Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-11 / 8. szám
1969. január L\ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP O Otven éwel ezelőtt Miről írtak a Szolnok megyei újságok? A lapok ismertetik az 1919. III. t. c.-t az egyesülési és gyülekezési szabadságról. Eredmény; a jobboldali polgári pártok, pártocskák tömegének fellépése. „Ezután politikával is foglalkozik lapunk — írta a Mezőtúr és Vidéke. — De sietünk kijelenteni, hogy nem kötjük le egyik politikai párt részére sem... a most szereplő politikai pártok közül csak kettőnek van szerintünk tudományosan megalapozott, az ország minden rendű polgárának érdekeit tekintetbevevő politikája: a szociáldemokrata pártnak és a polgári radikális pártnak. A Károlyipárt programját még ma sem ismerjük; a kis gazdapárt (helyesen: kisgazdapárt) csak egy foglalkozási ágnak, a kisgazdáknak érdekkörét ismeri föl; a keresztyén szocialista párt felekezeti színezetű. Aki pedig egy osztály vagy felekezet szemüvegén keresztül vizsgálja a tényeket, az sohasem találja meg a politikai igazságot.” A nagy nyüzsgés oka: a 4—5 hét múlva várható választások. A kormány ugyan — mint a Törökszentmiklósi Üjság írta vezércikkében — nehezen szánta rá magát, mert még békés körülmények között is sok izgalommal járt. Most, amikor az ország egy része megszállás alatt van, még nehezebb lesz a helyzet. Törökszentmiklós, Tiszaföld- vár, Rákóczifalva alkot majd valószínűleg egy választási körzetet. „Nálunk e héten indult meg a választási mozgalom. Eddig egv hivatalos jelölt van, Károlyi-párti programmal: Kutas Bálint ref. lelkész. De a szociáldemokrata párt is készül jelöltet állítani.” A két párt között a hirdetett végcélt tekintve óriási a különbség, de ez „utópisztikus szempont”, a napi politikában teljesen megegyeznek. „Így meg van adva a lehetőség arra, hogy ez a két párt egy jelölt személyben állapodik meg.” Ha a megállapodás nem jön létre, ódiuma azokra az akaratosokra hárul, akik hajlamosak „homousion-homoiusion” harcot vívni, a „Károlyipárt zászlóbontása”-kor Kutas Bálint beszélt: „Ő már régen szocialista; a jogegyenlőség elve alapján áll. Jelszava: a suum cuique! Minden társadalmi osztálynak az öt megillető jogot megadni kívánja. Hajlamai, származása elsősorban a földmívesek és a kisgazdák felé vonják, de szivében marad hely az iparosok, kereskedők és szellemi munkások számára is.A megalakult Károlyi-párt elnöke Gulyás Flórián polgári iskolai tanár lett. A koalíció nemcsak a Szolnok megyei politikusok álma. Az SZDP és a polgári pártok együttműködése a legfelső szinten is — a válság ellenére — még érvényesül. Egy hír,,, címbetűkből, kiemelten szedve, a Törökszentmiklósi Újságból: „Politikai hír. A minisztertanács még nem döntött teljesen. Annyi azonban már bizonyos, hogy o szocialistákkal egyesülve helyén marad a kormány.” Karcagon a Kisgazdapárt szervezkedik. Elnöke Csontos Imre, a földet túró munkásnál munkásabb ember, aki „existenciákat mentett meg az éhenhalástól, amit tíz meg száz karcagi szegény család igazol.” Népgyűlési beszédében kijelentette; „A birtok- politikát illetőleg fontos, hogy idegen honos birtokhoz ne' jusson... Nem akarják a tulajdonjog felrúgását, mert az százszor szent. A tulajdonjogot csak egy élet árán lehet eldobni...” (Karczagi Hírlap.) De nemcsak a politikai pártok küzdenek egymás ellen. „Az önálló Jászvárme- gye’’ is követeli jogait. „Január 8-án a .Gazdasági és Polgári körben kikiáltotta Jászapáti polgársága az önálló jász vármegyét, a gyűlésen dr. Kele József és Zöldi Márton híres író fejtegették a jásznépnek eme jogos kívánságát: az önálló jász vármegyét. A népgyűlés lelkesedéssel tette magáévá az indítványt” (Jászsági Néplap.) A jászok is sietnek leszögezni, a polgárőrségről, hogy „hangsúlyoznunk kell, hogy ez nem osztályszervezkedés...’• (a o.) Közben pedig az intervenciós csapatok egyre nagyobb területet foglalnak el. „A vasúti közlekedés Vá- mosgyörk—Üjszász vonalon megszűnt mert a cseh invázió elől menekített vonatok Jászapáti határáig állnak a sínpáron. (Jászsági Néplap.) (Erdélyből állami gyermekek menekülnek. Felkéretnek azon jószívű családok, kik 25 korona ellenében hajlandó^ gyermekeket vállalni, jelentkezzenek Bárdos Józsefnél és Nagy Margit telepfelügyelőknél. (Mezőtúr és Vidéke.) A műbőr csizmák ápolása A műbőrből készült női csizmák nemcsak annak köszönhetik népszerűségüket, hogy divatosak, s felveszik a versenyt a hasonló bőrlábbelikkel, hanem annak is, hogy jóval olcsóbbak azoknál. Ha a műbőr sok tekintetben meg is közelíti a természetes bőr tulajdonságait, egészében nem éri el azokat. Például a páraáteresztő képessége nem tökéletes, hosszabb viselés után nyirkossá lesz benne a láb. — Ezért nem ajánlatos egész nap a lábon tartani. Zárt helyiségben különösen egészségesebb cipőt hordani. A nyirkosság (hidegérzet) sokkal kevésbbé tapasztalható, ha műszálas harisnyák helyett gyapjú, pamut, vagy flór harisnyát viselünk hozzá Az anyag kellemes, pukk fogása abból adódik, hogy hármas rétegének egyike rendszerint habosított, szivacs-szerű műanyag. A habszerkezet érzékeny a gyűrődésre. ezért nem szabad a csizma szárát élesen megtörni, mert mély ránc keletkezhet rajta. A műbőr kályhánál való szárítása kifejezetten káros. (Nem tűri ezt azonban a bőr lábbeli sem.) Használat után kitömve, száraz, levegős helyen szárítsuk és tároljuk a csizmát. így nem károsodik az anyag, nem veszti el a formáját sem. A cipőkrém árt a műbőrnek, a vegyianyagok megtámadják. A helyes tisztítás egyszerűen : langyos, szappanos víz. Utána puha ronggyal töröljük s-árazra. Így sokáig megtartja színét, fényét is a kedvelt műbőrcszimánk. B. J» Á hang tengeralatti „országútja A híradástechnikai műhol-' dák térhódítása ellenére sem szűnik meg a világrészeket összekötő tengeralatti kábelek jelentősége, sőt, tökéletesítésükre egyre nagyobb gondot fordítanak. A több ezer kilométer hosszú kábelbe meghatározott távolságokban olyan erősítőket építenek be, amelyek a kábelen végighaladó jeleket újra és újra életre keltik. Az erősítőket úgy kell megtervezni, gyártani és beépíteni, hogy karbantartás nélkül legalább 25—30 évig üzemképesek maradjanak a tenger fenekén, hiszen a kiemelésük és megjavításuk rendkívül költséges lenne. Az anyagi szempontokon kívül azt is figyelembe kell venni, hogy meghibásodás esetén a kábelek használhatatlansága pótolhatatlan kimaradásokat okozna a hírközlésbenTíz jubileumi kötet As úttörők nyári tá borókásáért A táborozni szándékozó úttörők száma évről évre növekszik. Ez alapjában véve örvendetes, ugyanakkor azonban újabb megoldandó feladatokat jelent. Az úttörőtáborok építése, felszerelése komoly anyagi erőfeszítéseket igényel társadalmunktól. Ezért e. táborok építésének meggyorsítása érdekében a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának titkársága 1968. március 7-én úgy határozott, hogy Ifjúsági Táborozási Sorsjegy-et bocsát ki. E táborozási sorsjegyeket az úttörők ez évben január 5-től kezdve árusítják. Egy sorsjegy ára 4,— Ft A sorsjegyek értékesítéséből befolyt összegek, a Kommunista Ifjúsági Szövetségek megyei bizottságainál maradnak, s itt kerülnek ezek az összegek a járási és városi bizottságok között szétosztásra olyan céllal, hogy mindenütt úttörőtáborok építését szolgálják. A járások és városok a tiszta bevételből annak arányában részesülnek, hogy egy-egy területen mennyi sorsjegyet adtak el az úttörők, 5 mennyi az egy-egy úttörőre eső eladott sorsjegyek átlagos mennyisége. A táborozási sorsjegy főnyereményei között egy három. és kétszobás OTP-örök- lakás. (A háromszobás teljes berendezéssel együtt.) Moszkvics 408, Wartburg de Luxe, Skoda Octavia, Trabant gépkocsik, 20—25 ezer forintos vásárlási utalványok. Az 50 osztályban pedig osztályonként tv-készülék, turistafelszerelések, camping-sátrak, Jáwa-robogó, külföldi utak, magnetofon, vetítőgépek,, s több száz vásárlási utalvány. A Szolnok városi KÍSZ- bizottság —, hogy a Balatonszepezden megkezdett úttörőtábor építését, felszerelését, melyre eddig 700 ezer forintot költöttek, befejezhessék, s hogy Szolnokon a Tisza- ligetben újabb tábort is építhessenek — nagyban érdekelt abban, hogy minél több sorsjegyet megvásároljanak Szolnok város területén A legtöbb sorsjegyet eladó szolnoki úttörőcsapatnak vagy KISZ- szervezetnek ezért háromezer, kétezer és ezer forint külön jutalmat tűzött ki a Szolnok városi bizottság. Megje’ent a Nemzetközi Szemle januári száma Tartalomból: V”. Korionoc: a kommunisták jelszava az összefogás (Pravda), A lengyel kommunisták kongresszusa (Novoje Vremja), M. Posztolovszkij: A szovjet gazdaság és washingtoni. kritikája (Novoje Vremja), C. Sztyepanjan: Mi rejlik a szocializmus „új modellje’’ mögött ? Sz. Asztalion: a Bonn—Tel Aviv tengely (Mezsdunarodnaja Zsizny), „A világ első anti- kommunista kommunista pártja?” (Forgács Marcell), Basil Davidson; Gerillaháború a portugál gyarmatokon a fehér uralom ellen (Der Spiegel), A. Jazkova: Az imperializmus és a kelet-európai államok (Novoje Vremja), Jurij Zsilkor: A NATO újjáélesztésének tervei (Pravda), Rupert Lockwod; Ausztrália a külföldi monopóliumok markában (International Affairs), Günther Rose: A „szellemi offenzíva” (Deutsche Aua- senpolitik), Események nyomában. .., Tízféle jubileumi kiadvány készül a Kossuth Könyvkiadónál a Tanácsköztársaság közelgő 50- évfordulójára. Leninnek a magyar tanácskormányhoz intézett leveleit, táviratait és beszédeinek a magyarországi proletárdiktatúrával kapcsolatos részleteit tartalmazza „A Magyar Tanácsköztársaságról” címmel megjelenő gyűjtemény, amely a miniatűr kötetek sorát gazdagítja, a Tanács- köztársaság idejéből való plakátok gyűjteményét album nagyságú formában adják ki: a 48 művészi plákát- reprodukciót Bíró Mihály, Vértes Marcell, Nemes-Lam- pérth József, Uitz Béla és más jeles kortárs-művészek készítették 1918—1919-ben. A proletárdiktatúra történetének első átfogó, minden fontos katonai, diplomáciai, államszervezési részletre ki terjedő tudományos feldolgozását adiák közre Hajdú Tibor tollából „a magyarországi Tanácsköztársaság” címmel; Hetés Tibor munkája a „A magyarországi forradalmak krónikája”, amely az 1918—1919-es események vétó, \ || n A képén látható, angol laboratóriumokban készülő erősítő egységek minden kis alkatrészét arannyal vonják be, s a kábelbe való beépítésük után a kiszorított levegő helyét nemesgázzal töltik ki, hogy a korróziót tökéletes biztonsággal távol tartsák. A szakemberek a sebészeti műtőkre emlékeztető sterilitás mellett végzik munkájukat zető politikusainak írásait beszédeit, visszaemlékezéseit, valamint a külföldi kortárs - politikusok megnyilatkozásait tartalmazza. Münnich Ferencnek a Magyar Tanács- köztársaságról szóló könyve anyagát felesége gyűjtötte össze és Liptai Ervin hadtörténész előszavával rendezték sajtó alá. Érdekes fejezete lesz a gyűjteménynek a proletár osztályhadseregről szóló tanulmány, amelyet Münnich Ferenc 1921-ben írt Berlinben. „Internacionalisták a Tanácsköztársaságért” címmel Kővágó JJtszló arról számol be, hogy az orosz, cseh és szlovák, osztrák, délszláv, olasz és más nemzetiségű forradalmárok miként siettek a Magyar Tanácsköztársaság segítségére 1919. március 21-e után. „A legendás 133 nap’’ mottóval képes album készül a Tanácsköztársaság eseményeiről — főként diákok részére, olcsó kiadásban. Népszerű történelmi sorozatát a Kossuth Kiadó a Tanácsköztársaság népbiztosainak 1920-as peréről szóló könyvvel gazdagítja. Magyar—román kulturális megállapodás Budapesten a Művelődés- ügyi Minisztériumban pénteken aláírták a magyar—román kulturális és tudományos együttműködés 1969— 1970. évekre szóló munkatervét, valamint a két ország között egyetemi és főiskolai hallgatók, aspiránsok cseréjéről szóló egyezményt. Az okmányokat magyar részről Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes, román részről Vasile Gliga külügyminiszterhelyettes írta alá. Az aláírt új együttműködési munkaterv jelentősen bővíti a kulturális és tudományos kapcsolatokat a Román Szocialista Köztársasággal. Tovább bővül a felsőoktatási intézmények közvetlen kapcsolata. Sor kerül színházi együttesek vendégszereplésére és reprezentatív kiállítások kölcsönös bemutatására. A két ország felszabadulásának 25. évfordulóját kölcsönösen több kulturális rendezvénnyel ünnepük meg. Az egyetemi és főiskolai hallgatók, valamint aspiránsok cseréjéről szóló egyezmény lehetővé teszi ösztöndíjas hallgatók cseréjét képzés céljából, s előmozdítja az együttműködést a tudósképzésben és tudományos fokozatok megszerzését egymás országában. A tárgyalásokon elvi meg il- lapodás született arról, hogy a közeljövőben a felek egyezményt kötnek, amelynek alapján kulturális központokat létesítenek a két ország fővárosában. Az aláírás után Mo)n"" János a városligeti Gund°l étteremben ebédet adott a Vasile Gliga vezette román küldöttség tiszteletére. llku Pál művelődésügvi miniszter pénteken hivatalában fogadta Vasile G’>a külügyminiszterhelyettest Ugyancsak fogadta a romá i delegáció vezetőjét dr. Rosta Endre, a kulturális kan- csolatok intézetének ügyvezető elnöke. Este Dumitru Turcus, budapesti román nagykövet — a két ország közötti új kulturális munkaterv aláírása alkalmából a nagykövetségen koktélt adott,
