Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-22 / 17. szám

JMS. január 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jóllehet igazi televíziós szenzáció szemtanúi nem le­hettünk, akadt azért egy-két újdonság az elmúlt hét prog­ramjában is. Szolnoki szem­mel figyelve, például a Fó­rum csütörtök esti adása. Szolnokiak a Fórumon Mint nézők eddig is ki­járhattunk hallgatóként a közéletnek erre a pezsgő szellemű televíziós találkozó- helyére, de most volt az el­ső alkalom, hogy közvetle­nül is beleszólhattunk a Fó­rum országos érdeklődéssel kisért munkájába. Lehet, hogy ez a nagy lehetőség ki­csit váratlanul is érte a té­vé szolnoki nézőit. A me­gyei stúdió vezetőjének biz­tatni kellett a nagyobb mé­retű közreműködésre. (Az első szuszra mindössze 15 kérdés érkezett). De aztán, úgy látszik* belemeleged­tünk. Legalább is a Tv-je- lenti-ben elhangzott beszél­getés (Megyeri Károly és Pe­ták István) az evés közben megjött étvágy igazságát iga­zolta: a kezdők száma vé­gül is közel volt a félszáz­hoz. Csak már idő híján csütörtökön nem juthatott mindenki szóhoz. Mint utó­lag kiderült, a kérdések kö­zött jócskán akadt szűkén helyi jellegű. (Egy szolnoki rádiós fiók-Fórum „miséjét” bőven megérdemelnék.) Az országos nyilvánosságra szá- mottartó kérdések száma sem volt azonban jelenték­telen. Tudunk tehát kérdez­ni. És ez sem kevés. A kép­ernyő előtt ülő nézőt ugyan­is egy ostoba kérdés leg­alább annyira fel tudja bosz- szantani. mint egy rossz mű­sor, vagy a Fórumnál ma­radva egy suta válasz. Ke­vés volt a telefonvonal, a hí­vások egymást keresztezték — hallottuk mentségként a kezdeti passzivitásra. Ha leg­közelebb ismét lehetőségünk nyílik rá, hogy személyesen is ellátogassunk a Fórumra, s vonalproblémák sem aka­dályoznak bennünket, bizo­nyára még erőteljesebben hallatjuk majd hangunkat. A másik újdonság, amire bevezető mondatomban cé­loztam, az ifjúság számára készült történelmi kaland- film-sorozat vasárnap esti bemutatkozása.. Bors A név költött, a mesebeli Erős János nevével rokon, de a figurát élő alakról min­tázta Fülöp János. Modellje a munkásmozgalom legendás hírű és kalandos életű Mé­száros Györgye volt; a film cselekményét — a kalando­kat is az ő életéből vett eseményekből kerekítette ki írói képzelettel. öt részre való irodalmi anyag tellett ki belőle. Most csak egy ötö­dét láthattuk. Az ötlet ön­magában is kitűnő. Minden bizonnyal a munkásmozga­lomnak is meg vannak a maga hősei, akikben ott rej­tőzik egy-egy modem „Ricci lovag” írói megteremtésének lehetősége. Ezzel a lehető­séggel éltek Herskó János rendező és alkotótársai. Az első részben, mely a Szer­vezzünk anarchiát címet vi­selte valójában csak a sze­replőkkel ismerkedhettünk meg. Társadalmi anarchia kellős közepéből emelkedtek ki Bors Máté és hazavágyó katonatársai. A nagy anar­chia azonban mintha az al­kotókat sem kímélte volna, némelyik jelenet filmkoc­káin ott „kísértett” a képer­nyőre vetítve is. Nem volt könnyű eligazodni egy-egy mozgalmasabb jelenet lát­tán. A bemutatkozás tehát nem sikerült minden tekin­tetben a legfényesebben. Az azonban már bizonyos, hogy Sztankay István Bors Máté­jának sikere van, valamint Antal Imrének, Dániel Ede hadnagy szerepében — aki ismét újabb oldaláról (hányadik?) mutatkozott be. S még csak annyit: akik előzetesen teljes egészében látták a filmet, esküsznek a teljes sikerre. Bízunk benne, hogy így lesz! Végezetül egy kérdés, amelyet ha lett volna vonalam, élőszóban vittem volna a Fórumra: Mi­kor lesz. vagy egyáltalán számíthatunk-e rá, hogy lesz ismét távlati jelentőségéről és szerepéről közismert városunk ban az egy katonai jellegű főiskolán túl akármilyen ici- ke-picike nappali tagozatú felsőfokú oktatási intéz­mény. Valkó Mihály Ságvári krt. 4. Ugyanis a Fórumon név­telenül kérdezni nem illik. Az elnökhelyettes bizonyítványa A piros arcú elnök, Bar­th a Mihály felállt — Most pedig zártülést rendelek el. Megköszönjük a meghívottak, a vendégek ed­digi jelenlétét. Csak a vá­lasztott vezetőség tagjai és az újságíró elvtárs marad­hat benn. Izgatottan várom, ml fog történni Az elcsendesedett teremben kétkezi munkások, parasztemberek között ülök, a nagyrévi Béke és Barátság Termelőszövetkezet vezető­ségi ülésén. Az elnök, az el­nökhelyettes, a párttitkár van még jelen. — Kedves elvtársak — kezdi ismét az elnök — a vezetőségnek minősítenie kell Brlás Mihály elnökhelyettest. Az elvtársak itéliék meg a munkáját, mondják el a jót is róla, mondják el azt is, ami kivetnivaló munkájában. Mondják el, milyen vezető­nek tartja a közösség. Fiatalabb ember közbeszól az első sorból. Overálja, gé­pes kilétét árulia el. — Van nekünk személyze­tisünk. Adjon az minősítést. — Nem lehet, a Brlás elv­társnak vezető beosztása van az ő minősítését csak a ve­zetőség készítheti el. — Várjunk már __ szól kö zbe ismét egy férfi — a mi mandátumunk hamaro­san lejár, már az új vezető­ség jogosult az elnökhelyet­test jellemezni. — Az új vezetőség meg azt mondhatja, miért nem csinálta meg a régi. Nem kell ettől félni, itt ül a Brlás elvtárs is. Szemtől szembe egyenesen, emberesen. Erő­sítsük meg benne, ami jó, segítsük megszabadulni at­tól, ami kivetnivaló. Az elnökhelyettes valóban itt van. Magashomlokú fia­talember még. Vékony ter­metű, csizmás férfi. Néz. néz maga elé. Arcán feszültség, várakozás. A megmérettetés percei jönnek. Mit monda­nak róla? Nem kell soká várni. Idősebb ember szól, jobb lábán fehér pólya. — Én csak annyit mond­hatok a Miskáról, ha min­denki úgy odaadná magát ezért a szövetkezetért, hol járhatnánk már. Az elnökhelyettes arca fel­derül. A hátamegett is szót kérnek. — Én meg azt mondom, hogy hirtelen ember. Olyan kifejezést is használ, amit nem szabadna. Meg mindig sürgeti az embert. Az elnökhelyettes arca el­komorul. De már újabb kéz van a levegőben. — Miskával nem tartozunk egymásnak. Nyáron, mikor elragadtatta magát, én is visszaszóltam. Nincs adóssá­gunk egymásnak. De nem ebből akarok kiindulni. Mert akkor is azért kelt ki magából, hogy néhányan nem csinálták meg, ami rá­juk volt bízva. Egy asszony van a vezetőség­ben. A kertészetben dolgozik. — Én meg azt mondom, ne nyeljen le mindent az el­nökhelyettes. a munkában 6 nem Brlás Miska, hanem az elnökünk helyettese. Ne en­gedje meg, hogy oktalanul sértegessék. Egymásután repülnek ma­gasba a kezek. — Többet dolgozik, mint kellene. Emiatt rákavtak a brigádvezetők is. Amit nekik kellene csinálni, arra is azt mondták, menjetek Brlás Miskához. — Miska éjjel-napnal a szövetkezetben van. Még a vasárnapot sem bírja ki, hogy be ne nézzen. — Nagyon sokan szeretik Mihályt. De persze olyan ve­zető nincs, hogy mindenki szeresse. — Hűségesen védi a köz­tulajdont, senkinek nem néz el semmit. — Én meg azt mondom neked Mihály, már így bará- tilaa a tanulásra több időt fordítsál. — Ró kell szorítani min­denkit, hogy dolgozzon meg a fizetésért. Akkor az elnök- helyettesnek is több ideje jut. Mind szóltak már. Erős, sokat dolgozott parasztembe­rek. Az elnökhelyettessel egy- korúak és nála kétszeri» idő­sebbek Is. Gyűlt, gyűlt a sók mondat. Jó Is, kevésbé jó ts. Az elnök szétnéz. — Nohát elvtársak, el Is készült a minősítés. Hát et­től kellett ennyire fázni? Ha megengedik én összefogla­lom. Fáradhatatlan ember a mi elnökhelyettesünk. Szor­galmas, becsületes, tiszta em­ber. Nem részrehajló, jó ve­zető. Hibája, hogy sokszor idegeskedik. Változtasson azon. hogy senki helyett ne csinália meg a más munká­ját. Brlás elvtárssal jó együtt dolgozni, a közösség s jö­vőben is számít rá. Felállunk, nevetünk. Az el­nökhelyettes is elneveti ma­gát. örül. örül. mindannak, amit mondtak róla. Az em­berek is nevetnek. Nekik sem volt könnyebb. Először csináltak ilyesmit Kész a bi- zonvítvány. A bizonyítvány­nyal a tanár is vizsgázik. Azzal, hogy jól mér-e, igaz­ságosan mér-e. A nagyrévi vezetőség jó nevelőnek bi­zonyult Felelősségteljesen szóltak. Nem takargatóan, nem símogatóan, nem ágál- kodva. őszintén, nyíltan, fér­fiasán. Gratulálok az elnökhelyet­tesnek. A minősítéshez Is, meg ahhoz is, hogy ilyen munkatársai vannak. Böl­csességükre nyugodtan bíz­hatja magát — borzák —* Lenin művek miniatűr kiadásban A Kossuth Könyvkiadó gon dozásában megjelent minia­tűr kivitelben Lenin: „Az államról” című munkája. A 45x65 mm-es kötetet Lenin egy-egy munkájával, továb­bi hat hasonló méretű kiadvány követi, kötetenként 5 ezer példányban. (MTI foto — Petrovlcs László felvétele) Az Expressz a fiataloké Utazni, világot látni min­denki szeret, a fiatalok kü­lönösképpen. Az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iro­dát 12 éve éppen az ő érde­kükben hozta létre a KISZ KB. Szolnok megyében há­rom éve van kirendeltség. Mivel az útiprogramokat ilyenkor, év elején hozzák nyilvánosságra, megkértük a kirendeltség vezetőjét Tóth Sándort, ismertesse az Ex­pressz terveit. —■ Az Expressz minden évben legalább 28 országba szervez csoportokat, körül­belül 84 útvonallal. Megyei szinten természetesen nem jöhet minden útiprogram számításba, de ha lehetőség van rá, a kérelmet továbbít­juk a központhoz, — Az idén, mint tavaly is, hétszáz helyet tudunk biz­tosítani a fiataloknak. Saj­nos az a tapasztalat, hogy nem használják ki a lehető­séget Tavaly csak ötszázan utaztak külföldre a megyé­ből az Expressz közreműkö­désével, — Gondolom as ársfc miatt Valamivel olcsóbb ugyan mint at IBDSZ-nált de a diákok számára csak­nem megfizethetetlen pél­dául egy nyugati út Nézzük csak az idei programot: Kai­ró, — Alexandria, kilenc nap, hétezer forint+költő­pénz. — Sikerült a legdrágábbat kiválasztania, ez valóban nem a diákok pénztárcájá­hoz való. Ne felejtse el* hogy az Epressz 30 éves korig (ez a KISZ korhatár) vehető igénybe. Vannak azért ol­csóbb utak is, például a Ma- gas-Tátra-i ötnapos köruta­zás körülbelül 1375 forint, vagy a llpcse—drezdai hat­napos út 1650 forint — És mindehhez számítsa hozzá, hogy fizetési kedvezményt is adunk* A szocialista orszá­gokba irányuló utaknál je­lentkezéskor 400 forintot, nyu­gati utaknál 1000 forintot kell befizetni, míg a többit csupán utazás előtt egy hó­nappal. — Milyen belföldi utak lesznek az idén7 — Az útiterv nagyon vál­tozatos. Kifejezetten közép- iskolás diákok számára több Expressz üdülőtábor áll ren­delkezésre, köztük két nem­zetközi jellegű. Tavaly a megyéből háromszáz diák üdült ezekben a táborokban, s az Idén is szeretnénk, ha legalább ennyit utaztathat­nánk. D. M. Irány: az integráció IL Országhatárok lelett és alatt... „A kelet-európai országok 30 évvel ezelőtt az európai birodalmaktól függtek. Ke- let-Európa igen rövid idő alatt meg tudta szilárdítani gazdaságát, lényegesen nö­velte a termelést, a történe­lemben soha nem látott mó­don emelte a nép életszín­vonalát ... A kelet-európai országokban a legutóbbi tíz esztendőben végbement szo­cialista építés szinte csodá­nak tűnik.” S. Nearing ismert ameri­kai közgazdász idézett véle­ménye nem egyedülálló Nyugaton. A szakértők per­sze nem állnak értetlenül a szocialista „csoda” előtt. — Látják annak belső forrásait, s elismerik, hogy a KGST országok dinamikus fejlődé­sét a szocialista gazdaság közös előnyei határozzák meg, amelyeknek kiaknázá­sa ugyancsak együttes erő­feszítés eredménye. — Az együttműködés, a munka- megosztás, mint a siker döntő külső tényezője —el­fogadott megállapítás a szo­cialista világban, s kény­szerű felismerés a tőkés rendszerben. A KGST az első olyan nemzetközi gaz­dasági szervezet, amelynek közvetlen célja a társult or­szágok ipari fejlődésének elősegítése és ezen az ala­pon gazdaságuk általános fejlettségi fokának közelí­tése. Növekszik a nemzeti jövedelem A kérdés: milyen ered­ménnyel tör céljai felé? Er­re választ ad az a tény, hogy az egv főre eső nem­zeti jövedelem — amelynek az alakulása a legszem- léltetőbben mutatja a fejlő­dést — 1950 és 1967 között Bulgáriában 4,1-szeresére, Romániában 4,1-szeresére, Lengyelországban 2,5-szörö- sére, az NDK-ban 3.7-szere- sére, a Szovjetunióban 3,2- szeresére, Magyarországon 2,5-szörösére és Csehszlová­kiában 2.3-szeresére emelke­dett. A KGST országok kö­zött maximális különbség az egy főre eső Ipari termelés tekintetében több mint a felére ' csökkent. Tűnőben van az agrár és ipari orszá­gokra való felosztás is. A szocializmus jövője, or­szágainak gyorsabb előreha­ladása szempontjából — minthogy a viharos ütemű tudományos-műszaki hala­dás korát éljük — kiemel­kedő jelentőségű a techni­kai és a tudományos együtt­működés. Nemzetközi becs­lések szerint az Egyesült Államokban és a Szovjet­unióban külön-külön több mint fél millió tudós, mér­nök, kutató dolgozik. Ha eh­hez hozzávesszük a kisebb szocialista országokban dol­gozó kutatók, tudósok szá­mát, amely több mint két­százezer. akkor kiderül, hogy a KGST-államokban eevütt több mint hétszázezer fő a közösen kamatoztatható szel­lemi tóke Kiaknázásával egyrészt kiküszöbölhetők a párhuzamos, tehát felesleges kutatások, másrészt a kis országok közkincsévé vál­hatnak azoknak a kutatá­soknak az eredményei, ame­lyeket saját erejükből nem tudtak volna elvégezni. Ép­pen ezért nagy lépés volt a KGST közreműködésével el­fogadott első, koordinált ku­tatási terv kialakítása, — amelynek révén a tagorszá­gok 1964—1965-ben több mint 500 kutatási eredményt cseréltek ki. A jelenlegi — 1966—70. évekre szóló — terv 140 kiemelt és 500 ál­talános — népgazdasági je­lentőségű — kutatási prog­ramot koordinált. A leeszer- veze*tebb eeviittműködés a Dubnái Egyesült Atomkutató Intézetben valósul meg, ahol 12 szocial'sta ország tudó­sai közösen kutatják a nagyenergiájú fizika és a magfizika egyes területeit, együtt kristálvosftják ki azokat a vívmányokat, ame­lyeket a fejlett tőkésorszá­gok eevmás előtt hétpecsé­tes titkos anyagként kezel­nek. A KGST „emlékművei' De nemcsak a dubnaj in­tézet hirdeti kőbe vésve, vasba ágyazva a szocialis­ta országok együttműködé­sét. Vannak a KGST-nek egyéb, földbe fúrt, vagy égre törő ..emlékművei”, azok a közös létesítmények, ame­lyek az érdekelt tagállamok számára nélkülözhetetlenek. Már felsorolásuk is impo­náló. A „Béke” villamos távvezeték, amely országha­tárok felett ívelve hozza, viszi Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyaroszág, az NDK, Románia és a Szovjet­unió között az áramot — attól függően, kinek van fe­leslege, s kinek hiánya. Az energiarendszer kapacitása, amelyet a prágai diszpécser központ koordinál, már meg­közelíti a 40 ezer mega­wattot. A „Barátság” olajvezeték, amely az országhatárok alatt 1967 végéig 36.4 millió ton­na olalat szállított a Szov­jetunióból Magyarországra, az NDK-ba. Lenevelország- ba és Csehszlovákiába. A Közös Vagonpark. amely már Ilonon kocsival könnyí­ti és gyorsítia meg a szállí­tásokat A Nemzetközi Gaz­dasági Együttműködési Bank. amely egy közösen kialakított ún. átszámítási rubel (aranytartalma 0.987 gramm tiszta arany) felhasz­nálásával intézi a Bankkal szerződő felek között a köl­csönös áruszállításokkal és egvéb fizetésekkel kapcsola­tos elszámolásokat A Csa­págyipari Együttműködési Szervezet, amely a csapágy­gyártás fokozott szakosításá­val segíti hat ország iparát. Az Intermetall, amely ugyancsak hat ország rész­vételével alakult a kohásza­ti termékek gazdaságos gyártására és a népgazdasá­gi igények jobb kielégítésé­re. S folytathatjuk a sort a KGST elvei alapján, de két-vagy többoldalú megál­lapodás értelmében kialakult formákkal: öt szocialista or­szág együttműködik a kór­házak exportjában, magyar —bolgár viszonylatban létre­hozták az Agromas és az Intransmas közös vállalato­kat és így tovább. Minden közös létesítmény és válla­lat alapító levele méltó do­kumentuma annak, hoev a KGST országok egvüttmű- kö^é«e lépést tart a korral. S éppen ezért ahhoz is hozzá kíván járulni, hogy a tagországok lakossága a kor követelményeinek szintjén elégíthesse ki szükségleteit. A KGST emberközelben is érezteti hatását. Tagorszá­gai évente hét százalékkal növelik a fogyasztási áruk cseréjét, hogy növeljék a hazai áruválasztékot Mert ez fontos része a két világ- rendszer versenyének. — ameivről leeközelebb szó­lunk. Pálos Tamás (Következik: Erősödő po­zíciók a világgazdaságban.) At/nKÉPERNYÖJE fM ELŐTT

Next

/
Thumbnails
Contents