Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-05 / 3. szám

* VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!* SZOLNOK I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYeFtANÁC^URJA XX. évfolyam, 3. szám. Ära: 1 forint \ 1969. január 5., vasárnap. A tsz-demokrácia próbaköve Téli tanfolyamok a Jászságban netten tsz traktorost képesnek — Egyéni tanuláson módszer a ssakmunkásképsö iskolákon A főkönyvelő idegesí­tő, főagronómus foglalkoztató hetek következnek most a termelőszövetkezetek belső eletében. Az újesztendővel meginduló leltározást követi a zárszámadás elkészítése, hogy ez a folyamat végül a következő év tervének meg­alkotásában csúcsosodjék ki. Sok lesz a szakmunka eb­ben a tevékenységben. Az egyes műveleteket rendeletek szabályozzák, nemegyszer túlságosan bonyolult, keve­sek számára érthető jogászi nyelven megfogalmazott sza­bályok. A lebonyolítás só­ién pedig akár a zárszám­adást készítő főkönyvelő, akár a terveket szövögető fő­agronómus bizony alaposan előszedi amit az egyetemen tanult Nem ritkán még a hajdani tankönyvet is át­bogarássza, vagy szakmun­kákat szed elő, hogy a mód­szert, az irányt el ne vétse. A szakmunka idegfeszüit- seggel terhes napjaiban, he­teiben túlságosan kézzelfog­hatóan kísért a veszély, hogy a szakemberek ezt az egész folyamatot szakkérdésnek te­kintsék. Szakmai leckének és semmi többnek. Olyan fel­adatnak, amihez az egyszerű ember úgysem ért, tehát jobb, ha távol marad az egész folyamattól. Szépen el- kártyázgat odahaza, nem zavarja laikus nyűgösködé- sével a szakembereket, ha­nem megvárja, amíg egy szé­pen előkészített, kimunkált anyagot a közgyűlésen majd eléje terjesztenek. Akkor az­tán véleményt mondhat, sőt az se fontos, legjobb ha szé­pen szavazásra nyújtja kezét és elfogadja az előterjesztést. Kézenfekvő, sőt csábító ez p logika. Látszólag még az is alátámasztja, hogy egész sor új intézkedés minél sza­badabb kezet akar adni a vezetőknek a szakmai veze­téshez. A logikának azon­ban van legalább két bökke­nője. Tény, hogy az egyszerű ember, a szövetkezeti tag sokszor nem képes megfejte­ni a jogászi nyelvezetet, és azzal sincs tisztában, hogy milyen technikával kell le­zárni, összesíteni a számlá­kat a tsz-tagnak viszont van józan esze, ami minden szak­munkában nélkülözhetetlen. Elnézést, ha durva példákat mondok. Számos bírósági tárgyalás tapasztalata ([lap­ján állítom ugyanis, hogy egy raktárban tíz vagon bú­za hiányát el lehet könyvelni úgy, hogv a képzett revizor sem találja meg a nyomát. De a raktárból egy vagon púzát hazavinni úgy, hogy a falu észre ne vegye, egysze­rűen lehetetlen. Arra is volt példa, hogy egy termelőszö­vetkezetet karriervágyó ve­zetők esztelen beruházásokba ha jszoltak. A papír ezeket az irreális terveket elbírta. A parasztok, az egyszerű' em­berek azonban kivétel nél­kül mindenütt előre szóltak: ebből baj lesz. Lett is, és ha a józan észre hallgatnak, a bajt elkerülhették volna. Számos közös gazdaság vezetője azt állítja: ha a ter­melőszövetkezeti tag bármily apró közreműködéssel, bár­mily kicsi részletkérdésekre irányuló tanácsokkal részt vesz egy mérleg elkészítésé­ben, egy terv kidolgozásában, akkor azt, jobban magáénak is érzi. És a saját gyerekét másként, nagyobb szeretettel és türelemmel bírálja az em­ber. Akkor ha nem is lesz olyan csodálatos a végered­mény, azt mondja: mi ter­veztük, mi hajtottuk végre, hát ennyi az eredmény. De ha ugyanazt a tervet, kívül­ről akasztották a nyakába, akkor idegenként néz rá és idegfehként követelödzik. Munkaegységenként 30 fo­rintnak is örül, ha azt sa­játjának tekinti, 32-ért is morog, ha nem érez belső kapcsolatot annak megterve­zésével, megtermelésével és elszámolásával. Ha pedig ide­genné tesszük a tagot, akkor az a vezetőn, a szakemberen követelödzik és amikor hi­báztat, őt fogja hibáztatni. Sok szakmunka vár tehát elvégzésre a következő hetekben, de ez az egész fo­lyamat nem szakkérdés. A közösségi élet egyik legfon­tosabb kérdése ez és ezzel párhuzamosan a tsz-demok­rácia egyik legfontosabb pró­baköve. Ennek megfelelően kell kezelni. F. B. A jászberényi járási ta­nács mezőgazdasági- és élel­mezésügyi osztályának szer­vezésében — mintegy 200 résztvevővel — szakmunká­sokat és betanított munká­sokat képeznek a Jászság termelőszövetkezetei részére. A felnőttek körében a to­vábbtanulási kedv jóval na­gyobb, mint bármikor volt. A közös gazdaságok veze­tői mindenütt támogatják a tagok szakmai képzését. A Jászberényi Gépjavító Állomáson december elején alapfokú traktoros tanfo­lyam kezdődött. A hallgatók a járás és a város közös gazdaságaiból verbuválód­tak. Kct osztály hetveu részt­vevője tizenkét hét alatt? sajátítja el az erő- és munkagépek vezetésének és kezelésének alapismere­teit.' Az előadásokat a gépjavító állomás szakemberei tart­ják, a gyakorlati foglalkozá­sokat szintén ők vezetik. Ilyen nagylétszámú trak­toros tanfolyam még nem volt a Jászságban, pedig most kevesebb energiát for­dítottuk a szervezésre, f A Túrkevei hai ókosár külföldre A túrkevei termelőszövet­kezetek 1960-ban közös vál­lalkozásba kezdtek. A szö­vetkezetek vállalata a Tö- VÁLL foglalkozik építke­zéssel, kötélgyártással, gu­mijavítással, szállítással, van baromfikeltető üzeme. A kö­zös vállalkozás százharminc­három dolgozója 10 millió fo­rint értéket termel évente. Tevékenységük közül jelen­tősnek számít a kosárfonás. Kosárfonó üzemük a koráb­bi években csak hazai fo­gyasztásra termelt. Tavaly április óta azonban külföl­di piacot is találtak termé­keiknek. / résztvevők többsége fiatal. Az államtól keresettérítést kapnak a tanfolyam időtar­tamára, a tsz-ekben pedig — az alapszabálynak meg­felelően — munkaegységet írnak jóvá részükre. A vizs­gákra március elején kerül sor. Ennek sikeres letétele után a hallgatók vontató ve­zetői- és motorkerékpár ve­zetői jogosítványt szerezhet­nek. A jászapáti szakmunkás- képző iskolában növényter­mesztő gépész szakmunkás- képző tanfolyam kezdődött, [de csak azok jelentkezhet­tek. akiknek traktoros bizo­nyítványuk van. A harminc­egy hallgató a jászapáti, jásziványi és a jászszent- andrási tsz-ek tagjai. Az előadásokat a szakiskola és a gimnázium tanárai, vala­mint a jászapáti tsz-ek ve­zető szakemberei tartják. A tanfolyam két esztendős lesz. A jászboldogházi Arany­kalász Tsz állattenyésze­tében rövidesen csak szak­munkások dolgoznak. A tavaly kezdődött tanfo­lyamon négy-négy baromfi- és sertéstenyésztő, valamint huszonkét szarvasmarhate­A városi KISZ bizottság és a Gábor Áron gimnázi­um KISZ szervezete két és fél napig vendégül látta Kar­cagon a megye középiskolái­nak kultúr-, sport- és gaz­dasági felelőseit, az iskolák­ban működő végrehajtó bi­zottságok titkárait, a kollé­giumok, diákotthonok diák­tanácsainak elnökeit és az iskolák pártösszekötő taná­rait. A január 2-től 4-ig meg­rendezett tanfolyamon két­százötvenen vettek részt. Ja­nuár 2-án Bíró Boldizsár, a KISZ MB iskolafelelóse nyi­totta meg a tanfolyamot Ér­nyésztő kezdte meg tanul­mányait. Az idén egyéni ta­nulás útján képezik tovább magukat. A tsz szakemberei rendszeres konzultációkat tartanak, majd a résztvevők á jászapáti szakiskolában tesznek szakmunkásvizsgát A jászberényi szakmun­kásképző iskola keretében tíz szövetkezeti tag részvé­telével — főként alattyániak és jásztelkiek — zöldségter­melő betanított munkáskép­ző tanfolyam kezdődött. A hallgatók tanulását a tsz-ek szakemberei konzultációkkal segítik, majd a szakiskolák­ban vizsgáznak. A jászapáti szakiskola ke­retében hét hónapos betaní­tott munkásképző tanfolya­mot rendeznek az alattyáni és jásziványi szarvasmarha­tenyésztők részére. A hall­gatók szintén egyéni tanulá- sos módszerrel tanulnak. Január 6-án a jászberényi szakiskolában öthetes bent­lakásos növényvédő beta­nított munkásképzö tan­folyam kezdődik huszonöt- harminc résztvevővel. Az előadásokat a Kenderesi Növényvédő Állomás szak­emberei tartják. tékelte az első félévben vég­zett munkát és ismertette a második félév programját. A résztvevők dal- és játék­tanulással fejezték be a napot. Harmadíkán végezték ■ a legtöbb munkát, A jelenle­vők egy része szeminárium­szerű, csoportos foglalkozá­son vett részt, a többieknek Nagy Sándor kulturális. Var­ga Zsigmond sportkérdések­ről tartott előadást 11-kor került sör a KISZ KB gaz­dasági osztálya vezetőjének, Pápai Jánosnak a felszóla­lására. Ma: Irodalmi melléklet Nagy idők krónikái A megyei, tanács végrehaj­tó bizottsága, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, á Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a KISZ megyei bizottsága által „A forradal­mi Szolnok megye 1918—19- ben” témakörrel meghirde­tett helytörténeti pályázatra, amely a múlt év december elsején zárult, tizenegy ta­nulmány érkezett A történészekből, kutatók­ból, levéltárosokból álló bí­ráló bizottság már megkezd­te munkáját, értékelik a pá­lyaműveket és február else­jén hozzák nyilvánosságra, hogy kik nyerték a pálya­díjakat. A bíráló bizottságtól ka­pott előzetes értesüléseink szerint a helytörténeti tanul­mányok többsége igen ala­pos, forrásértékű munka, fontos helytörténeti adaléko­kat tartalmaznak. A kultúrfelelősök délután tartottak • megbeszélést. A második félév feladatai kö­zött számukra az Egri Diák­napokra történő felkészülés a legfontosabb. Januárban megrendezik az iskolai döntőket a megye kö­zépiskoláiban. Ezután me­gyei seregszemlét tartanak és a legjobbak mehetnek el Egerbe, ahol májusban mé­rik össze tudásukat, Nógrád, Pest és Heves megye közép­iskolásaival. . A kulturális rendezvények mellett tanács­Megyei seregszemle, pályásatok, kiállítások KISZ vezetők tanácskoztak Karcagon Jól telel a kenyérgabona Hatszáz hold triticale vetés Szolnok megyében Á Szolnok megyei tanács vb mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya tél ele­jén állapotbecslést végezte­tett a megye termelőszövet­kezeteiben. Az üzemi mező- gazdasági szakemberek tüze­tes határjárás és vizsgálódás után statisztikát készítettek az őszí kenyérgabona vetés minőségéről. A megyei ösz- szesítés szerint a Szolnok megyében vetett majdnem 180 ezer bold kenyérgabona ötven szá­zaléka tartozik a jóminő. ségű csoportba. A vetések 30 százaléka kö­zepes és 20 százaléka gyen­ge minőségű. Az utóbbi elsősorban a késel vetés alatt, hiszen Ismeretes, hogy m őszi esőzések következté­id csak november 5-én fe­jeződött be a vetés a me­gyében. Mint Mezei Jánostól, á mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztály csoportvezető­jétől megtudtuk, a szakem­berek úgy értékelik, hogy jól telel a kenyérgabona az idén. Az ősz és a fél sokkal csa­padékosabb volt most az előző évinek Igaz, hogy- a hosszantartó száraz fagytól szenvedett a gabona. Ám a Szolnok me­gyei kenyérgabona vetései? 94 százaléka már bezosztája fajta, s tudvalévőén ez hi­degtűrő növény. Nagyon jól jött a napokban lehullott hó. Bár mindössze három—négy centi vastagságú a hótakaró, de a hóesés szélmentes idő­ben történt, s így egyenle­tesen takarja és védi a nö­vényzetet A csoportvezető- elmondta azt is, hogy a hatalmas ke­nyérgabona területből mind­össze kétezer holdnyi a rizs, a többi búza, s van hatszáz hold triticale isj A búza és a rozs kereszte­zéséből kecskeméti nö- vénynemesítők állították elő ezt az új gabonát, s a megyében is onnan sze­reztek vetőmagot. A tritica- let a megye homokos ré­szein vetették eL Jászbe­rényben, abádszalókon és Vezseny körzetében. A nö­vény ugyancsak hidegtürő fajtának bizonyult eddig, s elterjedéséhez nagy remé­nyeket fűznek? Változások a KISZ-munkában Pápai János a KISZ gaz­dasági munkájának jelentő­ségéről és szerepéről beszélt. Elmondotta, hogy a KISZ számára a politikai munka a legfontosabb, a szervező és gazdasági tevékenység a po­litikai munka jobb elvégzé­sét teszi lehetővé. Ilyen ér­telemben tehát a három te­rület nem is választható el élesen. Az állam! és társa­dalmi szervek sok helyen je­lentős segítséget adnak a KISZ szervezeteknek, első­sorban helyiséget biztosíta­nak részükre, de egyéb mó­don is megkönnyítik a tevé­kenységüket A támogatás­nak azonban arányban kell lennie a KISZ szervezet te­vékenységével. Társadalmi munkával, jő szervező és mozgalmi munkával adhat ellenszolgáltatást egy-egy alapszervezet az Őt patroná­ló intézménynek. Külön említette Pápai Já­nos a tagdíjmunka fontos­ságát. a rendszeres tagdíjfi­zetés a KTSZ-hez tartozás egyik fontos kifejezője, te­hát politikai jelentősége is van. Országosan 8, a megyé­be i 9 százalék azoknak a fiataloknak az aránya, akik nem fizetnek rendszeresen tagdíjat. Egyes városok, iá- rások között igen nagy elté­rés van ezen a területen. Tö- rökszentmiklöson a KlSZ-ta- gok 16, Jászberényben csak 2 százaléka van elmaradva a tagdíjfizetéssel. Űj rendszert vezetnek be a tagdíjak megállapításánál. Az eddig! négy kategória he­lyett csak kettő lesz, a ke­reső és a keresettel nem rendelkező fiataloké.^ Ezt az egyszerűsített rendszert né­hány helyen már eddig is be­vezették kísérletképpen és jól bevált A korábbiakhoz kénest változást jelent még, hogy ezentúl a befolyt ösz- szeget teljes egészében be kell fizetni, s azt az egves alapszervezetek differenciál­tabban kapják vissza. Ezzel a KISZ anyagi erőinek szét- forgácsolását akarják még­akadályozni. hozások, pályázatok, kiállítá­sok, baráti találkozók színe­sítik majd a programot. A tanfolyam utolsó napján dél­előtt Fehér József, a KISZ MB első titkára tartott po­litikai tájékoztatót előre összegyűjtött kérdések alap­ján. Féléves akcióprogram, tapasztalatcsere Bíró Boldizsár a tanfolyam céljáról és jellegéről elmon­dotta, hogy elsősorban a má­sodik feléves akcióprogram kidolgozásához akarnak se­gítséget adni. Meghívták az elsős KISZ-titkárokat is, akik itt alapvető ismereteket szerezhetnek a KISZ-mun- káról. A résztvevők hazautazás után, otthon továbbadják a hallottakat, amolyan házi vezetőképző tanfolyamokat tartanak. A pártösszekötők a tantestületben számolnak be mindarról, amiről szó volt a Karcagon töltött két és tél nap alatt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents