Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-22 / 17. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAKA XX évfolyam» 17. szám. Ara: 70 fillér 1969. január 22., szerta. Lakás és kölcsön Mi ma az ország legna­gyobb szociális problémája? Erre a kérdésre Fock Jenő, a kormány elnöke a január 2-i rádió- és televíziós inter­jújában egyetlen szóval vá­laszolt: a lakáshelyzet. A népgazdaság teherbíró képessége szab határt annak, hogy mennyi lakás építhető tervidőszakonként és azon belül évenként. Éppen ez az objektív körülmény avatja legnagyobb szociá’is problé­mává a lakáshelyzetet A szükségessel, a lehetséges ta- . lálja magát szemben. Magától értetődő, hogy ezt a feszültséget csak tervsze­rűen. hosszú évek alatt „föl­delheti” le a népgazdaság. Ez a realitás. Első hallás után ilyesféle gondolatok fordul­tak meg a fejemben. Tegnap egyik újságban újraolvasva a miniszterelnöki nyilatkoza­tot néhány új elemmel egé­szíthettem ki az emlékeze­temben megőrzötteket Pontosabban két mondat­ról van sző. ,.Januárban a kormány foglalkozik azzal, hogy a tervezett 62 ezer la­kásnál hogyan évíthetünk né­hány ezerrel többet" — ez az egyik. „Fontos, hogy a válla­latok maguk is részt vállal­janak a lakások számának szaporításából” — ez a má­sik. Egymással összekovácsolva a két gondolatot egy újat kapunk. Mésroed’g azt. hogy az állami erőfeszítéseit mel­lett rendkívül fontos, hogy a vállalatok is kivegvék a ré­szüket a legnagyobb szociális probléma megoldásából. Miért? Azért mert a la­káshelyzet mint szociális probléma nemcsak országos méretekben, hanem — in­kább. sőt! — helvileg is fe­szítőié? hat Például me­gyénként városonként de vállalatonként is. mégpedig nem azonos erővel. Ezért amikor egy gvár ve­zetői felismerik: anyagilag is támogatnia és szorgalmaz­nia kell a kollektíva lakás­sal„étének javítását lénye­gében cselekvőién osztoznak a kormány gondjaiban egy­felől. s dolnnzómak legége­tőbb szociális riroblémáját enyhítik másfelől. Szolnok megyében ma már néhány üzem akad, ahol a dolgozók saját-erőből való lakásépítési ake’óla anvagj támogatásra talál. Például a jászberénví Hűtő- gépgvárban. a vállalat pénz­ben! segítségével a közel­jövőben harmínchatan jut­nak társastlézhan lakáshoz. A gyár személyenként 60 ezer forint kamatmentes kölcsönt folyósít íebhői 20 ezret tesz ki a közművesítés! hányad) hosszú lejáratra. A dolgozó 20 ezer forintot törleszt le a 40 ezerből, míg a másik 20-at 20 évi munkavi­szony fejében hűségjutalom címén majd elengedik. A közművesítés! hányad térí­tésmentes. tehát alándélc. Természetesen az akcióban résztvevőknek OTP-hitelt is fel kell venniük. Magától ér­tetődő. hiszen a társasházi la^ás a ma«ánti'laidonuk. \ kölcsön fedezőéinek két­harmadát a vállalat fetlesz- tésl alan nveresóoKól kénrett résziből, harmadát a nvere- gig-icTesodisből finanszíroz­zák. A Hűtőgépgyárban több mint kétszáz a takásigény- lfik száma. A harminchat vál­lalati kölcsönnel épülő tár­sasházi lakásra hatvanan pá­lyáznak. Ennek a vállalati akció­nak van egy rendkívül hu­mánus vonása. Mégpedig az, hogy a kölcsön bizonyos ösz- szegét a részesedési alapból adják. A kollektíva minden tagja lemondott tehát egy összegről azért, hogy a rá­szorulók mielőbb lakáshoz juthassanak. Egyszóval kol­lektívizmusból és humaniz­musból is jelesre vizsgáztak a hűtőgépgyári dolgozók. Hasonló kezdeménye­zések láttak napvilágot a Tiszamenti Vegyiművekben, az Anrítógépgyárban, a Tisza Cipőgyárban bizonyságára annak, hogy megyénkben is megmozdultak már a cél ér­dekében. Megértették, meny­nyire fontos, hogy a gyárak részt vállaljanak a lakások számának szaporításából. És ennek szívből örülhetünk. Pontosan ebből a ked­vező jelenségből kiindulva úgv véljük, arra is gondolni i kell, hogy ezek az akciók nem bonyolódhatnak szerve­zetlenül. Olyan összefüggé­sekre utalok csak, mint az OTP hitelkorlátok, az építő- anyagbeszerzés, kivitelezői kaparitás stb. (Ez utóbbi rendkívül fontos, hiszen a beruházási piac feszültségei közismertek.) Egyéb problémák is adód­nak Elsősorban a nagy­vállalati szervezetekben mű­ködő gváregységekre gondo­lok. (Cukorgvár, papírevár, törökszentmiklósi mezőgaz­dasági gépgyár és így to­vább 1 Ezek a közös kalapból kapott pénzben! nyereségré­szesedésükből aligha képesek lakásépítési akciókat kezde­ményezni, Illetve támogatni. ÍPéldául a Magyar Cukor­ipar felosztható nyeresége kb. 14 millió forint körül lesz. de tizenegy gyáregysége van.) Ugyanakkor az ipartelepek saját fejlesztési alappal sem rendelkeznek. Tisztázni kel­lene tehát, hogy az ipartele­pek hogyan segíthetnék még­is lakáshoz vállalati támoga­tással dolgozóikat. Felvető­dik az a gondolat, hogvegy- egy városban működő gyár­egységek összefogása révén tenni lehetne valamit Persze ezek részletkérdé­sek. (Ha nem is elhanyagol­hatóak.) A döntő az, hogy Szolnok megyében is élnek már az úi gazdasági mecha­nizmus adta lehetőségekkel, vannak vállalatok, amelyek saját forrásaik, illetve nye­reségrészesedésük terhére tá­mogatják dolgozóik lakás­ügyét Remélhetőleg a jövőben mind szélesebb körben elter­jed ez a felfogás, és' gyakor­lat A vállalat lehetőségeit tényleges gazdasági ered­ményei határolják be. En­nélfogva a kollektívát egyebek mellett a lakásépítési akciók kapcsán Is i~,ekeltté kellene tenni a termelésben, a nye­reség növelésében. Eire talán még konk­rét programot szabályzatot is ki lehetne dolgozni. Például a kollektív szerződésben. Fábián Péter Az export-társulás haszna Nem kell anyagbeszerző és értékesítő apparátus Felesleges a bankhitel Egy olyan kis szövetkezet mint a jás’árokszállásl házi­ipari, nem rendelkezik a mai üzleti viszonyoknak megfelelő kereskedelmi apparátussal. Az értékesítéssel és beszer­zéssel foglalkozó szervezet Akkor hogyan tartják fenn a kontaktust a külkereskede­lemmel, a piaccal? Nem köz­vetlenül. Az új gazdasági mechanizmus első évében több hasonló nagyságú szö­vetkezettel export társulási szerződést kötöttek. Vala­mennyien egy fővállalkozó­nak dolgoznak. (Export Szö­vetkezet a neve), attól kap­ják a megrendeléseket, az bo­nyolítja le az anyagbeszerzé­süket, az üzleti tárgyalásokat. A jászárokszállási háziipa­ri szövetkezet az exporttársu­lás révén tavaly 10,2 milliós megrendeléshez és árbevétel­hez, valamint 16 millió fo­rint nyereséghez jutott. A társulás „nyergében” könnyen lovagoltak a piac nehéz tere­pén. fenntartása ugyanis meglehe­tősen költséges lenne, és minthogy termékei szinte ki­zárólag külföldi piacra ké­szülnek, egyébként se volna célszerű saját erőből üzle­telni. Lett volna ennyi jövedel­me a szövetkezetne!:, ha nem lép be a társulásba? Bizo­nyára nem. Például más kö­rülmények között minden­képpen rákényszerült volna bankhitelre, amelynek kama­tai a nyereséget pumpolták volna meg. így viszont mini­mális forgóeszközzel dolgoz­hatott, továbbá kinnlevősé­geit tíz naponként megkapta. Természetes tehát, hogy nem szorult rá hitelre. (Nem is beszélve az anyagbeszerző és értékesítő apparátus fenntar­tási költségeinek megtakarí­tásáról.) Mindent egybevetve 1963- ban bebizonyosodott a szö­vetkezet vezetése előtt, hogy okos dolog volt társulásba lépni a többiekkel, szövetkezet nyeresége Is en­nek arányában lesz alacso­nyabb. A termelés nagyobb arányú bővítése kereslet hiá­nyában nem lehetséges. A piaci helyzet alakulása valószínűleg kihat a szövet­kezetek társulásának tartal­mi kérdéseire is. Szóban fo­rog, hogy a tagszövetkezetek a közös forgóeszköz alapba a tavalyinál jóval nagyobb összeget fizetnek be. De az is lehetséges, hogy áttérnek egy nagyobb kockázattal járó tár­sulási formára ínmétarotul- szer). Még nem döntöttek a kettő közül melyik megoldást választják 1969-ben. „Agonizál" a toledó ______ i. • i Et től függetlenül aggoda­lomra persze semmi okuk sincs Jászárokszálláson. A fővállalkozó a szövetkezet el­ső negyedévi export-kapaci­tását (2,3 millió forint) a be­futott tőkés megrendelések­kel lekötötte. Torontáli és perzsa szőnyegeket szállíta­nak Nyugat-Németoi-szágba, Hollandiába és Svájcba, míg konfekciócikkeket Csehszlo­vákiába. Kizárólag a toledó kézi­munkával van baj. Negyed­annyi megrendelést kaptak, mint amennyire számítottak. Ez a termék már hosszú .idő óta „agonizál” a piacon. A probléma a bedolgozókat érinti elsősorban, mert kevés munkát adhat nekik a szö­vetkezet. Ennek ellenére a szövetke­zet piaci és pénzügyi helyzete változatlanul jó, és minden jel arra vall, hogy az első negyedévre tervedet, nyere­sége (360 ezer forint) meg’esz. F. P. Ma: A szerkesztőség postájából Gazdag halász­zsákmány A legjobb fogás a tisxasülyleké Megyénkben hét állami gazdaság és négy termelő­szövetkezet — köztük egy halászati foglalkozik halte­nyésztéssel. Tógazdaságaik területe csaknem kétezeröt­száz hold. A természetes vi­zek (Tisza, Zagyva, Körös és a csatornák) kiterjedése pe­dig még ennél is nagyobb: ha .ezerhétszáz hold A téli lehalászás mind a tógazdaságoknál, mind a ter­mészetes vizeken jól sike­rült: összesen száznyolcvan­öt vagonnyj halat fogtak ki a halászok Ebből százhat­vanöt vagon a tógazdasá­goké, ami holdanként 6,7 mázsát jelent A legjobb eredményt a tiszasülyi álla­mi gazdaság érte el, ahol a holdankéntl átlag 11 má­zsa volt. A tiszta súlygyara­podás ebből 7,6 mázsa, dup­lája annak, amit a tógazda­ságok átlagosan elértek. Ezt a kiemelkedő eredményt a polikulturás haltelepítéssel érték el;, pontyon kívül nö­vényevő amurt is neveltek. A .természetes vizek ho­zama húsz vagon hal volt' (holdanként 31 kilogramm) s ezen belül a neme6halak — ponty, süllő, harcsa, an­golna stb. — aránya 8 va­gon. Ez a haltermés főleg a holt ágak belterjesítésének köszönhető, amelynek követ­keztében az utóbbi két év alatt a halfogás 30—40 szá- za1ékkí'l növekedett­A 185 vaeonnyi hal egy- harmadát már értékesítet­ték, a többi pedig a téli idényre a teleltetőkbe ke­rült. Mérsékelt szubvencióval Nem véletlen tehát, hogy ebben az évben is részt vesz­nek a társulásban, amely pénzügyi stabilitásukat az új gazdasági mechanizmus első évében következetesen szava­tolta. Persze ma némileg bo­nyolultabb a helyzet, mint 1968-ban volt. Ez meg is látszik a szövet­kezet idei belső tervein: t0,6 milliós árbevételt, 1,3 millió íorint nyereséget szeretnének elérni. Az olvasónak nyilván feltűnik, hogy a tavalyihoz képest növekvő értékesítés mellett csökkenő nyereséggel számoltak. Ugyan ml ennek az oka? Egyszerű a magyarázata. AÄ állam — nagyon is indokol­tan — csökken telte a házi­ipari termékek export szub­vencióját. Amíg 1901-ban a szőnyegkivitellel kitermelt minden egy dollár után 57,20 forintot folyósított az állam, addig az idén 50-et fog, jö­vőre viszont előreláthatólag csak 45-öt Az állami szubvenció mér­séklése az árakat is vissza­szorította, következésképp a Kapcsolat a külkereskedelemmel — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK ­Marad az érettségi Az érettségi körű] kiala­kult több éves vita lezárult — közölte a Művelődésügyi Minisztérium gimnáziumi osztályának illetékese az MTI-vel. — Az érettségi, mint téma nem újkeletű. Legutóbb 1665-ben az országgyűlésen elhangzott felszólalások hív­ták fel á figyelmünket az érettségivel kapcsolatos prob­lémák alapos vizsgálatának szükségességére A Művelő­désügyi Minisztérium e kö­telezettségének eleget tett. Tantestületek, szülőit, kollek­tívái, tanácsok, művelődés- ügyi osztályai, tudományos társaságok, a szaksajtó és a napi sajtos egyaránt részt vett a vitában. — A vizsgálatok és viták elemzése alapján a Művelő­désügyi Minisztérium vezető testületé arra a döntésre ju. tott, hogy az érettségi vizsga közoktatáspolltikailag, peda­gógiailag ég pszichiológiatlag jelentős tényező Az érettségi vizsgára szükség van. a lété­ről. jogosultságáról szóló vi­tákat lezártnak kell tekinte­ni Ugyanakkor azonban indo­kolt az érettségi lebonyolítá­sának továbbfejlesztési ja­vítása, finomítása. Az érett­ségi vizsga szükségességét és továbbfejlesztését a vitákon a hozzászólók túlnyomó több­sége hangsúlyozta. Paradicsomlé helyett whisky Skót whiskyt készítő üzem­rész berendezését kezdték meg a szabadegyházi szesz­gyárban. A palackozás a ta­vasszal kezdődik. Az eredeti whisky kivonatot Skóciából szállítják. A whisky palacko­zásánál azokat a lányokat és asszonyokat foglalkozatják, akik nyáron a gyár paradi­csomüzemében dolgoznak, s Ily módon egész évi foglal­koztatásukat biztosítják. Kévé« a csapadék Az országos vízügyi mvatal szakemberei elmondották- az elmúlt év asz-Ovoa időjárását még nem ..feledhette” a ter­mészet. A kátyus. latyakos talajfelszín egyáltalán nem jelenti azt, hogv a talaj víz­tartalma normálisan alakul. A valóságnak megfelelő hely­zetképet csak az elmúlt hó­napok összesített csapadék­statisztikáinak egybevetése után lehet kialakítani. Esze­rint 1968- augusztusában és szeptemberében nagyjából az évszaknak megfelelő mennyi­ségű csapadék hullott, ellen­ben az október, november havi „vízellátás” már jóval az átlag alatt maradt. Decem­berben is csak a szokásos „vízadag” felét kapta mea a talaj és januárban sem sokat javult a helyzet, mert csak keveset segítettek a közelmúlt esőzései, havazásai. Mindent egybevetve a téli csapadék- szintnek időarányosan csak körülbelül felét kapták meg a földek. Hiába borítja sok felé víz a földeket, ez a ned­vesség nem tud a mélvbe 'e- szivárogni. mert 30—35 cen­tis mélvségben fagyott a ta­laj. Csak a felső, néhány centis réteg fogta meg a csa­padekot Országosan még leg­alább 40—50 milliméter csa- n*dék h'énvzifc a t°lajból. Paprika ivóié Paprika ivóié kóstolót és bemutatói rendezfek kedden » Debreceni Agrártudományi Főiskola pallagi kertészeti kí­sérleti telepén. Négy változa­tot mutattak be. A kellemes, fanyar és édeskés ízű paprika Ívűiének rendkívül magas a C-vitamintartalma. — Több mint kétszerannyi C-vitumint raktároz el, mint hasonló mennyiségű citrom. Cj, ugyancsak magas C-vltaniin tartalmú káposzta, és papi-i- kasaláta keveréket is bemu­tattak a résztvevő konzerv­gyári szakembereknek és ve­gyészeknek. Ma«yar katona* fii ittak Pipits táti Kétévenként rendezik meg a franciaországi Versaiiles- ben a katonafümek fesztivál­ját. A magyar filmgyártó vállalat katonai stúdiója leg­utóbb olyan szép sikerrel szerepelt a filmszemlén, hogy katonai témájú film­jeink készítőinek az idei fesztiválra is meghívót küld­tek. A tervek szerint a stúdió ót filmmel vesz részt a fesa- tiválon.

Next

/
Thumbnails
Contents