Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-15 / 11. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! V MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN XX. évfolyam, 11, szám. Ara: 70 fillér 19S9. január 15, szerda. Kamilletta H azaértem. Amint a sokéves megszokás rutinos mozdulataival rakom ki holmimat a kis asztalkára, táskámból apró fiola gurul elő. Ügyes kis műanyag tartályocska, ben­ne apró pirulák, Kamilletta. Ugyanazt a célt szolgálja, mint a kamillatea, annak a kivonata. Ezt azonban nem kell főzni, szűrni, hűteni. Vesz az ember egy bögre meleg vizet, beledobja a Pi­rulát és már kezdheti is az öblögetést. Új cikk, gyártja a Hungarodrog szövetkezeti vállalat. A fiola látása, tapintása Két folyamatot indít el ben­nem. Egyrészt rájövök, hogy napok óta fájogát a torkom, jó lesz mindjárt kipróbálni ezt a gyógyító Újdonságot. Ezen túl azonban eszembe jut a szövetkezeti mellék­üzemágak ma már rendkí­vül széles, apró műhelyecs- kéktői a görgőseke gyárig terjedő hálózata. Sokat beszéltünk már róla, burkolt ügyességgel támadták egyesek, féltő sze­retettel, néha túlzó remé­nyekkel védték, óvták má­sok. Jómagam ig egész ha- lomnyi lándzsát törtem ed mellettük. Nem akarom új­ra kezdeni, de ezek 3 ki­csiny pirulák itt a tenyere­men az egész ügynek egy másik oldalára irányítják figyelmemet Nézzük csak ezt a kis tartályocskát. Harcban, ver­senyben született hisz az új vállalatnak helyet kell biztosítani magának a nap alatt és a korábban is mű­ködött monopolcég mellett Ugyanakkor azonban két­ségtelen társadalmi igényt eiégft ki. mert lám én is, hányszor jártam napokig sajgó torokkal, mert ilyen kis ügyben ritkán megy orvoshoz az ember, kamillát fózni-szűmi-hűteni viszont lusta. Amint hírét hallottam, meg is vettem nyomban. De vajon ennek az Igénynek, az önérdek és tár­sadalmi érdek találkozásá­nak megfelelnek-e mind,« a melléküzemágak? őket véd­ve is meg kell mondani, hogy nem. Hajdanán köny- nyű volt ezt eldönteni. Hi­szen mondjuk a Fehér és Fekete cég főnöke egysze­rűen belepillantott a fő­könyvbe. Ha volt haszon, értelmes volt a vállalkozás. Ha nem: abba kell liagvni. Ma egy picit komplikál­tabb. de nem eldönthetetlen a kérdés. Nyilván nem min­dennek a haszon a meg­mondhatója. Az egyik vég­letes esetben például, ha a tsz odaadja a bélyegzőjét egy gyanú$ alaknak, lehet, hogy ez az alak. akinek tevékeny­ségéről még az elnök se so­kat tud, időről időre komoly summákat fog befizetni a pénztárba. A „bélyegző üz­let” azonban nem értelmes, hanem veszedelmes vállal­kozás. Sérti a szocialista arkölcsöt, zavarja a gazda­sági életet, könnyen takaró­ja lehet törvénysértéseknek. Ez pedig tisztességtelen do­log ' akkor is, ha azokat a bizonyos befizetéseket való­ban a tagság javára hasz­nálják lek Van másik véglet is. El­kezd mondjuk egy tsz vala­mi hasznos, okos dolgot gyártani. Bevág az üzlet. — Erre elkezdi a másik is, az-- tán a harmadik, a negyedik, a századik. Az eredmény: túltelítik a piacot, maguk törik le az árakat és a vé­gén ráfizetnek mindannyian, nemcsak a meggondolatlan majmolok, de a még okosan kezdeményezők is- Ez nyil­vánvaló értlemetlenség. Dicsérem és buzdítom te­hát az értelmes vállalkozást. Azt, amelyik munkával akar jövedelmet termelni. Azt, amelyik valóságos társadal­mi, fogyasztói igényt elégít ki, megtalálja a piacon a fehér foltokat. Azt, amelyik mindezek eredményeként tisztességes jövedelemhez juttatja azokat, akik a mun­kát végzik, de egészében a közösséget is, amely kezde­ményezett és anyagi áldoza­tot hozott az indulás felté­teléinek megteremtésében. Az egész népgazdaság tiszta és logikus kívánsága ez. Lehet, nem könnyű azonnal eltalálni a helyes utat A bélyegző átjátszása már eleve és tudottan tisz­tességtelen dolog. A gyárt­mányról azonban majd a piacon derül ki, hogy van-e iránta társadalmi igény. A kalkuláció termelés közben vizsgázik majd, hogy csak­ugyan „hozza”-e a tervezett hasznot Ezt úgy hívják, hogy kockázat A kockázat- vállalás azonban ma már ugyanolyan természetes ré­sze egy vállalkozásnak, mint a beruházás. A kockázatot tehát vállal­ni kell. De a siker reménye érdekében okosan kell vál­lalni. Sokminden van, amit egy falusi íróasztal mellől nem láthat az ember. Ki keli tehát mozdulni, szélesebb körben nézni utána a való­ságos esélyeknek. És azt is tudomásul kell venni, hogy szakértelem nélkül szak­munkát végezni nem lehet. Ne barkácsolásra alapulja­nak tehát ezek a kis üze- mecskék, hanem szerezzék meg a szükséges eszközöket, szakembereket. P ontosabban körvonalaz­ni nehéz volna ezt a feladatot. De az egész­nek a célját hiba lenne el­téveszteni. Helyes, ha a vál­lalkozásba kezdünk, kíván­ja ezt a gazdaság, a tagság és az ország érdeke. — Amit kezdünk, az azonban legyen értelmes vállalkozás, annak erkölcsi és anyagi ol­dalát, az önérdeket és a közérdeket tekintve egy­aránt. F. B Újabb szovjet űrhajós a Föld körűi Saialov a Szojuz—4 pilótája — Tv közvetítés a rajtról Riport az űrből Kedden, magyar idő szerint 8 óra 39 perckor egy nagy teljesítményű hordozórakéta segítségével a Szovjetunióban földkörüli pályára juttatták a Szojuz—4 jelzésű űrhajót. Az űrhajó vezetője Vlagyimir Satalov alezredes. A Szojuz—1 pályájának adatai megközelítik az előre kiszámí­tott adatokat: keringési idő 88-33 perc, a Föld felületétől szá­mított legnagyobb eltávolodás 235 kilométer. Legkisebb eltá­volodás 173 kilométer, a pálya síkjának az Egyenlítő sík jával bezárj hajlásszöge 51 fok 40 perc. Az űrhajóval megbízható kétoldalú rádiókapcsolat léte­sült. Satalov űrhajós jelentése és a telemetrikug mérések adatai szerint az űrhajós kitűnően érzi magát A Szojuz—1 berendezései kifogástalanul működnek, az űrhajó kabinjában a légnyomást é$ a hőmérsékletet a megfelelő értékeken tartják. V tagyimir Satalov alezredes, aki egy hónappal ezelőtt töltötte be 41. életévét, 1963 januárjában került az űr­hajósok egységéhez. Ebben az időben Valerij Bikovsz- kij és Valentytn Tyereskova készülődött útjára a Vcez- tok—5, illetve V osztok—6 űrhajókon, amelyeket ugyan­azon év júliusában bocsá­tottak fel. Satalov volt * tartalék úrpilóta 1968 októ­berében Georgi j Beregovo-j négynapos Föld-körüli űrre­pülése idején. Vlagyimir Satalov 1953- ban kezdte meg tanulmá­nyait a Moszkvai Katonai Repülőakadémián, s ugyan­ebben az évben az SZKP tagja léit. Az akadémia el­végzése után először repülő­raj-parancsnok, majd egy va- daszrepülőezred parancsnok­helyettese lett. A katonai re­pülők körében alapos tudá­sával és erős akaratával szerzett tekintélyt. Mielőtt az űrhajósok csoportjához került pilóta-főfelügyelő lett. Satalov az észak-kazah­anyja. a 68 eves Zoja Sata- loi’a most is ebben a vá­rosban élnek nyugdíjasok­ként. Az űrpilóta felesége — Muza Ionova — kandidátus a mezőgazdaságügyi minisz­tériumban dolgozik. — Két gyermekűik van: a 16 éves. Igor és a 10 éves Jélena. Vlagyimir Saialov, a Szo­juz—4 űrhajó parancsnoka az űrhajó felbocsátása előtt kijelentette: „Kedves Elvtánsak és Ba­rátaim! Két hónap telt el azóta, hogy elvtársam és barátom. Goorgij Tyiniofc- jevics Beregovoj négynapos űrrepülést hajtott végre a Szojuz—3 fedélzetén. Nagy bizalom jele, hogy folytat­hatom a nevezetes Szojuz úrira jó kísérleteit. Televízió figyeli az űrhajót A Szojuz—4 űrhajó foly­tatja repülését. Mialatt az űrhajó felszállt és rátért pályájára, biztonságos rádió­(Folytatás a 3. oldalon) sziámi Pefenopavlovszk város­ban született vasutas csa­ládból. Két éves volt. ami­kor családja Lemingrádba költözött, apja. a 78 éves Alexandr Satalov és édes­- HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK ~ HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK ­Szövetkezeti tésztaüzem Jászalsó- szentgyörgyön A jászalsószentgyörgyi fmsz tésztaüzemet létesített a községben. Egyelőre negy­vennyolc asszonynak és lány­nak adnak ki munkát. Ke­resettek a szövetkezet házi­tészta készítményei. — Az üzemben cérnametéltből na­ponta 150 kilót állítanak elő. Hasonló mennyiségben készül a nyolc, illetve ötto­jásos kis- és nagykocka, va­lamint a csigatészta. A szövetkezet megszervez­te az értékesítést. Eddig 1120 q tészta értékesítésére szer­ződtek a kereskedelemmel. A tésztaüzemet tovább fej­lesztik. A terv szérint rövi­desen 100—150 asszonynak adnak itt állandó munkát, biztos kereseti lehetőséget. Ezer SZ^—4-es kombájn Az AGROTRÖSZT 1969-re ezer SZK—4-es gabonakom­bájnt rendelt a szovjet ktil- k-reskedelemtőL A jól be­vált gép iránti igényeket ez­zel teljes mértékben ki tud­ják elégíteni, sőt, a megál­lapodás szerint a szállítási határidők Is kedvezően ala­kulnak. Az AGROTRÖSZT kérésére a szovjet fél vál­lalta, hogy aa 1969-re leszer­ződött kombájnokat július 30-ig maradéktalanul leszál­lítja. így az új SZK—4-esek nyáron már munkába áll­hatnak. A megállapodás alapján az első szállítmá­nyok már a múlt év decem­berében megérkeztek, g az új év első napjaiban is újabb kombájnokat vettek át. A mezőgazdasági ellátó tröszt raktáraiba eddig ösz- szesen 300 SZK—4-es gabo­nakombájn érkezett, s töb­bet már el is vittek a meg­rendelő üzemek. Zeneművek a Tanácsköztársaság 50. évfordulójára Díjnyertes kórusmüvek kottáinak közzétételével, va­lamint híres költők megze­nésített forradalmi verseinek kötetével emlékezik a Ma­gyar Tanácsköztársaság 50. évfordulójára a Zeneműki­adó Vállalat A jubileum al­kalmából meghirdetett or­szágos kórusmű pályázaton díjat nyert kompozícióknak Balázs Árpád. — Borgulya András, Kardos István, Lp- ránd István és Ribári Antal a szerzője. Kiadják továbbá az évfordulóra Borgulya András és Bornemissza End­re: „Ének a tiszta rendről” című kórusdalát és Loránd István: „Védd a/, embert” című, valamint Balázs Ár­pád — Soltész Erzsébet: „Szállj, forradalmi láng” cí­mű művét. Magyar—szovj et kulturális együttműködés Kedden Moszkvában foly­tatódott a magyar—szovjet kulturális együttműködési kormányközi bizottság 4. ülésszaka. Az Ilka Pál mű­velődésügyi miniszter vezet­te magyar és a Jekatycrina Furceva művelődésügyi mi­niszter vezette szovjet kü- döttség három bizottságot alakítva tárgyalta meg az ülésszak , napirendjének kér­déseit. Az első bizottságban az Irodalom, a könyvkiadás és a könyvkereskedelem, a második bizottságban a rá­dió ég a televízió terén meg­valósítandó együttműködés­ről folyt a tanácskozás. Kü­lön bizottság foglalkozott az 1969—1970-ben sorrakerü'ő jubileumok (a Magyar Ta­nácsköztársaság kikiáltásá­nak 50., hazánk felszabadítá­sának 25., Lenin születésé­nek 100. évfordulója) közös rendezvényeinek témaköré­vel. Az ülésszak okmányainak ünnepélyes aláírására ma kerül sor. Olmoseső, síkosság országszerte A közlekedés első számú ellensége, az olmoseső. Or­szágszerte nehézségeket oko­zott a közlekedésben. Buda­pesten keddre virradó éjjel 87 szórókocsi hintette a fő- közlekedési utakra a sózott homokot. A fővárosi köztisz­tasági hivatal dolgozói regge­lig 1700 köbméter sózott ho­mokot terítettek szét. né hány hegyi útvonalra való­ságos homokszőnyeget húz­tak. Ennek ellenére a hely­zet a hajnali órákban rend­kívül súlyos volt. 6 óráig gyakorlatilag állt a forga­lom a hegyi vonalakon. Reg­gel 9 órára teljesen helyre­állt egész Budapest terüle­tén a közlekedési rend. A KPM hóügyeletén ked­den délelőtt közölték, hogy az éjszakai órákban az 61- moseső szinte az egész or­szágban jégpáncélt húzott az országutakra. A közúti járőrszolgálati kocsik egész éjjel szórták az úttesteket, munkájuknak azonban csak akkor volt látszata, amikor megszűnt az olmoseső. 527 szonikocsi dolgozott, de mag- néziumkloriddal és sóval is permetezték az utakat

Next

/
Thumbnails
Contents