Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-26 / 21. szám
1M». Január 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP n Az ember saját fogaival ássa meg a sírját Sült páviánvese és hangryakocsonya az öngyilkos ínyencek asztalán Egy újsághír: „Az elmúlt szilveszterezés alatt tizenegy országban több mint ezer ember halt meg a túlzott táplálkozás következtében. Csak Nyugatnémetországban újév napjára virradó éjjel 109 ember halt meg, a többségük férfi volt. A kórházban még mindig néhány százat ápolnak azok közül, akik a hosszú szilveszteri éjszaka alatt hatalmasan bezabáltak. Tíz százlékuk nem éri meg január végét.. Oriásmolekulák — az élet alapjai Az idei szilveszterezés volt tehát eddig a legtragikusabb —, ha hinni lehet a statisztikusoknak. Ennek bizonyítására elegendő az az adat (az Egészségügyi Világszervezet közleményéből vettük), hogy csak Európa lakosai szilveszter éjszakáján egy- milliárd dollárnál is nagyobb értékű élelmiszert ettek meg. Tizennyolc vagon kaviár Október végén és november elején — vagyis mintegy két hónappal az újév előtt — a Szovjetunióból két, egyenként tizennyolc vasúti kocsiból álló szerelvény — „kaviárexpressz” — indult el a nyugat-európai országok felé kaviárosládákkal zsúfolva. Néhány hónappal ezelőtt megnyílt Svájcban Friedrich Keller orvosprofesszor gyógyintézete, amelyben az elhízott embereket kezeli. Pácienseit meglehetősen cinikus szavakkal fogadta: — Hölgyeim, és uraim, nyilvánvaló, hogy önök saját fogaikkal ássák meg sírjukat. Ez a mondás nem az enyém, hanem Shakes- peare-é, de fedi a valóságot. Az én feladatom az hölgyeim és uraim, hogy megtanítsam önöket helyesen táplálkozni, az önöké pedig, hogy mindenben tartsák magukat utasításaimhoz és munkatársaim utasításaihoz. Azok a „hölgyek és urak”, akik a Davosban, az előkelő svájci üdülővárosban megnyílt új gyógyintézet előkelő szalonjában összegyűltek, hogy megszabaduljanak fölösleges kilóiktól, ezután olyasmit hallottak, amitől megfagyott ereikben a vér: — Hölgyeim és uraim! Ha nem hallgatnak rám és munkatársaimra, én most rögtön kijelenthetem, hogy legalább 30 százalékuk nem éri meg az 1970. évet Az USA földművelésügyi minisztériumának statisztikai szolgálata minden évben (hosszú évekre visszamenő idősorokban) közzé teszi a mezőgazdasági termelés hatékonyságára vonatkozó mutatókat. A munkatermelékenység alakulásának szemléltetésére szolgáló mutatószámok közül a legfontosabbak az USA mezőgazdaságában összesen felhasznált élőmunka mennyisége, az egy munkaórára jutó termelés és az egy dolgozó által termelt termék mennyiség. Élőmunka ráfordítás Az USA mezőgazdaságában 1967-ben 7,4 milliárd munkaórát (fért; munkaórára átszámítva) fordítottak termelésre az 1960. évi 9,8 milliárd és az 1950. évi 15,1 Az orvosszakértők megállapították, hogy az USA, Nagy-Britannia és Nyugat- Németország lakossága aggasztó mértékben hajlamos az elhízásra, miközben a világ lakosságának nagyobb része rosszul táplálkozik, s a becslések szerint csak az idén legalább két és fél millió ember fog éhen halni. Az orvostudomány tanácsokat tud adni arra vonatkozólag, mit kell tenni, hogy valaki megőrizze alakját. A szakértők nagyon világosan beszélnek: az elhízás fokozatosan öli meg az embert, a kövérség tulajdonképpen egyfajta öngyilkossági hajlamra mutat, és csökkenti azt a kilátást, hogy az ember szervezete sikeresen ellenáll a betegségeknek. De mindhiába: a kövér emberek száma egyre inkább növekszik. Táplálkozási perverziók A Frankfurter Rundschau szerint 1969 végén még több kaviárexpressz indul a nyugati országok felé — csak egy nyugatnémet külkereskedelmi vállalat már most 20 000 kilogrammot kötött le az elkövetkező szilveszte- rezésre, hogy a többi ínyencfalatról ne is beszéljünk. Az elhízott öngyilkos tehát egyre rafináltabb fegyvere, két fordít önmaga ellen. — Nem érdeklik a szénhidrátok és a fehérjék. Továbbra is fekete és vörös kaviárt akar látni az asztalán, továbbra is jóízűen eszi egy Pél-Amerika ban élő páviánfajta veséjét és a hangyakocsonyát, a gurapa nevű guatemalai sajtot, amely kecske- és birkatej, egyfajta aromatikus fű és ellés előtti tehén vizeletének keverékéből áll! És sorolhatnánk tovább a táplálkozási perverzió számtalan többi példáját! milliárd munkaórával szemben Az 1957—1959. évek átlagában történt munkaráfordítást száznak véve az élőmunka felhasználás indexe 1950-ben 142, 1960-ban 92, 1967-ben pedig 70. Az élőmunka ráfordítás tehát az elmúlt 17 esztendő folyamán felére csökkent Az 1967. évben felhasznált élőmunkamennyisége 1,4 százalékkal csökkent az előző évhez képest, holott a mezőgazdasági termelés indexe (1957— 1959 = 100) elérte a 118-at, az 1966. évi 113-mal szembem Az egy férfi munkaórára jutó termelés Az egy férfi munkaórára jutó mezőgazdasági termelés indexe (1957—1959= 100) 1950-ben 61, 1960-ban 115, Az utóbbi idők természet- tudományának egyik legnagyobb fegyverténye az óriásmolekuláknak, ún. makromolekuláknak a pontosabb megismerése. A szerves kémia kutatói nemcsak ezek szerkezetét derítették fel, hanem hatalmas lépéseket tettek mesterséges előállításuk terén is. Hihetetlenül bonyolult ez a kérdés, hiszen egyetlen óriásmolekulában sokezer atom kapcsolódik össze, de nem akármilyen sorrendben, hanem szigorúan megszabott törvény- szerűségek szerint. Miért olyan jelentősek számunkra az óriásmolekulák? Mit nyer az ember, ha elő tud állítani egyes makromolekulákat? Makromolekulák a sebészetben A közelmúltban érdekes előadás hangzott el Bécsben, egy nemzetközi kongresszuson. Címe: Vér- és szövetpótlás makromolekuláris anyagokkal. — Az előadást filmvetítés követte, melyet a résztvevők lélegzet visszafojtva figyeltek. Az orvos- tudományi oktatófilm színes felvételekkel mutatott be egy aneurizmás fiatal- asszonyon végzett műtétet. Az aneurizma a főütőér zsákszerű kitágulása, illetve kiöblösödése, amely a betegnél a szív közelében fejlődött ki. A sebészek az öt órahosszás műtéttel eltávolították a megbetegedett aortarészt, a tüdőhöz, az agyhoz és a kar ütőSelyem Libanon, amely ma évi 1000 tonna selyemgubót termel, elhatározta, hogy a termelést fejleszti. A fejlesztési program 15 éves. A cél: évi 5000 tonna. Ma selyemhiány van az egész világon. Csak Kína ad el selymet A selyemgyárosok véleménye szerint, a kereslet emelkedése kb. évi 5 százalék, azaz 15 000 tonna selyemgubó. Libanon, amely technikai segítséget kap Franciaországtól, 2 év alatt 1 millió tenyésztő telepet tud létrehozni és 1985-ben Európa legnagyobb selyemszállítója lehet. 1967-ben pedig 169 volt. Az 1967. év folyamán több mint 6 százalékkal növekedett az egy órára eső termelés az előző évhez képest. Az egy mezőgazdasági termelő által agrártermékekkel ellátott személyek száma Az egy mezőgazdasági dolgozóra jutó mezőgazda- sági termelés 1967-ben elégséges volt 42 személy agrártermékekkel való ellátására, míg 1950-ben 1 dolgozó 15 személy, 1960-ban pedig 26 személy szükségletét elégítette ki. A fentiekben tárgyalt mutatószámok rendjét a következő táblázat adatai szemléltetik: ereihez vezető elágazásaival együtt, s beépítettek helyére egy megfelelően kiképzett műanyagdarabot. A műtét sikerült, az életveszélyben forgó asszony a pótaortával több mint két esztendeje kitűnő egészségnek örvend. Másik érdekes eset, amelyet a film feldolgozott, egy fiatal egyetemistának késszúrás következtében felszakadt a tüdőverőere. A helyzet válságos volt. A páciens már majdnem elvérzett, amikor a klinikára való szállítás közben a mentőautóban 1.5 liter dextránt juttattak infúzió útján a szervezetébe. A dextrán, amelyet glükózból állítanak elő, kolloi- dális műanyag, amely azonban nem nevezhető vérpótlónak. A periszton nevű másik óriási molekulájú készítménnyel együtt csupán arra szolgál, hogy az elveszített vért — térfogatilag — pótolja az érrendszerben, s így fenntartsa a vérkeringést, míg sor nem kerül a műtétre. Az ismert fiziológiás konyhasó oldat ugyanis ilyen célra kevéssé alkalma. A sérült egyetemista mellkasából nem kevesebb, mint négy liter vért szivattyúztak ki. Az említett infúzió és az ezt követő vérátömlesztés segítségével sikerült a sebesültet nemcsak megmenteni, ' de nem is hosszú idő múlva elhagyhatta a kórházat. Az óriásmolekulák azonban nemcsak a szervpótló sebészet számára nagy jeAzokból a tapasztalatokból kiindulva, amelyeket az alpesi országokban, valamint Hollandiában szereztek, építették meg az NDK-ban a 60-as évek közepén, dombos területen az első tejvezetéket. Ez a vezeték körülbelül 3,5 kilométer hosszú, 1965 óta üzemeltetik, és a markeei állami gazdaságot köti össze a naueni tejfel- dolgozó üzemmel. Az itt nyert tapasztalatok teszik lehetővé 20 kilométer hosz- szúságig terjedő, földalatti távvezetékek lefektetését, lejtős, sík és különböző szintű, egyenlőtlen terepeken. A kísérleti a'datokból a következőket közölhetjük. Az évszaktól függően a talajban történő áramoltatás során elérhető a tej plusz 4 és plusz 15 Celsius fok közötti lehűtése. Az 1,5 méter/sec. sebességgel történő továbbítás során kémiai-fizikai szempontból minőségi romlást nem állapítottak meg. A Berlstedt—Vippachedelhausen közötti vezetéket 1967-ben építették meg. Azóta a vezetékek száma 12-re növekedett, és további 15 lentőségűek, hanem annak a finom és rejtelmes anyagi folyamatnak is főszereplői, amelyet röviden életnek nevezünk. A modem tudomány kiderítette, hogy a növeke- • dés, a szaporodás és átöröklés jelenségei a fehérje óriásmolekulák ezreinek megfelelő összekapcsolódásában és az ugyancsak nagy molekulájú nukleinsavak „genetikai információi”-nak vezérlő szerepében gyökereznek.. Ezzel a beavatottak számára sem könnyen áttekinthető kérdéskomplexummal világszerte intézetek és kutatók ezrei foglalkoznak. Bébi zonyosodott, hogy a nukleinsav döntő fontosságú az átöröklésben. Módszereket dolgoztak ki, amelyek segítségével rögzíthető az a milliárdnyi má* sodpercig tartó pillanat, amelyben a természet egyik alapvető folyamata, a fehérjeszintézis lejátszódik. Természetesen még sok bonyolult folyamat var részletesebb» feltárásra, így például nyitott kérdés az aminosavláncok és a nuk- leinsav-molekulák kétszeres spirálrugóhoz ."hasonló elrendeződése, amely a magasabb fejlettségű saervezetek sajátságaira deríthet fényt, továbbá a molekulák belső állandósága, s mindenekelőtt a genetikus információk cél- baérésének a mikéntje. megvalósításán dolgoznak; Az ocantenburgi tejkutató intézet építette az első nagyobb távvezetéket Sem- low—Marlow között. Ez az NDK leghosszabb és legmodernebb vezetéke. A berendezés körvezetékből áll, amelyhez négy istállót kötöttek be. összhossza húsz kilométer, a tej továbbítási szakasza 10 kilométer. A szintkülönbség terepmetszetben 50 méternél magasabb. A naponta továbbított tej ez idő szerint 10 ezer és 15 ezer kilogramm .között van. Ennek napi 30 ezer kilogrammra kell emelkednie. Egyidejűleg a lefölözött tej visz- szavezetésére két üzemrészhez vezetéket fektettek le. A messzemenően automatizált szállítási folyamatot a tej- feldolgozó üzemből ellenőrizni tudják. A rövidebb távolságoknál átlagosan öttől nyolc márka tonnánkénti szállítási költségekkel lehet számolni: kannákkal történő szállításnál a költségek legalább négyszer, vagy ötször magasabbak; (Fordította: Perczel Anna) A munkatermelékenység az USA mezőgazdaságában Földalatt vezeték a tejüzemekhez Francia húsexport Az Országos Állattenyésztési Konföderáció (C. N. E.) legutóbbi bulletinjében közzétette a húsáruk külkereskedelmének statisztikai adatait. 1968 első 11 hónapjában az export értéke elérte az 1080 millió frankot, s ez az importhoz képest 270 millió frankos deficitet jelent. Ennek az adatnak az alapján feltételezhetjük, hogy kisebb lesz a deficit, mint 1967-ben (480 millió frank) és 1966-ban (500 millió frank) volt. Az egyensúly hiánya nagyrészt a disznóhúsnak tulajdonítható, mert ebben a szektorban a deficit 730 millió frank. Szarvasmarha- kereskedelmünk viszont 710 millió frankos többletet mutat Élőállat exportunk egy év alatt több. mint a kétszeresére növekedett: 1968- ban 377 000 szarvasmarhát szállítottunk külföldre. — szemben az 1967-es 181000 szarvasmarhával. Érdekességek, újdonságok Új rpulyka/ajta Angliában A londoni nemzetközi ba ^ rom fikállítóson bemutall egy új pulykafajtát, ame’^et Ang fiában tenyésztettek ki. Az új fajta kukásán; / át- lagc/s súlya 4.2 kg, a Tojóké 3,2 kg, kizsigerelve 4s feldől £ozva pedig 2.^ intetve 1,9 kg. A közönséges pulykád átlagos súlya 8—ÍA,?> kg. A törpe pulyka húsúnak íze ofyan, mint á nagyobb faj- Vaké. A kísérleti a/,átok szerint a törpe pulyhafajta tenyésztésénél a tgg-melési költségek fontodként 8.75 pennyt teszjjek ki. E faj'a tenyésztése 'előnyösebb a broilerek tenyésztésénél, mert 2.2 kg helyett csak 1,75 kg takarni any szükséges 1 kg-nyi súlygyarapodáshoz A szarvasm? rha tartásnál 1 kg- nyi súlygyarapodáshoz háromszorta-négy szerte több takarmány kell. A törpe pulylta annyiba került, mint a csirke. Műhús búzából A, Nisshim Flour Milling Co., japán cég közölte, hogy rövidesen búza alapanyaga rr/ühús gyártását kezdi meg. Az 1969 tavaszán üzembe lépő műhúsgyár havi termelése 150 tonna lesz. _ A cé g módszerét akkor fejlesztette ki, amikor glutent próbált felhasználni keményítő gyártásra. Eközben sikerült ahhoz hasonló aminosavakat előállítani, amilyenek a húsban vannak. A búza alapanyagú műhús fehérje- tartalma 28,4 százalék. Hámozott burgonya konzervdobozban Egy mücheni cég egykilós konzervdobozokban előre tisztított és hámozott burgonyát bocsátott a piacra. A doboz kinyitása után a burgonyát azonnal forrásban levő vízbe lehet dobni. Három perc múlva már tálalható. Különleges emulzió Az amerikai „Meedox” részvénytársaság hozzáfogott a „Foligard” elnevezésű speciális emulzió gyártásához. Ha ezzel az emulzióval befecskendezik a növényt, az visszatartja a nedvességet. Az emulzió vékony hártyával vonja be a leveleket vagy a virágokat és nem akadályozza meg az oxigén és a széndioxid cserét. A részvénytársaság szakemberei úgy vélik, hogy a „Foligard” segítségével 35 százalékkal csökkenteni lehet a növények nedvességveszteségét. Az emulzió egyaránt alkalmazható évelő és egynyári növényeknél, bokroknál, fáknál, zöldségféléknél. A „Foligard” megőrzi a virágcsokrok frissességét is. A növényi betegségek megállapításának új módszere Kanadában azzal kísérleteznek, hogy 1,4—2,7 kilométer magasságból színes légifényképfelvételeket készítenek a zabtáblákról, amelyek gomba- és egyéb betegségekkel fertőzöttek. A növényi betegségek a levélzet színét megváltoztatják, ami azonban a „főidről” nehezen ismerhető fel. Az Ontario tartományban végzett kísérletek azt mutatták, hogy a légifényképezés hatékony eszköze lehet a növényi betegségek megállapításának. A munkatermelékenység alakulása az USA mezőgazdaságában „ Élőmunka ráfordítás Egy férfi Egy mg. Mező gaz- munkaórára dolgozó dasági jutó által # „. termelés termelés agrárter^ v • index: millió index: index: mékekkel 1957— férfi 1957— 1957— ellátott 1959= , . — 1959= személyek 100 munkaóra 100 100 száma 1950 86 15 137 142 61 15,47 1955 96 12 808 120 80 19,49 1960 106 9 R?t 92 115 25,85 1965 114 7 901 74 154 37,02 1966 113 7 512 71 159 39.56 1967 118 7 408 70 169 42,45 ...................... .........................
