Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-11 / 8. szám

1969. január V SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Fél évszázada A köztársaság elnököt választ 1918. november 16-án ki­áltották ki a köztársaságot, de a köztársaság elnökét egyidejűleg nem választot­ták meg. Midnenki termé­szetesnek vette, hogy a kor­mányfő, Károlyi Mihály, egyszersmind betölti az ál­lamfő szerepét is. A hely­zetnek ez a kétértelműsé­ge 1919 januárjában veszé­lyes bonyodalmakhoz veze­tett. Az történt ugyanis, hogy a haladás ellen szer­vezkedő és mind agresszí­vebben fellépő ellenforrada­lom a köztársasági kormány lemondásának lehetőségét idézte fel. .Ez esetben se kor­mányelnök, se.köztársasági el­nök nem lett volna, s bekö­vetkezik a teljes törvényen- kívüli állapot; Ez a helyzet tette szükségessé, hogy Káro­lyi Mihályt 1919. január 11- én ideiglenes köztársasági elnökké válassza a Nemzeti Bizottság Végrehajtó Bi­zottsága. Milyen fejlemények előzték mea ezt az aktust? 1918 novemberében a vidéki „parasztforradalom”, decemberében a katonatün­tetések és különösen január első heté+ől a gyárfoglaló munkásmozgalmak rendkívü­li erővel jelezték, hogy a köztársasági kormány kép­telen konszolidálni a politi­kai és. gazdasági helyzetet. Károlyi ugyanis tiszteletre­méltó következetességgel igyekezett megteremteni a konszolidáció alapjául szol­gáló nemzeti egységet, ezt azonban a nagytőke és a nagybirtok önzése és szabo­tázsa megakadályozta. Az ipari tőké még az objektív nehézségeken túl is fékezte a termelés újjászervezését, a föjdbirtokosság hallani sem akart a. földreform végrehajtásáról. alattomos jobboldali szervezkedés bon­takozott ki a parasztmozgal- mak letörésére, „ munkáskö­retei ések teljesülésének meg­akadályozására, a katonata­nács likvid'Jósára. Sőt, Nagy Vince belügyminiszter attól sem riadt vissza, hogy utasí­tást adjon Szamuely Tibor meggyilkolására, Salgótarján­ban pedig sor tüzet zúdítot­tak a bányászokra. A KMP ébersége azonban leleplezte Festetics hadügy­miniszter jobboldali puccskí­sérletét, mozgósította a mimkástömeg két a reakciós készülődés ellen, s a szo­ciáldemokrata baloldal maga is megkongatta a vészharangot az ellenforradalom céljainak megakadályozására. A forra­dalmi tömegek Harci el­szántságát támogatta 1919 elején az osztrák és német munkástömegek politikai A megye­székhelyeken vagy a városokhoz közel lakó, kereskedelmi ügy­intézésben jártas jó képességű üzlet­kötőket alkalmazunk, jutalékos rendszerbe^, megállapo­dás szerint. Jelentkezés GUMIIPARI Ktsz Buda­pest, VI., Csengery u. 35. (Szombat kivételével 9- től 3 óráig.) , ■ sztrájkja és a Spartakus- felkelés Németországban. — Ilyen körülmények között jutott Garami arra az elha­tározásra, hogy az SzDP minisztereinek ki kellett vo- nulniuik a kormányból. Ga­rami, természetesen, nem a „szélsőségek” letörését, azaz a KMP elleni rendszabályo­kat kifogásolta, hanem fa­rizeus módon — „kívülről” akarta támogatni a kormány „rendcsináló” tevékenységét Terve azonban egyaránt el­fogadhatatlan volt mind Károlyinak, mind a szociál­demokrata baloldalnak, de még a Jászi-féle radikáli­soknak is, akik nagyon jól tudták, hogy a szervezett munkásság nélkül semmifé­le kormány nem maradhat a helyén, hacsak nem lép az ellenforradalmi terror út­jára. Az SzDP-ben előbb párt­választmányi, majd munkás­tanácsi ülést tartott. — Ez utóbbi, 1919. január 8-án 15 órás tanácskozás kereté­ben vitatta meg a helyze­tet. Garami javaslatát (ki­lépni a kormányból) elvetet­te, Garbai javaslatát (tisz­ta szociáldemokrata kor­mányt alakítani) csekély szótöbbséggel megszavazta ugvan, de végül Kunfi köz­vetítő javaslatát fogadta «1: bentmaradni a kormányban, de követelni a belügyi és a hadügyi tárcát. Károlyi és Jász! elfogadta ezit a megoldást a Lovászy vezette károlyipárti jobbol­dal azonban mint a Ká­rolyi-párton belüli többség) élesen tiltakozott. Huzavona kezdődött, s közben a Spar- takus-felkelés is elbukott. Ez növelte az ellenforradalom „önérzetét” s Garami szá­mára „tisztába tette a lát­határt”. Létrejött a komp­romisszum: Károlyi lesz a köztársasági elnök. Berinkey Dénes az új kormányfő, s az SzDP négy tárcát kap. — Böhm: hadügy, Garami: ke­reskedelmi. Kunfi: közokta­tásügyi és Peidl népjóléti miniszter lett. A fontos bel­ügyi tárca Nagy Vince kezében maradt. Károlyi, mint elnök, dek­larálta pártok fölöttiségét: kilépett a saját pártjából. A külpolitika irányítását azon­ban megtartotta. R észtvett minden minisztertanácsi ülé­sem és a kormány nélküle nem hozhatott törvényerejű rendeleteket. A januári nagy politikai válság ezzel egye­lőre megoldódott. De az iga­zi megoldás az, amelyet a KMP képviselt, éltolódott március végére, pontosab­ban 1919. március 21-re, a prol teárdiktatura kikiáltá­sának napjára. F. M. Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 23-as számú szolnoki és 122-es sz. jászberényi üveg és porcelán üzlete meg­vételre kínál 2 és 3 mm-es síküveget korlátlan mennyiségben. A vállalatoknál megkez­dődött az év végi mérlegbe­számolók készítése, • amelyek végső képet adnak majd a múlt évi gazdálkodásról, s ezúttal első ízben arról is, hogy a vállalatoknak mek­kora fejlesztési és részese­dési alapjai keletkeztek, — mennyi év végi részesedést oszthat dolgozóinak. A kifi­zetéshez a felsőbb szervek hozzájárulása nem szüksé­ges, magát a mérleget sem a minisztérium, hanem a vállalat igazgatója hagyja jóvá. A részesedés szétosz­tásakor természetesen figye­lembe kell venni a részese­dési alap terhére korábban kifizetett, továbbá a kultu­rális és jóléti célokra szánt összegeket. Mivel a mérlegek készíté­se általában február végén fejeződik be, március elején országszerte megkezdődik az év végi részesedések kifize­tése. Az előzetes adatok sze­rint a vállalatok múlt évi összjövedelme 11, ezen belül nyereségük több mint 20 szá­zalékkal magasabb volt az előirányzottnál. Így átla­gosan legalább öt-hat nap­pal nagyobb lesz az év végi részesedés, mint a régi me­chanizmus utolsó esztende­jében. Ez azonban csak átlag, mert a nyereségek közötti különbségeknek megfelelően jelentős eltérések várhatók A kohó- és gépiparban pél­dául a Dunai Vasmű sokkal jobb eredményeket ért el, mint az ózdi kohászati üze­mek, vagy a .Lenin Kohá­szati Művek. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár, a Mo­sonmagyaróvári Fémfeldol­gozó Vállalat és a Gyár- és Gépszerelő Vállalat nyere­ségesebb volt tavaly, mint a Magyar Gördülőcsapágy Művek, a Hajdúsági Iparmű­vek vagy a Ganz Villamos- sági Művek. Ennek megfe­lelően alakul majd ki az év végi részesedésük. A kohó- és_ gépipar egésze — ha az előző évről áthozott tartalé­kát is felhasználja — kö­rülbelül a tavalyival azonos részesedést tud fizetni, ezen belül a kohászatban nagyobb összegekre van kilátás, mint a gépiparban^ A könnyűiparban az előze­tes számítások szerint egyet­len vállalat sem dolgozott veszteségesen, s így a múlt évi munka alapján vala­mennyi munkahelyen fizet­nek részesedést. A részese­dési alap a tervezettnél na­gyobb. A minisztérium át­lagában a tavalyival azonos összegű részesedéssel gazdál­kodhat a könnyűipar, ami átlagban meghaladja a 20 napi bérnek megfelelő ösz- szeget. Az átlagon felüli szó­ródás azonban nagyobb, mint az előző években. Az átlagosnál kevesebb része­sedés várható a pamut-, a len-kender- és a rostipar­ban, ennél valamivel jobb kilátásai vannak a gyapjú- és rövidáruipamak, átlagon felüli részesedéssel számol­hat a ruha-, a cipő-, a bőr-, a papír- és a nyomdaipar. A Magyar Selyemipari Válla­lat majdnem 20 napi bérnek megfelelő részesedéséhez hozzájárult az a kétmillió forint állami visszatérítés is, amellyel a vállalat egymil­lió dollár értékű tőkés ex­portját „permizálták”. Az építőipari vállalatok a számítottnál nagyobb nyereséget értek el, amihez hozzájárult, hogy a tervezettnél lényegesen ke­vesebb álló- és forgóeszközt kötöttek le. Valamennyi építőipari vál­lalat oszt év végi részese­Sok forró légkörű előadó­estnek adott már hajlékot a szolnoki Árkád presszó — a csütörtök esti Nagy László-est egyik „fénylő szárnyas csil­lag” ezek között.. A Szolnokra látogatott Kos- sut-dijas költőnket ®s kiváló műfordítónkat Berek Katalin, a Nemzeti Színház művésze kísérte pódiumra. Nagy Lász­ló zsengéivel — 16—18 éves korában írt verseivel — kez­dődött a költői est, amelyek közül a Holtak felkelőben és a Kiscsikó sirató már -tűzze fagyasztotta a levegőt Berek Katalin ismét bizonyította, hogy a költői varázslat fel­kent papnője. Pedig Nagy László nehezen „mondható” költő. A versforma és a bő­ven áradó asszociatív képek nagy erőpróbára teszik az előadóművészt. Az est egyik fénypontja a Rege a tűzről és a jácintról volt. Nagy László mély hit­vallása ez a szülőkről, az anyaföldről, a világról- A gon­dolat és a dallam egységét csorbítatlanul kaptuk az elő­adótól. A költő szíve lükte­tett a hallgatóságban, tény­leg nagyon szaladt a perc. dóst. Az .előzetes számítások szerint az idén 150—200 mil­lió forint részesedést fizet­hetnek, 16—20 napi kereset­nek megfelelő összeget, a tavalyi 15 nappal szemben. Az építőanyagipar részese­dése nem magasabb a terve­zettnél, s átlagosan az előző évi szinten mozog. Az Országos Gumiipari Vál­lalatnál egyhavi bérnek meg­felelő részesedéssel számol­nak, ezt azonban csökkentik a bérfejlesztésre és jutalma­zásra 1968-ban már előzete­sen kifizetett juttatások. A A vállalaton belül meglehe­tősen nagyok a különbsé­gek. A Cordatic és a Tauril gyárak átlaga körülbelül 24—30, az Emergéé 14—18 nap lesz. A Pálma gyár ré­szesedése a nyíregyházi gyár építése, az új üzemnek át­adott gyártmányok miatt meglehetősen alacsony len­ne, ezért az év végi részese­désüket átlagosan 14 napi bérnek megfelelő ősszegre egészítették ki. „pillantott az idő”: József Attila óta magyar verselő aligha beszélt ennyire félel­metes szeretettel, ilyen em­berközelből, s megborzonga- tóan az anyjáról. A Menyegző kiteljesedet- tebb, összetettebb világkép — Berek Katalin a műsor má­sodik részében mondta el. Sean O’Casey Csillagjazz- ének előadói magaslataiba jutott ezzel, Gyurkó Elektrá­ja, a tépelődés himnuszát szólaltatta meg és mondta el. A műsor zárószámaként Nagy László adta elő űj ver­sét, amelyet az Ady-jubileum- ra írt A feltámadás szomorú­sága címmel. Ismét ars poe­ticát kaptunk, az igazi Ady- képért írta költőnk, amiért József Attila is; a cizellálat- Ian Adyt idézte, mert neki Ady ostora tetszik, s kimond­ja; „A költői vakmerőségnek nincs köze a divathoz”. Az előadóest végére a szol­noki utcákon mínusz 18 fokot mért a hőmérő higanyszála, de úgy hisszük, hazafelé me­net a hallgatóság közül sen­ki sem fázott. Forró sikerű este volt. Tiszai Lajos Vigyázat! Robban! Nem is olyan régen írtunk a téli időszak számtalan tűz­veszélyéről. Tragikus esete­ket soroltunk fel bizonyítás­képpen, hogy tűzrendészet! szabályok megsértése sokszor okoz súlyos balesetet. Nem szóltunk azonban a gázrobba­násokról. És sajnos alig két hét leforgása alatt két eset­ben is bekövetkezett a tra­gédia, Szolnokon a Tégla út C szám alatt Szabó Ferencé® figyelmetlensége vagy inkább! könnyelműsége vezetett rob­banáshoz. Palackos gázzal főztek s észrevették, hogy szivárog a gáz. Bizonyára a hollander tömítése nem volt jó. Szabóék ennek ellenéra használták. Az egyik alka­lommal a feleség lecsavarta a hollandért, hogy megnézi mi okozza a szivárgást, da nem zárta el a palackot. A gáz nagy erővel tódult a kfei szobába, onnan pedig a má­sikba, ahol viszont széntüze­lésű kályha égett. Amikor a gáz elérte a tűzteret, felrob­bant és súlyos égési sebeket okozott Szabó Ferencen. % feleségén és a kislányán.’ Néhány nappal ezelőtt Kar­cagon csaknem megismétlő­dött az előbb leírt eset, Trunkó Imréné Dózsa György1 u. 20. szám alatti lakos Idős édesanyjával lakott együtt. Az idős asszony éjjel három órakor felkelt vizet melegíte­ni. Hogy, hogynem a palack­ra nem volt rácsavarva a ré­zsű csöve. Kinyitotta a csa­pot és gyújtogatni kezdte a gázt. Amikor nem sikerült szólt lányának, de mielőtt aa odaért volna, a gyufa láng­jától a gáz felrobbant. Mind­ketten kórházba kerültek. A tanulság; mindenkor be kell tartani a szabályokat. Különösen fontos, hogy nyo­máscsökkentő nélkül ne hasz­nálják a gázt. A téli időszak­ban a disznóvágások ideién gyakori a gázzal való Pcrzscíés. Ilyenkor, hogy nagyobb le­gyen a nyomás, csökkentő nélkül használják. Bár me­gyénkben ez még nem oko­zott súlyosabb balesetet, de máshol már igen. Megelőzése érdekében ajánlatos a foko­zottabb elővigyázaí osság. Csakúgy, mint a nyomáscsök­kentő hollanderében levő bőrtömítés el'enőrzése. Az első pé’da esetében is az volt a baj, hogy a hollander rá- esavarása előtt nem győződ­tek meg a tömítés használha­tóságáról, s emiatt szivárgott a gáz. Végül még egy szabályra szeretnénk felhívni a figyel­met. Gyakori, hogy palack­csere után az összeszerelés helyességéről, illetve arról, hogy szivárog-e a gáz, gyufá­val győződnek meg. Veszé­lyes ellenőrzés ez, hiszen szi­várgás esetén a gázpalack nyomban felrobbanhat. Fzért egy kis szappanos vízzel he­lyettesítsék a gyufát. Ha a gáz szivárog, buborék képző­dik. Ilyenkor ajánlatos a pa­lackot azonnal elzárni és a már említett tömítést ellen­őrizni. Március ele; én kezdik az év végi részesedés kifizetését Biztató az előzetes számvetés Az ember nem adhatja meg magát Nagy László költői estje a Pódium Színpadon Jöjjön a hatodikra Mondom, igazgató kartárs, semmi bajom. A fejem? Neeem! Nem fáj!... Tessék?... Ja, hogy az a javaslat? Igazán egyszerű! Fizetem a termelési adót... akarom rrton- dani az öregségit, a szakszervezeti dijat, sőt az OTP-kölcsönöm után a kamatot- Teljes jogú tagja vagyok a társadalomnak. Ezek után igazán képviselhetem a saját érdekeimet! Ha úgy látom, hogy én havi hatezerért csak négy napot dolgozhatok, akkor is csak úgy, ha az esztergapadot el­hozzák a lakásomra a bütykös tengely öntvényével és négy segédmunkással együtt és a selejt az nuku... Hát ki tudja jobban, hogy én mennyiért mit csináljak, ha nem én!... Hogy egyéb illetékesek?... Hát hallotta, igazgató kartárs!? Gyorsan jár a hír... Neeeem! Akkor sem volt sem­mi bajom!... A házban, ahol lakom... o a hatodik emelet négyben... Szóval egyi' nap nem jött a levélhordó postás. De r ő nem jött. Postások érkeztek- Hárman is. Hoztak hatvannégy postaládát- Istenemre mondom, igazgató kartárs, aranyos kis lá­dák voltak! A kapu alatt a falra szögezték. Olyanok voltak, mint szegény nagyanyám szobájában a házi oltár! Hatvannégy kicsi házi oltár... Aztán eltűntek- Neeem! Nem a ládák! A postások! A ládák ott marad­tak. Nekünk. Házi oltárnak. Naponta ott imádkozott előttük az egész ház! Főleg reggel... Hálóingben, pizsamában, köntös­ben, mint az üvöltő dervisek... Üvöltöt­tünk is! Amikor még nem volt ott az újság és már harmadszor másztunk le a hato­dikról hiába... A tévében aztán megmagyarázták ne­künk... Nemrég... Szóval a posta egyik vezetője... a tévében megmagyarázta ne­künk, hogy ez a kulturált postai kézbesí­tés, már az egész világon így csinálják- Különben is mi mind a hatvannégyen an­tiszociális lények vagyunk, mert azt kí­vánjuk a szegény kézbesítőtől, hogy ő jöj­jön a hatodikra... másszunk le mi tizen- ketten a hatodikról, tizenkettőn az ötö­dikről, és így tovább. Nem is egyszer Többször- Míg meg nem találjuk hőn óhaj­tott reggeli lapjainkat a ládában. . Dél­előtt pedig igazán cserélhetünk is, .4 nagy­mamákkal, meg az otthonmaradő asszo­nyokkal. Egész délutánig, amíg mi dol­gozunk, mászhatnak és imádkozhatnak ők... Na persze nem olyan változatosan, mint mi... De azért nekik is megy. Az igazgató kartárs is bizonyára tudja, felment az újságok ára és a postai tarifa. Csak a kézbesítő nem. Még az elsőre sem... Illetve a harmadikra igen- Egy külön hú­szasért... De ezen kívül ő lent maradt■ A ládánál. Sőt, most már a távirat is lent maradt. A ládámban. Este hattól másnap reggelig. Este kellett volna egy fontos ta­lálkozón részt vennem. Az volt a ládámban és a táviratban- Így aztán lemaradtam a találkozóról- A kioktatásról nem. Levelem­re a posta közölte, úgy döntött, hogy a táviratot is csak a ládáig kézbesíti. A táv- iratkihordónak se kelljen felmennie a ha­todikra. Csak a távirat árának kellett fel­mennie. Elvégre a posta csak tudhatja, hogy a posta mennyiért mit adhat... Hogy a beadott javaslatom és a posta?... Ugyan, igazgató kartárs... Semmi köze a kettőnek egymáshoz... Neeem... Elvégre csak én tudhatom, hogy én...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents