Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-23 / 45. szám

IMS. február 23 3 . » m o tletpályázat Ötletpc Hogyan érvényesítik jogaikat a szakszervezetek? 'N Bokor Imre mezőtúri olvasónk kérdése i Legyen Szolnokon is magányosok klubja Csögör Istvánná szolnoki olvasónk javaslata A Néplap ötletpályázatára küldött levelében Bokor Im­re mezőtúri olvasónk azt ja­vasolta, készítsünk interjút Árvái Istvánnal, az SZMT vezető titkárával. Kérdezzük meg: hogyan tudtak élni jo­gaikkal az új gazdasági me­chanizmus első évében a szakszervezetek? Munkatár­sunk felkereste az SZMT ve­zető titkárát, aki készséggel nyilatkozott erről a témáról. — Először a szakszerveze­tek egyetértési jogkörének gyakorlatáról szeretnék szól­ni. A Szolnok megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága és az SZMT elnöksége 1S67 októberében határozatot fo­gadott el együttműködésük tartalmáról és módozatairól. Csaknem két évi közös mun­kában alakult ki együttmű­ködésünk a tervezés, az ipar- telepítés, a beruházás, a munkaerőgazdralkodás — ál­talában a lakosság anyagi, szociális, kulturális, kommu­nális ellátását érintő ügyek­ben. Közös testületi ülése­ken, különböző bizottságok­ban, elemző vizsgálatok al­kalmával, konzultatív meg­beszéléseken gyakoroljuk egyetértési, véleményezési jogkörünket. Résztvettünk a megye negyedik ötéves ter­ve fejlesztési irányelveinek kidolgozásában; A megyei párt-végrehajtóbizottság fel­kérésére az átdolgozott ter­vezetet február 24-én tár­gyalja meg és véleményezi az SZMT elnöksége. A kö­zelmúltban a megyei tanács szakosztályaival közösen vizsgáltuk meg a csökkent munkaképességűek foglal­koztatottságát, szorgalmaztuk új üzemek létrehozását, il­letve a régiek bővítését A Munkaügyi Minisztérium ö,S millió forint támogatást adott erre a célra. — És mi a helyzet az üze­mekben? — Az üzemi szakszervezeti szervek egyetértésével dol­gozták ki a vállalatok a mű­ködési és szervezési szabály­zatát a bérrendszereket A munkaviszonyt érintő, de a kollektív szerződésben nem szabályozott általános jelle­gű kérdések rendezése — mint például a munkarend kialakítása, módosítása, a csökkentett munkaidő beve­zetésének módja — is a szakszervezetekkel egyetér­tésben történt meg. A kö­zös döntési jogról is monda­nék néhány szót. Ennek alap­ján kötötték meg 1967 őszén 117 vállalatnál a kollektív szerződést, illetve készítet­tek ahhoz függeléket 48 nagyvállalat megyénkben működő gyáregységében. Je­lenleg az 1969—70-es évek­re szóló kollektív szerződé­sek megkötése, valamint a függelékek elkészítése van soron. Tapasztalataink sze­rint a vállalati szakszerve­zeti szervek helyesen, a dol­gozók érdekeinek megfele­lően éltek a közös döntési jogkörükkel. — Érvényesítették vélemé­nyezési jogaikat? — A gazdasági egységek, vállalatok vezetőinek és he­lyetteseinek megítélésében, megerősítésében, kinevezésé­ben biztosított szakszerveze­ti jogok érvényesülnek. A Tisza Bútoripari Vállalat például az építők megyei bi­zottságát kereste meg, ami­kor a szolnoki gyáregysége vezetőit minősítette. A vál­lalatok vezetői a dolgozók nagyobb csoportját érintő in­tézkedéseik előtt szinte min­den esetben kikérik a szak- szervezet véleményét. — A szakszervezeti szer­vek nemcsak a rendelkezé­sek, szabályozások kidolgo­zásában vesznek részt, ha­nem ellenőrzik azok végre­hajtását is. — Vágyig gyakorolják el­lenőrzési jogukat Néhány esetet elmondok. A volt szolnoki húsipari vállalatnál a fizikai dolgozók túlóráját szabadidő kiadásával kíván­ták rendezni a vezetők Az ÉDOSZ megyei bizottsága beavatkozására végül is negyvenkilencezer forint túl­óra pótlékot fizettek ki. Az állami építőipari vállalat a dolgozók szabadságát az iga­zolatlanul mulasztott napok­kal csökkentette. A szak­szervezet közbelépésére a törvénysértő intézkedést visszavonták. A munkavé­delmi szabályzatok be nem tartásáért több esetben pénz­bírságot róttak ki a munka- védelmi felügyelők. — Tavaly a 7-es sz. AKÖV szb titkára néhány órára munkabeszüntetést rendelt el, mert a műhelyek­ben nem az előírásnak meg­felelő volt a hőmérséklet. Tu­lajdonképpen a szakszerve­zeti vétó jogot alkalmazta. Mi erről az esetről a véle­ménye? — Az, hogy önkényesen és meggondolatlanul járt eL — Ezért a tröszt szakszervezeti tanácsa íegyelmileg vonta fe­lelősségre. Persze nem ezek az esetek a jellemzőek, bár tagadhatatlan, hogy csak el­vétve fordult elő, hogy a szakszervezet vétózott A vegyiművek szakszervezeti bizottsága kifogást emelt egy vállalati és pártfegyelmiben részesített dolgozó fizetés- emelése ellen. Az ebből ke­letkezett munkaügyi vita so­rán a vállalat visszavonta intézkedését. — Hogyan alkalmazták a közreműködési jogot mun­kaügyi vitákban? — Megyénkben 324 válla­lati és közös munkaügyi dön­tőbizottságban 800 szakszer­vezeti aktivista dolgozik. A munkaügyi viták száma évenként 2800—3000 körül alakul. A döntőbizottságok törvény é* emberismeretből, emberségből, igazságosságból jelesre vizsgáztak az utóbbi években. Ugyan ezt mond­hatjuk el a területi munka­ügyi döntőbizottságban dol­gozó szakszervezeti képvise­lőkről is. A közreműködési jogunkkal olyan esetekben is éltünk, amikor a dolgozó nem fellebbezett jogorvosla­tért, hanem belenyugodott a számára sérelmes intézke­désbe, sőt segítségünket sem kérte. Így óvást kezdemé­nyeztünk a jászberényi já­rási ügyészségnél Havrilla Józsefné érdekében, akit a Hűtőgépgyárban törvénysér­tő fegyelmi büntetéssel súj­tottak. Ugyancsak törvényes­ségi óvást kértünk a török­szentmiklósi ügyészségtől Czakó Zsigmond védelmé­ben, akinek a kenderesi le­geltetési bizottság nem a törvényeknek megfelelően fi­zette ki elmaradott munka­bérét Elmondhatom továb­bá azt is, hogy szakszerve­zeti szerveink eredményesen gyakorolják önálló szabályo­zási és döntési jogaikat. — Kérjük összegezze a tapasztalatokat. — A szakszervezetek leg­eredményesebben döntési és egyetértési jogaikat érvé­nyesítik. A véleményezési, ellenőrzési joggyakorlatuk még nem eléggé hatékony. Ügy vélem, az a helyes, ha a szakszervezeti szervek minden vonatkozásban bát­ran élnek a törvényben biz­tosított lehetőségeikkel. A pártszervek elvi, politikai se­gítségét azonban nem nél­külözhetik jogaik eddiginél teljesebb gyakorlásához — fejezte be nyilatkozatát Ár­vái István.- f — p Az országban több váróé­ban megalakult már az egye­dülállók klubja és ez okos kezdeményezés. Társadalmi szokásaink ugyanis a fiata­lok számára kedvező lehető­ségeket nyújtanak szorosabb barátságok kialakítására, a párválasztásra. A 25—30 évesek általában élnek is ezekkel a lehetőségekkel. Akik nem, nos azok 30 éven felül már egyedülállóknak számítanak, és természetes, hogy a magányos ember ke­resi a hozzá hasonló körül­mények között élő ember társaságát, csakhogy ezt számtalan társadalmielőíté­let gátolja. A magányos emberek szá­mára gyakorlatilag csupán a munkahely, annak is egy szűkebb köre nyújt ismer­kedési lehetőséget. Az utcán, vagy a presszókban kötött is­meretségekkel szemben meg­vannak a nagyon is ért­hető előítéletek. És sokak szá­mára lealázó újsághirdetésen át párt keresni. A magányos ember pedig keresi a társa­ságot, a közösséget ahová tar­tozzon, ahol szabadidejét kel­lemesen eltöltheti. Csepelen másfél éve mű­ködik a Radnóti Miklós Mű­velődési Házban az egye­dülállók klubja. Az eltelt idő alatt, mintegy nyolcszáz em­ber fordult meg a klubban, több mint harminc házassá­got kötöttek. A házaspárok ma is eljárnak a klubba, di­csérik a közösség erejét, a családias légkört. A klub összejöveteleken a műsoros rendezvénytől az országjáró kirándulásig a program szé­les körű. Kérdés, lehet-e Szolnokon ilyen klubot lét­rehozni? Mit mondanak az illetékesek? Mészáros Ferenc a TIT megyei titkára: — Biztos, hogy lenne Szol­nokon is érdeklődés a magá­nyosok klubja iránt, csak­hogy ahhoz megfelelő tárgyi feltételek szükségesek. A je­lenlegi helyhiányok szerin­tem nem teszik lehetővé a klub létrehozását. Kálló Sándor a megyei művelődési ház igazgatója: — Valóban nincs helyünk, ahol a klubot megalakíthat­nánk. A Hír-presszónk kicsi, mindössze 20—25 ember fér el ott. Am ott is csak heten­ként egyszer tudnánk egyes­tét biztosítani a klub szá­mára. Holott a magányosok klubjának éppen az a jelen­tősége, hogy minden nap rendszeresen bemehessenek oda a tagok olvasni, beszél­getni. Ha lenne helyünk, mi programról, klubvezetőről gondoskodnánk. Budai Péter, a városi ta­nács művelődési osztályának vezetője: — Egyetértünk, hogy ala­kuljon magányosok klubja Szolnokon. De jelenleg nincs hely. Ha az új megyei mű­velődési otthon felépül — előreláthatólag 1972-ben —, feltétlenül biztosítunk abban helyet a magányosok klubjá­nak. Szerintem nagyon fon­tos társadalmi problémát ol­danánk meg, ha sikerülne egy ilyen klubot Szolnokon létrehozni. Eddig a nyilatkozatok. Elv­ben tehát mindenki egyetért a klub létrehozásával. Volna egy javaslatunk: A Hazafias Népfront Barátság klubja es­téről estére üresen tátong, csupán napközben veszik azt igénybe különböző szervek értekezletekre. Például ott Is lehetne egy rendszeres prog­rammal működő magányosok klubját létrehozni. V. V. A legyőzhefetlenek A fiatal szovjet államra törő intervenciósok egyik szószólója Foch francia mar­sall még úgy kérkedett, hogy alkalmasint 25 ezer katona elegendő neki Moszkva be­vételéhez, a szovjet köztár­saság legyőzéséhez. A hitleri hódítóknak sokmilliós had­sereggel sem sikerült ez. Ed­dig minden támadó, aki ke­zet emelt az első proletár- államra, vereséggel vonult vissza. 1917. októberében és no­vemberében alig 200 ezer harcos küzdött a Vörös Gár­da soraiban. Néhány hónap múlva, 1918. február 23-án a Vörös Hadsereg már első győzelmét aratta Pszkov és Narwa környékén a betola­kodó német imperialisták felett. 1941. júniusában Hitler és csatlósai 190 teljesen feltöl­tött és jól kiképzett hadosz­tállyal, 3700 harckocsival, több mint 50 ezer löveggel s aknavetővel, 3900 repülőgép­pel támadták meg a Szovjet­uniót Ilyen hatalmas kato­nai erő nem indult támadás­ra ezt megelőzően a történe­lem során még soha. A tel­jesen militarizált Németor­szág, a leigázott Európa éve­ken át ontotta az utánpót­lást. összesen 607 fasiszta hadosztály semmisült meg a keleti fronton. Ám Hitlerék minden erőfeszítése kevés­nek bizonyult. A háború vé­gére már több mint 11 mil­liós, korszerűen felszerelt hadsereg védte a szovjet ha­zát, s mért döntő csapást a betolakodókra; A múltban is voltak erős hadseregek. Olyanok is, ame­lyek nevét egész kontinen­sek még kimondani is féltek és a győzhetetlen jelzővel illették. A szovjet hadsereg mindezektől egy lényeges dologban különbözik, s ® — nem pedig egyszerűen csak létszáma, felszereltsége, kor­szerűsége — az oka legyőz­hetetlenségének : születésétől a béke és a szabadság védel­mezője, soha senkit nem fe­nyegetett, senkit nem táma­dott meg. Ez a hadsereg az októberi forradalom szülötte, távol állnak tőle az önző hó­dító célok; ezt a hadsereget az igazi népi jelleg, a prole­tár internacionlizmus, a for­radalom ügyébe vetett meg­ingathatatlan hit jellemzi. A szovjet hadsereg nem­csak saját hazájának sza­badságán és függetlenségén őrködik. Valamennyi szocia­lista ország szuveréni fásá­nak is biztos támasza, fegy- vert.ársaival, a Varsói Szer­ződésben tömörült orszáeok hadseregeivel. A nroletár in­ternacionalizmus fényes bi­zonyítéka volt az a segítség, amit a Szvojetunió és a Var­sói Szerződés négy tagálla­mának fegyveres erői nyúj­tottak a testvéri Csehszlovák kiának. Ennek köszönhető, hogy kudarcot vallottak az imperializmus azon tervei, amelyeket a „csendes ellen- forradalomhoz” fűztek annak érdekében, hogy aláaknázzák a szocialista rendet. Amíg az imperializmus ag­resszív tervei léteznek, amíg a nemzetközi burzsoázia nem kényszerül végképp lemondani a szocialista világgal kapcso­latos restaurációé elképze­léseiről, a Szovjetunió nem-: zetközi kötelezettségének tartja, a béke védelme érde­kében szükséges erkölcsi kö­telezettségnek, hadserege fej­lesztését A szocialista gazdaság fej­lődése, a nagyszerű tudo­mányos és technikai haladás lehetővé tette, hogy valósá­gos tudományos és technikai forradalmat hajtsanak végre a hadseregben is. A szovjet hadsereg és a haditengeré­szeti flotta technikai felsze­reltségét és tfizerejét tekint­ve gyökeres változáson ment át a második világháború óta. A stratégiai rakétaegysé­gek és a rakétákkal felsze­relt atomtengeralattjárók a legfőbb eszközei az agresz- szor fékentartásának és szét­zúzásának háború esetén. A stratégiai rakétaegységek tűzerejét és hatótávolságát semmivel sem lehet összeha­sonlítani. Jelentős fejlődésen mentek át a szovjet légvédelmi csa­patok is. Fegyverzetükhöz szuperszonikus vadászgépek és olyan légvédelmi rakéták tartoznak, amelyek bármely magasságban néhány másod­perc alatt megsemmisítik a legerősebb ellenséges repü­lőgépet is. A tudomány és a techni­ka fejlődése gyökeres válto­zásokat hozott a fegyveres erők többi fegyverneménél is. Nagy változások következ­tek be a szovjet fegyveres erők személyi állományának általános műveltségi és kul­turális színvonalában is. A személyi állomány polit'kai- lag öntudatos, művelt embe­rekből áll, több mint 80 szá­zalékuk párttag, vagy kom- szomolista. Mindezek alapján mond­hatjuk, hogy a szovjet fegy­veres erők óriási katonai erőt képviselnek. A Varsói Szerződés tagállamainak test­véri hadseregeivel vállvetve, erős védőgátként állják út­ját az agresszoroknak. Ha az imperialisták nem hall­gatnak a józan észre, s új háborút robbantanak ki, egy legyőzhetetlen hadsereggel találják magukat szemben. 4 \ f

Next

/
Thumbnails
Contents