Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-22 / 17. szám

JMS. január 22.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Jóllehet igazi televíziós szenzáció szemtanúi nem lehettünk, akadt azért egy-két újdonság az elmúlt hét programjában is. Szolnoki szemmel figyelve, például a Fórum csütörtök esti adása.

Szolnokiak a Fórumon

Mint nézők eddig is kijárhattunk hallgatóként a közéletnek erre a pezsgő szellemű televíziós találkozó- helyére, de most volt az első alkalom, hogy közvetlenül is beleszólhattunk a Fórum országos érdeklődéssel kisért munkájába. Lehet, hogy ez a nagy lehetőség kicsit váratlanul is érte a tévé szolnoki nézőit. A megyei stúdió vezetőjének biztatni kellett a nagyobb méretű közreműködésre. (Az első szuszra mindössze 15 kérdés érkezett). De aztán, úgy látszik* belemelegedtünk. Legalább is a Tv-je- lenti-ben elhangzott beszélgetés (Megyeri Károly és Peták István) az evés közben megjött étvágy igazságát igazolta: a kezdők száma végül is közel volt a félszázhoz. Csak már idő híján csütörtökön nem juthatott mindenki szóhoz. Mint utólag kiderült, a kérdések között jócskán akadt szűkén helyi jellegű. (Egy szolnoki

rádiós fiók-Fórum „miséjét” bőven megérdemelnék.) Az országos nyilvánosságra szá- mottartó kérdések száma sem volt azonban jelentéktelen. Tudunk tehát kérdezni. És ez sem kevés. A képernyő előtt ülő nézőt ugyanis egy ostoba kérdés legalább annyira fel tudja bosz- szantani. mint egy rossz műsor, vagy a Fórumnál maradva egy suta válasz. Kevés volt a telefonvonal, a hívások egymást keresztezték — hallottuk mentségként a kezdeti passzivitásra. Ha legközelebb ismét lehetőségünk nyílik rá, hogy személyesen is ellátogassunk a Fórumra, s vonalproblémák sem akadályoznak bennünket, bizonyára még erőteljesebben hallatjuk majd hangunkat.

A másik újdonság, amire bevezető mondatomban céloztam, az ifjúság számára készült történelmi kaland- film-sorozat vasárnap esti bemutatkozása..

Bors

A név költött, a mesebeli Erős János nevével rokon, de a figurát élő alakról mintázta Fülöp János. Modellje a munkásmozgalom legendás hírű és kalandos életű Mészáros Györgye volt; a film cselekményét — a kalandokat is az ő életéből vett eseményekből kerekítette ki írói képzelettel. öt részre való irodalmi anyag tellett ki belőle. Most csak egy ötödét láthattuk. Az ötlet önmagában is kitűnő. Minden bizonnyal a munkásmozgalomnak is meg vannak a maga hősei, akikben ott rejtőzik egy-egy modem „Ricci lovag” írói megteremtésének lehetősége. Ezzel a lehetőséggel éltek Herskó János rendező és alkotótársai. Az első részben, mely a Szervezzünk anarchiát címet viselte valójában csak a szereplőkkel ismerkedhettünk meg. Társadalmi anarchia kellős közepéből emelkedtek ki Bors Máté és hazavágyó katonatársai. A nagy anarchia azonban mintha az alkotókat sem kímélte volna, némelyik jelenet filmkockáin ott „kísértett” a képernyőre vetítve is. Nem volt könnyű eligazodni egy-egy mozgalmasabb jelenet láttán. A bemutatkozás tehát nem sikerült minden tekintetben a legfényesebben. Az azonban már bizonyos, hogy Sztankay István Bors Mátéjának sikere van, valamint Antal Imrének, Dániel Ede hadnagy szerepében — aki ismét újabb oldaláról (hányadik?) mutatkozott be. S még csak annyit: akik előzetesen teljes egészében látták a filmet, esküsznek a teljes sikerre. Bízunk benne, hogy így lesz!

Végezetül

egy kérdés, amelyet ha lett volna vonalam, élőszóban vittem volna a Fórumra: Mikor lesz. vagy egyáltalán számíthatunk-e rá, hogy lesz ismét távlati jelentőségéről és szerepéről közismert városunk ban az egy katonai jellegű

főiskolán túl akármilyen ici- ke-picike nappali tagozatú felsőfokú oktatási intézmény.

Valkó Mihály

Ságvári krt. 4.

Ugyanis a Fórumon névtelenül kérdezni nem illik.

Az elnökhelyettes bizonyítványa

A piros arcú elnök, Barth a Mihály felállt

— Most pedig zártülést rendelek el. Megköszönjük a meghívottak, a vendégek eddigi jelenlétét. Csak a választott vezetőség tagjai és az újságíró elvtárs maradhat benn.

Izgatottan várom, ml fog történni Az elcsendesedett teremben kétkezi munkások, parasztemberek között ülök, a nagyrévi Béke és Barátság Termelőszövetkezet vezetőségi ülésén. Az elnök, az elnökhelyettes, a párttitkár van még jelen.

— Kedves elvtársak — kezdi ismét az elnök — a vezetőségnek minősítenie kell Brlás Mihály elnökhelyettest. Az elvtársak itéliék meg a munkáját, mondják el a jót is róla, mondják el azt is, ami kivetnivaló munkájában. Mondják el, milyen vezetőnek tartja a közösség.

Fiatalabb ember közbeszól az első sorból. Overálja, gépes kilétét árulia el.

— Van nekünk személyzetisünk. Adjon az minősítést.

— Nem lehet, a Brlás elvtársnak vezető beosztása van az ő minősítését csak a vezetőség készítheti el.

— Várjunk már __ szól

kö

zbe ismét egy férfi — a mi mandátumunk hamarosan lejár, már az új vezetőség jogosult az elnökhelyettest jellemezni.

— Az új vezetőség meg azt mondhatja, miért nem csinálta meg a régi. Nem kell ettől félni, itt ül a Brlás elvtárs is. Szemtől szembe egyenesen, emberesen. Erősítsük meg benne, ami jó, segítsük megszabadulni attól, ami kivetnivaló.

Az elnökhelyettes valóban itt van. Magashomlokú fiatalember még. Vékony termetű, csizmás férfi. Néz. néz maga elé. Arcán feszültség, várakozás. A megmérettetés percei jönnek. Mit mondanak róla? Nem kell soká várni. Idősebb ember szól, jobb lábán fehér pólya.

— Én csak annyit mondhatok a Miskáról, ha mindenki úgy odaadná magát ezért a szövetkezetért, hol járhatnánk már.

Az elnökhelyettes arca felderül. A hátamegett is szót kérnek.

— Én meg azt mondom,

hogy hirtelen ember. Olyan kifejezést is használ, amit nem szabadna. Meg mindig sürgeti az embert.

Az elnökhelyettes arca elkomorul. De már újabb kéz van a levegőben.

— Miskával nem tartozunk egymásnak. Nyáron, mikor elragadtatta magát, én is visszaszóltam. Nincs adósságunk egymásnak. De nem ebből akarok kiindulni. Mert akkor is azért kelt ki magából, hogy néhányan nem csinálták meg, ami rájuk volt bízva.

Egy asszony van a vezetőségben. A kertészetben dolgozik.

— Én meg azt mondom, ne nyeljen le mindent az elnökhelyettes. a munkában 6 nem Brlás Miska, hanem az elnökünk helyettese. Ne engedje meg, hogy oktalanul sértegessék.

Egymásután repülnek magasba a kezek.

— Többet dolgozik, mint kellene. Emiatt rákavtak a brigádvezetők is. Amit nekik kellene csinálni, arra is azt mondták, menjetek Brlás Miskához.

— Miska éjjel-napnal a

szövetkezetben van. Még a vasárnapot sem bírja ki, hogy be ne nézzen.

— Nagyon sokan szeretik Mihályt. De persze olyan vezető nincs, hogy mindenki szeresse.

— Hűségesen védi a köztulajdont, senkinek nem néz el semmit.

— Én meg azt mondom

neked Mihály, már így bará- tilaa a tanulásra több időt fordítsál.

— Ró kell szorítani mindenkit, hogy dolgozzon meg a fizetésért. Akkor az elnök- helyettesnek is több ideje jut.

Mind szóltak már. Erős, sokat dolgozott parasztemberek. Az elnökhelyettessel egy- korúak és nála kétszeri» idősebbek Is. Gyűlt, gyűlt a sók mondat. Jó Is, kevésbé jó ts. Az elnök szétnéz.

— Nohát elvtársak, el Is készült a minősítés. Hát ettől kellett ennyire fázni? Ha megengedik én összefoglalom. Fáradhatatlan ember a mi elnökhelyettesünk. Szorgalmas, becsületes, tiszta ember. Nem részrehajló, jó vezető. Hibája, hogy sokszor idegeskedik. Változtasson azon. hogy senki helyett ne csinália meg a más munkáját. Brlás elvtárssal jó együtt dolgozni, a közösség s jövőben is számít rá.

Felállunk, nevetünk. Az elnökhelyettes is elneveti magát. örül. örül. mindannak, amit mondtak róla. Az emberek is nevetnek. Nekik sem volt könnyebb. Először csináltak ilyesmit Kész a bi- zonvítvány. A bizonyítványnyal a tanár is vizsgázik. Azzal, hogy jól mér-e, igazságosan mér-e. A nagyrévi vezetőség jó nevelőnek bizonyult Felelősségteljesen szóltak. Nem takargatóan, nem símogatóan, nem ágál- kodva. őszintén, nyíltan, férfiasán.

Gratulálok az elnökhelyettesnek. A minősítéshez Is, meg ahhoz is, hogy ilyen munkatársai vannak. Bölcsességükre nyugodtan bízhatja magát

— borzák —*

Lenin művek miniatűr kiadásban

A Kossuth Könyvkiadó gon dozásában megjelent miniatűr kivitelben Lenin: „Az államról” című munkája. A 45x65 mm-es kötetet Lenin egy-egy munkájával, további hat hasonló méretű kiadvány követi, kötetenként 5

ezer példányban.

(MTI foto — Petrovlcs László felvétele)

Az Expressz a fiataloké

Utazni, világot látni mindenki szeret, a fiatalok különösképpen. Az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Irodát 12 éve éppen az ő érdekükben hozta létre a KISZ KB. Szolnok megyében három éve van kirendeltség. Mivel az útiprogramokat ilyenkor, év elején hozzák nyilvánosságra, megkértük a kirendeltség vezetőjét Tóth Sándort, ismertesse az Expressz terveit.

—■ Az Expressz minden

évben legalább 28 országba szervez csoportokat, körülbelül 84 útvonallal. Megyei szinten természetesen nem jöhet minden útiprogram számításba, de ha lehetőség van rá, a kérelmet továbbítjuk a központhoz,

— Az idén, mint tavaly is, hétszáz helyet tudunk biztosítani a fiataloknak. Sajnos az a tapasztalat, hogy nem használják ki a lehetőséget Tavaly csak ötszázan utaztak külföldre a megyéből az Expressz közreműködésével,

— Gondolom as ársfc miatt Valamivel olcsóbb ugyan mint at IBDSZ-nált de a diákok számára csaknem megfizethetetlen például egy nyugati út Nézzük csak az idei programot: Kairó, — Alexandria, kilenc nap, hétezer forint+költőpénz.

— Sikerült a legdrágábbat kiválasztania, ez valóban nem a diákok pénztárcájához való. Ne felejtse el* hogy az Epressz 30 éves korig (ez a KISZ korhatár) vehető igénybe. Vannak azért olcsóbb utak is, például a Ma- gas-Tátra-i ötnapos körutazás körülbelül 1375 forint, vagy a llpcse—drezdai hatnapos út 1650 forint — És mindehhez számítsa hozzá, hogy fizetési kedvezményt is adunk* A szocialista országokba irányuló utaknál jelentkezéskor 400 forintot, nyugati utaknál 1000 forintot kell befizetni, míg a többit csupán utazás előtt egy hónappal.

— Milyen belföldi utak lesznek az idén7

— Az útiterv nagyon változatos. Kifejezetten közép- iskolás diákok számára több Expressz üdülőtábor áll rendelkezésre, köztük két nemzetközi jellegű. Tavaly a megyéből háromszáz diák üdült ezekben a táborokban, s az Idén is szeretnénk, ha legalább ennyit utaztathatnánk.

D. M.

Irány: az integráció

IL Országhatárok lelett és alatt...

„A kelet-európai országok 30 évvel ezelőtt az európai birodalmaktól függtek. Ke- let-Európa igen rövid idő alatt meg tudta szilárdítani gazdaságát, lényegesen növelte a termelést, a történelemben soha nem látott módon emelte a nép életszínvonalát ... A kelet-európai országokban a legutóbbi tíz esztendőben végbement szocialista építés szinte csodának tűnik.”

S. Nearing ismert amerikai közgazdász idézett véleménye nem egyedülálló Nyugaton. A szakértők persze nem állnak értetlenül a szocialista „csoda” előtt. — Látják annak belső forrásait,

s elismerik, hogy a KGST országok dinamikus fejlődését a szocialista gazdaság közös előnyei határozzák meg, amelyeknek kiaknázása ugyancsak együttes erőfeszítés eredménye. — Az együttműködés, a munka- megosztás, mint a siker döntő külső tényezője —elfogadott megállapítás a szocialista világban, s kényszerű felismerés a tőkés rendszerben. A KGST az első olyan nemzetközi gazdasági szervezet, amelynek közvetlen célja a társult országok ipari fejlődésének elősegítése és ezen az alapon gazdaságuk általános fejlettségi fokának közelítése.

Növekszik a nemzeti jövedelem

A kérdés: milyen eredménnyel tör céljai felé? Erre választ ad az a tény, hogy az egv főre eső nemzeti jövedelem — amelynek az alakulása a legszem- léltetőbben mutatja a fejlődést — 1950 és 1967 között Bulgáriában 4,1-szeresére, Romániában 4,1-szeresére,

Lengyelországban 2,5-szörö- sére, az NDK-ban 3.7-szere- sére, a Szovjetunióban 3,2- szeresére, Magyarországon 2,5-szörösére és Csehszlovákiában 2.3-szeresére emelkedett. A KGST országok között maximális különbség az egy főre eső Ipari termelés tekintetében több mint a

felére ' csökkent. Tűnőben van az agrár és ipari országokra való felosztás is.

A szocializmus jövője, országainak gyorsabb előrehaladása szempontjából — minthogy a viharos ütemű tudományos-műszaki haladás korát éljük — kiemelkedő jelentőségű a technikai és a tudományos együttműködés. Nemzetközi becslések szerint az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban külön-külön több mint fél millió tudós, mérnök, kutató dolgozik. Ha ehhez hozzávesszük a kisebb szocialista országokban dolgozó kutatók, tudósok számát, amely több mint kétszázezer. akkor kiderül, hogy a KGST-államokban eevütt több mint hétszázezer fő a közösen kamatoztatható szellemi tóke Kiaknázásával egyrészt kiküszöbölhetők a

párhuzamos, tehát felesleges kutatások, másrészt a kis országok közkincsévé válhatnak azoknak a kutatásoknak az eredményei, amelyeket saját erejükből nem tudtak volna elvégezni. Éppen ezért nagy lépés volt a KGST közreműködésével elfogadott első, koordinált kutatási terv kialakítása, — amelynek révén a tagországok 1964—1965-ben több mint 500 kutatási eredményt cseréltek ki. A jelenlegi — 1966—70. évekre szóló —

terv 140 kiemelt és 500 általános — népgazdasági jelentőségű — kutatási programot koordinált. A leeszer- veze*tebb eeviittműködés a Dubnái Egyesült Atomkutató Intézetben valósul meg, ahol 12 szocial'sta ország tudósai közösen kutatják a

nagyenergiájú fizika és a magfizika egyes területeit, együtt kristálvosftják ki

azokat a vívmányokat, amelyeket a fejlett tőkésországok eevmás előtt hétpecsétes titkos anyagként kezelnek.

A KGST „emlékművei'

De nemcsak a dubnaj intézet hirdeti kőbe vésve, vasba ágyazva a szocialista országok együttműködését. Vannak a KGST-nek

egyéb, földbe fúrt, vagy égre törő ..emlékművei”, azok a közös létesítmények, amelyek az érdekelt tagállamok számára nélkülözhetetlenek.

Már felsorolásuk is imponáló. A „Béke” villamos távvezeték, amely országhatárok felett ívelve hozza, viszi Csehszlovákia, Lengyelország, Magyaroszág, az NDK, Románia és a Szovjetunió között az áramot — attól függően, kinek van feleslege, s kinek hiánya. Az energiarendszer kapacitása, amelyet a prágai diszpécser központ koordinál, már megközelíti a 40 ezer megawattot.

A „Barátság” olajvezeték, amely az országhatárok alatt 1967 végéig 36.4 millió tonna olalat szállított a Szovjetunióból Magyarországra, az NDK-ba. Lenevelország- ba és Csehszlovákiába. A Közös Vagonpark. amely már Ilonon kocsival könnyíti és gyorsítia meg a szállításokat A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési

Bank. amely egy közösen kialakított ún. átszámítási rubel (aranytartalma 0.987 gramm tiszta arany) felhasználásával intézi a Bankkal szerződő felek között a kölcsönös áruszállításokkal és egvéb fizetésekkel kapcsolatos elszámolásokat A Csapágyipari Együttműködési Szervezet, amely a csapágygyártás fokozott szakosításával segíti hat ország iparát.

Az Intermetall, amely ugyancsak hat ország részvételével alakult a kohászati termékek gazdaságos gyártására és a népgazdasági igények jobb kielégítésére. S folytathatjuk a sort a KGST elvei alapján, de két-vagy többoldalú megállapodás értelmében kialakult formákkal: öt szocialista ország együttműködik a kórházak exportjában, magyar —bolgár viszonylatban létrehozták az Agromas és az Intransmas közös vállalatokat és így tovább. Minden közös létesítmény és vállalat alapító levele méltó dokumentuma annak, hoev a KGST országok egvüttmű- kö^é«e lépést tart a korral.

S éppen ezért ahhoz is hozzá kíván járulni, hogy a tagországok lakossága a kor követelményeinek szintjén elégíthesse ki szükségleteit. A KGST emberközelben is érezteti hatását. Tagországai évente hét százalékkal növelik a fogyasztási áruk cseréjét, hogy növeljék a hazai áruválasztékot Mert ez fontos része a két világ- rendszer versenyének. — ameivről leeközelebb szólunk.

Pálos Tamás

(Következik: Erősödő pozíciók a világgazdaságban.)

At/nKÉPERNYÖJE fM ELŐTT