Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-04 / 2. szám
1969. január 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Félév előtt ...Halló/... Te vagy Imre?... szia... kösz... koszosak élek... te is?... jaj... ha csak rágondolok, összeszorul a torkom... ...Hogyne?!... Mit képzelsz?... Egyszer voltam negyedikben közepes... Kettes öregem... Csak meglegyek... Ma már nem bizinek hívják... Igen, igen... Sajnos, a verés a régi... ...No, mondd!!... És hogy tudtad meg?... Nahát... Ez klassz... Nálunk?... Hét éve járok ide, de erre még nem volt példa... Minden óra után beviszik a tanáriba... Itt ez lehetetlen... ...Képzeld, ráadásul a kopasz Hanák... nem?... Tudod, az a duplafülű... no... az első padba az ökulárésokat ültette... Azoktól Imi?... óh, azok még lesni se tudnak! ...Igen... ez van... ilyen bizonytalanságban még soha nem éltem... Eddig mindig megtudtam... ...Igen... nekem is ezt mondják... De ilyen helyzetben?... Hogy?... Miből...? Fődből... ..Mem, nem... Kihívott kétszer is... Először azért zavart helyre, mert azt mondtam: Madagaszkár fővárosa Kaszavubu... ...Nem én... Ákos súgta... Hehehe... ...Hogy miért?... Hát kiben, ha Ákosban sem?!... Persze akkor volt a szüli napja, s azért hülyült... Szörnyen begurult... nem én, te tök... Ilus néni... , ...Másodszor?... Az őserdő volt feladva... Erre én... hogy?... persze, hogy nem készültem... De határozottan állítottam: Az őserdő olyan erdő, ahová emberi kéz még nem tette a lábát... hehehe... Így nyerítettek a srácok is— Persze, hogy észrevettem... De csak a helyemen... ...Hej, Imi... Nem ilyen vicces ez... Igen... Neked már könnyű... Hej, ha én egyszer 4,7 lennék... ...hogy?... hogy megszenvedsz?... Becsszóra én is ráfekszem a tanulásra a második félévben... Hogy hetedszer mondom?... Én link?... Ezért hívtalak fel...? Igen... akkor siess... Szia... szia... — A legjobb barátjától is ezt kapja az ember... Akár a szüleim... Ilyen válságos időben... —Hát, nem megkeseredik az ember szájaíze?! D. Szabó Miklós Április 1-től új üzleti szabályzat A belkereskedelmi miniszter most megjelent rendeleté értelmében 1969. április 1-től valamennyi állami, szövetkezeti é$ társadál- mi szervezeti boltban, elárusítóhelyen az ugyancsak most kibocsátott kereskedelmi általános üzleti szabályzatot kell alkalmazni. Az új szabályzat messzemenően figyelembe veszi a vásárlók érdekeit, a helyi adottságokat. Az új szabályzat csupán keret-jogszabály, amely a kereskedelem néhány legfontosabb előírását tartalmazza. A kereskedelmi általános üzleti szabályzat előírja például, hogy a boltok külső részén fel kell tüntetni az üzlet elnevezését, a nyitva- tartás idejét, stb. továbbra is előírják az áruk kötelező csomagolását, a jótállási kötelezettséget, az ellenőrző mérlegek alkalmazását. Sok egyéb kérdés azonban az üzleti munkarendre tartozik. Ilyen például a váltott műszakok szervezése. Az áruk cseréjének intézése. — Ugyancsak a munkarend szabályozza a házhoz szállítást, a mozgóárusítás esetleges megszervezését és egész sor más intézkedést. Megyei bemutató gazdaságok 1969-ben Kialakult és bevált a megyei bemutató hálósat Évekkel ezelőtt alakították ki Szolnok megyében a bemutató gazdaságok rendszerét, hálózatát. Járásonként, termelési körzetenként a legjobban gazdálkodó mező- gazdasági üzemek a szaktanácsadás, a szakpropaganda, az új termelési módszerek terjesztésének központjaivá lettek. Működésük sok-sok segítséget adott környékük mezőgazdasága fejlődéséhez. Ezekre a tapasztalatokra alapozva foglalt úgy állást a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben, hogy a jövőben is szükség van a bemutató gazdaságok tevékenységére. A Szolnok megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya elkészítette a Szolnok megyei bemutató hálózat 1969-re szóló tervét. A Jászságban például három mezőgazdasági üzemet ért az a megtiszteltetés, hogy bemutató üzem lesz 1969-ben. A jászboldogházi Aranykalász Tsz az állattenyésztés, a Jászsági Állami Gazdaság a szőlő-gyümölcstermesztés legjobban bevált technológiáinak terjesztője. A jászapáti Alkotmány Tsz pedig állattenyésztésből és növénytermesztésből egyaránt szervez bemutatókat.: A kunszentmártoni járásban a Kunszentmártoni Állami Gazdaság és a cibakházi Vörös Csillag Tsz bemutató üzem. A szolnoki járásban a tiszaföldvári Lenin Tsz az üzemszervezés, a gépesítés és a munkadíjazási rendszer tanulóiskolája. Ugyanott a Héki Állami Gazdaság a növénytermesztést és az állattenyésztés új módszereinek propagálója. A törökszentmiklósi járásban a Középtiszai Állami Gazdaság az öntözés, a kukorica és a búzatermesztés legjobb nagyüzemi módszereit adja át a környék gazdaságainak. Karcagon a Lenin Termelőszövetkezet üzemszervezési és rizstermesztési tapasztalatait osztja meg a társgazdaságokkal. Az ott működő Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet egyben a szikjavítás és az öntözés bemutatóüzeme is. Kisújszálláson a Csorbái Állami Gazdaság öntözési- és gépesítési bemutatókat tart majd. Törökszentmiklóson az Aranykalász Termelőszövetkezet a talajerőgazdálkodási, az öntözési, gyümölcstermesztési bemutatók gazdája. Végül a tiszafüredi járásban az abádszalóki Lenin Tsz bemutató üzem. A bemutató gazdaságokban a legjobb szakemberek személyes megbízatást kaptak. Jászboldogházán • például Konkoly Mihály főagronó- mus, Tiszaföldváron Bódi Imre Állami díjas elnök, dr. Szabó Béla Állami díjas fő- agronómus, Andrási Imre főállattenyésztő, a karcagi kísérleti intézetben dr. Sipos Sándor, dr. Mihályfalvi István, Georgievics Milutin tudományos kutatók, Cibakházán Hovodzák István elnök, Raisz Gusztáv íőagronómus, a Jászsági Állami Gazdaságban Hintalan Ede főagronó- mus és Serester Kálmán főmérnök a bemutató szakember. A gazdaságok évente két-három nagyüzemi tapasztalatcserét szerveznek a számukra kijelölt témában, a környék gazdaságainak igényei szerint. Oktatási célok — anyagi A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság st közelmúltban tárgyalta ,,Az általános és középfokú oktatás céljait szolgáló anyagi eszközök célszerű és gazdaságos felhasználása” című, megyei összefoglaló jelentést. Heteken át 142 népi ellenőr, 5 NEB tag és 85 szakértő tanulmányozta; a helyi tanácsok hogyan segítik az oktatási reform megvalósítását. Az iskolák milyen feltételekkel rendelkeznek a tanterv s a tantervi utasításokban előírottak végrehajtása során? Vizsgálták; a rendelkezésre álló anyagi eszközök félhasználása hogyan szolgálja az oktató s nevelő munka korszerűsítését? Biztosított-e mindenütt ezeknek az eszközöknek gazdaságos felhasználása? Korszerű felszerelés kell A vizsgálatokat végző bizottság végül is megállapította; az 1961. ±11. törvény alapján megindult iskolareform jelentős változást idézett elő megyénk iskoláinak életében. Az oktatási reform végrehajtásához azonban „korszerű” tömeges felszerelés kell, ami csak a rendelkezésre álló anyagi eszközök célszerű és gazdaságos felhasználásával, vagy még ebben az esetben is csak részben biztosítható”. A kezdeti lépések megtételekor ugyanis a beruházási eszközök elmaradtak a művelődéspolitikai célkitűzések mögött, a Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Végrehajtó Bizottsága a megyei tanács végrehajtó bizottságával 1966. március 5-én, együttes ülésfen ezért — pontosan mérlegelve a társadalom tényleges szükségleteit s a rendelkezésre álló eszközöket — kijelölte az iskolák fejlesztésének ütemét és irányát. Az oktatási reform végrehajtása során új tanteamek, iskolaműhelyek épültek. Me gyénkben meghonosodott a szakközépiskolai oktatás; 1970-re már 41 gimnáziumi és 42 szakközépiskolai első osztályban kezdődik meg a tanítás. „Ezeknek a tanuló- csoportoknak indítását — állapította meg a Népi Ellenőrzési Bizottság — a megyei tanács vb művelődési osztálya a legnagyobb körültekintéssel végezte el.” Szolnok megyében az elmúlt évek során sorra létesültek tanyai kollégiumok. (Hazánkban 50 tanyai diákotthon működik, ebből 13. az ország tanyai kollégiumainak 26 százaléka a mi megyénkben létesült!) Kevés kollégium van Ugyanakkor mutatta ki a vizsgálat — bizonyos aránytalanságok s egyenlőtlenségek is kialakultak az anyagi eszközök felhasználása terén. A középiskolai tantermek, a tanulócsoportok - számszerű növekedésével, a gimnáziumi oktatásnál sokkal költségesebb szakközépiskolai oktatás széleskörű meghonosításával együtt nem vált lehetővé évek hosszú során át a középiskolai kollégiumi férőhelyek nagyobb arányú növelése. A felszabadulás óta megyénkben egyetlen középiskolai kollégium sem épült, a meglévő kollégiumok túlzsúfoltak, sok helyen korszerűtlenek. A szakközépiskolába járó fiataloknak csak kisebb hányada helyezhető ej kollégiumban. Ilyen módon a falusi, vidéki fizikai dolgozók jóképességű gyermekei sokkal nehezebben tudnak középiskolába járni, s tudják tanulmányaikat a középiskolákban befejezni. A fizikai dolgozók gyermekei átlagosnál nagyobb arányban morzsolódnak le középiskoláink első osztályaiban. De nem könnyű sokszor a bejáró tanulók helyzete sem! Mezőtúron például fedetlenek és sok helyen füthetet- lenek az autóbusz-várótermek. A bejáró tanulók az oktatás megkezdésének idejére pontosan beérkeznek, de tanítás végeztével csak órák múlva tudnak hazautazni. Pedig a bejáró tanulók aránya megyénkben igen magas. Négy községből — csak általános iskolába — több mint százan járnak be például Kunszentmártonba. A megyében mindenütt sok fiú és leány extemátusi rendszerben van elhelyezve. Ezeknek a fiataloknak felügyelete ma sem megoldott teljességgel. Aránytalanság az iskolák felszerelése között Külön felhívja a jelentés a figyelmet arra is, hogy megyénkben az egyes oktatási intézmények szertárainak és szemléltető eszközeinek felszerelése, ellátottsága — nem indokolható módon és arányban —- különbözői. Vannak például kiválóan feL szerelt középiskolák, mint például a szolnoki Tisza- parti. s a jászberényi Kállai Éva gimnázium és szakközépiskola, ugyanakkor a kisújszállási gimnázium felszerelése elavult. Kiválóan felszerelt Szolnokon néhány belterületi iskola — például a Beloiannisz úti és a Kassai úti — ugyanakkor még Szolnokon is gyengén felszerelt az Áchim úti, a Délibáb utcai és a kertvárosi. Ennek következtében „ezekben az iskolákban a természettudományos tantárgyaknak az új tanterveknek megfelelő oktatás^ nem biztosított”, —» állapítja meg a jelentés. Pedig — mutatott rá erre is a vizsgálat — ezekben a külterületi iskolákban a tanulók 80 százaléka fizikai dolgozónak a gyermeke, A vizsgálat elismeréssel szól arról hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a tanács művelődésügyi osztálya jelentős feladatának tekinti a régi szertári állományok fejlesztését, megújítását. Az utóbbi években például 2 millió forintot használtak fel terven felül is a kisgimnáziumok és a körzeti általános iskolák felszerelésének gyarapítására. — Szolnokon és Jászberényben jelentős támogatást nyújtanak a szakközépiskolai oktatás számára a nagyüzemek is. Mégis sok olyan megoldandó feladat van, amely a legcélszerűbb gazdálkodással és elosztással sem oldható meg egyelőre. A középiskolai kollégiumok férőhelyeinek nagyobb arányú növelése például — ami pedig egyre inkább múlhatatlanul szükségessé válik, s egyre kevésbé halasztható bizonytalan időkre, — csak célcsoportos beruházás révén látszik megoldhatónak, Szükségesnek látszik növelni az igazgatók Pénz- és jogügyi ismereteit, jártasságát a közeli jövőben. Ellentmondás az is. hogy a normatívák e területeken évek, évtizdek óta stagnálnak, „megmerevedtek”, miközben a vízdíj, a postai díjak. az építőipari szolgáltatások ára módosult. Ezért a Népi Ellenőrzési Bizottság eljuttatta észrevételeit a KNEB szociális és kulturális osztályához, s javasolja az eddigi normatívák felülvizsgálatát és új normatívák képzését. Ugyanakkor megállapította a megyei Népi Ellnőrzési Bizottság; már most is a rendelkezésire álló anyagi eszközöket még nagyobb tudatossággal és célszerűséggel keli felhasználni. Császtvai István FELLEGEK FELET! Nem vagyok már gyerek, de amikor vonattal elhúzok a Ferihegyi repülőtér mellett. mindig áhítatos érdeklődéssel szemlélem az impozáns épületek mellől és közül elővillogó repülőgépeket. Oly szépek, íehéren-ezüstö- sen csillogók, kék, piros és egyéb színekkel dekoráltak. S azok az aranyos kis kerek ablakok az ékszer-kecses madártestek oldalán! S az az önjáró létra, amelyen oly boldogan szoktak integetni, kalapot lengetni érkezők, vagy távozók, akiket a tévében szoktunk látni... A látvány is remek élmény. Modern élmény.:. És milyen felejhetetlen, amikor az ember először aktív szereplője egy repülőút- nak. Aktív? No nem egészen úgy van. Mert ugyebár, amikor a kedves utas kuferjá- v*l beállít a MALÉV bu- érapesti, Dorottya utcai irodájába, és kedves határozottsággal fél perc alatt különválasztják őt és csomagját, s a ragyogó környezetben hozzácsapódik ismerős ’ és ismeretlen sorstársaihoz, — ezekben a pillanatokban már része egy élő, érző, izguló mechanizmusnak Ilyen részecske is marad, míg a lába újra „civil”-földet nem ér. Mert ugye ezekután bemenetel a MALÉV buszba, amely csak repülésre rendelt embereket szállít, aztán ebből kiszáll Ferihegyen, hogy rövid negyedórás lélegzések után újból egy autóbuszba vonuljon, a főépület túlsó oldalán, s meg se álljon addig a bizonyos létralépcsőig, amelyen oly szép látványosan közlekedtek eddig — mások. De most magad ballagsz fel rajta. Éel-fel, míg el nem nyel az az II» ennyinek. vagy TU annyinak keresztelt monstrum. Amit így közelről kevésbé tud acélmadárkának, áramvonal-költe- ménynek becézni az enyhén szólva ideges első-repülő- utas- Aki azért így is meg- illetődött annyira, hogy ke- zitcsókolomot köszön a vendégváró pilótának, s mire — ha férfi — férfiasán összeszedné magát a roppant csinos stewardes mosolyának melegében, már torlódik is befelé, befelé az óriáshal gyomrába. Amely ugye hasonlít a távolsági buszok ..szobabelsőjéhez”, csak hosz- szú-hosszú és olyan idegesí- tően szögletes-kerek.' — S mennyivel másabb a „madárka” kerek ablaka belülről. Ahonnan rálátsz a sima, késfényű szárnyra, az autó- nyi motorra, elején a fekete, óriási-csokomyakkendőre emlékeztető propellerre. Odalent —■, de milyen messze odalent — még emberkék mászkálnak. Valahová a gép orra felé odagördül egy mini-konténerszerű autó. Megáll, morog, s a hátsó skatulyarésze elkezd felnyomulni a magasba. Majd a gép oldalának indul, s eltűnik a szem sugarából. Ki tudja, mivel „eteti” a „madárkát”. Később visszafelé történik minden, az autó újra normális formát nyer és eliszkol... VissLa a földi épületek felé... 1 Micsoda magasan vagyunk már így is! Tán nem is kellene ennél sokkal magasabbra szállni. Mostmár egymást is észrevesszük. Szólunk, beszélünk, mutogatunk, lessük, ki merre süppedt el a nagv, tévénéző ülések valamelyikén ... Mégis, jó tudn; egymás hollétéről, hiszen ez már eg^ külön kis emberi társadalom lesz — egyelőre Pesttől Moszkváig. onnan tovább Leningrádig. De az első-repülőutas egyik fülén be, a másikon ki — az értelmes szavak. Csak hangok vannak, és mozgások, remegések ... Mikor aztán felbőgnek a motorok, s az egész világ bömbölés, „por- finomságúra” tördelt rezgés, hogy tudná az elanyátlano- dott utas-pionír, fiú-e vagy lány. Engedelmeskedik a villany-felírásnak: becsatolja a biztonsági övét, és — naná! — nem dohányzik. Megiramodik vele az emeletnyi szörny, érzi messze maga alatt a kerekek pörgését, s ha nem száguldaná- nak oly eszeveszetten odakint visszafelé jelzőlámpák, fák, házak, és nem állna el — csak úgy intim magának bevallottan — a lélegzete, amikor felfedezi, hogy a lenti világ „felborult”, eszébe se jutna: lámcsak, már a légben vagyunk ... Budapest annyira madártávlatban imbolyog már, hogy jobb a fellegekre figyelni, melyek itt gomolyognak az ablaknál. Zzzz-drrr-zzzz- drrr! — búg hangerősítő nélkül is fület dübörögtetve a masina. Hol a fenekednél fogva emel valami láthatatlan óriástenyér, hol a gyom- rad látod szellemalakban lebegni homlokodnál feljebb ... A lenti téli szürkeség hirtelen nyári világításba csap át. Kifúrtuk magunkat a piszkosszürke felhő-pokolból, ragyog a nap, temetői csend, angyalkás hangulatú habtengerré mélyül alattunk az imént odahagyott tömkeleg;.. Hát persze, megvagyunk valamennyien. Ismét észrevesz- szük kis világunkat. És szemét behunyva hajtja félre a fejét: azt gondolja, így nem látják, milyen sápadt. Az ideges mosollyal lökdö- si szomszédját: mi ez? Az előbb jobbról sütött be a nap, most meg balról! Nana, mi az ördögnek lengedezik alattunk a felhősziget és iszonyúan mélyebbre á nyugalmas vattatenger?.. s De jó volna valamilyen értekezleten ülni... Tóth Istvás
