban ennek következményeit elemezgetnénk, az igazsághoz hűen kell megállapítani, hogy az új tünet nem az egész tsz- mozgalomra jellemző. A jelentős hányadot alkotó, gazdaságilag gyenge, mostoha viszonyok között gazdálkodó tsz-eket érthetően még ma sem ostromolják a jelentkezők. Ezekben a gazdaságokban még egy előző tennivaló vár a vezetőkre: megerősíteni a szövetkezetei Ez ma mór nem lehetetlen, hiszen az eleve biztosított állami támogatások felhasználásával, a gazdálkodási szerkezet okos megváltoztatásával, szükség esetén szellemi beruházással — azaz jó szakemberek alkalmazásával — vagy melléküzemágak indításával ezek a tsz-ek is talpra állíthatók, vonzóvá tehetők. A nagyobb részt alkotó közepes és jó szövetkezetekben azonban a fordulat már bekövetkezett. Nem egy helyen tucatjával sorakoznak a belépési nyilatkozatok a vezetőség asztalán. Sőt, sok helyen szinte válogatnak a kérelmező papírok között. Tagjelöltséget kötnek ki, vagy a belépést vagyoni hozzájáruláshoz kötik, hogy az „ostromot” fékezzék. Ezt bizonyítja egyébként hogy már tavaly százezer kérelmező volt, de csak nyolcvanezer igényt teljesítettek. A tapasztalatok szerint azonban az elutasítottak között számosán vannak, akikkel a szövetkezet — ma vagy holnap — erősödhetne. Napjainkban ugyanis két további olyan körülmény alakítja ki ezt a helyzetet ami néhány évig még párhuzamos lesz, de azután nem bizonyos, hogy állandósul. Ebben az esztendőben kezdődik ugyanis a tömeges nyugdíjbavonulás. Most telik le először a tíz esztendejük azoknak, akik már elmúltak 65, i'letve 60 évesek, de eddig nem volt meg a jogcímük a nyugdíjra. Az idén és még egy-két évig a tagok ezrei és tízezrei válnak ki az aktiv munkából. Vagyis fiatalítani kell. Ezt könnyíti, hogy az úgynevezett demográfiai hullám csúcsán vagyunk, éppen ezekben az években ugyancsak tömegesen keresnek munkát élethivatást az általános iskolákból kilépő gyerekek. Igaz, még kevesen a tsz-ben. Néha csak azért jelentkeznek a tsz-be, mert az iparban nem jut számukra hely. De ez a helyzet is változhat. Miközben tehát itt állunk a nagy tagfelvételi konjunktúra előtt, a tsz-ek megkapták e tekintetben a teljes önállóságot is. Korábban többé-kevésbé jogszabályok is megkövetelték, hogy a közös gazdaság gondoskodjék az egész falu foglalkoztatásáról, vegye fel a jelentkezőket akkor is, ha nincs munkahely. Erre a tanácsok gyakorlatilag kötelezni is tudták a közgyűlést. Most viszont, amikor a gazdaságok többsége konszolidálódik, az ottani lehetőség vonzó; felvételi kötelezettség közvetetten sincs. Pontosabban jogilag nincs. Erkölcsileg azért van. 7VT em dicséretes dolog 1 ’ ugyan, ha valaki — mondjuk — tíz esztendővel ezelőtt sértegette a szövetkezeti mozgalmat, de ez nem lehet ok arra, hogy elutasítsák, ha ma kopogtat a szövetkezet ajtaján. Az pedig, ha olyan fiatalok felvételi kérelmét utasítják el, akiknek a szülei megbecsült szövetkezeti gazdák, és akik most nőttek munkaképes korúvá, már olyan „újgazdag” dolog, ami aligha találkozik a falu egyetértő ítéletével. Tfla: Névtelen panaszkodott * Jövő heti rádió és tv műsor Fejlődik a mezőgazdaság gépj avítóhálózaia Csütörtökön a MEDOSZ- ban a mezőgazdaság szövetkezeti és állami gépjavítóhálózatának fejlesztéséről tanácskoztak a gépjavító vállalatok vezetői. Dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes megnyitó előadásában rámutatott: az eddigi háromszintes javítás helyett a kétszintes javítás kerül egyre inkább előtérbe. Jakus Vendel, a MÉM mezőgazdasági műszakj fejlesztési főosztályának vezetője elmondotta, hogy a tsz-ek megkezdték karbantartó-javító műhelyeik kiépítését, illetve korszerűsítését. A közös gazdaságok mühelytere az elmúlt hat évben csaknem 400 ezer négyzetméterrel növekedett Jelenleg 2860 tsz 3440 műhellyel rendelkezik, egy-egy termelőszövetkezetre országosan átlagban mintegy száz négyzetméter szerelőtér jut. A közös gazdaságok 206 gépészmérnököt és 780 gépésztechnikust foglalkoztatnak. A mezőgazdasági gépjavító tröszt 23 vállalata tavaly 2,1 milliárd forint értékű gépjavítást végzett, egy milliárd forint értékű ipari szolgáltatást nyújtott és nagymennyiségű alkatrészt gyártott. — Fejlődésüket azonban megnehezíti az épületek és a felszerelések nem kielégítő műszaki színvonala. A munkás-paraszt szövetség kiállta a történelmi próbát Kádár Janos a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának elsó titkára csütörtökön — győri tartózkodásának 1 tárni ad ik napján — a délelőtti órákban látogatást tett a Győr-Sopron megyei pártbizottság székhazában. A találkozót követően együttes ülést tartott az MSZMP Győr-Sopron megyei bizottsága és a megyei tanács abból az alkalomból, hogy a megyében tíz esztendővel ezelőtt fejeződött be a mezőgazdaság Szocialista átszervezése. Kádár Jáuo§ beszéde Kedves Elvtársak! — Szívből üdvözlöm a Győr-Sopron megyei pártbizottság, a megyei tanács tagjait, az együttes ülés minden résztvevőjét. Külön is köszöntőm a termelőszövetkezeti mozgalom úttörőit. — Történelmi évfordulóra emlékezünk olyan eseményre, amely sorsforduló volt a megye, országunk parasztsága és egész népünk életében. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése, az a tény, hogy parasztságunk szocialista útra lépett. történelmi jelentőségű esemény. A mezőgazdaság szocialista átszervezése a munkás-paraszt szövetség nagy győzelme. Ez a szövetség nem új keletű, a nép szabadságáért, a teljes társadalmi, politikai gazdasági felszabadulásért vívott sok évtizedes harcban kovácsolódott ki, és szorosan összefonódott történelmünk előző sorsfordulóival. A Horthy-fasizmús negyed- százados korszakában a fasizmus elleni harc jelentette egyik legfőbb tartalmát, és célját ennek a szövetségnek. — A fasiszta terror és elnyomás alatt sínylődő magyar nép ugyan nem tudott hatékonyan fellépni a fa- siszta törekvésekkel szemben, de gondolkodásában, és érzelmeiben szemben állt a fasizmussal. Ellenezte azokat a bűnös cselekedeteket, amelyeket a nép elnyomói, a fasiszta diktatúra vezetői az ország és a nép nevében követtek eL — Ebben a súlyos időszak- ban a magyar hazafiak, a legkülönbözőbb világnézetű emberek felismerték, hogy a nemzet pusztulásának végső veszélye fenyeget. Ezért az akkor már negyed százada illegalitásban harcoló kommunisták — dacolva mindenféle üldözéssel, elsőként indították meg a harcot, hogy tömörítsék, ellenállásra késztessék és vezessék népünket a fasizmussal szemben. A harcnak osztályalapja volt. Élére a munkásosztály állt, amely hű szövetségesre talált a legöntudatosabb paraszti tömegekben. Népünknek — mint sok más népnek — a Szovjetunió, a világ első munkásparaszt állama, saját honvédő háborúját folytatva nyújtott segítséget, hogy megszabaduljon a fasiszta „középkortól”. A Szovjet hadsereg nagy áldozatok árán kiverte Magyarországról a német fasiszta megszállókat, s így elhárult nemzetünk végpusztulásának veszélye, szabad lett a magyar nép, új lehetőség, új élet reménye tűnt fel « láthatáron. A felszabadulást követően — amikor az ország a szó szoros értelmében romokban hevert. — azonnal munkához láttak a kommunisták; népünk demokrata. haladó emberei, a hazafiak, akik megértették, hogy a történelem új lehetőségeket adott számunkra, hogy új és szabad országot teremthessünk magunknak. Ennek a tömörülésnek is a munkásosztály és a parasztság szoros összefogása és szövetsége volt az alapja. A kibontakozott forradalmi, demokratikus mozgalom fő jelszava — s erre is érdemes emlékezni — a nép kívánságát fejezte ki: „Föld, kenyér, szabadság’. Népünk a földreformmal nagy csapást mért a régi világra, a tőkések és földbirtokosok hatalmának alapját, a földet húzta ki a kizsákmányolok lába alól. A szocializmus alapjainak' lerakásához a gyárakat, a bankokat is el kellett venni a tőkésektől, vagyis meg kellett fosztani őket a gazdasági élet fölötti hatalmuktól. E harc élén is a munkásosztály haladt, s az ipar, a bankok, a .nagykereskedelem államosítását, egyszóval az anyagi élet hatalmi és kulcs- pozícióinak megszerzését hű Szövetségesként és nagy erőként támogatta a parasztság. (Folytatás a 3. oldalon.) . Érdemes rizst termeszteni TANÁCSKOZÁS KARCAGON (Tudósítónktól.) A megyei tanács vb mezőgazdasági és clelmezésUgyi osztálya és a Nagykunsági Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége tegnap megyei rlzstermc- lési tanácskozást rendezett a karcagi Dimitrov Tsz kultúr házában. — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — Tizenháromezer katona termelő munkában A Honvédelmi Minisztériumban elkészült az összesítés arról, hogy a néphadsereg katonái múlt esztendőben milyen segítséget nyújtottak a népgazdaság különböző feladatainak megoldásához. Az adatokból kitűnik, hogy 13 000 katona vett részt különféle akciókban, s építkezéseken, állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben, összesen egymillió munkanapot dolgoztak. Dr. Tímár Mátyás Berlinbe utazott Dr. Tímár Mátyás miniszterelnökhelyettes a Magyar— NDK Gazdasági és Műszaki Tudományos Együttműködési Bizottság magyar tagozatának elnöke csütörtökön Berlinbe utazott, hogy tárgyalásokat folytasson a bizottság német tagozatának elnökével a két ország gazdasági kapcsolatainak további elmélyítéséről. Tímár Mátyás Berlinből Lipcsébe utazik, ahol átveszi a március 1-én megnyíló tavaszi lipcsei vásáron résztvevő magyar kormány- delegáció vezetését Az elutazásnál a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Bon- dor József építési és város- fejlesztési miniszter, Böjti János külügyminiszterhelyet- tes, valamint dr. Herbert Plaschae, az NDK budapesti nagykövete. Magyar—norvég együttműködési szerződés Thore Műnek, a norvégjai Munck-Hamiem Részvény- társaság elnöke és Kiss István, a KOMPLEX vezérigazgatója, valamint Széki Ferenc, a Vörös Csillag Traktorgyár kereskedelmi igazgatója csütörtökön a KOMPLEX Külkereskedelmi Vállalat székházában együttműködési szerződést írt alá. A megállapodás gyártási és ke* reskedelmi együttműködésre vonatkozik és az első ilyen szerződés, amelyet magyar vállalatok norvég céggel kötöttek. A szerződés tárgya, hogy egybeszerelik a norvég gyártmányú hidraulikus munkaeszközöket és a Dutra traktorokat, s ilymódon különböző földmunkavégző és rakodó exkavátorokat állítanak elő. % Egyszer használható szifon-patronok Megkezdték az egyszer használható szifon-patronok próbagyártását a veszprémi Bakony művekben. A patron két milliméter vastagságú fala biztonságosan tárolja a szénsavat. Az egyszer használható patronok iránt különösen külföldön nagy az érdeklődés. a Bakony művek a mostani próbagyártással készül fel az első 20 millió darabos megrendelés teljesítésére. Az egyszer használható alumínium patron iránt a belkereskedelem is érdeklődik. Új bélyegek A posta nyolc értékből álló bélyegsorozatot és egy bélyegblokkot hoz forgalomba március 5-én. A negyven és a hatvan filléres, valamint az egy, &7 1,20, a 2, a 3, a 4 és öt forintos bélyegen a női gerelyhajítás, a kenu, a labdarúgás, a kalapácsvetés, a vívás, a birkózás, a kajakozás és az öttusázás magyar olimpiai bajnokságát örökítik meg. A tíz forintos bélyegblokkon az 1968. évi mexikói, valamint az 1972. évi müncheni olimpiára emlékező, illetve utaló ábrák láthatók. A tanácskozást Suba István, a területi szövetség titkára nyitotta meg, majd Csorna János megyei osztályver aetőhelyettes tartott bevezető előadást Elmondotta, hogy megyénkben van az ország rizstermesztésének egyharmada. Így igen fontos népgazdasági érdek, hogy mennyit és milyen költséggel termelünk. A bevezető előadás után dr. Petrasovics Imre egyetemi tanár tartott vitaindító előadást „A legújabb agrotechnikai eljárások együttes alkalmazásának hatása a rizstermesztés eredményeire” címmel, öt-tíz évvel ezelőtt — mondotta — még vita volt azon, hogy érdemes-e Magyarországon rizst termeszteni. Sokan azt állították, hogy inkább importáljuk a rizst, mint termeljük. Ezek álláspontja ma már megdőlt. Ez érthető is, hiszen sok millió dollárt kellett volna ezért fizetni, másrészt hazai talajadottságaink és természeti viszonyaink alkalmasak a jövedelmező rizstermesztésre. Ezt egyébként nagyon ;ol bizonyítják a ' Szolnok megyei * rizstermelő gazdaságok példái, nagy területeken viszonylag jó átlagterméseket érnek el Az ország lakosságának évenkénti rizsfogy aaz- tása személyenként 5 kilo- giamm. Ennek csak a felét termeljük meg a többit importálnunk keli. Ahhoz, hogy a szükségletet kielégíthessük, feltétlenül növelnünk kell a területet és a hozamokat. Az előadást követően dr. É. Kiss Imre, az Országos Fajtaklsérleti Intézet munkatársa ismertette a különböző hazai és külföldi fajták termesztése során szerzett tapasztalatokat. Gál Lajos, a kenderesi Haladás Tsz főagronóinusa elmondotta, hogy tavaly 360 holdon, 21,9 mázsa átlagtermést értek el, mely duplája a megyei, illetve országos átlagnak. A mázsánkénti önköltség évek óta 350—390 forint között van. Polgár Mihály, a tsz főkönyvelője kifejtette, hogy náluk igen fontos a rizs, mert az összes árbevétel harminc százalékát adja. Az elmúlt három év során a holdanként! nettó jövedelem jóval meghaladja a háromezer forintot. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEOYB I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA
