Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-23 / 45. szám

IMS. február 23

3

. » m

o

tletpályázat Ötletpc

Hogyan

érvényesítik jogaikat a szakszervezetek?

'N

Bokor Imre mezőtúri olvasónk kérdése

i

Legyen Szolnokon is magányosok klubja

Csögör Istvánná szolnoki olvasónk javaslata

A Néplap ötletpályázatára küldött levelében Bokor Imre mezőtúri olvasónk azt javasolta, készítsünk interjút Árvái Istvánnal, az SZMT vezető titkárával. Kérdezzük meg: hogyan tudtak élni jogaikkal az új gazdasági mechanizmus első évében a szakszervezetek? Munkatársunk felkereste az SZMT vezető titkárát, aki készséggel nyilatkozott erről a témáról.

— Először a szakszervezetek egyetértési jogkörének gyakorlatáról szeretnék szólni. A Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és az SZMT elnöksége 1S67 októberében határozatot fogadott el együttműködésük tartalmáról és módozatairól. Csaknem két évi közös munkában alakult ki együttműködésünk a tervezés, az ipar- telepítés, a beruházás, a munkaerőgazdralkodás — általában a lakosság anyagi, szociális, kulturális, kommunális ellátását érintő ügyekben. Közös testületi üléseken, különböző bizottságokban, elemző vizsgálatok alkalmával, konzultatív megbeszéléseken gyakoroljuk egyetértési, véleményezési jogkörünket. Résztvettünk a megye negyedik ötéves terve fejlesztési irányelveinek kidolgozásában; A megyei párt-végrehajtóbizottság felkérésére az átdolgozott tervezetet február 24-én tárgyalja meg és véleményezi az SZMT elnöksége. A közelmúltban a megyei tanács szakosztályaival közösen vizsgáltuk meg a csökkent munkaképességűek foglalkoztatottságát, szorgalmaztuk új üzemek létrehozását, illetve a régiek bővítését A Munkaügyi Minisztérium ö,S millió forint támogatást adott erre a célra.

— És mi a helyzet az üzemekben?

— Az üzemi szakszervezeti szervek egyetértésével dolgozták ki a vállalatok a működési és szervezési szabályzatát a bérrendszereket A munkaviszonyt érintő, de a kollektív szerződésben nem szabályozott általános jellegű kérdések rendezése — mint például a munkarend kialakítása, módosítása, a csökkentett munkaidő bevezetésének módja — is a szakszervezetekkel egyetértésben történt meg. A közös döntési jogról is mondanék néhány szót. Ennek alapján kötötték meg 1967 őszén 117 vállalatnál a kollektív szerződést, illetve készítettek ahhoz függeléket 48 nagyvállalat megyénkben működő gyáregységében. Jelenleg az 1969—70-es évekre szóló kollektív szerződések megkötése, valamint a függelékek elkészítése van soron. Tapasztalataink szerint a vállalati szakszervezeti szervek helyesen, a dolgozók érdekeinek megfelelően éltek a közös döntési jogkörükkel.

— Érvényesítették véleményezési jogaikat?

— A gazdasági egységek, vállalatok vezetőinek és helyetteseinek megítélésében, megerősítésében, kinevezésében biztosított szakszervezeti jogok érvényesülnek. A Tisza Bútoripari Vállalat például az építők megyei bizottságát kereste meg, amikor a szolnoki gyáregysége vezetőit minősítette. A vállalatok vezetői a dolgozók nagyobb csoportját érintő intézkedéseik előtt szinte minden esetben kikérik a szak- szervezet véleményét.

— A szakszervezeti szervek nemcsak a rendelkezések, szabályozások kidolgozásában vesznek részt, hanem ellenőrzik azok végrehajtását is.

— Vágyig gyakorolják ellenőrzési jogukat Néhány esetet elmondok. A volt szolnoki húsipari vállalatnál a fizikai dolgozók túlóráját szabadidő kiadásával kívánták rendezni a vezetők Az ÉDOSZ megyei bizottsága beavatkozására végül is negyvenkilencezer forint túlóra pótlékot fizettek ki. Az állami építőipari vállalat a dolgozók szabadságát az igazolatlanul mulasztott napokkal csökkentette. A szakszervezet közbelépésére a törvénysértő intézkedést visszavonták. A munkavédelmi szabályzatok be nem tartásáért több esetben pénzbírságot róttak ki a munka- védelmi felügyelők.

— Tavaly a 7-es sz.

AKÖV szb titkára néhány órára munkabeszüntetést rendelt el, mert a műhelyekben nem az előírásnak megfelelő volt a hőmérséklet. Tulajdonképpen a szakszervezeti vétó jogot alkalmazta. Mi erről az esetről a véleménye?

— Az, hogy önkényesen és meggondolatlanul járt eL — Ezért a tröszt szakszervezeti tanácsa íegyelmileg vonta felelősségre. Persze nem ezek az esetek a jellemzőek, bár tagadhatatlan, hogy csak elvétve fordult elő, hogy a szakszervezet vétózott A vegyiművek szakszervezeti bizottsága kifogást emelt egy vállalati és pártfegyelmiben részesített dolgozó fizetés- emelése ellen. Az ebből keletkezett munkaügyi vita során a vállalat visszavonta intézkedését.

— Hogyan alkalmazták a közreműködési jogot munkaügyi vitákban?

— Megyénkben 324 vállalati és közös munkaügyi döntőbizottságban 800 szakszervezeti aktivista dolgozik. A munkaügyi viták száma évenként 2800—3000 körül alakul. A döntőbizottságok törvény é* emberismeretből, emberségből, igazságosságból jelesre vizsgáztak az utóbbi években. Ugyan ezt mondhatjuk el a területi munkaügyi döntőbizottságban dolgozó szakszervezeti képviselőkről is. A közreműködési jogunkkal olyan esetekben is éltünk, amikor a dolgozó nem fellebbezett jogorvoslatért, hanem belenyugodott a számára sérelmes intézkedésbe, sőt segítségünket sem kérte. Így óvást kezdeményeztünk a jászberényi járási ügyészségnél Havrilla Józsefné érdekében, akit a Hűtőgépgyárban törvénysértő fegyelmi büntetéssel sújtottak. Ugyancsak törvényességi óvást kértünk a törökszentmiklósi ügyészségtől Czakó Zsigmond védelmében, akinek a kenderesi legeltetési bizottság nem a törvényeknek megfelelően fizette ki elmaradott munkabérét Elmondhatom továbbá azt is, hogy szakszervezeti szerveink eredményesen gyakorolják önálló szabályozási és döntési jogaikat.

— Kérjük összegezze a tapasztalatokat.

— A szakszervezetek legeredményesebben döntési és egyetértési jogaikat érvényesítik. A véleményezési, ellenőrzési joggyakorlatuk még nem eléggé hatékony. Ügy vélem, az a helyes, ha a szakszervezeti szervek minden vonatkozásban bátran élnek a törvényben biztosított lehetőségeikkel. A pártszervek elvi, politikai segítségét azonban nem nélkülözhetik jogaik eddiginél teljesebb gyakorlásához — fejezte be nyilatkozatát Árvái István.- f — p

Az országban több váróéban megalakult már az egyedülállók klubja és ez okos kezdeményezés. Társadalmi szokásaink ugyanis a fiatalok számára kedvező lehetőségeket nyújtanak szorosabb barátságok kialakítására, a párválasztásra. A 25—30 évesek általában élnek is ezekkel a lehetőségekkel. Akik nem, nos azok 30 éven felül már egyedülállóknak számítanak, és természetes, hogy a magányos ember keresi a hozzá hasonló körülmények között élő ember társaságát, csakhogy ezt számtalan társadalmielőítélet gátolja.

A magányos emberek számára gyakorlatilag csupán a munkahely, annak is egy szűkebb köre nyújt ismerkedési lehetőséget. Az utcán, vagy a presszókban kötött ismeretségekkel szemben megvannak a nagyon is érthető előítéletek. És sokak számára lealázó újsághirdetésen át párt keresni. A magányos ember pedig keresi a társaságot, a közösséget ahová tartozzon, ahol szabadidejét kellemesen eltöltheti.

Csepelen másfél éve működik a Radnóti Miklós Művelődési Házban az egyedülállók klubja. Az eltelt idő alatt, mintegy nyolcszáz ember fordult meg a klubban, több mint harminc házasságot kötöttek. A házaspárok ma is eljárnak a klubba, dicsérik a közösség erejét, a családias légkört. A klub összejöveteleken a műsoros rendezvénytől az országjáró kirándulásig a program széles körű. Kérdés, lehet-e Szolnokon ilyen klubot létrehozni? Mit mondanak az illetékesek?

Mészáros Ferenc a TIT megyei titkára:

— Biztos, hogy lenne Szolnokon is érdeklődés a magányosok klubja iránt, csakhogy ahhoz megfelelő tárgyi feltételek szükségesek. A jelenlegi helyhiányok szerintem nem teszik lehetővé a klub létrehozását.

Kálló Sándor a megyei művelődési ház igazgatója:

— Valóban nincs helyünk, ahol a klubot megalakíthatnánk. A Hír-presszónk kicsi, mindössze 20—25 ember fér el ott. Am ott is csak hetenként egyszer tudnánk egyestét biztosítani a klub számára. Holott a magányosok klubjának éppen az a jelentősége, hogy minden nap rendszeresen bemehessenek oda a tagok olvasni, beszélgetni. Ha lenne helyünk, mi programról, klubvezetőről gondoskodnánk.

Budai Péter, a városi tanács művelődési osztályának vezetője:

— Egyetértünk, hogy alakuljon magányosok klubja Szolnokon. De jelenleg nincs hely. Ha az új megyei művelődési otthon felépül — előreláthatólag 1972-ben —, feltétlenül biztosítunk abban helyet a magányosok klubjának. Szerintem nagyon fontos társadalmi problémát oldanánk meg, ha sikerülne egy ilyen klubot Szolnokon létrehozni.

Eddig a nyilatkozatok. Elvben tehát mindenki egyetért a klub létrehozásával. Volna egy javaslatunk: A Hazafias Népfront Barátság klubja estéről estére üresen tátong, csupán napközben veszik azt igénybe különböző szervek értekezletekre. Például ott Is lehetne egy rendszeres programmal működő magányosok klubját létrehozni.

V. V.

A legyőzhefetlenek

A fiatal szovjet államra törő intervenciósok egyik szószólója Foch francia marsall még úgy kérkedett, hogy alkalmasint 25 ezer katona elegendő neki Moszkva bevételéhez, a szovjet köztársaság legyőzéséhez. A hitleri hódítóknak sokmilliós hadsereggel sem sikerült ez. Eddig minden támadó, aki kezet emelt az első proletár- államra, vereséggel vonult vissza.

1917. októberében és novemberében alig 200 ezer harcos küzdött a Vörös Gárda soraiban. Néhány hónap múlva, 1918. február 23-án a Vörös Hadsereg már első győzelmét aratta Pszkov és Narwa környékén a betolakodó német imperialisták felett.

1941. júniusában Hitler és csatlósai 190 teljesen feltöltött és jól kiképzett hadosztállyal, 3700 harckocsival, több mint 50 ezer löveggel s aknavetővel, 3900 repülőgéppel támadták meg a Szovjetuniót Ilyen hatalmas katonai erő nem indult támadásra ezt megelőzően a történelem során még soha. A teljesen militarizált Németország, a leigázott Európa éveken át ontotta az utánpótlást. összesen 607 fasiszta hadosztály semmisült meg a keleti fronton. Ám Hitlerék minden erőfeszítése kevésnek bizonyult. A háború végére már több mint 11 milliós, korszerűen felszerelt hadsereg védte a szovjet hazát, s mért döntő csapást a betolakodókra;

A múltban is voltak erős hadseregek. Olyanok is, amelyek nevét egész kontinensek még kimondani is féltek és a győzhetetlen jelzővel illették. A szovjet hadsereg mindezektől egy lényeges dologban különbözik, s ® — nem pedig egyszerűen csak létszáma, felszereltsége, korszerűsége — az oka legyőzhetetlenségének : születésétől a béke és a szabadság védelmezője, soha senkit nem fenyegetett, senkit nem támadott meg. Ez a hadsereg az októberi forradalom szülötte, távol állnak tőle az önző hódító célok; ezt a hadsereget az igazi népi jelleg, a proletár internacionlizmus, a forradalom ügyébe vetett megingathatatlan hit jellemzi.

A szovjet hadsereg nemcsak saját hazájának szabadságán és függetlenségén őrködik. Valamennyi szocialista ország szuveréni fásának is biztos támasza, fegy- vert.ársaival, a Varsói Szerződésben tömörült orszáeok hadseregeivel. A nroletár internacionalizmus fényes bizonyítéka volt az a segítség, amit a Szvojetunió és a Varsói Szerződés négy tagállamának fegyveres erői nyújtottak a testvéri Csehszlovák kiának. Ennek köszönhető, hogy kudarcot vallottak az imperializmus azon tervei, amelyeket a „csendes ellen- forradalomhoz” fűztek annak érdekében, hogy aláaknázzák a szocialista rendet.

Amíg az imperializmus agresszív tervei léteznek, amíg a nemzetközi burzsoázia nem kényszerül végképp lemondani a szocialista világgal kapcsolatos restaurációé elképzeléseiről, a Szovjetunió nem-: zetközi kötelezettségének tartja, a béke védelme érdekében szükséges erkölcsi kötelezettségnek, hadserege fejlesztését

A szocialista gazdaság fejlődése, a nagyszerű tudományos és technikai haladás lehetővé tette, hogy valóságos tudományos és technikai forradalmat hajtsanak végre a hadseregben is. A szovjet hadsereg és a haditengerészeti flotta technikai felszereltségét és tfizerejét tekintve gyökeres változáson ment át a második világháború óta.

A stratégiai rakétaegységek és a rakétákkal felszerelt atomtengeralattjárók a legfőbb eszközei az agresz- szor fékentartásának és szétzúzásának háború esetén. A stratégiai rakétaegységek tűzerejét és hatótávolságát semmivel sem lehet összehasonlítani.

Jelentős fejlődésen mentek át a szovjet légvédelmi csapatok is. Fegyverzetükhöz szuperszonikus vadászgépek és olyan légvédelmi rakéták tartoznak, amelyek bármely magasságban néhány másodperc alatt megsemmisítik a legerősebb ellenséges repülőgépet is.

A tudomány és a technika fejlődése gyökeres változásokat hozott a fegyveres erők többi fegyverneménél is.

Nagy változások következtek be a szovjet fegyveres erők személyi állományának általános műveltségi és kulturális színvonalában is. A személyi állomány polit'kai- lag öntudatos, művelt emberekből áll, több mint 80 százalékuk párttag, vagy kom- szomolista.

Mindezek alapján mondhatjuk, hogy a szovjet fegyveres erők óriási katonai erőt képviselnek. A Varsói Szerződés tagállamainak testvéri hadseregeivel vállvetve, erős védőgátként állják útját az agresszoroknak. Ha az imperialisták nem hallgatnak a józan észre, s új háborút robbantanak ki, egy legyőzhetetlen hadsereggel találják magukat szemben.

4

\

f