Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-19 / 41. szám

XX. évfolyam, 41. szám. Ara: 70 fillér 1969. február 19„ szerda. Kettős feladat — kedvező mérleg A jászladányl Vegyes Kisipari Szövetkezetben neobarokk zeneszekrény kávákat ké­szítenek poliészter fényezéssel a Videoton részére. A zeneszekrények a beszerelés után exportra kerülnek. Képünkön Ragály Károly asztalos brigádvezető a méreteket ellenőrzi a műszaki rajzon Termelési tájkörzetek a megyében Abádsxalók a burgonya, Tisxnbura a meggy-termesztés központja lesz /§ z eltelt három év, s 'rM benne az utóbbi tizen­két hónap tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a kettős feladatot, amelyet az MSZMP IX. kongresszusá­nak határozata a követke­zőkben fogalmazott meg: „Gazdasági feladataink a következő időszakban alap­vetően a harmadik ötéves terv céljainak megvalósítá­sára és ezzel egyidejűleg a gazdasági irányítás új me­chanizmusának kidolgozásá­ra és bevezetésére irányul­nak” — tehát a harmadik ötéves terv időarányos cél­kitűzéseit, a gazdaságirányí­tási reform zavartalan be­vezetését sikerült teljesíte­ni. Egy év kibontakozó gaz­dasági tendenciák egyértel­mű megítéléséhez nem elég. Mégis, azt mondhatjuk (és ehhez a rendelkezésre álló tapasztalatok bőségesen elég­ségesek), hogy a gazdaság- irányítás új rendszere élet­képes, alkalmas eszköznek bizonyult gazdasági célkitű­zéseink megvalósításához, a gyakorlatban is beváltotta a hozzáfűzött reményeket Gazdasági fejlődésünk 1968-ban is folyamatos és a harmadik ötéves tervben előirányzottnál gyorsabb üte­mű volt Az új irányítási rendszerre való áttérés még átmeneti megtorpanást sem okozott a gazdasági életben, a termelés és forgalom za­vartalanul alakult Az el­múlt év azonban más szem­pontból is átmeneti eszten­dőnek, sajátos arculatú gaz­dasági évnek számít Nem­csak a reform hatását mér­hetjük le gazdasági eredmé­nyeiben, hanem a harmadik ötéves terv gazdasági célki­tűzéseinek megvalósítását is. Az első három év gazdasági fejlődését elemezve és össze­gezve, átlépve az ötéves idő­szak láthatatlan felezővona­lát, egyben arra is vá­laszt kaphatunk, hol tar­tunk az első félidő után? Mennyiben valósulnak meg a IX. kongresszusnak a nép­gazdaság fejlesztésére hozott határozatai? A gazdasági növekedés üteme a második ötéves terv­hez, de a harmadik ötéves terv előirányzataihoz ké­pest is lényegesen meggyor­sult. Az egy főre jutó nem­zeti jövedelem az utóbbi három évben átlagosan 7 százalékkal emelkedett, a megelőző ötéves tervidő­szak átlagos 5,4 százalékos növekedésével szemben. Az elmúlt három évben megvalósult gyorsabb gaz­daság! növekedés tényezői egyrészt visszanyúlnak a harmadik ötéves terv sikeres előkészítéséhez, másrészt szo­rosan kapcsolódnak a ked­vező belföldi és külföldi, főként szocialista piaci lehe­tőségekhez; különösen hoz­zájárultak i gazdasági fel­lendüléshez az új gazdasági mechanizmus bevezetését megelőző 'ntézkedések, a vállalatok felkészülése az új feladatokra. A pozitív hatá­sok mellett azt sem szabad elhallgatnunk, hogy az elő­készítés a gazdasági élet né­hány fontos területén az átlagosnál jobban igénybe vette a népgazdaság teherbí­róképességét. Az előkészítés­ben fontos szerepet játszó 1967-es évben például jelen­tősen megnőttek a beruházá­sok, a készletek, bővült a tő­kés import. 1968-ban, tuda­tosan törekedve az ország lehetőségein k racionálisabb kihasználásó-a, a kedvezőbb gazdasági egyensúly megte­remtésére, ezzel a reform bevezetésének gazdasági megalapozására, a gazdasá­gi növekedés üteme mér­séklődött Az elmúlt három év fon­tos tényezője volt az épí­tőipar teljesítményének az egész ipar á+lagát meghala­dó emelkedése. Amíg az ipari termelés évi átlagban 8 százalékkal emelkedett, ad­dig az építőiparé 10 százalék körül volt és a szóban forgó három év alatti növekedése mintegy 30 százalék, több, mint a második ötéves terv egész időszakában. A mezőgazdaság fejlődése is kedvező. Nemcsak bruttó termelése nőtt számottevő mértékben — három év alatt 8—10 százalékkal — hanem a mezőgazdaság hozzájárulá­sa a nemzeti jövedelemhez is előnyösen változott A korábbi tervidőszakkal szem­ben, amikor a mezőgazda­ság netto termelése nemhogy növekedett volna, hanem évi átlagban mintegy 1,7 száza­lékkal csökkent, az elmúlt három évben mintegy 5 szá­zalékkal növekedett Az elmúlt három év gaz­dasági fejlődésében jelentős szerepet játszottak a beru­házások. Az 1961—1965-ös évek átlagos 5 százalékos nö­vekedési ütemével szemben á harmadik ötéves terv első három évében mintegy 35— 36 százalékkal emelkedett a beruházások összege, ami több, mint a kétszerese az előző öt év átlagos növeke­désének és lényegesen ma­gasabb, mint a tervelőirány­zat A beruházások a keres­let oldaláról kedvező lehető­séget teremtettek az ipari és az építőipari vállalati* ter­melése számára, de ugyan­akkor az egyik, évek óta tartó gazdasági erőfeszíté­sünk középpontjában álló gazdaságpolitikai problé­mánkban, a felhalmozás hatékonyságának fokozásá­ban, szerkezetének javítá­sában nem értünk el még kellő eredményt A külkereskedelmi forga­lom összességében lépést tar- totj a termeléssel. Az 1962- es átmeneti visszaesés után gazdasági helyzetünk lénye­gesen javult a nemzetközi piacokon. A szocialista or­szágokkal folytatott külke­reskedelmünk dinamikusan fejlődött és minden oldalról megvannak a bővítés lehető­ségei. Emellett 1968-ban ja­vulás következett be a tőkés országokkal folytatott külke­reskedelmünkben is. i roméves gazdasági fej­lődésünknek ez a váz­latos összegezése is arra en­ged következtetni, hogy a harmadik ötéves tervet több fontos területen túlteljesí­tettük. Sőt, egyes előirány­zatai, mint például a nemzeti jövedelem növekedése, s en­nek eredményeképpen a fo­gyasztás és felhalmozás emelkedése, már az első há­rom évben megvalósultak. Mindez azt bizonyítja, hogy népgazdaságunk a IX. kong­resszuson meghatározott irányba fejlődik, hogy he­lyes gazdaságpolitikánk a gyakorlatban is megvalósul. Dr. Dankovits László Hí a : Guderian pisztolya * A tv képernyője előtt * Jogi tanácsadó * Csecsemő- gyilkos anyát ítéltek el Nyereség a kisipari szövetkezetekben A KISZÖV vezetősége teg­nap ülést tartott Szolnokon. Bordás László elnök beszá­molt a határidő szerint le­járt határozatok végrehajtá- sáróL Ezután Szolnok megye ne­gyedik ötéves terv időszaká­ra szóló fejlesztési koncep­cióival ismerkedett meg a vezetőség, illetve megvitat­ta azt. Harmadik napirendként a szövetkezetek 1968. évi gaz­dálkodásáról készült tájé­koztató jelentést tárgyalták meg. E szerint a szövetke­zeti ipar teljes termelésé­nek értéke tavaly 760 mil­lió forint volt, ami 11,5 szá­zalékkal több az 1967 évi­nél. A készáru értékesítés 442, a javítás-szolgáltatásból el­ért bevétel 90,8, míg az épí­tőipari termelés árbevétele 200,6 millió forint volt ta­valy. A szövetkezetek nyere­sége 1968-ban 88.7 millió fo­rint, ami az ossz árbevétel 11.3 százalékát képezi. Ezek a legfontosabb ada­tai az említett tájékoztató jelentésnek. Az ülésen szó volt még a megyei szövetkezetek által létrehozott társulások mű­ködésének tapasztalataink. Végül a KISZÖV vezetősége előterjesztéseket hagyott jóvá. Budapestre látogat a leningrádi Gorkij Színház A 80 tagú együttes április 14-én érkezik Budapestre, rá­következő nap mutatkozik be a Nemzeti Színház szín­padán. Ez alkalommal és kö­vetkező két napon Makszim Gorkij „Kispolgárok” című darabját játsszák. A követ­kező két napon Nodar Dum- badze. grúz író művét mu­tatják be „A nagymama” „Ilja, meg én” címmel. Két estére a Vígszínház nyújt otthont a leningrádi művé­szeknek, itt D. Alj ..Igazat, csakis az igazat” című doku­mentumdrámájából tartanak budapesti premiert. A Gorkij Színház kéthetes magyaror­szági vendégjátékát székes- fehérvári fellépéssel zárja. Tavaly elkezdődött a me­gyében a zöldség- és gyü­mölcs termő tájkörzetek központjainak kialakítása. A tiszaörsi Búzakalász, a pusz- támonostori Búza kalász és az ábádszalóki Lenin Tsz egyenként két-háromszáz va- gonos nagy tételben foglal­kozik már burgonyatermesz­téssel. A szakosított, vagy specializált termelés — egy helyről nagy tételben, azo­nos fajtából azonos érésidő­ben, nagy mennyiségben — főképpen az exportpiac igé­nyeit szolgálja. Tikverőzők Régi népszokást elevení­tettek fel kedden a Fejér megyei Moha község fiatal­int a riői ruhába öltöztek, fekete álarcot öltöt­tek, kenderszakállt, s nagy piros orrot ragasztottak. Bo­tokkal hadonászva a tyúk­ólat keresték. A háziasszo­nyok persze sehol sem vár­ták meg, hogy a „tikverő- zők” szárnyasaikat megker­gessék. Tojást és jó falato­‘•*qt oi-V-' '■ n ba öltözött vidám fiatalok­nak, s ezzel a bekormozástól is megmenekültek. Este a „tikverőzők” nagy rántotta lakomát csaptak. Újfajta acélszalag A Csepeli Fémmű műszaki kollektívája újfajta acél­Hasonlóképpen a meggy- termő tájkörzeteket is kon­centrálják. A tiszaburai Le­nin, az abádszalóki Lenin, a cserkeszőllői Magyar—Ro­mán Barátság Tsz kezdett korszerű meggyesek telepíté­sébe. Az előbbi két közös gazdaság száz-száz hold meggyeskert alapozását kezdte meg. A tiszaföldvári Lenin Ter­melőszövetkezet pedig a vö­röshagyma termesztéssel fog­lalkozik nagy tételben. Már tavaly százötven vagon vö­röshagyma termelésére vállal. szalag anyagot talált fel, amelynek szabadalmát 26 országban védetté nyilvání­tották. A találmányt dinar- matur-nak nevezték el, je­lezve. hogy új módszerükkel különleges dinamószalago­kat és híradástechnikai ar­matúrákat lehet készíteni. A találmány lényege, hogy a szalag anyagának hőkezelé­sét sokszázszorosára gyorsí­tották. Izzftáskor percenként többszáz fokkal növelik a hőmérsékletet, s a szokásos tíz, sőt némelyik anyagnál száz óra helyett csupán per­cekig tart a hőkezelés. A gyors hőemelkedés és a hő­kezelési idő nagymérvű csök­kenésének hatására az anyag mágneses tulajdonságai rend­kívüli módon megjavulnak. kozott ez a szövetkezet. A jászfényszarui Lehelkürt Termelőszövetkezetben már százhuszonhét nagyméretű fólia alatt termelik a torai primőrzöldségét A szakosított termelés — világszínvonalon álló leg­korszerűbb termelési eljá­rás — nagy szakértelmet és nem kis beruházást is kí­ván. Ezért az említett közös gazdaságok együttműködnek kutató intézetekkel és ter­meltető vállalatokkal. — A szolnoki MÉK például egy­millió forinttal járult hozzá fejlesztési alapiából e ter­vek valóraváltásához. A szakosított tájkörzetek ki­alakításához nagy szakmai tudományos segítséget ad a kertészeti egyetem, a nyír­ségi kutató intézet és a ker­tészeti kutató Intézet. Az idén tovább folytató­dik a zöldség- és gyümölcs- termesztés koncentrálása. A specializáció nemcsak a nagy tételű termékelőállí­tást jelenti, hanem azt is, hogy az erre legalkalma­sabb talajokat választják ki, s a termelési eljárásokat a legkorszerűbben gépesí­tik. Előadás a diplomatáknak Dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese kedden a gazdasági mecha­nizmus egy éve címmel elő­adást tartott a Budapesten akkreditált diplomáciai kép­viseletek vezetői, valamint gazdasági és kereskedelmi kérdésekkel foglalkozó dip­lomatái részére a Magyar Tudományos Akadémia dísz­termében. A nagy érdeklő­déssel kisért előadás előtt dr. Erdey-Gruz Tibor, a Ma­gyar Tudományos Akadémia főtitkára üdvözölte a meg­jelenteket. Jelen volt az elő­adáson dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter, Pú­ja Frigyes, a külügyminisz­ter első helyettese és dr. Bog­nár József, a Kulturális Kap­csolatok Intézetének elnök»» TÁVIRAT MAGYAR—SZOVJET BARÄTI TÁRSASÁG MEGYEI ELNÖKSÉGE — SZOLNOK Kedves Elvtársak! Teljes szívünkből üdvözöljük önö­ket és az önök személyében Szolnok megye lakosságát a Magyar—Szovjet Barátsági, Együttműködési és Köl­csönös Segélynyújtási Egyezmény megkötésének 2L év­fordulója alkalmából. Kívánunk további sikereket az önök munkájához. Erősödjön a barátság, az együttmű­ködés a Szovjetunió népei és a magyar nép, Szolnok megye és Tallinn között. SZOVJET—MAGYAR BARÁTI TÁRSASÁG ÉSZT TAGOZATA — TALLINN — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK ­VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA |

Next

/
Thumbnails
Contents