Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-03 / 1. szám

1969. január 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Cél: a proletáríorradalom A szervezett munkások elitje már az őszirózsás for­radalom „másnapján” tilta­kozott a burzsoá konszolidá­ció ellen, amely a régi osz­tályviszonyokat akarta kon­zerválni. Elmúlt az ősziró­zsás lelkesedés, a köztársaság kikiáltásának ünnep: hangu­lata szertefoszlott, a látszat forradalmiság helyett — Pél­dául a címek és a rangok eltörlése —. igazi forradalmi módon akart változtatni hely­zetén a tömeg. A KMP megalakulása, gyorsan növekvő népszerűsé­ge. programjának óriási moz­gósító ereje hamarosan előké­szítette a proletariátust a hatalom átvételére. Decem­berben, de különösen január elején, a munkások és a bá­nyászok akciókat szerveztek a reakciós igazgatók eltávo­lítására, a termelés munkás- ellenőrzésónek bevezetésére, sót a munkásigazgatás meg­valósítására. A Ganz-vagon- gyár, a Ganz-villamossági gyár, a Ganz-hajógyár, a Fegyvergyár, a Schlick, a Lipták, a Wolfner, és a Cse­peli-töíténygyár munkásai cselekedtek is. A Vörös Űjság így írt például a Ganz-villa­mossági gyárban végbemenf forradalmi akcióról: a mun­kások „erővel behatoltak az irodákba, élcsapták, kidobták az összes igazgatókat és Haj­csárokat, azután pedig kije­lentették, hogy átveszik a gyárat.” a Fegyvergyárban munkástanács alakult s innét nemcsak a vezérigazgatót űz­ték el, hanem az antiszociális tőtisztviselőket is. Ezt köve­tően új igazgatóságot válasz­tottak. s ebben helyet kap­tak a munkások képviselői is. Hasonló folyamat ment végbe a bányászok körében is. Brennbergből fegyverrel kergették el az igazgatót Salgótarjánban 1919. január 3-án a bányászok kijelentet­ték, hogy a bánya az övék és új igazgatóságot neveztek ki. Peyer szénkormánybiztos egy ellenforradalmi érzelmű zászlóaljjal leverette ezt a mozgalmat: 16 személy meg­halt. és a statáriális bíróság folytatta a vérengzést. Erről a Vörös Űjság így számolt be: „Salgótarjánban mintegy száz embert kivégeztek és ezt Peyer kormánybiztos úr a sajtó útján kürtölte világgá, hogy a rend helyreállott...” Ami a parasztság forradal- masodását illeti, ennek első szakasza még 1918 októberé­ben zajlott le. A falu népe bosszút állj; kínzóin és vissza­vette a gabonaraktárakiból, az urasági istállókból és a vi­déki depókból amit a magáé­nak érzett, ami szükséges volt élete fenntartására. Fa­lunként és járásonként vál­tozott e forradalom jellege, módja és hevessége. 1919-ben azonban, már az év elejétől, ismét fellángol­tak a parasztmozgalmak, amelyek február végén, már­cius elején érték él tető­pontjukat, a tömeges föld- foglalásokkal. Rohamosan bebizonyoso­dott. hogy a munkás- és pa­raszt-érdekeket lábbal tipró burzsoé konszolidáció fából vasikarika. Ez a tény jutott el aztán végkifejletéig 1919. március 20-án, amikor a burzsoázia kénytelen volt le­tenni a fegyvert.-» F. M. Hegállt a jég a Tiszán A szokatlanul hideg idő beköszöntővel a borsodi pa­takokat és egyes nagyobb folyók vizét jégpáncél takar­ja. Csütörtök reggel a Tisza felső szakaszát 2—5 -centi­méter vastag jég fedte, s megállt a jég a Sajón is, az országhatártól egészen Kazincbarcikáig. A Hernád erősen zajlik, jelenleg csu­pán a Bodrog jégmentes. A biztonságos helyen megkezd­ték az uszályok és vontatók szokásos téli nagyjavítását, a tiszalöki kikötőben pedig készenlétbe helyezték a jég­törő-hajókat. Az alkatrész vásár sikere Az Agroker Vállalat de­cember 1-től 20-ig nagysza­bású alkatrész vásárt rende­zett Szolnokon. Átlagosan több mint 50 százalékos en­gedménnyel árusították, mintegy 300 géptípus külön­böző alkatrészeit. Többek között 14 erőgéptípus — Zetor család, DT-k, Sz—80- as, 100-as, U 28-as, RS—09- es — alkatrészének árát csökkentették. Év vége felé — a zár- számadási mérleg elkészülte előtt — takarékoskodnak a vásárlással a termelőszövet­kezetek. Most mégis szinte valamennyi vásárolt. Az ér­tékesített alkatrészek nyil­vántartási értéke egymillió 575 ezer forint, s ezekért csak 703 ezer forintot kel­lett fizetniök. A megtakarí­tás tehát meghaladja az 50 százalékot. Borika mennyegzője Öltöztetik a menyasz- szonyfc Amíg készülődik, tessék foglaljanak helyet — invitálta a vendégeket a te­rített asztalhoz Egri Miklós- né. Aztán elfordult, s lopva megtörölte a szemét. Nem akart sírni, örült hogy végre révbe jut Borika, Mégis peregtek a könnyei. Négy év alatt úgy megszerette a kislányt, mintha annak ide­jén ő hordta volna a szive alatt — Bori sebzett lelkű, ma­kacs kislány volt, amikor négy évvel ezelőtt hozzánk került. Dehát csoda ez? Sze­génykét dobálta a sors egyik helyről a másikra. Mi vol­tunk a harmadik nevelő­szülei. Nálunk családtag lett _ mondta meghatottan az ős zhajú asszony. — Így igaz — bizonyítot­ta Fodor Julianna, a kis­újszállási gyermekvédelmi felügyelő az asszony szavait. Ö maga 12 éves kora óla egyengette a kislány sorsát. Figyelemmel kísérte tanulá­sát segített az elhelyezke­désében, s mellette állt most is, amikor az új élet küszö­bére lépett. — Többen igyekeztünk pó­tolni a szülői szeretetet, amit a sors megtagadott Boriká­tól. A keresztapja is. — Magányos, öreglegény vagyok Nem vehettem ma­gamhoz a kislányt, de ami­kor csak időt szakíthattam, meglátogattam, segítettem; Nyugtattam, hiszen tudtam, hogy a nevelőszülőknél jó soxsa van — így beszélt a keresztapa Szabó István. — Az eljegyzésre kosztü­möt és 2000 forintot kapott Bori a keresztapjától — új­ságolta Egriné. — S a nászajándék? — Már az is megvan. — Együtt vettük meg a kis­lánnyal, egy 15 800 forintos szobabútort — válaszolta a keresztapa. — Itt a mi lányunk — hívta fel a figyelmet a be­lepő menyasszonyra a csa­ládfő örömteli hangja. A talpig fehérbe öltözött bá­jos lány mosolyogva lépett nevelőszüleihez. Megpróbál­tam magam elé képzelni a vézna, mindenkivel szemben bizalmatlan, zárkózott ser­dülő lánykát, de az emléke­zetemben a mostani kép rögződött: a bizalmas mozdulat, amellyel kezét ne­velőanyja karjába fűzte, a sugárzó mosoly, amellyel vő­legényét köszöntötte, s a há­lás tekintet, amellyel ke­resztapját megkereste;:. ... A zsúfolásig megtelt házasságkötő teremben Far­kas Lászlóné anyakönyvve­zető előtt mondta ki a bol­dogító igent Szabó Borbála és Tóth László, a fiatal kis­újszállási munkás. A gratu­lálok között ott voltak a faipari vállalat nő dolgozói, Borika munkatársai, Patkós Gyula, a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézet igaz­gatója, több állami gondo­zott, az ismerősök, jóbará­tok. — Sokan eljöttek az es­küvőnkre .:. Szeretnek.. - — mondta később meghatottan Borika — Az igazgató bá­csi ajándékot is hozott. Pap­lant huzattal. A kereszt­apámtól szobabútort kap­tam és azt az ígéretet, hogy hamarosan megveszi a konyhabútort is. Nevelő­anyám törülközőt/ konyha­ruhát adott. A tollat pedig az én keresetemből vettük meg. — Berendezett szoba vár bennünket. Igaz, hogy nem a saját házunkban, de az is lesz majd nekünk, ugye Bo- rikám — szólt közbe a fiatal férj. — Borika révbe jutott. December 27-én ünnepelte 18. születésnapját, s másnap hűséget esküdött szíve vá­lasztottjának. Az ifjú asz- szonyt a Tóth család szere­tettel fogadja Ez tükröző­dött a fiatal férj 80 éves nagymamájának egyszerű szavaiban is: Bori is uno­kám lett! Nagy Katalin Árrendszer, árformák, árváltozások 1969 ben Az MTI munkatársa tájé­koztatást kért az Országos Anyag- és Árhivataltól ar­ról, hogy 1969-ben milyen változások várhatók az ár­rendszerben, a termelői és fogyasztói árakban. A gazdaságirányítási re­form első évének tapaszta­latai bebizonyították — hangzott a válasz —, hogy a reform nem nélkülözheti az ármechanizmus rugal­masságát, vagyis azt, hogy az árformák, az árak egyre inkább alkalmazkodjanak a termelés-értékésesítési viszo­nyokhoz. Ezért 1969-ben tovább kell csökkenteni az árakkal kapcsolatos kö­töttségeket. A hatósági áraknak is kö­vetniük kell a piaci viszo­nyokat, különben a fix, vagy maximált árakat alkalmazó ágazatok hátrányos helyzet­be kerülnének a szabadabb árformákat alkalmazókkal szemben. A szükséges árin­tézkedéseket összhatásuk fi­gyelembevételével készítet­tük és készítjük elő. Az 1969. évi népgazdasági terv­hez kapcsplódó ártervezési munka mind a termelői, mind a fogyasztói áraknál felmérte az indokolt válto­zások hatásait, s a kormány ennek alapján hozta meg döntéseit. A hatósági termelői árak közül mindössze néhányat módosítunk. Mintegy 20 százalékkal fel kell emelni a fenyő fűrészáruk termelői árát, mert a növekvő igényeket a szocialista országokból szár­mazó importtal ma már nem tudjuk kielégíteni. A bőráruk termelői árát viszont mintegy 10 száza­lékkal csökkentjük, mivel a világpiacon is ol­csóbb lett a nyersbőr. Ez az intézkedés várhatóan a ci­pők és egyéb bőripari ter­mékek fogyasztói árának némi csökkenését is magá­val hozza. Árarány módosí­tásra kerül sor a tüzelő­anyagoknál is. Tekintve, hogy hazánk egyre több szénhidrogénnel rendelkezik, most már nem indkolt, hogy fenntartsuk a gyengébb mi­nőségű szenek felhasználá­sára ösztönző árarányokat. — Ami a fogyasztói ára­kat illeti, a múlt évi tapasz­talatok azt igazolják, hogy újabb lépéseket tehetünk a tár» sadalmi ráfordításokhoz kö­zelítő árak alakításának út­ján. Jóllehet ez a folyamat még meglehetősen hosszú időt, 10—15 évet is igénybe vesz. Amikor a múlt évi tervet kidolgoztuk, azzal számol­tunk, hogy a fogyasztói ár­színvonal egy-két százalék­kal növekszik, az emelkedés azonban ennél jóval szeré­nyebb, 0.5—0.6 százalékos volt. 1969-re ismét egy-két szá­zalékos árszínvonal-emel­kedést tervezünk, az 1969. évi népgazdasági terv a reáljövedelmek növe­kedését már ennek megfe­lelően vette figyelembe. A tervezett árintézkedések négy csoportba sorolhatók: 1. Egyes rögzített és maxi­mált árak módosítása; 2. Az importált fogyasztá­si javaknál eddig érvényesí­tett kivételek és kedvezmé­nye^ csökkentése, vagy meg­szüntetése; 3; A forgalmiadó-rendszer egyszerűsítése; 4. A szabadáras fogyasz­tási termékek bővítése. — A központilag elrendelt árintézkedések, az emelke­dés és a csökkentés kiegé­szítik' egymást, az árszín­vonal a hatósági árucikkek­nél változatlan marad. A rögzített és . maximált árak változásai közül a leg­jelentősebb a belföldi és nemzetközi postaszolgáltatá­sok díjának emelkedése volt. Várható további intézkedé­sek: a fűrészáruk termelői árának módosítását egyes fatermékek fogyasztói árá­nak igen kis mértékű növe­lése követi majd, a motor­benzin minőségének javítá­sával arányosan a normál benzin ára ma­gasabb lesz. Az év folyamán az állami dotáció csökkenése követ­keztében egyes vendéglátó- ipari árak változásával is számolni kell. A feóyőfű- részáruk árának és az épí­tőipar termelői árának emel­kedése nyomán a lakosság építkezései 4—5 százalékkal lesznek drá­gábbak. Hogy az emelkedés ennél ne legyen nagyobb, a vállalati kivitelezésben megvalósuló lakossági építkezéseket na­gyobb állami dotációval tá­mogatják. Több cikk ára csökken. A hazai brikett 20, a tü­zelőolaj 30 százalékkal lesz olcsóbb, alacsonyabb lesz a tűzifa ára is. A ba­romfi ugyancsak olcsóbb lesz, mint tavaly. A szabadáras fogyasztási cik­1969-ben: 26 milliárd forint társa dalombiztosí tási szolgáltatásokra Jóváhagyták a társadalom- biztosítás 1969. évi költség- vetését, amely lényegesen nagyobb az 1968. évinél. A növekedést mindenekelőtt a munkavállalók számának és az átlagkereseteknek egy­aránt mintegy 2—2 százalé­kos várható emelkedése in­dokolja. A Társadalombiztosítási Főigazgatóság 1968-ban 18 058 millió forintot fordí­tott, 1969-ben 19 389 millió forintot kíván fordítani a különböző szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadásokra. Ehhez hozzászámítva a kórházi, rendelőintézeti és körzeti orvosi ellátás várha­tó kiadásait is, jövőre össze­sen 26 milliárd forint ki­adással lehet számolni. A terhességi-gyermekágyi segély 1968-hoz képest 60 millió forinttal emelkedik. A gyermekgondozási se­gély előirányzata sue 1968. évinek a kétszerese. A csa- ládipótlék-előirányzat 120 millió forinttal több, mint 1968-ban volt. Nyugdijak, járadékok fo­lyósítására 770 millió forint­tal terveznek többet, ez az összeg 8,8 százalékos növeke­désnek felel meg. Koós János, Hofi Géza és Toldi Mária nyerte az 1968. évi Slágerkupát A televízió műsorában az óév utolsó napján,, a szil­veszteri műsor keretében ke­rült sor a Slágerkupa dön­tőjére. Először Kovács Kati és csapata lépett színre. Utá­na a Hofi—Koós—Toldi együttes. Végezetül is négy zsűri (a Magyar Ifjúság 8:3, Hegesztők vizsgáztak Mezőtúron A Nagykunsági Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége, a me­gyei tanács vb mezőgazda- sági és élelmezésügyi osz­tálya és a Mezőtúri Mező- gazdasági Gépészképző Fel­sőfokú Technikum hathetes ív- és lánghegesztő tanfo­lyamot rendezett Mezőtúron. A huszonkilenc résztvevő zöme termelőszövetkezeti tag. Előadásokat a techni­kum tanárai tartottak, a gyakorlati munkára is a technikum műhelyében ké­szültek a hallgatók. A na­pokban mindannyian siker­rel vizsgáztak és betanított munkásbizonyítványt kaptak. a pécsi Dunántúli Napló 9:2, a Szolnok megyei Néplap 8:3, a miskolci Észak-Ma- gyarország 6:5 arányban) az előbb színre lépő csapatnak, négy zsűri pedig (a Magyar Hírlap 1:10, a Hétfői Hírek 0:10, a nyíregyházi Kelet- Magyarország 4:7 s a győri Kisalföld 3:8 arányban) az utóbb porondra lépett csa­patnak juttatta szavazatait. Szepesi György, a Hétfői Hírek zsűrijének elnöke tar­tózkodott a szavazástól, ezért csak tíz szavazatot adtak le összesen. Ezt követően hirdette ki a zsűrik zsűrije végül a kame­rák előtt az összesített ered­ményt; 49:39 arányban a Koós—Hofi—Toldi csapat győzött, s ők nyerték meg az 1968. évi Slágerkupát. kék aránya 23-ról 30—33%- ra növekszik. Mint ismeretes, a termelői és fogyasztói árakat a ter­mékek nagyobb részénél számottevő forgalmiadé, ki­sebb részénél pedig árki­egészítés kapcsolja össze. A forgalmiadó — illetve az ár­kiegészítési rendszer egysze­rűsítésével lépésről lépésre közelebb hozzuk a ráfordí­tási költségeket és az ára­kat. Az 1968-as árreformhoz kapcsolódva bevezettük a termékcsoportok szerinti kulcsos adóztatást. Az idén a forgalmiadókulcsok szá­ma körülbelül a felére csökken. A legjelentősebb forgalmi­adó változás a ruházati cik­keknél lesz. Különböző szö­vetek, kötött és hurkolt­áruk. Rövidáruk, ruházati cikkek eddigi 600 adókulcsát körülbelül 175 helyettesíti majd. Ezzel kapcsolatban plusz—mínusz 15 százalékos határon belül ármozgások várhatók. Nagyobb mértékű ármozgásra csak kivételes esetekben kerülhet sor. A íorgalmiadó-nivellálás a jár­műalkatrészek, centrifugák, lemezjátszók, egyes festé­kek, fotóvegyszerek, továb­bá a sportszerek és papírcik­kek árát is érinti. Kisebb mértékben emelkedik egyes pálinkák és likőrök ára. A változásokra a korábbi évektől eltérően nem ja­nuár 1-én, hanem az év különböző időpontjaiban kerül sor. Ezen a területen is szakíta­ni akarunk a régi merev módszerrel. A változásokra olyan időpontokban kerül sor, amelyek a különböző gazdasági és piaci meggon­dolások alapján, erre a leg­alkalmasabbak. (MTI.) KÖZLEMÉNY A TGSZV Szolnoki Föld- gázszolgáltató Üzemegysége közli az igen tisztelt Fo­gyasztókkal, hogy 1969. ja­nuár 1-től kezdődően az ed­digi 7200 kcal fűtőértékkel számított díjtételek helyett az 1968. augusztus hó óta szolgáltatott magasabb fűtő­értékű (8600 kcal) gázdíjté­telét fogja alkalmazni. A pontos díjtételről minden fogyasztó külön értesítést kap. TGSZV Szolnoki Földgáz­szolgáltató üzemegysége. Az Első Szolnoki Hulla­dék és Helyianyagfel- dolgozó Javító Ktsz Szol­nok, Szabadság út 8.) el­nevezését 1969. január 1- től kezdődően Szolnoki Textil és Bőr- feldolgozó Kisipari Termelő Szövetkezet elnevezésre változtatta. Felveszünk háromműszakog üzemünkbe női segéd­munkásokat illili Szolnoki Tejüzem

Next

/
Thumbnails
Contents