Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-09 / 6. szám
1 JfBt. január 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAE 3 Puska nélkül csak íélember — Szárnyas vadat röptében, szőrmés vadai futtában szabad lőni. Ez a vadak védekezési joga. Az már húsvadász, kapzsi ember, nem méltó rá, hogy puska legyen nála, aki nem tartja be. A nagyvadat, szarvast, őzt, dámvadat fektében nem lehet lőni. Ez a vadásztörvény. Betartatni a vadászmester dolga is. Még sok minden. Legfőképpen: — Nyáron a vadnevelés, télen a vadászatok rendezése. Ha a vad kevés, költséges sport a vadászat Akikor hordja otthonról a pénzt a vadász, hol erre, hol arra. — Akkor pedig az asszony farral fekszik a vadász mellett. Abádszalókon sok a vad. Esztendők óta a megye legjobb, az ország egyik legjobb vadásztársasága ez. Az ottani Lenin Termelőszövetkezet tartja fenn a tiszabu- rai Lenin éa a tiszaderzsi Kossuth Tsz-el együtt, övék Abádszalók, Tiszabura, Tiszádéra» és Tornajmonostora 43 ezer holdja. Ez Szabó Ferenc vadászmester hazája. Hajnalban és este járja. A ragadozók, a vadorzók órái ezek. Mindkettőből van. — A múltkor a tiszaburai padárunk látja, furcsán megy m traktor a fasoron. Egyik lámpája a földre világít, a másik meg a fákra. Aztán puffanásokat is hall. Hát egy tiszaroffi traktoros volt. Fényszóróval megvákitotta a fán alvó fácánokat, úgy lövöldözte le. Hat vadőre van a társaságnak. A vadászmester irányítja őketi — Egyszer áz egyik vadőrrel megjártuk. Elmeséltem ezt már a rádióban is. Csörögi Péter bácsi tomajmonostori vadőrrel beszélgettünk a szántáson. Jön a fia lélekszakadva; édesapám, a tomaji temetőnél vaddisznó van a nádasban, már megtámadta az erdőgazdasági munkásokat. Fekete gyász van itt, nem vaddisznó, hogy találtok ki ilyen marhaságot? De csak erősködik a gyerek. Előkerül egy vadásztársunk, ökrös Pali is. Hárman biciklire kapunk. Már vagy húszán körülállták a nádast. No, majd mi hárman, hadd jöjjön az a disznó. Jött is. Egyenesen nekem. Közelről rásütöttem a puskámat. Figyelemre se méltatva elrohant mellettem. Még egy gyereket is . fellökött, s úgy elszaladt hármunk elől, azóta sem láttuk. A vadászat nem csak dur- rogtatásból álL Tavasszal gyűjtik a fogoly-, fácántojásokat. Kikeltetik. A kis fog- ■ lyokat örökbe adják. Ez nagyon érdekes. Megfigyelik, miikor költ a fogoly az árokparton, vagy máshol. Mikor kiköltött, felzavarják a fészekről, odavisznek jó pár mesterségesen keltett fogoly- csibét. És jön a drukkolás, befogadja-e a fogolytyúk. Legtöbbször befogadja: — A fogoly az jó anya. De a fácán nagyon hálátlan. Az még saját családját is magára hagyja inkább. Nyáron a vadászmester takarmányt termeltet, vásárol télire. De a tél az igazi. Októberben már jönnek a külföldi vadászok. — Az jó üzlet. Azt szoktam mondani, sok vadat nekik, hadd löjjenek, hadd fizessenek, Csak a vadászatért fizetnek tíz dollárt személyenként. Ha harminc vadat lőnek, egy dollár darabja. Azontúl egy dollár 25 cent. Ha el is viszik a vadat, még külön megfizetik. Fizetnek hajtóbért, szállást, étkezést. Naponta egy ezres nem futja ki nekik. A vadat csak az olaszok viszik el. Egyezer egyenesen hűtőkocsival jöttek az olaszok. Egy olasz csoport ötödször, egy svájci hatodszor, egy nyugatnémet vadászcsoport másodszor jött vissza Abád- szalókra. Ilyenkor sok dolga van a vadászmesternek. És ott vannak a saját vadászataink. Most nyolc és félezer élővadat fognak be, hatezret lőnek ki. A vadászmester dicsérete a jólsikerült vadászat. — 1963-ban történt egy vasárnapon, ötven puskával mentünk. Nyolcszáz nyulat lőttünk. Az szép emlék marad. Ha csak húsz-harminc vad kerül a terítékre, jobb ha nem is szólnak érte. Családjában ritka vendég. — Ez a szakma olyan embernek való, aki szereti a természetet, meg benne az élőlényeket. Két puskája van. Anélkül el nem indul, hogy az egyik a vállán ne legyen. — Puska nélkül csak fél- embernek érzem magam. Negyedszázada hordja* — Gyerekkorában hajtaná járt Nemes János és Capáry grófnak. A felszabaduláskor legényember volt még. A háborúból visszamaradt sok fegyverből szerzett egyet. Azzal járt vadászni. — Hiszen akkor vadorzóként kezdte? Nevetünk. A közmondás jut eszünkbe. A betyárról, a pandúrról. Szabó Ferenc, Szolnok megye legjobb vadászmestere. — borzák — Családi örökség Az édesapja megyeszerte ismert szakember, nagy tekintélynek örvend. Mudri Mihály jónéhány éve irányítja már a jászapáti Alkotmány Tsz állattenyészetét. Az innen származó törzskönyvezett egyedekkel bármely gazdaság szívesen cseréli ki, frissíti fel állatállományát. A fiú — ifjabb Mudri Mihály — apjától örökölte mesterségét. A Csorbái Állami Gazdaságban, majd a jászapáti szövetkezetben elleste a szakma fortélyait, hallgatott az apja tanácsaira. Még gyerekkorában elhatározta: állattenyésztő lesz Budapesten. az Állattenyésztési és Állategészségügyi Felsőfokú Technikumban tanult, majd a jászapáti Velemi Endre Tsz-ben gyakornokos- kodott. Mindössze 25 éves, amikor — 1965 decemberében — leszerelése után a jász- kiséri Kossuth Tsz főállatte- nyésztője lett. Elismerést, rangot jelentett ez. a megbízatás. Az előlegezett bizalom ilyen nagy gazdaságban talán egv kicsit a papának is szólt. Tehát bizonyítania kellett. — Rátermett fiatalember — vélekedik róla Góeza József elnök és Gyebhard I n- jo= párttitkár. — Mióta nálunk van, az állattenyésztésünk fellehdült. Figyelemmel kíséri a hozamok, költségek alakulását. A számok világában is él, a termelést köz- gazdasági szemlé1ettel vizsgálja Ezért is iratkozott be a képesített könyvelői tanfolyamra. A Kossuth Tsz-ben az utóbbi években korszerű tehén- és borjúistállók épültek. Befejezték a szarvasmsu**állomány tbc-mentesítését és hozzáfogtak a törzskönyvezéshez. Az Állattenyésztési Felügyelőség 1967. november 1-től törzskönyvi előjegyzésbe vette a szövetkezet szarvasmarha-tenyészetét. Ez elismerést jelent a gazdaságnak, ám a megfelelő állomány kialakítása hosszantartó munkát igényel és nagy költséggel jár. — Kezdetben 30 literes teheneket is selejteztünk^ — mondja a főállattenyésztő. — A szelekció tovább tart. Most már a tehenenkénti tejhozam meghaladta a tervezett 2450 litert, s a tejtermelés is nyereséges. Pedig csak a kezdetén vagyunk. A szövetkezetben bevezették a borjak laktinos nevelését. — Egy borjú felnevelése így 700—100 forinttal olcsóbb — tájékoztat Tálas István, a fiatal törzs állat- tenyésztő. — A napi súlygyarapodásuk egy kiló felett van. — Kezdetben tartottam az új módszertől — emlékszik vissza a főállattenyésztő. — De bevált, tehát nem szabad félnünk az újtól. A szövetkezetből évente 200—250 fiatal hízott bikát szállítanak el, főként olasz exportra. A szövetkezet vezetői előrelátnak: — örülünk a tbc-mentesí- tésnek, mert pár év múlva bizonyára csak a negatív állományból származó hízott marhákat lehet exportálni. A követelmények nagyobbak lesznek. — És a sertéstenyészet milyen színvonalon áll? —r Állományunk eléggé vegyes volt — válaszol ifjabb Mudri. — Tavaly 30 törzskönyvezett tenyészállatot vásároltunk. A kocaállományt fokozatosan ezek szaporulatából frissítjük fél. Ezért fülgombbal láttuk el a kocákat, figyeljük a szaporulatukat, s a nem megfelelő egye- deket kiselejtezzük. Jászkiséren mennyiségileg nem növekedett az állatállomány, inkább a minőségi összetétele javult, termelékenysége fokozódott. Ez a szövetkezeti vezetők és a fiatal állattenyésztők érdeme. — S természetesen az állattenyésztő dolgozóké is — fűzi hozzá az elnök. — Törzsgárdánk már kialakult. Az itt dolgozó kilencven ember havi átlagkeresete 2400—2500 forint. Anyagilag is megbecsüljük őket. Az állattenyésztők szobájában grafikonok szemléltetik a hozamok alakulását. Az egyik táblán — negyedévi beosztásban — a tervezett és ténylegesen elért árbevételek adatai láthatók. — Nemcsak a súlygyarapodást, a forintot is látnunk kell — vélekedik az ifjabb Mudri. Tehát közgazdaságilag is vizsgálja a tenyésztés, állattartás eredményességét. A számokból kitűnik, hogy a Kossuth Tsz-ben 1968-ban 8,5 millió forint árbevételt terveztek az állattenyésztésből, a ténvleges eredmény 9,5—9.7 millió forint lesz. Ez az 'állattenyésztési dolgozók, szakemberek hozzájárulása a közösség jövedelméhez A hajnali kelések, a szorgos munka, a tanulás, töprengés gyümölcse. Az ifjabb Mudri is bizonyított. Nem vált mél«- tatlanná az előlegezett bizalomra. Máthé László Emelkedett a gáz ára Szegeden olcsóbb lett — Szandaszötlős kontra Szoboszló A gázszolgáltató „bizonyítványa“ A szolnoki földgázszolgáltató vállalat az elmúlt év utolsó napjain rövid közleményben hozta tisztelt fogyasztói tudomására, hogy január l-től emelkedik a gáz díjtétele. Hogy mennyivel, azt akkor még nem közölték. Azóta azonban tisztázódott a 14/1968-as főigazgatói utasítás, mely szerint köbméterenként átlag 20 százalékos árnövelésről van szó. 1,44 helyett 1,72 forintot kell fizetni a kedvezmény határig (mely 35-ről 29 köbméterre csökkent) ezen túl # pedig az eddigi 1,15 helyett 1,38-at. A fogyasztók többségét váratlanul érintette a dolog. Közismert ugyanis, hogy pL a fővárosban olcsóbb a gáz, mint Szolnokon, sőt annak is híre járt, hogy Szegeden épp az esztendő utolsó napjain jelentették be a vezetékes gáz fogyasztói árának 20 százalékos csökkenését. Mivel magyarázzuk akkor az ellentétes folyamatot? A kérdést a Tiszántúli Gáz- szolgáltató Vállalat szolnoki üzemegységvezetőjének Bagi Bélának és főmérnökének Pápai Lászlónak tettük fel. „Nem drágult a gáz” — kaptuk az első hallásra némileg meglepő választ. „Maradt ezer kilokalóriánként 20, illetve kedvezményesen 16 fillér.” A rövid számítási skiccből — melyet egyébként rövidesen minden fogyasztó kéz- hezkap — valójában ez derül ki. Arról van szó, hogy az elmúlt év közepén a 7200 kalóriás szandaszöllősi lelőhelyet kiiktatták a hálózatból és az országos gerincvezeték 8600-as fűtőértékű szo- boszlói gázát táplálják bele. Mármost a hőérték 20 százalékos növekedésével arányban növelték a fogyasztói árat szintén 20 százalékkal. A fogyasztó tehát nem károsodik, amennyivel többét fizet, annyival több fűtőértéket kap. Ez nem lehet vitás. A kérdés csak az, hogy most valóban 8600-as gázt kapunk-e, és az átállás előtt csupán 7200-asat? A nehézipari miniszter 47/1967 (AT 46) N1M—ÄH utasításában ue van is Szafldaszöllős nem 7200, hanem csak 7000. Szoboszló viszont nem 8600, hanem csak 7800 kcal értékű előfordulásként szerepel. Érdeklődtünk a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat termelési osztályán, ahonnan szintén más adatokat kaptunk. A dolog végére járva sikerült kideríteni, hogy az árhatósági rendelkezések a fűtőértéket illetve annak számítását másként tartalmazzák közületi és magánfogyasztók esetében. Ez utóbbit a 2/1962 NIM—ÁH rendelkezés tartalmazza és a már említett ár jóváhagyó főigazgatói utasítás, mely a gerincvezetékben áramoltatott gázt 8600-as értékkel jelzi. (A különbség a normál és gáztechnikái köbmétert figyelembevevő kalorizálásböl adódik.) — Ezek szerint az ár és fűtőérték arányos növelése sem lehet vitatott. Következésképpen nem lehet magasabb a számla összege sem, ha majd a fizetés kellemetlen műveletére kerül sor? — Belső terveinkben nem szerepel magasabb lakossági árbevétel, mint tavaly — mondja az üzemegységvezető. Illetve csak az új fogyasztók belépésével növelt összegre számítunk. Az már más kérdés, a fogyasztó mikor szokja meg, hogy a magasabb hőt szolgáltató gázzal, rövidebb idő alatt is el lehet érni ugvanazt a szobahőmérsékletet, mint előzőleg, rövidebb idő alatt felforr a víz. Tervezgetjük, hogy egyelőre szerelőinket bízzuk meg szaktanácsadással, később talán lehetséges lesz bemutatóterem fenntartása, oktatófilmek vetítése stb ,.. Higy- gye gl, nekünk nem célunk, hogy az egy fogyasztóra eső számlaösszeg növekedjék. össz árbevételünknek alig 10 százaléka származik a lakosságtól... Ettől függetlenül, mi nem adhattuk olcsóbban, mint nekünk kerül. A siófoki Kő- olajvezeték Vállalat számláit ki kell egyenlíteni. Nos, mibe kerül a gáz? Ingyen adja a természet? Bese Vilmos, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója a következő felvilágosítást adta erről szegedi laptársunknak: — A Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalatnál I Mkcal fűtőértékű földgáz termelése 17 forintba kerül, a Dunántúli Kőolaj és Földgáztermelő Vállalatnál ugyanez 58 forint átlagköltséggel termelhető. Ezek átlagából adódik a 22 forintos iparági önköltség. Hasonló a helyzet a távvezetéki szállításnál és elosztásnál... As előbbiekből nyilvánvaló, hogy az iparági adómegállapítás nem teszi lehetővé azt, hogy az Iparági önköltségnél alacsonyabban előállítható gázt olcsóbban adjuk, mert nincs lehetőség arra, hogy a drágábbat emelt áron adhassuk. Ezek szerint a gáznak egységes ára van az országbaji, legalábbis január l-től kezdődően. Szeged két okból kapott árengedményt: egyrészt ott eddig 2 forint volt a gáz köbmétere, másrészt a csökkenő költséggel arra akarják ösztönözni a lakosságot, hogy minél többet használjon -az úgynevezett kísérőgázbői, mely az olaj- termelés mellékterméke, és egyébként a szabadban kellett elégetni. Ezek után sem hisszük természetesen, hogy mindenkinek sikerült megmagyarázni a gázszolgáltató „bizonyítványát". (Csak ténvéket ismertettünk és szívesen kommentáltunk volna, ehelyett egy díjcsökkentést.) Tudniillik általánosan elterjedt hiedelem a „eázüzemű” háztartás drágasága. („Nagyon jó, tiszta, csak drága”.) .Ezért végezetül kommentár nélkül közreadjuk a gáztröszt kalorikusainak összehasonlító táblázatait, melyet Bese Vilmos vezérigazgató bocsátott a sajtó rendelkezésére. A szolnoki Művészbarátok Körének előadássorozata Kedden este került sor a szolnoki Barátság Klubban a Hazafias Népfront megyei Bizottsága és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat által szervezett Művészetbarátok Köre esztétikai szabad- egyetemének harmadik előadására. Szolnokra ezúttal dr. Űj- falussy József professzor, zeneesztéta látogatott el és _ „A szép és a rút esztétikája" címmel tartott olyan előadást, amelynek meghallgatása minden jelenlévő számára különleges élmény volt. Szikkal több annál, mint amit úgv jellemzőnk, hogy „jó előadás”. Fejtegetései öt témakört öleltek fel. Beszélt Üj- falussy professzor a szép problematikájáról, a természeti, a társadalmi s a művészeti szépnek' és rútnak viszonyáról. Vizsgálta az érdek érdekeltség s a szép viszonylatát. a művészetek emberi életformát és életfelfogást alakító erejét, az igazság, a jó és a szép. illetve' a hamis, a rossz és a rút viszonyát. Ilyen előadások, melyek megyeszékhelyünkön közép vagy felsőfokon ismertetik a marxista filozófia és esztétika egyes időszerű kérdéseit. továbbképzési lehetőséget ' biztosítanak egyben azok száma is, akik például az esti egyetem filozófia szakosított tagozatát elvégezték s művészet-esztétikai kérdések iránt érdeklődnek. A most jelenlévő húsz-huszonkét felnőtt hallgató is, közte művészek, orvosok, pedagógusok, élénk érdeklődéssel figyelték a jelenlévők nagy tetszéséit kiváltó előadást. A tervek szerint e hónapban még Vitányi Iván művészet-szociológus tart előadást „Művészetszociológia és művészet-politika” címmel. februárban „Közérthetőség és modernség”, márciusban „Hétköznapi életünk esztétikáia”, áprilisban »Az ifjúság és a kultúra”, májusban pedig „Művészeti életünk időszerű kérdéséi” című előadások hangzanak el ennek az előadássorozatnak keretében. Kedvezményes visszaóruzás a tejiparban A tejipar és a kereskedelem piackutató . felmérései azt igazolták: annak ellenére. hogy az elmúlt évben sokat tettek a kereskedelmi forgalom bővítésére, az élelmiszerboltok jelentős részében mégsem elégítették ki folyamatosan és kifogástalanul a fogyasztói igényeket. A boltvezetők egy része ugyanis a gyorsan romló tejtermékekből csak annyit rendelt, amennyit biztonságosan tudott értékesíteni, azért különösen az esti órákban, a vevők gyakran voltak kénytelenek üres kézzel távozni az üzletekből. A helytelen gyakorlat megszüntetésére a tejipar január l-től Budapesten és a megyeszékhel 'eken. majd az első negyedév folyamán többi városokban és minden járási székhelyen, nagyobb településeken — ahol a feltételek biztosíthatók — új visszáru zásj rendszert vezetett, illetve vezet be Tuzélőanyagárák házhoz szállítva, háztartási felhasználásra; Megnevezés Ft/q Ft/Mkcal Háztartási szén 32.20 98 Ft Hazai brikett 66.20 130 Ft Német brikett 77.20 157 Ft Koksz 101.70 170 Ft Kandallófa 59,70 162 Ft Vezetékes gáz fűtésre 160 Ft A táblázatot módosítani kell aszerint, hogy különböző fűtőberendezésekben hogyan hasznosul a tüzelő. Tüzelő Tüzelő berendezés Hatásfok Ft/Mkcal Háztartási Egyaknás kályha 45% 217 Ft Brikett Egyaknás kályha 50% 260 Ft NDK brikett Cserépkályha 55% 286 Ft Koksz Felsőbeégésű ber-ben 75% 227 Ft Kandallófa Cserépkályha 70% 231 Ft Vezetékes gáz Kpnvektor 80% 200 Ft Vezetékes gáz Cserépkályha 85% 188 Ft Palatinus István
