Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-12 / 9. szám

MUG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS lX5Ä XX évfolyam, 9. szám, Ara: 1 forint 1909. január 12., vasárnap. A tizenharmadik boríték Az éves munkát érté* fedő mérlegek természetesen meg sehol sem készültek el a lényeget azonban — van nyereség, vagy nincs? — ma már mindenki tudja. A „tizenharmadik” havi borí­tékolj kiosztásának időpont­ja egyre izgatóbb közelség­be kerül, s ez — mint ahogy B pénzügyekben mindig is lenni szokott —, nemcsak örömet, de feszültségeket is kelt a gyárakban, üzemek­ben. Vajon, ld mennyit kap? És egyáltalán, mekkora lesz az az összeg, melyet kiosz­tanak? A nyereségképzés és fel­osztás szabályai korábban többnyire csak a főkönyve­lőket, gazdaságvezetőket iz­gatták. most azonban közi- üggyé lettek. Az ezzel kapcso­latos beszélgetések során már­is bebizonyították: a nagy többség csak hiányosan is­meri a törvényes lehetősé­geket a helyileg kidolgozott és elfogadott kollektív szer­ződéseket. s Így meglepően sok Illuzórikus kívánság is hangot kap a mindennapos eszmecserékben. Ezek közül a leggyakrabban visszaté­rő: osszunk ki minden pénzt, megdolgoztunk érte. És a másik: mindenki egyformán kapjon... A nyereségérdekeltségre va­ló hivatkozás — az új gaz­dasági mechanizmus széllé • mének és lényegének meg­felelően —. az elmúlt esz­tendő legtöbbször „beve­tett” és — most már megál­lapíthatjuk —, egyik legsi­keresebb agltációs. mozgósí­tó érve volt; könnyelműség lenne tehát szótlanul hagy­ni, hogy a tájékoztalanság és a legkülönbözőbb hi- rÄztelösßk megingassák az emberek Igazságos részese­désébe vetett bizal.nát Az évi nvereség elosztása, fel- használása sehol sem képe­zi titok tárgyát érdemes len­ne hát minden üzemben és vállalatnál szemléletes tab­lókon. plakátokon ismertet­ni. miből, mennyi pénz keletkezett, % hogy ebből az Bsszeeből hova. mennyit kell befizetni. Illetve félre tenni. Mert a vállalati eredmény nem azonos a nyereséggel. Traktorvizsgáló műszer f ' v . A mezőgazdasági gépkocsi kísérlet* intézet és a gépja­vító tröszt megbízása alapián a körmendi felsőfokú mező- gazdasági technikum szakem­berei elkészítették az első so­rozatát azoknak a műszerek­nek, amelyek segítségével szétszerelés nélkül is meg­állapíthatók a traktorok hibái. A műszerek gépkocsiba sze­relve könnyen eljutnak a leg­eldugottabb határrészekbe is,, gyorsan diagnosztikálják a traktorokat, s a szerelők már ennek alapján láthatnak mun­kához Ez a gazdaságos javí­tási módszer világszerte gycrs ütemben terjed Hazai meg­honosítása terén a Körmenden készült műszerek jelenük az első lépést. Budáig ért a metro A magyar mélyépítők — metroépitök nemzetközi vi­szonylatban is figyelemremél­tó sikert értek el: a föld­alatti egyik alagútjában a a nyereség pedig nem jelent egyet a kiosztásra kerülő részesedési összegekkel. Hogy milyen elvonások, be­fizetési kötelezettségek és más megszorítások terhelik a vállalatok éves szinten el­ért gazdasági eredményét — itt most a sokféleség miatt nem részletezhetjük. A na­gyobb vállalatok gyáregy­ségei. üzemrészei — ered­ményeiktől nyereségfelhal­mozó szerepüktől függően —. általában különbözően ré­szesednek a rendelkezésre álló nyereségből. Előfordul­hat például, hogy míg egyik gyáregységben húsz napban határozzák meg a nyereség- részesedés összegét, addig a másikban huszonhat napot fizetnek. Igazság ez? Fel­tétlenül, amennyiben az arányok helyesen tükrözik az eredményesség érdeké­ben kifejtett többletmunkát. Az érdem szerinti elosztást alapelwé kell tenni minde­nütt — még akkor Is. ha a kényelmességi szempontok sok esetben az egyen'.ós­di mellett szólnak. A körül­mények gondos elemzése természetesen ez esetben is rendkívül fontos, hiszen elő­fordulhat. hogy egy-egv kol­lektíva — saját hibáján kí­vül, a műszaki ellátottság vagy a vezetés hiányossá­gai miatt —. nagy erőfeszí­tések ellenére sim kénes teljesíteni a rábízott felada­tot • A terv és statisztikai osztályokon, bérszámfejtő csoportoknál csattognak a számológépek. Rövidesen mindenki megtudja mekkora összeg lesz a borítékban. Ezek a forintok — amellett, hogy gyarapítják a dolgozók jövedelmét —. az éves mun­ka kritikáját is adják, s így a kifizetéseik időszaka egy­ben a tanulságok levonásá­nak időszaka is kell, hogy legven Ha vastag a boríték, akkor magától értetődik a jövő: csak így tovább! — ha vékony, akkor érdemes mindenkinek elgondolkodni afelett hogy hol, és hogyan kell az idén többet adnia ... B. 8. 1/tla: Mentőöv a hazai piac * A sótartó ir Ne csak a ,F7at,inának' 21438 lakás A szolnoki építők •litere Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium érté­kelte vállalatainak 1968. évi lakásépítési munkáját A múlt évre az ÉVM vállalatok már maguk dolgozták ki la­kásépítési tervüket és össze­sen 21 000 új otthon átadá­sát irányozták elő, 821-gyel többet mint 1967-ben. Né­hány kivételtől eltekintve a vállalatok teljesítették köte­lezettségüket — s elsősorban a 43-as, a Szolnok megyei, a Komárom megyei és a Bács megyei Építőipari Vál­lalat átlago.i felüli munká­jának eredményeként — túl­teljesítették az előirányzatot: huszonegyezer helyett. 21 438 j lakás: adtak át az farszág-1 ban. A munkaerőhiány miatt különösen sok gondot oko­zott a munka a budapesti la­kásépítőknek. Ezért a .Szol­nok megyei, a Zala megyei és 26-os számú Építőipari Vállalat dolgozói több fővá­rosi lakóház építését átvál­lalták, a Nógrád. Heves és Vas megyei építők pedig bri­gádokat kölcsönöztek a bu­dapestieknek. Ezzel az öss- szefogással végeredményben a múlt évben átadásra elő­irányzott 7200 helyett 7506 új budapesti otthont építet­tek feL A vállalatok megkezdték az Idei részletes laVásáfa^ísl előirányzat kidolgozását Elő­reláthatóan mintegy 1500 la­kással többet építenek, mint 1968-ban. Kossuth Lajos téri állomás­ról elindult mechanikus túró­pajzs szombatra virradó éjjel „átbújva” a Duna alatt, a bu­dai partfal alá ért. n»tfőre a Duna-meder alatti alagút uto’só három méternyi szaka­szát Is öntöttvas tiibblnggel bélelik. A megépült alagút hossza 365 méter, (Az ettől 20 méterre épülő másik alagút hossza 368 méter lesz.) 180 Hímet exoortálunk Eredményes esztendőről ta­núskodnak a Hungarofilm 1868-as üzleti könyvei. öt földrész több tucat országá­nak filmszakemberei 180 já­tékfilmet s csaknem 6O0 rö­vidfilmet vá'ároltak meg a magyar stúdiók terméséből. A ..sláger” Jancsó Miklós két alkotása, a Csillagosok, kato­nák. Illetve a Csend és kiáltás volt; a kát filmet 15—15 or­szág vásárolta meg. Minden traktornak vizsgáznia kell Korábbi rendelkezés szerint az üzemeltetőknek 1968. ápri­lis 30-ig hatósági vizsgára kel­lett előállítaniok a mezőgaz­dasági traktorokat és pótfco- . csikat, amelyek forgalmi rendszámot kaptak. Azok az üzemeltetők, amelyek hatósá­gi jelzésekkel még el nem lá­tott gépeikkel a közút] forga­lomban kívánnak résztvennl, legkésőbb 1969 február 28-lg levizsgáztathatják Járművei­ké* az Illetékre megyei rend­őrfőkapitányságok közlekedés- rendészeti osztályainál. Azo­kat a traktorokat ts elő kell állítani a vizsgára, amelyek­nek a forgalmi engedélyében meghatározott alkalmassági határidő az elmúlt év végén lejárt. Ünnepi fogadás a KISZ évfordulóján A kommunista ifjúsági saj­tó születésének, az Ifjú Pro­letár megjelenésének 50. év­fordulója alkalmából ünnepi fogadást adott szombaton az Ifjúság Szállóban a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottsága. Kombájn helyett vasszerkezet Tárgyalások 80 — 90 ezer órányi kapacitásról — Munkát keres a Mezőtúri Gépjavító Állomás A cégtáblát is nyugodtan kicserélhetnék, melyen a mezőgazdaság már csaknem formálisan szerepel. A termelőszövetkezetek alig igénylik a Mezőtúri Mező- gazdasági Gépjavító Állomás szolgáltatását. Az üzem a Törökszentmiklósi MGV 7. sz. állomásaként működik és a gabbnaknmbáinok főjaví­tására profilírozták. — Két évvel ezelőtt még 170 kombájnt javítottunk, idei felmérésünk szerint csak 40 gép rendbehozását igény­lik tőlünk a termelőszövetke­zetek — panaszkodik Mészá­ros Mihálv főmérnök. — Még egyetlen kombájnt sem hoztak be javításra. A tsz-ek úgy vannak vele, messze mén az aratás, nem kötik le addig a pénzüket. A mező­gazdasági jellegű munka egyébként összkapacitásunk- nak csak 2o százalékát te­szi ki. Ez a helyzet zavarja a ter­melés folyamatosságát az ál­lomáson. A vezetők más munka után néztek. Két év­vel ezelőtt kezdtek vasszer­kezeteket gyártani a Láng Gépgyárnak. Ezt a szolnoki vasipari vállalat adta át ne­ki'*' már sok volt. A mező­túriaknak viszont jól jött a 2,5 millió forint értékű mun­ka. A sajókeresztúri ércelő­készítő üzemnek gyártottak vasszerkezeteket A ZIL típusú gépkocsik fő­javítását a kunszentmártoni állomástól örökölték. De ez is minimális mennyiségű. Ta­valy mindössze 30 ZIL-t hoz­tak rendbe. Főként az ipari üzemek, közlekedési vállala­tok részére, a legtöbb tsz maga javítja tehergépkocsi­ját — Kénytelenek voltunk más jellegű munkát keresni — mondja a főmérnök. — A győri jármüprogramba is bekapcsolódtunk. Ezt is a vasipari vállalattól vettük át. Görgős anyagtároló áll- ványokat gyártottunk ré­szükre. Később az épülő Ga­garin Hőerőműnek szénada­goló berendezést készítet­tünk. Majd a Budapesti Ház­gyárnak paneltartó állványo­kat. A Budapesti Magnezit Művek tiszavárkonyi kísér­leti üzemének földgáz veze­tékeket és kéményeket gyár­tottunk. A mezőtúriaknak 34 mil­lió forint értékű termelési előirányzatuk volt 1968-ra. A rp«M«£*ü1c még nem kész. »annyi azonban már bizonyos, hogy tervüket jsak 70—75 százalékra tudták teljesíteni! A gyakori profilváltozások sok nehézséget okoznak az állomás vezetőinek, szakem­bereinek és munkásainak. Az „alkalmi” munkák jellege más és más. Ezért is örültek az előzetes tárgyalásnak, hogy az állomást átvenné a Csepeli Vas és Fémművek. Itt háromszáz nő dolgozha­tott volna az üzembővítés után, állandó jelleggel. De nem sikerült a megállapo­dás, a csepeliek másutt fej­lesztenek. Most nagy volumenű mun­káról tárgyal az állomás igazgatója Budapesten. A Szellőző Művekkel előzetes megállapodás jött létre, fi­nom vasszerkezeti munkát vállalnak tőlük. Már a terv­dokumentációkat is megkap­ták tőlük. Ez 80—9o ezer munkaórát köt le Idei ka­pacitásukból, mely huszonöt ember egész évi munkáját jelenti. Nagy jelentőségű el­foglaltság ez a százhetven­nyolc munkással dolgozó ál­lomás részére. Együttesen, idei kapacitásuknak 75 szá­zalékát kötötték le a meg­rendelők. Munkatársunk algyői riportsorozatának első része as K. oldalon, % HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK

Next

/
Thumbnails
Contents