Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-23 / 45. szám
G. Gorin: Harc só Egy pincér elbeszélése Előzéken; kiszolgálás — (A Paris Match karikatúrája) Vacsora színházjeggyel p...A mi szakmánkban általában az a. legkellemetlenebb dolog, amikor egy úgynevezett nehézfelfogású vendég tér be hozzánk. Mondjuk Külföldi... Vagy oroszul alig- allg beszélő, al!g-al!g értő hazánkfia. Bejön például minap a vendéglőnkbe egy öreg, Ismeretlen bácsika. Lehetett olyan 90 év körüli, vagy talán még több Is... Helyet foglalt az asztalnál, forgatta az étlapot, majd így szólt: „Kérek egy harcsát!’ „Nincs harcsó” — mondtam udvariasan. Elmosolyodott, bólogatott, mint aid mindent ért, majd Ismét megszólalt: „Egy harcsót kérek!” „Nincs harcsó — kezdtem neki újra magyarázni. Az étlapon Ugyan szerepel harcsó, de ez nem jelenti azt, hogy van is... Ez az étlap már régit... Még tavalyi! Az újabb még nem Jött vissza a nyomdából... Valami papírhiány, vagy mi az ördög miatt... Ezért van itt még mindig a tavalyi étlap, amelyen van ugyan harcsó, a valóságban azonban nincs!...” Mondogattam, bizonygattam neki, hogy: „Nincs harcsó, nincsen, bátyuska!... A harcsót Juhhúsból készítik, de ml ma nem vágtunk birkát... Nem küldtek csak marhahúst... Jobban mondva sertést... Így hát bárányhús nélkül maradtunk. És anélkül nem lehet harcsót készíteni!...” De mondhattam én a kedves vendégnek akármit, kibeszélhettem a lelkemet, nem mentem vele semmire. Csak bámult rám azzal a mongo- losan szűk szemeivel és fújta a magáét; „Harcsót kérek I” Már majdnem szétrobbantam az idegességtől, de azért próbáltam tovább magyarázni: „Milyen harcsót kérsz, öreg?!! Annak érteni kell ám a készítését! Nálunk külön specialista csinálja, de ő most éppen szabadnapos. Nincs bent. Ma Kljágin a szakács, nem Cügulkovi És Kljágin nem ért a harcsó- készítéshez. 0 még amolyan tanuló-féle... És csupán rántottál tud sütni... Cugulkov- nak ma szül a felesége és azért»vett ki szabadnapot. És ha Cugulkov nincs itt, akkor harcsó sincs!... Nincs bizony!...” Az öreg bólogatott, mintha mindent értene, Klájgint is. Cugulkovot is. a szülést is — ahogyan kéz el-lábbal próbáltam szemléltetni a dől-. • Gulyásleveshez hasonló orosz étel. gokat — majd megszorította a kezemet és azt mondta: „Harcsót kérek!’’ Szinte megrázkódtam a «zavaira, de összekulcsoltam a kezemet és nyugalmat erőltetve magamra, kiáltottam a fülébe; „Nincs harcsó! Nincs! Nem tudunk főzni. Kiégett a tűzhely!... Eldugult benne valami... Elvitték javítani. S talán csak holnap hozzák vissza, ha visszahozzák...” Szinte ordítottam a fülébe, miközben Igyekeztem nyugodt lenni- S megfogadtam magamban, ha mégegyszer azt meri mondani mindezek • után, hogy „Harcsót kérek!” — hát én agyonütöm. S már mondta is: „Harcsót kérek!’’ Ügy éreztem, mintha elpattant volna valami a fejemben, és sírvafakadtam. — Drága bátyám — mondtam rimánkolva — kíméljen engem! Én beteges ember vagyok... Vérnyomásos!... És ha rámjön a roham... Szóval nincs harcsó!!! Keservesen sírtam, sírt az öreg is. majd letörölte a könnyeimet és így szólt: „Harcsót kérek!’’ Erre megroggyantak a térdeim és összecsuklottam. Még jó, hogy gyorsan odafutottak a kollégáim és felemeltek, talpraállítottak. — Ne törődj vele, Sztye- panov — mondták — ne Izgasd magad. Látod, hogy egy árva mukkot sem ért mindabból, amit magyarázói neki! Hagyd a csodába!... Mit csináljak? Hogyan tudassam vele, hogy...? Nem magyaráztam sehogy, hanem dühösen faképnél hagytam és — hoztam neki harcsót. Egy másik étteremből... S miután jóízűen elfogyasztotta, egy félóráig csak hálálkodott, áradozott, magasztalt bennünket, hogy milyen remek Itt a kiszolgálás, hogy milyen udvariasak itt a pincérek stb- — olyan tisztán, hibátlanul, szépen beszélt oroszul, mint egy rádió- bemondó...-’ Kreesmáry László ford. Fejedelmi ajándék Egy fiatal perzsa herceg 100 lányt kapott születésnapjára ajándékba az apjától. Az apa jóindulatúan megjegyezte: — Látod fiam. azt sem tudod, hogy mit kezdj velük ,.. — Azt tudom. apám. csak azt nem. hogy honnan kezdjem. Olvasom az újságokban, hogy az egyik újonnan nyílt budapesti étterem minden vendégének, aki száz forinton felül fogyaszt, Ingyen ad két jegyet a szomszéd színházba. Nem tudom, hogy miért teszik ezt. Vagy az étterem konyhája olyan pocsék, hogy a színházjegy a kárpótlás, vagy a színház megy olyan rosszul, hogy így próbálja megtölteni nézőterét. Mindenesetre az ötletet szenzációsnak tartom. Át lehetne ültetni Szolnokra is. Sőt tovább lehetne finomítani. A megrendelt ételfajtákhoz a megfelelő színdarabot tálalnák. Ha például a Tisza étteremben valami angolos bifszteket rendel, ahhoz angol királydrámához szóló jegy jár, például Shakespeare darabjaihoz. A halászcsárdában a kért lazacfiléhez az Osztrigás Micihez biztosítanak jegyet. A Nemzeti büféjében a borácsgulyás mellé két jegyet adnak A vén bakancsos és fia a huszár című népszínműhöz. Kacsasült és kelkáposztafőzelék feltét nélkül — egyenlő két jegy a Kaviár és lencse című darabhoz. Aki hideg tálat rendel az stílszerűen Brecht színműhöz kapja a jegyet, az előfizetéses menü ellenében egy musicalra szóló jegyet adnak. (Egyikben sem lehet tartalmat találni.) Egyébként egyes gebines üzletvezetőknek tiszteletjegyet biztositana a színház a Vén gazember cimű darabhoz. ' — egy — FELESÉG A KÓRHÁZBAN — Valóban nem értem, miért nem íratod ki magad otthoni ápolásra? (A Weltwoche karikatúrája) Női kifogás Vasárnap délelőtt a Kertváros utcáján szinte lépésben haladok gépkocsimmal, hogy a fehérre díszített fák közt megbújó házacskák szemet gyönyörködtető látványával üdítsem lelkem. A remek hangulatból hatalmas puffanás zökkent ki. Nagyobb az ijedelem, mint a hógolyó, mely a kocsimhoz repült. Hirtelen fékezek és dühösen ugrok ki a kocsiból. Haragomból egy nagy adag elszáll, amikor látom, hogy a „tettes” egy kislány — aki nem szalad el, hanem „vállalja” a következményeket Kissé azért még ingerülten teszem fel a kérdést: — Miért dobálod a kocsimat?! Félszegen megszólal a kislány: — Nem gondoltam, hogy eltalálom... Kezdek kiengesztelődni, de azért kioktatom a pajkos ' kislányt. Lesütött szemmel végighallgatja, amig kiadom maradék mérgemet, — majd megszólal: — Bácsi kérem, ne tessék haragudni, de én pesti kislány vagyok és otthon nem mernék 'ilyet csinálni. Hát lehet Ilyenkor haragudni?! (Reskó Sándor) Döntés előtt — Előbb ki kell kérnem a feleségem véleményét Is... (Zsoldos Sándor rajza) Baba mamák Két kislány beszélget baba-gyermekeikről. „Időnként megszoptatja a babát?”, kérdezi az egyik kislány a felnőttek negédes nyelvén. „Ó, persze!” válaszol a másik kislány. „Csak ha nagyon sietős a dolgom, akkor a férjem veszi át ezt a munkát”. ÜREG ELMÉLET Á tanító (aki tanítványainak a vérkeringésről tart előadást): „Ugyebár, ha a fejemre állok, nagy mennyiségű vér ömlik a fejembe?” „Igenis, tanító úr!” „De mi történik akkor, hogyha a két lábamon állok? Miért ömlik akkor kevesebb vér a lábamba?” „Mert a tanító úr lába nem üres!” Felvilágosítás A fiatalasszony a mézeshetek után lelkendezve újságolja az anyjának: — Mama, olyan nagyszerű férjem van! Minden kívánságomat teljesíti. A mama szkeptikusan megjegyzi : — Drága lányom, még tapasztalatlan vagy! Nem tu- doQ, hogy mit kell kívánni. Á zöld dosszié titka Este kilenc óra lehetett, amikor Kása Ede a zöld dossziét fekete aktatáskájába tette és készülni kezdett. Az asztali lámpát eloltotta, a nagykabátját már sötétben vette fel. Kalapját Jól a szemébe húzta, fekete szemüveget tett fel s nagykabátja gallérját Is feltűrte. Óvatosán kitekintett a folyosóra. Egy teremtett lelket sem látott Hirtelen kilépett a szobából, az ajtót kulcsra zárta és a kulcsot zseb- retette. Nem a lépcsőház felé ment, hanem a mellék- lépcsőn osont le nesztelen léptekkel az udvarra. A kerítésig már futva tette meg az utat. A portásfülke előtt egy pillanatra megállt — szíve a torkában dobogott —, de amikor látta, hogy a portás már alszik, aktatáskáját lóbálva, halkan fü- työrészve lépett ki az üzemből. Az utcán Ismét meggyorsította lépteit és megindult a villamosmegálló felé. A fekete Volga a sarki KÖZÉRT-tői követte, és akkor is a nyomában volt, amikor felszállt a villamosra. Kása az ötödik megállónál szállt le, gyalog Indult a grund felé. Ekkor fékezett mellette a fekete Volga, és két álarcos férfi ugrott ki a kocsiból. Az egyik a karját csavarta hátra, a másik pedig belökte a hátsó ülésre, ahol harmadik társuk várta. A gépkocsi megindult a sötét éjszakában. Kása szemét fekete kendővel kötötték be, az egyik álarcos kitépte kezéből az aktatáskát Amikor meglátta benne a zöld dossziét suttogva megjegyezte: — Oké, fiúk, minden rendben! — Hová visznek? — kérdezte Kása. — Sok a szöveg, majd megtudod — felelte a mellette ülő álarcos, és attól kezdve egy szó sem esett közöttük. Negyedórás száguldás után a kocsi lassított, majd megállt — Kiszállni! — parancsolták Kásának. Jobbról balról közrevették • és bekötött szemmel kísérték fel a második emeletre. Kulcs csikorgást hallott, majd valahova beléptek. Amikor a kendőt a szeméről levették, egy szobában találta magát Vele szemben a félhomályban a három álarcos állt és egyikük, egy tagbaszakadt valószínűleg a vezér, megszólalt. — Beszélni fogsz? — Miről? — érdeklődött Kása. — Arról, ami a zöld dosz- szíéban van. — Nézzék meg! — Néztem már a kocsiban — mondta az álarcos —, de ezen sajnos, csak te Ismered ki magad. — És ha nem beszélek? — Beszélni fogszl — mondt* a másik álarcos, miközben egy hatalmas harapófogót vett elő, és megindult Kása felé. — Mit akarnak tudni? — kérdezte Kása Ijedtem — A zöld dosszié titkát — mondta a vezér. — A végső számokra vagyunk kíváncsiak. — Jó — mondta Kása eltorzult arccal. — A három végső szám 27, 17 és 5 százalék. — Biztos ez? — hördült fel a vezér, miközben a számokat noteszába feljegyezte. — Egészen biztos, hacsak a minisztérium nem korrigálja. — Te csacsi — mondta a vezér mosolyogva és a többiekkel együtt levette az álarcát Kása Ede, az Egyesült Művek főkönyvelője megdöbbenve Ismerte fel a három álarcosban kollégáit. Kovács vezérigazgatót, Lovas főmérnököt és Hudák művezetőt. — örültek vagytok! — dadogta. — Miért csináltátok ezt? — Azért — mondta a tagbaszakadt Kovács, a vezér —, mert csak így, harapófogóval lehetett belőled kiszedni azt hogy az egyes, a kettes és a hármas kategóriában mennyi lesz az idén s nyereségrészesedés. Miklósi Ottó