Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-26 / 21. szám
Egy s más HELYBELI KRIMI Gyenge idegzetűek ne olvassák! Olvasóink gyakran szó- váteszik, hogy hogy nem szolgálunk krimivel, pedig ez hozzátartozik a mindennapi élethez. A jó krónikás tartsa kötelességének, hogy beszámoljon a témához tartozó eseményekről. (Az alábbi kriminális eset a napokban játszódott le Szolnokon. Gyengébb idegzetűeknek nem ajánljuk.) Az éjfekete Furgon csikorogva fékezett a jellegtelen szürke házacska előtt. Viseltes sötét ruhába öltözött fiatalember szállt ki elsőnek s Cigarettáját a szája csücskébe tolva kétszer, háromszor elsétált a félig leredőnyözött ablakok előtt. Aztán intett ■ kiugrott a másik alak is. Szorosan a kapu mellé állva Csöngettek... Idegesen: egyszer. kétszer, háromszor. Kisvártatva idősebb asz- szony nyitott tenyérnyi rést a vaslemezzel erősített kapun. — Mi tetszik? — Meghoztuk! Vigyázzon, tnajd kilökjük a kapu másik Szárnyát is, aztán idefarolunk a kocsival. — Meghozták. Na végre, tnár vártam... Kaparják csak te ide a kavu elé. — Az feltűnő lenne. Vigyázzon, hadd nvissuk a kaput, nem érünk rá. f— Be akarják hozni? — Hát persze, már várták Bem? — Vártuk, de azért maradion csak kint. — Kint nem maradhat, értse meg. Hogy gondol Ilyet? — Majd este jön a fiam, hecipeli. Maguk túl úri emberek az ilyesmihez. — Ugyan asszonyom! A hatóság ti'tia az ilyesmit. Be kell vinnünk, a rendőrség is ránes^elne. — Na ne ijedjen he mindjárt. Más i~ a kapu elölt hagyja a szenet. — Szenet...? Mi a hullát hoztuk meg. — Legyen szives mondja inég egyszer, úgy látszik az influenza ráment a fülemre. — A hullát, a haaalooottat! I — Na ne idegesítsen. Milyen hullát? —• Milvent...? Nem mindegy. Halott széoségverseny nincs! Pesten a halottkém a legjobbakat mondta róla, ha •z megnyugtatja. — Nem úgy értem, hanem... — Kérem, a többi nem ránk tartozik. Ha közelebbi érdekli majd a társadalmi szónok vagy a tiszteletes úr érdemben méltatja. Mi csak szállítottuk s igazán rendes, jóviseletű volt, Ceglédtől rá sem néztünk... Na hadd vigyük be, mert sietünk. — Ide nem hozzákl Mit kezdjek én egy hullával? — Ne hátráltasson bennünket, álljon félre a kapuból. — Még hogy álljak félre? ...Vigyék tovább a megboldogultat, nekem nem kell, mondtam már. — Hova vigyük tovább? — Hát a halottasházba vagy a rendőrségre, mit tudom én? — De nekünk ezt a címet adták, X utca 131-es bejáratot; az Y utca hátsó bejáratát, mert ott nem tudtuk bevinni. — Ja kérem ez nem az! Följebb keressék. Arra tényleg láttam valami gyászjelentést kitéve a kapura. En a tüzelőt várom. A szemerkélő esőben két marcona alakkal tovább gördült a Fekete Furgon, platóján egy hullával. Pala SPORT Mondom reggel a barátomnak, hogy valami bajom lehet, mert rettentő nagy marhaságot álmodtam az éjjel. — Mit? — kérdezi ő. — Azt, hogy részt vettem egy tárgyaláson, ahol az egyik sportegyesület lakást és húszezer forint készpénzt ajánlott fel egy sportolónak, ha aláírja az átigazolást. — És? — kérdi a barátom. — Nincs és — mondom. — Ennyit álmodtam. Hát nem marhaság? — Miért lenne az? Hány olyan focistát soroljak, aki lakást, pénzt kapott az egyesület-cseréért. — De én nem focistáról álmodtam! — Hanem? •— Atléta volt akinek mindezt felajánlották. — Ja. Akkor tényleg beteg vagy, ha ilyen marhaságokat álmodsz. És szomorúan nézett rám( ÜZLET Van Debrecenben a főutcában egy üzlet „Finom falatok boltja” a neve. Itt reggeltől estig lehet kapni és fogyasztani frissen sülteket, hurkát, kolbászt, vesevelőt és egyéb Ínyencségeket. Régen jártam arrafelé, s most, hogy a napokban ismét oda vetődtem meglepetéssel tapasztaltam, hogy megnőtt a bolt. Vagy ötszöröse lett az akkorinak. Ízlésesen modernül berendezve, a réginél nagyobb választékkal, sőt borkóstoló „részlege” is nyílt. Mondom az üzletvezetőnek, hogy nagyon szépen néznek ki. — Igyekszünk — hárította el szerényen a dicséretet. — Sokáig tarthatott ez a nagy átalakítás. — Két és fél napig. — Ne vicceljen. — Kérem, szerdán este zárás után kezdtük és szombaton délelőtt 11-kor nyitottunk. — Fantasztikus. —> Éjjel-nappal dolgoztunk; az építő szakemberek mellett a bolt dolgozói is végig itt segítettek. Mindenkinek ötszörös pénzt fizettünk, de megérte. Tudja mennyi itt egy napi bevétel? Mindennap késés tiszta ráfizetés egy ilyen üzletben. Miről jutott eszembe ez a debreceni história? Arról, hogy mindennap elmegyek a szolnoki Kossuth téren „épülő” állami gazdasági mintabolt mellett, amely majd — ha minden jól megy — februárban elkészül és ott is lehet kaDni frissen sülteket, hurkát, kolbászt. Jó, hasznot hozó üzletnek ígérkezik. Majd. Mert hetek óta és még hosszú hetekig mindennap ráfizetés az építkezés. Pláne az ilyen lassú. GAZ Nem akarok én köteked- a gázszolgáltató vállalattal. Tudomásul veszem, hogy emelték, illetve „rendezték” a gáz árát. Amit megértek azon nem vitatkozom. Egy pici kérésem van mindössze: Elmondták az illetékesek, hogy Szegeden azért csökkentették két forintról egy- hatvanra a gáz köbméterét, hogy kedvet kapjanak az emberek a gázra. Nem értem, hogy miért az én pénzemért csinálnak kedvet a szegdieknek? Egyébként én most 1.72-őt fizetek és ezért rossz a kedvem. Nem lehetne valahogy jobb kedvre deríteni engem is? Valahogy úgy, hogy leszállítanák a gáz árát 1.66-ra. Hogy miből? Hát emeljék a szegedi gázt is 1.66-ra és kvittek vagyunk. Ennyit igazán megérdemelnék márccak a jószomszédság miatt is a szegediektől. — egy — A vizesárok felett. (A Schweizer Illustrierte karikatúrája) A víz felé. (A Schweizer Illustrierte karikatúrája) I A Szolnok megy©! Néplap szatirikus melléklete 433. csípés A SZONDA Alig virradt. A kantin, tekintettel a korai munkakezdésre már kinyitott. Munkába menet ki-ki bekapta a fejadagot. Ki egy pohár 6Ört, ki egy féj pálinkát. Ízlés szerint. A légkör csak addig volt ilyen nyugodt, míg Kovács Jóska, az agronómus — aki tudta hol keresse az embereket — be nem jött sürgetni. — No emberek, fajront a szesznek! Munkára! Nem morgotf senki, csak a poharak sajdultak az utolsó kortytól. Lassan csoportokba verődve húzott ki a „had nép”. Szinte végszóra érkezett a kék kocsi. Fehér Csík az oldalán. Városi rendőrök. Kovács Jóska jött ki utoljára. A törzsőrmester őt szólította meg: — Jó reggelt! Alkoholszondád ellenőrzés! — Jó reggelt! — köszönt Kovács Jóska is, és az utasításhoz híven a szájához emelte a kls üvegcsövet. ☆ Juli néni már betöltötte a hatvanat, de 6 is kinn volt a többivel. Keli a kéj a sara- boláshoz. örzse ig töpörödött anyóka. Benne van a korban. Majdnem a ház előtt futottak össze. — Jő estét lelköm! — sűp- pögte, hisz a foga rég búcsút mondott, hűtlenül elhagyva a helyét — Magának t, Juli néni! (Már csak így néni — hiúságból.) — Hogy van a dereka? — hogy valamivel meginduljon a beszélgetés. Hisz nagyon nyomta az oldalát, valakivel meg kellett tárgyalni az esetet. — Annak mán lűttek! A rosseb csapjon belé úgy fáj. — Hallotta é? — Mit? — Oda az egyenlősig! — Nofene? Csak nem ette meg a fene? — Meg biz a’. Reggel az uram megitta a szokásosat. Tuggya a kantinba. Oszt gyütt a Kovácsék gyereke, oszt kűdi az embereket, hogy mennyének dógozni. Akkor gyütt a taxi egy csomó városi biztossal, oszt még a Kovács Jóskát meg i$ kínálták az üveggel. Hát hallott mán ijjet. Ü zavarja, oszt neki aggyák. E mán nem igasság. No isten ággyá, megyek főzök az uramnak, mer reggel óta morog. — Még ijjet? No isten ággyá! — d — Szoboravatás Korszert! hcígászat IMPORT-HUMOR Orvosok és páciensek A beteg a műtőasztalon fekszik és a fiatal sebész hozzá akar látni az érzéstelenítéshez. A beteg idegesen rángatódzik. — Nyugalom, nyugalom — mondja az orvos. — Tudja doktor úr, életemben ez az első operáció — jegyzi meg a beteg. — Ügyet se vessen rá — szól az orvos —, nekem is az első ... ■ár A sebész: Bocsánatot kérek, de előre kérem a honoráriumot. A pánciens: Nem valami előzékeny eljárás ez, doktor úr! A sebész: Tudom. De meg fog engem érteni: ez a mű tét, amelyet most el kell magán végeznem, ritkán sikerül. ☆ A rövidlátó orvos a ruhafogashoz: Miért nem jött kérem korábban?! — Nos, — kérdezi az orvos — hogy érzi magát a kedves nővére? — Egy hónania tért visz- sza a vízkúráról és tegnapelőtt meghalt! — Igen, Igen — mondja elgondolkozva az orvos —, ezek a gyógyvizek néha csak bizonyos idő múlva hatnak. ☆ A fogorvosnál kiderül, hogy a páciens zápfogát ki kell húzni. A beteg nagyon fél. Az orvos teletölt egy pohárkát jóféle itallal, hogy bátorítsa A páciens iszik.de tovább is reszket. Az orvos ismét és ismét tölt, s amikor látja, hogy a páciens megnyugodott, megkérdezi: Nos, hrvv állunk, megjött a bátorsága? — Meg ám! Csak merészeljen valaki most a záp- fogamhoz nyúlni! ☆ Nagyon rokonszenves fiatalember jön az orvoshoz: — Doktor úr! Borzasztó dolog van velem! Képzelje el, valahányszor kávét jszom, a bal szememet megüti valami és áthevülök. — Igen — mondja a doktor. — Javaslom önnek, hogy ezentúl ha kávét Iszik, a kávéskanalat vegye ki a csészéből és két nap múlva jöjjön el újra.
