Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-11 / 8. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ZOLNOK I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA tíE&m XX. évfolyam, 8. szám. Ara: 70 fillér 1969. január 11., szombat. A% árak kulisszái mögött Az év e'eie a kölcsönös várakozások s egyben a kölcsönös véleménymondások időszaka is. Olyan értelemben persze, hogy a vevő kíváncsi arra, milyen új cikkel, áruval rukkolt ki a termelő és főleg milyen áron. Az eladó viszont azt szeretné megtudni, hogy tetszik-e a portékája, megadják-e érte azt. amit kér. A véleményt'' is kialakulgatnak tenné-- >-‘e««n.' nem is annyira a minőség és a forma. mint inkább az ár körül. Egy újfajta háztartási eszköz, ríh ■ vagy cipőféle ugyanis rendszerint tetszetősebb mint a régi s még ha nem is sokka' jobb, megvan a varázsa. A pénz azonban mindig pénz marad, rideg való «, mely lehűti vagy mérsékli a megszerzés vágyát Az értékítélet — annak szubjektív és objektív mozzanata — nyilvánosan játszódik le. ha úgy tetszik a nagyközönség előtt. Az ár, azonban a vállalati kulisz- szák mögött alakul ki, elrejti azokat a folyamatokat, amelyek során a nyersanyagokból, a munkából töméntelen fáradozás és gond után áru lesz. Epnen ezért sokat vitatott, nehezen megértett, titokzatosnak ható téma is. Ügy tűnik, az új gazdaságirányítási rendben, — tekintve, hogy eltörülték a cikklista szerinti kötelező árakat minden vállalat annyit kér, amennyit akar... Csak persze győzze valaki űzetni. Látszólag e mellett szól, hogy vám bizonyos ármozgás, főleg így év elején. (Például emelkedett az ára egyes háztartási kisgépeknek.) Az sem titok, hogy az elmúlt évben az üzemek várakozáson felüli nyereséget értek el: megyénk minisztériumi Iparában 32 százalékkal, a tanácsi Iparban 56, a szövetkezeti iparban 70 százalékkal többet a félévi mérlegadatok alánján, mint a megelőző év első félében. Ha tovább boncoljuk * nyereség forrását, az is kiderül, hogy pl. a tanácsi irányítás alá tartozó könnyűiparban az úgynevezett szabad áras tec-^kek hozták a nyereség 83,4 százalékát» • míg a fix és maximált árak csak ennek töredékét. Ettől függetlenül az árfea- lisszát bátran fel lehet leb- benteni. Mögötte természetesen azt látjuk, amin semmi takargatni való sincs. A nyereség az árbevételből származik. Olyan formán, hogy minden ér a tényleges ráfordításokon felül (anyag, munkabér, közteher rezsii bizonyos nyereséghányadot is tartalmaz. Az új mechanizmus indulásakor ipari átlagban 6 százalékos volt az eneedéIvezett arány. Ezen belül pL 5—7 százalékot számoltak a géD és gyógy- szerinarban. 6 százalékot a festékiparban, de csak 3—4 százalékot a konfekció, köt- szövő és cipőiparban stb. Lényegében ebből a nyereségrészből tevődik össze eredmény»* gazdálkodás esetén a milliós nyereségtömeg, melvet progresszfve meg- adőztatnak s a fennmaradó rész szolgál beruházásra, műszaki fei^sztésre. béremelésre — tekintve, hogy ez a fogyasztóra külön át nem hárítható — s végső soron az óv végi nyereségrészesedésre. A kulisszák mögött, tehát addig nincs semmi meglepő. BUlvánvaló, hogy az eladott termékekért befolyó összegek, a visszamaradó jövedelem, nem egyéni, sem nem egy szűkebb csoport érdekét gazdagodását szolgálja. Az állami kiadásokat, a bővített újratermelés költségeit fedezik ebből, illetve korlátozottan a dolgozó kollektíva jövedelmét növelik. Ebben az értelemben „az új gazdasági mechanizmusban az árak alapvető funkciója az, hogy helyesen orientálják és ösztönözzék a termelőket és fogyasztókat gazdasági döntéseikben. Alapvető funkciójukat az árak akkor töltik be, ha együttesen alakulnak ki a következő fő tényezők hatására: I. a termelés költségei, 2. a piac értékítéletei. 3. az állami preferenciák”. (Az MSZMP Központi Bizottságának „a gazdasági mechanizmus reformja” c. 1966. május 25-i határozatából.) Az év eleién taDasztalha- tó és a későbbi időkre jutó ármozgások, árváltozások tehát kifejezetten gazdasági szervezési jellegűek és ez esetben nem a jövedelmek arányainak megváltozását vagy átcsoportosítását célozzák .., Az más kérdés. hogy a nyereség centrális gazdálkodás közepette másfelé húzó tendenciák is érvényesülnek. A szabad árak vonatkozásában pl. nem az árhatóságok korlátozása, csupán a felettes szervek, társadalmi* szervek esetleges ellenőrzése a vezetők beszámoltatása szabhat határt. Ha figyelembe vesszük, hogy az efaj*a áruk kőre az idén kibővül és a következő években mégin- kább, akkor nyilvánvalóvá vélik, milyen nagy bizalmat élveznek az ügyben döntésre hivatott vezetők. Van pL egy vállalatunk, — mely közvetlen a lakosság szükségleteire terme! —, és mérlegbeszámolója szerint forint árbevételből 79-et „realizált” nyereség formájában. De van szép számban 35—40 forintos realizálónk” is. Anélkül, hogy lekicsinyelnénk a vállalati rentabilitás és nyereséges gazdálkodás jelentőségét, mégis szükségesnek tartjuk, hogy szabad ár Ide. szabad ár oda, a felettes szervek alaposan felülvizsgálják Ilyen helyeken a kalkulációkat Ugyanis nem tartunk még ott, mikor a szubjektív értékítélet — azaz a piaci kereslet és kínálat — tartja kordában a nyerészkedni akarókat Az ehhez szükséges verseny, term ékbőség, telítettség még csak szerény jelekben mutatkozik. Az adórendszer, a kötelező tartalék és alapképzés, (mely a nyereséggel arányos) — a kirívó esetektől függetlenül — átmenetileg hatásos eszköznek látszik az árak normális szinten tartására. A kulisszákat feitebbentve is úgy találjuk tehát az ármozgás nem haladja majd túl végső soron az országos szinten tervezett 1 százalékos növekedést Újabb szovjet automata űrállomás indult a Vénuszra A Szovjetunióban pénteken reggel moszkvai idő szerint 3 őrá 52 perckor felbocsátották a Vénusz—6 elnevezésű bolygóközi állomást, a Vénusz-bolygó teljesebb tanulmányozása céljából. A bolygóközi állomás a Vénusz—5-tel együtt — amelyet január 5-én bocs" "ak fel — végzi el tudományos vizsgí tájt. Az automata állomásnak , a leereszkedést kell végrehajtania a bolygó éjszakai oldalának atmoszféráján át ugyanúgy, mint a Vénusz—5-nek. A két bolygóközi állomás együttes repülése lehetőséget nyújt a „talányos égitest” atmoszférája jellemzőinek meghatározására különböző térségekben. Január 10-én ugyancsak moszkvai idő szerint — 14 órakor «Vénusz—6 65 ezer kilométer távolságra volt a Földtől. A Vénusz—5 pedig már 1390 000 kilométerre. Az újabb szovjet automata űrállomás súlya: 1130 kg. Repülését a kiszámított pályán végzi, a ' Vénusz—5 és a Vénusz—6 berendezései kifogástalanul működnek. A Vénusz—6 fedélzetén jelvényeket helyeztek el, amelyek Lenint és a Szovjetunió állami címerét ábrázolják. A Vénusz—6 május közepén éri el a Vénuszt. Ma: Jöjjön a hatodika •Ä• • Otven évvel ezelőtt ☆ B írósági iegrzet Szövetkezeti üzletház a cipőgyár mellett Konhurrálnak as állami kereskedelemmel — Egy hónap alatt félmilliós forgatom Svédország eiismeite a VDK-t A svéd kormány péntek délelőtti ülése után a svéd külügyminisztérium hivatalos közleményben jelentette be, hogy Svédország elismerte a Vietnami Demokratikus Köztársaságot, a külügyminisztérium közleménye beszámol arról, hogy N’lsson táviratot intézett Nguyen Duy Trinh észak-vietnami külügyminiszterhez és javasolta: a két ország vegye fel a diplomáciai kapcsolatot. A svéd kormány döntése — hangoztatja a közlemény — megfelel a Svédország és Észak-Vietnam közötti kapcsolatok fejlődésének, mivel Svédország terveket dolgozott ki arról, hogy a háború befejeződése után miképpen segít Vietnamnak. A semleges Svédország^ az első nyugat-európai ország, amely teljes diplomáciai elismerésben részesíti a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. Martfűn, a tiszaföldvári kövesút mellett, a Tisza Cipőgyár tövében alig két hó-1 nappal ezelőtt korszerű üzletházat nyitott a kungyalui Zöldmező Termelőszövetkezet. Az építőktől megvásárolt, régi felvonulási épületet alakították át üzletek céljaira. Az 1,2 millió forint költséggel; létrehozott házban korszerű bisztró, zöldséggyümölcs, hentesáru- és termény bolt kapott helyet. Az üzletház külső képe is kiválik a környező banképületek közül. Az állami kereskedelmi vállalat boltjai elhanyagoltak, a termelőszövetkezet viszont ízlésesen rendezte be a sajátjait, s ami á legfontosabb; választékával, esetleg olcsóbb áruival konkurrál a többi egységekkel. Nem csoda, hogy a martfűiek gyorsan megkedvelték a tsz boltjait. A szép bisztróban naponta 25 féle ételt szolgálnak fel. Levesek, főzelékek, frissensültek és készételek állandóan kaphatók. Birkapörkölt, babgulyás és kocsonya is állandóan van. Decemberben átlagosan 150— 200 ételt szolgáltak fej napop- ta. A bisztró ebben a hónapban 220 ezer forintot forgalmazott. A palackozott borokon kívül a tsz saját termelésű borait és kisüsti pálinkáit árusítja. A hentesüzletekben hurka, kolbász, füstölthús és hal kapható. A töltelék árut helyben Székács Táros hentesmester, a bolt vezetője készíti, A zöldség-gyümölcs boltban' a tsz saját termelvényeit árusítja. De bőséges a választék déligyümölcsből, konzervek- ből, száraztésztákból. A fehérbab itt olcsóbb, mint a piaj con, vagy más boltban. A terményboltban kukon-' oát, árpát, herelisztet árusítanak. mindig van tojás és élő baromfi. A Zöldmező Tsz a tavasszal tovább bővíti üzlethálózatát. Az épület megüossznbitá- savai új vendéglőt, raktárt épít. Kerthelyiséget, parkolóhelyet létesít é6 parkosítja a környéket. A jobb ellátás és választék érdekében kooperá a körnvező t'z-ekkel. Mezőgazdasági „házgyárai“ vásárolunk Olaszországból Holland takarmányprés gyártási jogát is megvettük Pénteken a Magyar Sajtó Házában dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes a mezőgazdaság műszaki fejlesztésének helyzetéről és az ezzel kapcsolatos feladatokról táiékoztatta az újságírókat. Elmondotta; a mezőIparszerű A lényeges műszaki fejlesztési feladatok közé tartó» zik a szarvasmarhák és a sertések iparszerű tartására való fokozatos áttérés és az új tenyésztési technológiák kialakítása. Egyrészt a már meglevő épületeket kell korszerűsíteni úgy. hogy befogadhassák a modern technológiai berendezéseket Másrészt pedig ki kell alakítani az iparszerű hizlalást szolgáló komplex telepeket és műszaki rendszereket Hazánkban részben külföldi szerkezetek, berendezések felhasználásával több helyen épül modern sertés- és tehenészeti telep; ezek hálózatát fokozatosan szélesítik majd Ki az ország különböző vidégazdaság most éli át a maga sajátos technikai forradalmát és — különösen az új gazdaságirányítási rendszerben — egyre több szállal kapcsolódik az iparhoz. A gazdaságok évente 20 milliárd forint értékű Ipari eredetű anyagot használnak fel. állattartás kein. A beruházásoknál elég sok gondot okoz a szűk kivitelező kapacitás, az igényekhez jól alkalmazkodó terv- változatok, és az építőelemek hiánya. Eljött az ideje annak, hogy a mezőgazdaságban is megteremtsék az iparosított, szere'és jel'egű építkezések műszaki feltételeit. Egyre Inkább előtérbe kerülnek az ipari házgyárakhoz hasonló megoldások. Idén Olaszországból behozzuk az első mezőgazdasági „házgyárat”, amelyben a legszükségesebbb gazdasági épületek elemeit, tartozékait állítják majd elő. A MÉM fontos lépéseket tett a farost- és faforgácslap- gyártás növelésére, Idén hozzávetőleg 100 000 négyzetméter alapterületű mezőgazda- sági létesítményt emelhetnek fapanelekbőL Megőrizni a takarmány biológiai értékét Pénteken az Agrotröszt- nél licencvásárlás! szerződést írtak alá: a holland Hessen- típusú takarmányprés gyártási jogát sikerült biztosítani a mosonmagyaróvári mező- gazdasági gépgyár számára. A berendezés lehetővé teszi a takarmány biológiai értékének megőrzését Ilyen típusokból mindeddig nem tudtuk kielégíteni az igényeket ezért került sor az Euró- pa-szerte ismert Hessen-li- cenc megvásárlására. Esemánvek sorokban Az idén több mint 11,5 milliárd forintot' biztosít a költségvetés kulturális, mű- velődésügvl célokra, ezen felül az 1969-es néngazdasá- <?i terv 2.2 milliárd forintot irányoz elő az oktatási és népművelési intézmények beruházásaira. — A lótenyésztés előtt álló feladatok egységes megvalósítására az Országos Állattenyésztési Felügyelóseg lótenyésztési főosztályából hatósági Jogkörrel új szervezet létesült. — Hivatalosan 1969. január 1-töl a selyemiparban bevezették a rövidített munkahetet. s a7 e'«Ä szabad «•»om- bat január 11-én, ma lesz. — Tizenhat művészi mellszobor kerül a Margitszigetre. többek között az elkövetkező tíz évben művészi portrét kap Balassi Bálint. a maavar késő-reneszánsz nagy költője, halálának ?75. évforduló ja alkalmából- Vörösmarty Mihály születésének J75., Petőfi Sándor és lókai Mór szül°ténének 150. évfordulója alkalmából. — Győzelemmel kezdett az MTK Argentínában, 2:1- re győztek a brazil Palmei- ras ellen. >. t
