Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-12 / 9. szám
1WJ9. január 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II Kilövőállványon az Apollo 9. Kilövőállványra helyezték az Apollo—9 űrhajót és hordozó rakétáját. „ Satiirnus—5-öt. Az Apollo—9 kabinjában három amerikai űrhajós — James McDivitt, David Scott és Russel Schweckart — tíznapos utazást tesz majd Föld körüli pályán. (TELEFOTO — AP—MTI—KS) Valóra vált Verne álma A zseniális francia író sok mindent megjövendölt a Hold-utazással kapcsolatban Mit ad a kozmosz — a Földnek i G. Petrov akadémikus, a kozmikus térség tanulmányozására és kihasználására alakult bizottság (Interkozmosz) elnökének cikkéből Áz utóbbi években az űrkutatás olyan gyors ütemben fejlődött, amilyenhez foghatót a tudománynak és a technikának talán egyetlen ágában sem tapasztaltunk az emberiség egész történelme során. Elegendő megemlíteni, hogy csupán a Szovjetunióban több mint 300 műholdat, űrhajót, bolygóközi automatikus állomást bocsátottak fel. A Szovjetuniót követve az Egyesült Államok és Franciaország is „kozmikus hatalommá” vált, és minden jel szerint nincs messze az az idő. amikor más államok is belépnek a „kozmikus klubba”. Előre látom az ellenvetéseket, amelyeknek lényege Meteorológiai információk Közismert, hogy a meteorológiai műholdak — többek közt a szovjet Meteor-rendszer — óriási mennyiségű információt szolgáltatnak, ami pontosabb időjárási prognózist tesz lehetővé bolygónkon és annak egyes körzeteiben. Példának okáért ezek a meteorológiai szput- nvikok közölték a Földdel az Alice, a Cora, a Nora és más, iszonyatos erejű ciklonok keletkezését és mozgási irányát s így emberek milliói még Idejében értesültek a fenyegető veszedelemről. Az úgynevezett felső atmoszférában lezajló folyamatok tanulmányozása és a „Nap— röviden így fogalmazható meg: az emberiségnek rengeteg megoldatlan problémája van itt a földön, következésképpen a világűr meghódítása egyesek szerint korántsem időszerű. Igen, az embereknek még valóban' sok gondjuk van itt a földön. Mindamellett senki sem állíthatja komolyan, hogy a kozmosz meghódítása egyszerűen csak divatos irányzat vagy nemzeti presztízsharc. Nem, az ember behatolása a kozmoszba a világhaladás természetes és logikus lépése. Nem várva a távoli jövőre, már ma leszüreteljük a kozmoszba hatolás első gyümölcseit. Föld” kapcsolat vizsgálata alapján kidolgozhatjuk a földgömb klimafejlődésének teljes elméletét Ez lehetővé teszi, hogy hosszú időre megmondjuk az időjárás alakulását. A tudomány olyan módszerekhez jut, amelyekkel előre tudja jelezni az aszályos vagy túl csapadékos esztendőket. Nem nehéz megérteni, milyen felbecsülhetetlen segítséget jelent ez a mezőgazdaságnak, az erdő- és vízgazdálkodásnak. Határozottan kijelenthetjük, hogy csupán ennek az egy problémának a megoldása is bőven megéri a kozmikus kutatásokra fordított összegeket A legendák kora a múlté Az űrhajósok nem láttak a Holdon sem nyu- lat, sem kecskebékát, sem favágót Az Apollo—8 Hold-utazása kapcsán újra felmerültek a régi legendák Földünk legközelebbi szomszédjáról. Minden népnek megvolt a maga elképzelése a sápadt égitestről: mondani sem kell, hogy ezeket a meséket nehezen egyeztethetjük össze azzal, amit a három amerikai űrhnjós tapasztalt. A Csendes-ócen néhány szigetének lakói úgy tartják, bogy a Holdon dús erdők és mezők vannak. A növények magvait fehér galambok vitték bolygónk kísérőjére. • Más népek szerint a Hold zöld sajtból van, tehát okveUenül van egér Is rajta. Egy ausztrállal legendából arról olvashatunk, hogy a Hold az emberek rosszakarója: ahol csak megjelenik, bajt csinál. Határtalan mérgében néha lenyeli a Napot Is, (ilyenkor nap- fogyatkozás van). Buddha hívei azt mondják, hogy a Holdon egyetlen nyúl él. A tapsifülest Buddha Juttatta zz égitestre. A legenda szerint Buddha egyszer éhesen kóborolt az erdőben, amikor egy nyúl futott elébe, és felajánlotta magát neki, hogy egye meg. Buddha hálából a Holdra röpítette az önzetlen kis állatot. Egyes amerikai indián törzsek szerint a Hold lakója egy bájos kecskebéka. A békát egy hatalmas farkas üldözte szerelmével, s az, hogy megmeneküljön vehemens udvarlójától, végső kétségbeesésében s Holdra ugrott. Német népmondák szerint a Holdon egy favágó éL Valamilyen varázsló küldte oda büntetésből, mert ünnepnapon dolgozott. Biztosra vehetjük, hogy az amerikai űrpilóták nem láttak a Holdon sem nyulat, sem kecskebékát, még kevésbé örök kárhozatra Ítélt favágót. Megfigyelték azonban a szomszédos égitest felületét, s megfigyeléseik alapján talán közelebb juthatunk a nagy rejtély megfejtéséhez: hogyan keletkezett a naprendszer. NDK-expedíció Afrikában A Német Demokratikus Köztársaság kutatóinak egy csoportja hat hónapos expedíciós utat tesz Kelet-Afrikában. A húszezer kilométer hosszú útvonal Dar-es-Salaamból indul ki, érinti a Kilimandzsárót és a kontinens más hegyvidékeit, valamint az ősi afrikai kultúrák régészeti kutatásainak színhelyét. Az etnográfusok népköltészeti gyűjtést folytatnak és ismerkednek az afrikai népek életével, szokásaival. Ezenkívül a német expedíció a nehéz trópusi viszonyok között kipróbálja 150 NDK- beli, valamint szovjet és csehszlovák iparvállalat 600 műszerét és gyártmányát Verne Gyula, a még ma is népszerű fantasztikus regények szerzője, sok technikai csodát megjövendölt: a tengeralattjárót, a repülőgépet, sőt az űrhajót is. Verne több mint száz évvel ezelőtt a Holdra utaztatta hőseit. Ha az ember ma fellapozza műveit, megdöbbenti jövőbelátása, hogy mennyi mindent eltalált például a Holdutazással kapcsolatban is. A francia író által megálmodott űrhajónak ugyancsak három pilótája volt, mint az Apollo—8-nak. A kilövéshez egy Cape Kennedy- től mindössze 160 kilométerre fekvő helységet szemelt ki. Verne égi járműve december elsején indult él, és 12-én ereszkedett le a Csendes-óceánra. Az Apollo—8 december 22-én repült fel és 27-en tért vissza a Csendesóceánra. Verne idejében még a repülőgépet sem találták fél, és a csillagászat is gyerekcipőben járt Mégis megjósolta, hogy az űrhajó a 238 833 mérföldnyi útra 23 ezer mérföldé» kezdősebességgel indul. Az Apollo—8-at 225 000 mérföldes útjára óránként 24 200 mérföld kezdősebességgel lőtték fel. Verne hajója cső alakú volt, alumíniummal bevont öntöttvasból „készült”, magassága 12 láb, súlya 3,5 tonna volt A Hold-kerülő amerikai űrhajó 12 láb hosszú, fala acél és alumínium ötvözete, ' súlya, mintegy 5,5 tonna. A múlt századi űrpilóták 25 mérföld magasságban kerülték meg a Holdat. Bor- mamék valamivel nagyobb köröket írtak le: 75 mérföld magasságban keringtek. Lényegében ők is azt állapították meg, amit Verne hősei: a Holdon nincs élet, felszíne hegyes, és mély kráterek vannak rajta. Hírk Egy másik terület, ahol a kozmikus kutatások már gyakorlati eredménydere vezettek, a hírközlés — műholdak felhasználása távközlési kapcsolat létesítésére. Például a szovjet Orbita-rendszer lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió legtávolabbi vidékein lakó emberek tízmilliói láthassák a moszkvai televízió adásait A műholdak segítségével jobban meg lehet szervezni a tengeri és a légi navigációs szolgálatot s már eddig is hatalmas mennyiségű tényanyaggal gazdagodott a geodézia (a földméréstan) és a geológia, s ennek eredményeként előre léphetünk a Föld ásványkincseinek felderítése terén. A szputnyikok felhasználása igen nagy távlatokat nyit meg bolygónk természetvilágának tanulmányozása előtt Segítségükkel pontosan meghatározhatjuk majd a hóval fedett és hóval nem fedett területeket a jégmezők olvadási határait a folyók vízkészleteit előre jelezhetjük az áradásokat Ez lehetővé teszi, hogy a mezőgazdaságözlés ban időben tudják, mikor és milyen munkát kell elsősorban elvégezni, és nagy segítséget nyújt az építőknek, öntözőknek, halászoknak, folyami hajósoknak is. A szputnyikok figyelemmel fogják kísérni a talajnedvesség változását az öntözött területeken. Segítségükkel figyelemmel lehet kísérni a vetések kizöldellését és érését következésképpen előre megtervezhetjük a termésbetakarítás időpontját szemmel tarthatjuk a legelők állapotát és előre kiszámíthatjuk, mennyi takarmányt adnak a földek. A bolygónk körül keringő műholdak jelzik majd a kártevőktől fertőzött területeket, jelentést adnak a legtávolabbi vidékekeken pusztító erdőtüzek gócairól is. A tengerek és óceánok kutatásában ugyancsak nagy segítséget jelent a szputnyikok felhasználása. A kozmikus térségbe való kijutás legfőbb eredményét mégis abban kell látnunk, hogy új eszközökte és lehetőségeket nyertünk a tudományos kutatásra, a világ megismerésére. A közelmúltban voltaképpen csak viszonylag kis planétánkat és, annak alsó atmoszféráját tanulmányozhattuk közvetlenül. Most viszont elvben már a tág kozmikus térség is hozzáférhetővé vált számunkra. Rakéták és automatikus űrállomások révén gyakorlatilag óriási kozmikus térségekre, a Holdra és más bolygókra egyaránt el lehet juttatni mérőműszereket, ahol a helyszínen végzik majd el a szükséges kutatásokat. A passzív megfigyelés csupán feltevésekre ad módot, viszont a közvetlen vizsgálatokból egyértelmű, vitathatatlan következtetések vonhatók le. A távoli égitestek iránti érdeklődésünknek teljes mértékben földi okai vannak. A naprendszer bolygói, köztük a Föld is, egyetlen világ alkotórészei — egy olyan világé, amelynek közös az eredete, a jelene és a jövője. A Hold, a Mars, a Vénusz tanulmányozása révén jobban megértjük, megismerjük saját bolygónkat, és új lehetőségeket nyerünk ahhoz, hogy kincseit felkutassuk és kiaknázzuk. Űj tudományos és technikai eszközök A kozmikus kutatások földi hatásának még egy igen fontos aspektusa van. Már e kutatások megszervezése is a szó legtágabb értelmében vett modem technika fő tengelyévé és az ezzel összefüggő műszaki ágazatok fejlődésének serkentőjévé vált. A kozmikus kutatások során felmerült tudományos-technikai feladatok \ megoldása merőben új megközelítést igényel. Az ennek során kidolgozott műszaki megoldásokat a földi technika más területein is alkalmazzák. A rakéták építése például olyan elvileg új anyagok megalkotását követelte meg, amelyek állják a szuperalacsony és szuperma£*as hőmérsékleteket kitűnően elviselik a változó megterheléseket, a vibrációkat, a hirtelen feszültségingadozásokat. Sikerült is ilyen anyagokat előállítani, s széles körben alkalmazzák őket a „földi” technika olyan területein is. amelyek — közvetve vagy közvetlenül — a plazma-folyamatokkal vannak kapcsolatban. A műszerek súlyának és térfogatának csökkentése — ami elengedhetetlen feltétele annak, hQgy az ember sikeresen elvégezhesse a kutatásokat a kozmoszban — lényeges hatást gyakorolt a technikai mikrominiatürizá- lás fejlődésére. A tudomány és a technika egyéb ágaihoz hasonlóan a biológia is sokat köszönhet az űrkutatásnak, pontosabban a kozmikus orvostudománynak. Az or- orvosok olyan „ készülékekhez és műszerekhez jutottak, amilyenekről régebben nem is álmodozhattak. A kozmoszba való behatolással kapcsolatos feladatok megoldása meggyorsította az automatikus vezérlési rendszerek, a rádió-televíziós készülékek, a gyors működésű elektronikus gépek tökéletesítésének ütemét. Az űrhajózás meggyorsította a kibernetika új ágazatainak fejlődését is. A kozmosz meghódítása lehetővé teszi, hogy az emberiség sok földi problémát új megvilágításban lásson. Az Ember történelmének új, ragyogó korszaka kezdődött el. A kilépés a kozmosz térségeibe egyúttal nagy felelősséget is hárít rá. BOSSZANKODÁS A FÖLD MIATT FANTASZTIKUS NOVELLA Az 1—A ROS—N—THAL jelzésű repülőtányér elegáns ívben megkerülte Plutoville- nak, a Plútó bolygó fővárosának központjában emelt monumentális műanyag felhőkarcolót, mielőtt puhán leereszkedett volna a Styx- town kozmodrom pályájára. Charon ezredest, az űrhajó parancsnoka, egy állami rendszámú légpárnás gépkocsival a legrövidebb úton — a Hades-Highway és a Lake Orkus sugárutakon a Plútó kormányvalotájába szállította. Az ezredest Acheron miniszterelnök személyesen fogadta. — Na végre megérkezett, kedves Charon — kiáltott fel örömtől sugárzó arccal a kormányfő, és szívélyesen megrázta a holdutas hét karja közül az egyiket. — Milyen volt az utazás? Ag ezredes kacsintott egyik szemével — mert mint minden fejlett plútói lakosnak, neki is három volt belőle — a negyedik karjának tapogató szervével letörölte ultramarinkék homlokáról a radioaktív izzadságot és így szólott: — Megerőltető. Visszatéréskor egy meteorit-viharba kerültünk. — Nagy károkat okozott? — Jelentékteleneket. — Ezzel számolni kell — bólintott a miniszterelnök, aki jómaga is űrpilóta volt. —> Térjünk a tárgyra, Charon. Mit csinál a mi emberünk a Földön? — Dünikére gondol? — Természetesen. — A kormányfő hat szájszögletéi egy fájdalmas mosolyba vonta. — Valahogy tetszik nekem az a pasas. Ha meggondoljuk, hogy általában menynyire elmaradottak még m földi emberek, akkor ezt az embert valóban csodálni kell. Rajta kívül csak nagyon kevesen viszonozták azt a látogatást, amelyet mi a tavalyelőtti Plutó-évben náluk tettünk (rövid megjegyzés: egy Plutó-év = 12 369 földi évvel, 215 földi nappal és 7 földi órával). Hogy szolgál az egészsége? — Sehogy. Már hetek óta egy amerikai börtönben ül és várja, hogy visszaszállítsák hazájába. Olyan föltételek között, miniszterelnök úr, amely még a földi ember számára is megalázó. — Mit vetnek a szemére? Charon ürutas körülményesen kifújta mindkét orrát, mielőtt válaszolt volna. — Sajnos, nem tudhattam meg. Az emberek, akik letartóztatták, olyan nagy titkot csinálnak az ügyből, hogy már arm gondoltam, maguk sem tudják, mit vétett. — Ccccccccc! s mi van a feleségével? — Hasonló a helyzete, mint a férjének. Elbocsátották a szállodából, ahol ügyintéző volt. — Mit vétett? — Férjhez ment egy férfihoz, aki valószínűleg bűnt követett el. Ezenkívül többször látták egy feketebőrű asszonnyal az utcán. A szállodatulajdonos ezt kellemetlennek tartja. — Tudja-e ezredes úr, hogy mindez hogyan történt? Charon gondolataiba merülve vakargatta a feje búbján emelkedő antennát. — Majd megpróbálom — mondta végül. > — Abban az országban, amelyben ez történt, úgy látszik, olyan fölfogások uralkodnak, amelyek a különben elmaradott bolygón is hihetetlenül ósdiaknak számítanak. Abban a sajnálatra m lltó országocskában az emberi jogok — ők így nevezik — egész sorát még nem érvényesítették. — Hihetetlen! S milyen jogok azok, amelyeket állandóan megsértenek? — A nők és a szinesbőrű- ek például nem szavazhatnak, nem tanulhatnak ugyanazon föltételek között, mint a férfiak. Azon a bolygón sok helyen még mindig nem választanak titkos szavazással, és még büszkék is erre az anakronizmusra. Másutt... — Az isten szerelmére, hagyja abba! — kiáltott tel kétségbeesetten a plutói kormányfő. — Haladéktalanul hadjáratot kell indítanunk, hogy alapos rendet csináljunk. — Erősen kételkedem abban, hogy ez sikerül — mondta az űrhajós. — Már miért ne sikerülne? Utolsó látogatásunk alkalmával a földiek isteneknek tartottak bennünket. — Ez igaz. a földieknek azonban van egy találó mondásuk: A butaság ellen az istenek is hiába küzdenek.
