Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-27 / 48. szám

1869. február 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 ZENÉLNEK A GYEREKEK Szűnőben a gitárkorszak pP Új&züiöff h. Jegyzetek a családról és a házasságról éé Bár a „gitárkorszak* a ze­nepedagógusok véleménye szerint szűnöben van, a ze­netanulás iránti- igény nem csökkent. Jelenleg Szolnok • megyében összesen kettő- ezerhétszázhuszonhatan is­merkednek szervezett formá­ban a hangszerek titkaival. Túlnyomó részük fiatal, még pontosabban az általános is­kolai korosztályhoz tartozik. Hat zeneiskola, tanfolyamok és zeneoktatók munkaközössé­gei állnak azok rendelkezé­sére, akik zenét akarnak ta­nulni. örvendetes, hogy a fizikai dolgozók gyermekei kö­rében igen nagy az ér­deklődés a zenetanulás iránt; A növendékek 60—70 száza­lékát ők adják. A jó képes­ségű, de rossz anyagi hely­zetben lévő tanulók tandíj - kedvezményt kapnak, —> arányuk a teljes lét­számhoz képest körülbelül 10 százalék. Szűnőben van az a gya­korlat, hogy a gyerekek csak a szülők kedvéért tanulnak; Ezt jelzi, hogy erőteljesen csökkent az igazolatlan hi­ányzások száma. Nincs tanári tőrzsgárda Az eredmények, elsősorban a számszerű eredmények biz­tatóak, különösen, ha tekin­tetbe vesszük, hogy Szolnok megye nem rendelkezik szá­mottevő zenei hagyományok­kal. önmagunkat csapnánk viszont be, ha szemet hány­nánk olyan jelenségek előtt, amelyek a tanítás tartalmi, minőségi fogyatékosságaira utalnak. A megye hat zeneiskolájá­ban hetvennyolc tanár dol­gozik, közülük huszonnyol­cán Budapestről, vagy Deb­recenből járnak tanítani. — Személy szerint bármilyen Valaki azt találta mon­dani a Mikroszkóp Színpad hétfő esti szolnoki bemutat­kozása után, hogy „ez aztán bátor dolog volt!" Én azt mondom nem. Rosszul hasz­náljuk a jelzőket Lehet azt mondani, hogy őszinte volt, igaz, szókimondó — de miért bátor? (Ha csak arra nem gondol valaki, hogy Szolno­kon olyan nagy az óvatos­kodó kispolgárok, a „tőlünk, bennünket féltők” langyos rózsaszín közegellenállása, ami ellen ilyen „meredek” dolgokkal felvenni a harcot, tényleg bátorság dolga?) Miért kellene bátorság ah­hoz, hogy valaki ma, a mi rendszerünk mellett kemény, mellbevágó agitációt fejtsen ki? Mert Komlósék ezt te­szik. Ugyanis „nekünk való” dolog, mellettünk szóló agi­táció, ha valaki elmondja, mi az, ami nem tetszik ne­ki, ha fonákságainkról, ügye- fogyottságunkról, a gondol­kodásunkban fellelhető fé­kekről beszél. Attól a mi­énk — és szocialista izzású művészet — a Mikroszkóp Színpad előadása, hogy nem­csak szembehelyezkedni tud, hanem melléállni is. A mi ügyünk mellé. Arra épít Komlós János, aki az egész produkció lelke és ihletője, hogy a nézők sem akarnak mást, mint amit ma csiná­lunk, csak mindig egy ki­csit jobban. Hogy akad olyan néző, aki a műsorból nem ezt hallja meg? Lehet — de ez esetben sem Komló­sék készülékében van a hiba. Nem a kabaré színpadon dől el a haza sorsa. De azért kiváló zenepedagógusok is, „kétlakiság” rossz hatással van munkájuk eredményes­ségére. Az utazó tanárok le­telepítéséhez elsősorban la­kásra volna szükség. — Az utóbbi két évben a megyé­ben csak egyetlen helyen kapott lakást zenetanár. A gyökértelenség az oka a zenepedagógusok vándorlásá­nak is. Gyakran cserélődnek a tanárok, ez a munka fo­lyamatosságát is zavarja. így a zeneiskola nehezebben tud beilleszkedni a városok kul­turális életébe. Több korszerű eszközre van szükség Sok szülő vásárol korszerű hangszert zenélni tanuló gyermekeinek. Az intézmé­nyek, iskolák ellátottsága rosszabb. Különösen a zene­oktatók munkaközösségei dolgoznak gyakran elhasz­nált, öreg hangszerekkel. — Szükség volna több magne­tofonra, lemezjátszóra, szak- folyóiratra; A zeneiskolák­ban is elkelne több, a tanfo­lyamokon és a munkaközös­ségekben pedig szinte egyál­talán nem használnak segéd­eszközöket. Az iskolák és a zene Az általános és a középis­kolák egyelőre még mindig nem használják ki eléggé a zeneiskolák adta lehetősége­ket Pedig a különféle ren­dezvények színvonalát emel­né a zeneiskolák növendé­keinek szerepeltetése. — Az énekkarok, zenekarok szer­vezésében is sokat segíthet a zeneiskola; A kapcsolatok egyelőre még lazák, szoro­sabbra fűzésük mindkét fél érdeke. B- A. — s ez nem ellenkezik az­zal, amit a bátorság jelzőjé­nek használata ellen szól­tam — harc folyik itt a ja­vából. Nem ember ember el­len csatázik, hanem az okos ember a butaság ellen, igaz elvekkel a hamis igazságok ellen; a rendetlenség, a té­velygés, az ostobaság ellen — az emberibb emberért. Tessék tovább menni! — biztat, követel a műsor. Ho­vá? Ez a lényeg. A Mikrosz­kóp Színpad előadása az ér­telem fényei felé, a józan gondolkodás, az emberi szép bölcsesség felé invitál. Még akkor is, ha az igazi harcte­reken szokásos döfés, vágás helyett csak csíp, s ha nem a nagy sorstragédiák nyel­vén szól, hanem a szatíra csípős nyilvesszeit lövöldözi jókedvű nyelvöltögetés köz­ben. A polgári kabaré éltető eleme a jóízű pikáns bemon­dás volt. Szólt légyen szere­lemről, vagy politikáról, egy­aránt elengedhetetlen volt, hogy a bemondás mellett cinkosan összekacsinthasson a színész a nézővel. Amo­lyan „értjük mi egymást, ha nem is mondunk ki min­dent’’ módon. Amikor nem lehetett mindent kimondani, ez is tiszteletre méltó dolog volt. Komlósék nem a be­mondásokra építenek. Ők mindent kimondanak — ha néha kicsit dadogva is. Na­gyon érdekes, hogy talán ép­pen azok, akik egykor a jó bemondásokat „vették”, mint kártyás alapot, utána még értően kacsintottak is hoz­zá, berzenkednek ma a leg­Budapesti kiállítás az Ermitázs anyagából Másfél tonnás szállítmány­ként 17 ládában kubai szo­borgyűjtemény érkezett Bu­dapestre — ebből az anyag­ból rendezi meg idei első ki­állítását a Szépművészeti Múzeum. — A gyűjtemény negyven alkotásból áll. A következő hónapokra sokrétű, színes programja van az ország legnagyobb művészeti tárházának — tá­jékoztatta az MTI tudósítóját dr. Garas Klára főigazgató; A forradalmi ihletésű gra­fikák nemzetközi tárlatát ígéri a kiállítási naptár áp­rilis elejére. A XIX. század elejétől Daumer műveivel kezdődően egészen napjain­kig terjed az anyag. Nem­csak a múzeumnak, hanem az 1969-es országos kulturá­lis programnak is kiemelke­dő eseménye lesz az Ermi­tázs válogatott kincseinek budapesti bemutatása. Ez a tárlat a tavasz végén esedé­kes; XVII.—XX. századi francia mesterművek ven­dégszerepeinek nálunk. Vi­szonzásul — a magyar—szov­jet kulturális egyezmény alapján az Ermitázsban a Szépművészeti Múzeum vi­lághírű spanyol mestermű­veiből láthat majd az ottani közönség egy tárlatra valót. jobban a Mikroszkóp Szín­pad mindent kimondó stílu­sán. Komlósék tudatosan vállalják ezt. Borzolni akar­ják a kedélyeket, szellemi nyugtalanságot idéznek fel, hogy az igazi nyugalom út­ját segítsenek megtalálni; el­lenérveket provokálnak, hogy érveik még jobban célba ta­láljanak. Ha nem is bátorság, de fanatikus elkötelezettség kell ahhoz, hogy a vélemények nyílt kimondásának, a kelle­metlen dolgok odadörgölésé- nek ódiumát vállalják. S ha még hozzátesszük, hogy a közönség ízlés és felfogás­beli heterogenitása sem je­lent mindig eszményi „tere­pet” a Komlós-féle csatáro­záshoz — bizony, nem köny­Az élettárs választása szüntelenül alakuló társadal­mi és jogi törvények, vala­mint szokások szerint megy végbe. De változnak koronként azok az erők is, amelyek a családokat összetartják, a család arculatát, életének belső tartalmát jellemzik. 0 A régi családot összefűző erők felbomlóban vannak ma már. Ami hajdan „har­monikus családi élet”-nek számított azt a mai férfi és nő egyre inkább elviselhe­tetlennek tartja. A családnak ugyanakkor új összetartó erői és harmó­nia törvényei vannak lassan kialakulóban. A nők mind nagyobb többsége vállal ma már munkát önálló keresőkiesz­nek a feleségek. Közben anyák, s gyermeket vagy gyermekeket nevelnek. — Mindez intézményhálózata­inknak (bölcsődék, óvodák, napköziotthonok), jogrend­szerünknek és köztudatunk fejlődése elé új igényeket, követelményeket állít. Vagy éppen serkenti azok fejlő­dését. l£j Valljuk be — közeledvén ismét a nemzetköz} nőnap ünnepe — hogy a női kettős hivatás gyakorlása (úgy, hogy a féleség anya, s ugyanakkor valamely szak­mában ne csak egyszerűen kereső, hanem abban a szak­mában kiemelkedő ered­ményt elérő is legyen (sok­kal nehezebb, mint ami haj- danánt az asszonyokra váró feladat volt Nehezebb ez annak ellenére, hogy az életkörülmények, az életvi­szonyok teljességgel megvál­toztak, s az életszínvonal sokszorosára növekedett nyű a remek kis együttes dolga. Mindent összevetve: örven­detes dolog, hogy Szolnokon pódiumot kapott a Mikrosz­kóp Színpad. Minden dicsé­ret ezért a lelkes szervezőké. Magáról az előadásról mit mondjunk még? A mindig remek Komlós. János mel­lett jó volt megismerni ilyen közelről is Agárdi Ilona, Margittay Ági, Soós Edit, Ge­ra Zoltán, Harkányi Endre, Hável László, Barát József és a zongorán kísérő Ku- tassy Ferenc művészetét. Szolnokon is igazolták jó hí­rüket, művészi rangjukat — bizonyítva, hogy a kabaré újjászületésében stílusterem­tő, kezdeményező szerepük van. V. J. De az életkörülmények változása is szülhet a csa­ládban új ellentmondást. — így például a gyermekszü­léstől, és neveléstől való óvakodást. Az anyagi jólét, a viszonylag gondtalanabb élethez való jog kierőszako­lását némely család ugyanis éppen az élet fonalának megszakítása árán akarja el­érni. B A családok életében a ré­gi és az új feszültsége van tehát jelen napjainkban. — Nem konfliktusok nélküli folyamat ez. Ennek során a családok, új, belső szerkeze­te, a családokat összetartó új erők és a családoknak megváltozó társadalmi sze­repe van kialakulóban. Nem vállalhatjuk, hogy „lefékezzük” azokat a törté­nelmi átalakulásokat, ame­lyek a családi életek belső feszültségének forrásai ma nem egyszer. Ezek a feszültségek azon­ban nem a múlt felé való visszalépéssel, hanem a jö­vő felé haladva oldhatók csak fel. „A termelési eszközök köztulajdonba vételével a monogám család már nem gazdasági egysége a társa­dalomnak” — írta Engels még 1884-ben. És most eljutottunk idáig Ma már a családok nem a kisárutermelő gazdálkodás­nak sajátos munkaszervezési és gazdálkodási egységei, mint hajdanán a kisparasz­ti, vagy a városi kisáruter­melő rétegek körében volt Nem a jövedelem termelé­sében, hanem sokkal in­kább a nemzeti jövedelem­ben való részesedésben, e jövedelem elosztásának vagy újraelosztásának sajátos funkciójában van döntő és sajátos szerepe ma már a családnak. S abban, hogy a szerzett jövedelem milyen életmód, életszemlélet köze­pette kerül felhasználásra, elköltésre. Mire fordítja jö­vedelmét a család? Ki mi­re fordítja jövedelmét a családban? Éppen ezért a gyermekek nevelésében mindinkább nö­vekszik a család felelőssége A társadalomra át nem ru­házható, sajátos felelőssége, azért, hogy a családban egészséges, hazájukat szerető fiatalok nőjenek feL 0 A hajdani kisárutermelő gazdálkodásnak munkaszer­vezési egysége is volt a csa­lód, s egyben vagyoni közös­ség is legtöbbször. Mindez a születendő gyermekek szá­mát is szabályozta, közvet­len gazdasági érdekeivel. — (Kellett a gyermek, hogy örökölje valaki a vagyont, ne kerüljön az „idegen kéz­re”. A fiú gyermeknek meg különösen nagy volt a be­csülete, mert nősülésével nö­velhette a birtokot. A sze­gényebb családokban kellett a munkáskéz, a kisgyerek libapásztorkodott, a jószág- tartásban segédkezett.) Ma már nem a közvetlen gazdasági, termelési érdekek A Művelődésügyi Minisz­térium színházi főosztálya és a Színházművészeti Szövet­ség elsőízben döntött azokról az ösztöndíjakról, amelyeket a központi kulturális alapból adnak a fiatal vidéki színé­szeknek. 16 név került a lis­tára, valamennyien az el­múlt öt év folyamán kerül­tek ki a főiskoláról, s szín­házukban kiemelkedő mun­kát végeztek. Az ösztöndíj egy évadra szól. A havi 600 forintos támogatást erre az azok, amelyek a családban — a termelés, a munkaszer­vezés s az örökösödési vi­szonyok követelményei sze­rint — megszabják közvet­lenül a népszaporodás mé­reteit, arányát. Közvetve a nemzeti jöve­delem újrafelosztásában kell mindinkább szabályozó erő­ket, — napjainkban például ösztönző tényezőket — ki­alakítani, biztosítani. Mert a népgazdaság leendő mun­kaerőellátottsága vagy hiá­nya — végső soron — még­is csak gazdasági érdekeivel szabályozza a családokkal szemben ezeket a tényleges társadalmi igényeket. — De ezt a jogi s a jövedelemel­osztási törvényeknek, ren­delkezéseknek jobban kell tudniok „közvetíteni” a családok számára. És egyre nő ennek sza­bályozásában a köztudat s a közfelfogás fejlődésének is a szerepe. Ez is közvetítheti, vagy torzíthatja a társada­lom érdekeinek tolmácsolá­sát. 0 A váláshoz, — elrontott házasságok esetén — minden embernek joga van Feudá­lis restaurációért vívott harccal lenne egyenlő ennek a jogát tagadni. De a csalá­dok védelme is közügy. Nem az elrontott házasságokat kell „hivatali fegyelemmel” együtt tartani. Jól kell éle­teket egybefűzni, s együtt tartani tudni. 0 Nem, vagy legalább is egyre kevésbé vagyoni és gazdasági érdekek tartják egybe ma már a családokat. De mi lép akkor lassanként ennek a helyébe? Ez csak . akkor dől el, ami­kor majd felnőtt egy új nemzedék, olyan férfiak nemzedéke, akik soha éle­tükben nem kerülnek abba a helyzetbe, hogy a- nő oda­adását pénzzel vagy más tár­sadalmi eszközzel megvásá­rolják, és az olyan nőké, akik soha sem kerülnek ab­ba a helyzetbe, hogy a sze­relmen kívül bármiféle ok­ból odaadják magukat egy férfinek, vagy hogy gazdasá­gi következményektől, vagy félelmük miatt visszautasít­sák azt, akit szeretnek -—ír­ta nyolcvanöt esztendővel ezelőtt például erről Engels. És közelebb jutottunk va­jon ehhez? Mindenesetre, „ha ezek az emberek itt lesznek, már ku­tyába se veszik majd; hogy mi mit hiszünk, hogy nekik tenniök kellene, ők majd maguk fogják saját gyakor­latukat és az ennek a gya­korlatnak megfelelő közvé­leményt kialakítani” — vé­lekedett erről idézett klasszi­kusunk. Így fogják alakítani... ? Vagy talán már alakítják is napjainkban? évadra a következők kap­ták: Dózsa László (Debre­cen), Liska Zsuzsa, Molnár Piroska (Szeged), Vajda Már­ta (Pécs), Kardos Gábor, Ko­vács Lajos (Békéscsaba), S. Tóth József (Győr), Koltai Róbert (Kaposvár), Ábrahám István, Horváth László (Kecskemét). Dobos Ildikó, Markaly Gábor (Miskolc), Székely Gábor, Szombathy Gyula (Szolnok), továbbá Balázs Péter és Joós László (Veszprém). Tessék továbbmenni! Császtvai István Ösztöndíj a központi kulturális alapból

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents