Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-22 / 44. szám

1969. február 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Often évvel ezelőtt Miről írtak a Szolnok megyei újságok? A polgári kormány a néptanácsok megalakításá­ról szóló törvénnyel megkí­sérli a különböző megala­kult tanácsok — munkásta­nácsok, katonatanácsok, szegényparaszt-tanácsok stb. — tényleges hatalmát kor­látozni és a központi köz- igazgatás — a régi appará­tus — munkáját hatéko­nyabbá tenni. Jellemző: a néptanácsok tagjai hivatal­ból a közigazgatási vezetők, a többi tagot nem választ­ják, hanem a kormánybiz­tos nevezi ki. A Haladás hírt ad a szolnoki népta­nács megalakulásáról: „A szolnoki néptanács a tör­vény értelmében megalakult és első ülését f. hó 16-án tartotta... A néptanácsnak hivatalból 8 és a kormány- biztos által kinevezett 12 tagja van. Hivatalból tag­jai a tanácsnak: Spett Ernő polgármester, Zrumetzky Viktor főjegyző, dr. Bubla István, Horváth Albert, Sár- közy György városi tanácso­tok, Riedt István rendőrka­pitány, dr. Szűcs István vá­rosi ügyész, dr. Hubay Mik­lós városi orvos. A kineve­zett tagok a forradalmi pártokból lettek választva, és pedig a polgári pártok­ból 5, a szociáldemokrata pártból 2. (A közigazgatási vezetőkkel együtt a polgári többség biztosított! BM.) •Tagjai a következők: dr. Schwarcz Sándor, Konsitzky Gusztáv, dr. Papp Illés, Szűcs Géza, Czinege János, Pálfy János, Szabó Károly, Virágh János, Bede László, Stem Dezső, Weisz Sámuel, Molnár Gyula, a mezőtúri néptanács tagjai: Bódi Ist­ván, Egei István, Gyalog János, Hódost Sándor, K. Kiss István, Lányi Lajos, Molltorisz Gyula, Nyitrai Mihály, Schreiber Izidor, Cs.‘ Szabó Lajos, 17. Szűcs Imre, Takács Imre. (Mezőtúr és Vidéke.) A néptanács megalakulásával azonban nem szűnik meg a munkás- tanács működése. A Haladás hírt ad a szolnoki munkás- tanács üléséről: „Folyó hó 17-én ülést tartott a mun­kástanács. Az ülést Virág elvtárs nyitotta meg s be­jelenti, hogy a legutolsó ülés óta nagy változás állott be, amennyiben bizonyos körülmények szükségessé tették a munkástanács új­jáalakítását Kéri ennek tu­domásulvételét s javasolja az új tisztikar megválasztá­sát. Zsák elvtárs ajánlatára az elnök elrendeli a titkos szavazást, melynek ered­ményeképpen az elnök ki­hirdeti, hogy: elnökké Pálfy János, alelnökké Molnár Gyula, jegyzőkké pedig dr. Bubla István és Bence elv­társak lettek megválaszt­va... Megválasztják még a 8 tagú intéző bizottsá­got ...” Egy másik cikk: „Riport a munkástanácsról és annak tisztikaráról” leír­ja. hogy Pálfy nyomdász, a 6ZDP ügyvezető titkára; a munkástanács tagjai „egytől egyig izig-vérig (sic!) szo­cialisták”; közülük nevesebb szónokok: Zsák, Bánó, Vi­rág, Bubla, Molnár, Vigand, Finta, Faragó, Stern, Preusz. Az. alelnök, „a kis Molnár. Kis fekete katona.. „ tag­ja a Néptanácsnak.” Üj munkástanács is alakul a megyében; „A Munkástanács f. hó 16-án Törökszentmik- lóson is megalakult... Mű­ködését már meg is kezdte hivatalos helyiségében, Nem­zeti Szálloda I. e.” (Török­szentmiklósi Üjság.) A mun­kások, szegényparasztok ere­je gyakran még polgári szer­vezkedések alkalmával is felszínre hozza forradalmi törekvéseiket. A Török­szentmiklósi Újság is hírt ad egy ilyep esetről, természe­tesen „megfelelő” szövege­zéssel: „A Törökszentmik­lósi Földművelők Szerveze­tének megalakítása.” Szilá­gyi Sándor elnöklete alatt 16-án ült össze az értekez­let. A szónok, dr. Rácz Al­bert, többek között „a legna­gyobb mértékben elítéli a szocializmust, mert végcél­ja a kommunizmus, amely elítélő kijelentése azonban a jelenlevők nem éppen osztat­lan véleményével találko­zott.” A megválasztott ’tisz­tikar tagjai; Szilágyi Sándor, Kuncze Imre, dr. Rácz Al­bert, Gaál János, Dögéi La­jos, Kerekes István, Kerekes József, Tóth Sándor, Nagy Sándor, Kosztos Gábor, dr. Palatínus Mihály. Még egy érdekes eseményről ad hírt a Törökszentmiklósi Üjság: kartellbe tömörültek a város mészárosai. Az esemény olyan jelentős, hogy vezér­cikkben foglalkozik vele a lap: „A húsárak emelkedé­se... Tudomást szereztünk arról, hogy a húsárak fel­emelése érdekében próbál­koztak a mészárosok a ható­ságnál, de eredmény nél­kül ... A mészárosok a ha­tóság válaszára viszonzásul beszüntették az üzemet...” A hírek között közli a „kar- tellszerződés” megszerzett szövegét is: „T. Balogh Jó­zsef úrnak, Helyben. Alul­írottak megkérjük Balogh urat, hogy az általunk lét­rejött közös megegyezésünk alapján, ameddig a húsára­kat fel nem emelik, addig egyikünk sem fogunk vágni, erre mindnyájan alulírottak 1000 K, azaz egyezer koro­nát önnél elhelyezünk arra, hogy aki a megegyezést megszegi, az 1000 koronája elvész és azt ön jótékony célra fordíthatja. Tisztelet­tel aulírottak, Törökszent- miklós, 1919. február 17. Kronstein Mór sk„ Alvinczy József sk., Krausz és Fried sk., Borbély Gyula sk., Kiss és Kreitaer sk.” A Mező­túri Fogyasztási és Értékesí­tő Szövetkezet zárszámadása szerint pedig az 1918-ban el­ért nyereség 37 530 K üzlet­rész után 13 258 K (35%!). í > Pályaválasztók figyelem! A Szolnok megyei Építőipari és Javító Vállalat ipari tanulókat vesz fel 1969—70, évre az alábbi szakmákban: kőműves, vasbetonszerelő, vízvezetékszerelő, bádogos, villanyszerelő, épületlakatos, aszta­los, üveges, kályhás. Kollégiumi ellátást biztosítani nem tudunk. Az ipari tanulói szerződésről és egyéb tájékoztatást a vállalat központjában, Szolnok. Kossuth tér, Iroda­ház, I. em. 12. szobában lehet kapni. A világhírű szovjet szőrmék A bárány himlőről Napjainkban a Szovjetunió hetven . országba exportálja kitűnő minőségű prémjeit, melyek több díjat nyertek a nemzetközi kiállításokon. Szibériának és a Távol- Keletnek mesésen gazdag a prémesállat állománya. A vadászatot szigorú rendelke­zések szabályozzák, s tudo­mányos alapon folyik az értékes állatok folyamatos pótlása, szervezett tenyész­tésük. E bonyolult és sok­rétű munkát az összszövet- ségi Szőrmeipari Tudomá­nyos Kutató Intézet számos helyi kirendeltsége végzi- — Munkájuk eredményeképp a Szovjetunió évről évre fo­kozni tudja szőrmekivitelét és biztosan őrzi vezető he­lyét a világpiacon. A Jakut Autonóm Köz­társaságban, pl. melyet jog­gal neveznek az ország „va­lutagyárának”, mintegy har­minc fajta nemes szőrméjű állat él a többi között a „szőrmék királya”, az orosz coboly is. Prémjéért a Szov­jetunió évente néhány tonna aranyat kap A szovjet kormány mesz- szemenően gondoskodik a vadászokról és a nemes pré- mű állatok tenyésztőiről. Az elmúlt évben 50 százalékkal felemelték a szőrmeáruk begyűjtési árát, aminek kö­vetkezményeképp jelentősen emelkedett a kolhozok és szovhozok jövedelme, nőtt a vadászok fizetése. A vadászok és prémesál­lattenyésztők a Leningrádi Szőrmeaukciön, melyet éven­te háromszor rendeznek szá­mos külföldi ország kereske­dőinek részvételével nyerik el munkájuk erkölcsi és anyagi jutalmát. Az első árverést 1931 tavaszán tar­tották a leningrádi Asztoria szállóban. Ma az azóta épült Leningrádi Szőrmepalotában tartják az árveréseket, — melyek a szőrmeáruk iránti kereslet megbízható muta tójának, s egyben a világ­piaci ár fontos mérőeszkö­zének bizonyultak. Az 50. jubileumi árverésen 21 or­szág 178 szőrmekereskedője vett részt Ausztráliából, Hol- londiából, Kanadából, az ■ Egyesült Államokból, Svéd­országból, Finnországból, Csehszlovákiából, Svájcból, Angliából és a Skandináv országokból. APN — KS Az összszövetségi Szőrmeéríckcsítő Vállalat leningrádi munkatársa, Natalja Lifontova szibériai hiúz prémjét mutatja be a szőrmeaukción (Foto: V. Celik) Járványosán előforduló ki­ütéses megbetegedés. Meg­kaphatja csecsemő, gyermek és felnőtt. Aki viszont átvé­szelte, egész életére szóló vé­dettséget szerez Kórokozója vírus, mely a beteg kiköhö­gött nyálcseppjein át terjed. A lappangási idő 14—21 nap, mely alatt panaszmentesség van. Ennek végén egy-két napig tartó enyhe láz, huru- tos tünetek (kötőhártya, orr, torok, gége, légcső) kíséreté­ben kiütések jelennek meg, melyek órák alatt a tiszta vízhez hasonló folyadékot tartalmazó, vörös udvarral körülvett hólyagocskákká alakulnak. A hólyagok 8—10 nap alatt beszáradnak. Az első tisztasági fürdő alatt leáznak és leesnek, a bőr heg nélkül gyógyul Jelleg­zetes, hogy a hólyagok a hajas fejbőrön, a szem nyál­kahártyáján és a szájban is megjelennek. A betegség enyhe lefolyású, szövődmé­nyek ritkán fordulnak elő. A hólyagok beszáradásáig a beteg ágynyugalmat igé­nyel. Naponként egy-két íz­ben mossuk le langyos, Ste- rogenolos vizáéi, majd men- thol-dermaforin hintőporral szórjuk be. Az orvos még eny­he lázcsillapítót és nyugtatót is szokott rendelni, utóbbi a bőrviszketés csökkentésére. Hibás az a nézet, mely szerint nem szabad a kiüté­Vidám kabaré Vezsenyen, Tiszavárkonyban és Kis községeink többnyire nem rendelkeznek megfelelő korszerű művelődési intéz­ménnyel. A kultúrotthomban kicsi a színpad és a techni­kai felszerelés is kezdetle­ges. Ezért igényes műsort a községben bemutatni nehéz. A megyei művelődési ház ezt a nehézséget akarja évek óta áthidalni azzal, hogy ka­maraszínpadon „kivitelezhe­tő” műsorokkal látogat el e községekbe és a munkásszál­lásokra- Az idén februárban vidám farsangi műsorral in­dultak útnak. A műsort a szolnoki Szigligeti Színház művészei mutatták be. Űt- jaikra elkísértük őket. 0 Tiszavárkony. Kétes tisz­taságú, gyengén világított terem. Kellemetlen meglepe­tés: hideg van. A két beállí­tott kályha inkább füstöt mint meleget ad. Közönség­nek se híre, se hamva; Az igazgató mentegetődzik: „A termelőszövetkezet átvett 100 jegyet, de ma visszaküldték, úgy látszik meggondolták”. A színészek szó nélkül készül­nek az előadásra. Közben némi közönség is gyülekezik. Az előadás végére lehetnek vagy negyvenen. Láthatólag élvezik a műsort- Végig nagykabátban ülnek 0 Vezseny. Végre meleg is van, a fogadtatás is barátsá­gos. Sajnos közönséggel itt sem tudnak „szolgálni”- Ta­lán húsz ember ül a nézőté­ren, azok is elsősorban gye­rekek. „Most van a tsz-elnök fogadónapja, és már két hete nem volt itthon”. Ez tényleg komoly indok. Szerencsére a hangulat kitűnő, legszíveseb­ben éjfélig újráztatnák a szí­nészeket. 0 Tiszasüly. Egy órás utazás után megérkezünk. Ütközben műsor előtti szereppróba. A kultúrotthon-i gazgató fogad: „Baj van. Mindössze hat (?) jegyet tudtunk eladni. Pedig mindent megpróbáltam de nem sikerült. Nem tudom mi lesz, én ezt a műsort ön­költségesnek terveztem, sőt bevételre számítottam és most...” Az előadás elmarad, a jegyeket visszaváltják. A színészek az igazgatót ví­gasztalják. Megígérik, hama­rosan eljönnek mégegyszer — a mai számlára. Hazafelé újabb defekt. Ezúttal egy szög a tettes... 0 Néhány szót a műsorról, Rövid, csattanós jelenetek, vidám versek cigánydalok, sanzonok váltogatják egy­mást köztük szellemes össze­kötő szöveg. A szerzők mind­annyian a humor mesterei: Gádor Béla, Róna Tibor és Kertész Magda. A négy színész — Bókái < Mária, Sebestyén Éva, Bara-( nyi László, Halász László — valamint hangszeres kísérő­jük Horányi Márton mindent megtett a kabaré sikeréért. Nem törődtek a hideggel, a kevésszámú közönséggel, a mostoha körülményekkel — játszottak. ahol lehetett Nagy kedvvel, rengeteg ötlet­•VVa aa Tiszasulyon tel, csak bizony egy kissé fá­zósan. Valószínű, hogy sokan visszariadtak volna az őket fogadó körülményektől, nem vállalták volna a fellépést 0 Érdemes lenne azonban a tapasztaltakon elgondolkod­ni, Nem volna-e lehetséges a közeljövőben azt elérni, hogy ne csak a műsort vivő megyei művelődési ház, ha­nem a községek is igyekezze­nek valamit tenni művelődé­sük, szórakozásuk érdekében. Ezek, vagy az ehhez hasonló műsorok ritkán fordulnak meg a falvakban, talán egy évben kétszer esetleg három­szor. Tanácsos volna ilyen­kor más rendezvényekkel összehangolni a programot és megértéssel támogatni a műsor sikerét. ses — így a bárányhimlős — beteget lemosni. Helyte­len csecsemőket és kisgyer­mekeket 8—10 napi elemi tisztálkodási lehetőségektől megfosztani. Elavult nézet az is, hogy a kiütéses bete­get túlfűtött szobában, dun­na alatt még ezenfelül túl­zottan öltöztetve kell tarta­ni, mert különben a kiüté­sek „nem jönnek ki”. A lemosás hiánya, a túl me­legen tartás fokozza az amúgy is kínzó viszketést A beteg lekaparja magáról a hólyagocskákat melyek ilyen módon fehér hegpket hagy­va gyógyulnak. Másrészt a túlzott fűtés és takargatás következtében hőpangás áll elő, ami görcsrohamokat okozhat A betegség megelőzésére fokozott tisztaságra van szük­ség. Alkazmazhatunk szük­ség esetén lábadozó vérsa­vót vagy Gammaglobulint — Sz. J. — H. D. Börtön könyvtár — könyvtárbörtön A városi könyvtár hely­problémája — sajnos — nem oldódott meg, a hely­hiány egyre súlyosabb mér­tékben akadályozza az in­tézmény normális tevékeny­ségét” Ez a mondat a kis­újszállási városi tanács mű­velődésügyi osztályának egyik jelentésében olvasha­tó. De a könyvtár jó mun­kájának híre is felhívta fi­gyelmünket egy évek óta rendezetlen kérdésre. Zsú­folt, helyhiánnyal küszködő könyvtár sok található az Országban, mégis úgy gon­doljuk, néhány szót szólni kell a kisújszállási könyv­tárviszonyokról. A könyvtár 1961-től van a jelenlegi épületben, mely korábban börtön volt. Mos­tanában ismét annak ér­zik. A polcok szinte egy- . más hegyén-hátán sorakoz­nak zsúfolásig könyvekkel. Közlekedni, válogatni, be­szélgetni szinte lehetetlen. Nemrégiben érkeztek új berendezési tárgyak, beállí­tani ezeket azonban való­ságos művészet. Nincs hová. És a kiállítások, könyvtár- rendezvények, amelyek egy könyvtár munkájának elen­gedhetetlen szerves részei? Pedig a könyvtár, s az ol­vasók megérdemelnének egy igazi városi könyvtárat. Az állomány több mint 21 ezer kötet, 80 folyóirat jár és a város 12 500 lakosából 2200 könyvtári tag. Különböző in­tézményekben és a perem­vidékeken hat fiókkönyv­tár működik, és ez hamaro­san két újabbal bővül. Az 1968-as évben 28 077 volt a látogatók, és 71563 a köl­csönzött kötetek száma. És ez a két szám már magá­ban is figyelemreméltó eredmény. Egy-egy forgal­mas napon 120—140 olvasó is megfordul a könyvtárban. Még elképzelni is rossz, mi lehet ott. A kölcsönzés rend­szerint 2-től 6-ig tart, órán­ként tehát 30—35 ember szeretne nyugodt, kényel­mes körülmények között vá­logatni, olvasgatni, vagy esetleg jegyzetelni. Erre egyszerűen nincs lehetőség. A könyvtárosok már most rettegéssel gondolnak a nyári hónapokra, amikor csökken a forgalom, s visz- szakerülnek a könyvek. Ho­vá fogják tenni azokat? Lapozgatom az 1969. évi terveket. Kiállítások, vetél­kedők, filmvetítések, író—ol­vasó találkozók. Mind-mind e könyvtárban. Legutóbb Csávás Imre, mezőgazdasági szakkönyv író tartott elő­adást, de járt már itt Bede Anna, Szalai Lenke és dr. Karsai Elek is. Az idén Nagy' László Kossuth-díjas költőt és Szdlvássi Lajost várják. A könyvtár ügye három éve húzódik. Volt már bő­vítési, újjáépítési, átköltöz­tetési javaslat számtalan. Most nyugvópontra jutott a kérdés. Majd a jövőben döntenek. Az idő fogja meg­oldani ... Érdeklődtünk a városi ta­nács vb művelődésügyi osz­tályán is. Kérdésünkre el­mondták, hogy a könyvtár jövőjéből csupán annyi biz­tos, hogy a jelenlegi épület helyén posta lesz. Az épület szanálásra van ítélve. Ami magát a könyvtárt illeti, ke­vés a használható elképze­lés. a művelődésügyi osz­tály munkatársa említette a saját elgondolását is, mely­nek értelmében a könyvtár több iskolai fiókkönyvtárra bomlana ideiglenesen. Re­méljük azonban, hogy erre nem kerül sor és sikerül olyan megoldást találni, amely majd méltó lehetősé­geket teremt a kisújszállási városi könyvtárnak. Hérész Dezső

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents