Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-03 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. évfolyam, 1. szám. Ára: 70 fillér i960, január 3„ péntek. Jövendölés helyett r Uj sztár a Hűtőgépgyárban Az. év végén, év elején szokásos jövendölések ideje lejárt Természetesen nem­csak a rituális játékokat ért­ve alatta, sokkal inkább azt a gyakorlatot, hogy így az év első munkariapjai vala­melyikén „összerántották a népet’’ és közölték, hogy eb­ben az évben pedig ennyi meg ennyi gépegységet fo­gunk legyártani, ilyen meg ilyen önköltséggel stb. Ez efajta tervjövendölés­nek — az új gazdaságirányí­tási rend első evének tapasz­talatait figyelembevéve — vaimi kevés realitása van már. Kivéve talán azt a né­hány szerencsés vállalatot, ahol sikerült előre meghatá­rozott cikkek gyártására le­kötni az egész éves kapa­citást. Valójában az éves prog­ram valoraválása a kocká­zat irányába tolódik el, olyan mértékben, ahogy ki­bontakozik a verseny, ahogv szűkül az állami szubvenció mértéke, és a monopolhely­zet. Már az elmúlt év második felében sok helyen feladta a nehéz leckét a piac. Tud­niillik arra kellett válaszol­ni — méghozzá rövid határidő­vel a vállalat felelős veze­tőinek —, mi legyen akkor, ha nincs rendelés, vagy szá­molni kell a fizetőképes ke- i esiet csökkenésével. >... Ez a telítődés új foga- fhm, melyet immár ajánla­tos figyelembe venni. 1968 Végére pl. nyilvánvalóvá vált megyénk erdekelt ipari üze­meiben, hogy lábbeliből a kereskedelem nem igényel többet. A nagykereskedelmi vállalatok november 30-ávaI beszüntették a téti cipők át­vételét. Nem törődtek már azzal, a gyártó cég terve mit ír elő. hány párat szándéko­zik gyártani 1968-ban, hogy a kapacitását lekösse. Ezért azután több helyen, így a Tisza Cipőgyárban is — terv ide, terv oda — a harmadik negyedévben már az 1969 első negvedévre beprogra­mozott cikkeket gyártották. Nincs több igény szeszre ás ná'mkára sem s bizonvos- fájta készruhákra, konfek­cionált árukra. Ezek a piac­kutató szervek többé-kevés- bé előre jelzett prognózisai voltak. Ezenkívül természe­tesen számolni kell olyan té­nyezőkkel is, melyek nem általános piacjelensege’^kel vannak összefüggésben, ha­nem egvedi döntésekkel vagy- a kereslet-kínálat pillanatnyi változásával. Így pl. a Bács- Kiskun megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 190 konyhaearnitura megrendelé­sét sztornírozta a meevei •asztalosipari vállalatnál. Va­lószínű nem azért, mintha a bútorok iránti kereslet or­szágos szinten csökkent vol­na. A megrendelőnek .ugyan­is joga van visszalépni az üzlettől, ha a meghiúsulási kötbéri vállalta. Mármost el­képzelhető olvan döntés, hogv a viszonteladó eláll az üzlettől, ha modernehb. szebb termékre vaev olcsóbbra tud mással meeáu.anodást kötni — és a ka+ViZrt leszámítva — nyerhet valamit. A termetási programok elk'ís-»f*s<!ónói az úi fio'vö|amhe varrni. Tob*"» jel azt mutntia. hogv vézső soron még a Verötc-o—őHé<: előzetes kannritástokötés és a szerződései^ jelenlegi vál­tozatos formáia sem nyújt végéig teljes biztosítéki?^ Felmerül a kérdés, lehet-e akkor egyáltalán tervezni vagy érdemes-e? A vállala­tok ugyanis a belső munka- szervezés megkönnyítésére termelési programot készíte­nek maguknak s ennek alap­ján számításokat végeznek, megállapítják a várható nye­reséget, eszközszükségletet stb. A régi értelemben vett tervezés megszűnt Az új mechanizmus próbaévének' tapasztalatai alapján készül­tek az új előirányzatok 1969- re s a legtöbb helyen már ez olyan szervezési konstruk­ciót jelent, mely tulajdon­képpen csak keretet ad a vállalati döntésekhez, s ala­pokat ad a különféle számí­tási anyaghoz, annak variá­cióihoz. A gyakorlatban ez egy kis­sé fordított gondolat és ki­munkálásmenetet jelent Elő­ször azt határozzák meg, mi­lyen nyereségtömeget kell elérni ahhoz, hogy a tavalyi, vagy annál néhány százalék­kal nagyobb szintű részese­dési és fejlesztési alapot le­hessen biztosítani. A továb­biakban „visszafelé” azt dol­gozzák ki, hogy ehhez mi­lyen áldozatokra, anyagi rá­fordításokra van szükség, mennyi a várható árbevétel s ezt az árbevételt mii ven optimális kapacitásleterhelés­sel és gyártmányválaszték­ból érhetik el. Ezután az üzletszerzők, ke- ieskedeimí osztály, vállalati jogász próbálja szerződések­ben realizálni az elképzelést. 5 ha ez is megvan, a mű­helyfőnöknek, illetve a hoz­zá beosztott brigádoknak nem marad más hátra, mint teliesiteni a szerződésben le­rögzített kívánságokat, azaz a megrendelő igényét. Lényegében tehát nem a terv, hanem a megrendelő érdekében működik az egész termelési és vállalati appa­rátus. A megrendelőt viszont legtöbbször semmi más kö­telem nem vezérli, mint a piac, a fogyasztó igénye. Ám ez sok mindentől függ. a kot kázat tenát nyilvánvaló. Üg? szokták mondani, együtt sir vagy együtt nevet a kollek­tíva, az „üzlet” sikertelensé­ge vagy sikere miatt A jövendölésnek, az egész évi tevékenység megiősolá- sanak ilyen körülmények között alig marad hely. Az egyik igazgató az év utolsó termelési tanácskozásán a2t felelte az erre vonatkozó kérdésre: „Legbiztosabb terv egy jóminőségű, olcsó árú, új cikkel kirukkolni”. így nem marad más hátra, mint „összerántani a néoet” az év első napjain s feltárni előtte a tervezeti üzletköté­seket, ismertetni a már meg­tevő szerződéseket főleg azok minőségi és határidő követelményit őszinte ké­pet adni a fokozódó ver­senyről, s elmondani azt hogy a tavalyi szintű szemé- frd jövedelmekért vagy jut­tatásokért miiven nyereséget kell elérni vállalati szinten, esetleg műhelyekre, osztá­lyokra bontva. így talán inkább látják a jövendőt, mintha gépiesen felsorolják, hogy milyen munkákkal vagy darabszám­mal lehetne lekötni a kapa­citást. Máresak azért is. mert egváitn’án nem biztos, hogv a szokásos minőségben és formában válóban szükség is lesz a kapacitás leterhelé­sére. Palatínus István A „Hősök nyomában“ emlékverseny eredményei Az óév utolsó hétköznap­ján, késő délután értek véget a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség megyei bizottsága ál­tal rendezett „Hősök nyomá­ban” emlékverseny megyei döntőjének küzdelmei. A döntőbe hat ifjúsági csa­pat, jutott, a v.zoivoki Varga Katalin gimnázium s a Vá­sárhelyi Pál közgazdasági szakközépiskola, a mezőtúri Teleki Blanka gimnázium és szakközépiskola, a jászberé­nyi Kállai Éva szakközép- iskola, a kunszentmártoni József Attila gimnázium és szakközépiskola, valamint a törökszentmiklósi Bercsényi Miklós gimnázium csapata. Mind a hat csapat kiváló felkészültségről, széleskörű ismeretekről tett tanúbizony­ságot. A vetélkedőt vezető VaLkó Mihálynak kérdései s a verseny során kapott fel­adatok azonban nem csupán lexikális ismeretekből vizs­gáztatták a vetélkedő fiatalo­kat. Annak is kísérlete volt ez a verseny, hogy a vetél­kedő fiatalok hogyan tudják politikai . ismereteiket várat­lan helyzetekben, — gyors­ügyes helyzetfelismerés bir­tokában hatékonyan alkal­mazni. Politikai emlékestek forgatókönyvét kellett elké­szíteniük, rövid emlékbeszé- det éhnondaniok. az emlék- beszédekre jellemző műfaji költemények tudatos figye­lembevételével. — Konkrét helyzeteikben kellett megol­dani rögtönzesszerüen felada­tokat, s számot adniok ar­ról, tudnak-e, szoktak-e po­litikai rendezvényeken dalo­kat énekelni. Az ifjúság kö­rében végzendő politikai agi- tációnak milyen formáiban jártasak. milyen mozgósító erővel tudják ezt végezni. — vizsgálta, elemezte a zsűri a vetélkedő során. A koraesti órákban hirdette ki az öttagú zsűri a megyei döntő vég­eredményét. Első lett a ver­senyben a mezőtúri Teleki Blanka gimnázium és szak­középiskola csapata. vala­mint a jászberényi Kállai Éva szakközépiskola fiatal­jai. Ez a két csapat vesz részt majd Szolnok megye képviseletében Szegeden a területi döntőn. Hosszas és szívós küzdelemben — csak­nem azonos pontszámmal — szorultak a harmadik helyre • a kunszentmártoni fiatalok (CS> A jászberényi Hűtőgép­gyárban az új gép-sztár az olasz gyártmányú Covena műanyag-lemez extruder, amelyet nagy befektetéssel vásároltak meg. Vajon miért nem sajnálták rá a pénzt? A vállalat az idén több mint 100 ezer háztartási hű­tőszekrényt gyártott. A gé­peket — mint az közismert — műanyag lapokkal borít­ják. Elképzelhető tehát, mi­lyen óriási mennyiségben importáltak lemezt, megle­hetősen drágán. A célmére­tek miatt (a Lehel-család tudniillik különböző űrmé­retű egységekből áll) még felárat is. fizetniük kellett, Arról a kockázatról nem is A MAVAD — a vadke­reskedelmi vállalat — tájé­koztatása alapján adta hí­rül a Magyar Hírlap csütör­töki száma, hogy 1969 dere­kán békacombgyártó üzem kezdj meg munkáját Szol­nokon Az érdekes hír nyo­mán kerestük meg a szolno­ki halászati termelőszövetke­zetet — tudniillik a MA- VAD-dal együtt ők építik tneg — bővebb tájékozta­tást kérve. Mint Csorna An­tal főagronómustöl megtud­tuk, ők használói lesznek e hűtöháznak. A szolnoki' Felszabadulás Halászati Tsz már régi „bé- kia termelő” cég. Évente átlagosan 3—400 mázsa kecskebékát expor­tálnak Franciaországba; Svájcba, Nyugat-Németor- szágba. A mostani „békatermés” azonban jóval gyengébb a vártnál. Bár a szállítási szer­ződés szerint most is 300 mázsa kecskebékát kellene exportálni a szövetkezetnek, nem tudja teljesíteni. Az történt, hogy 1968-ban a rizstermesztő szövetkezetek, állami gazdaságok olyan ha­tású növényvédőszert hasz­náltak, amely megtizedelte a brekegő állományt. Márpedig a rizsföld a legjobb „béka­termő” hely. A szolnokiak ugyan elő­relátó „békatenyésztők”. — Fegyvernek alatt egy holdas területet békatároló tóvá ké­peztek ki. Különleges háló védi itt a tavat, amiből a béka nem tud kiszökni. Ide gyííitik a békászoktól át­vett brekegőket Szolnokon félszázan fog­lalkoznak békászással. A halászati tsz húsz tagja és még harminc bedolgozó­juk fogja össze rendszere­sen az állatokat: A f el­beszélve, amit egy szállítási késedelem a termelésre néz­ve jelenthetett. A Covena a műanyag­granulátumot (szemcséket) formálja lemezzé olyan mé­retben, amilyenre éppen szükség van. Ezentúl nem függnek tehát a szállítótól, a granulátum importja jó­val olcsóbba kerül mint a lemezé. A Covena műszakilag vi­lágszínvonalon is versenyké­pes, nagyszerű gép. Egy em­ber kezeli. Képünkön az új sztárt mutatjuk be olvasó­inknak. A kezelőpulttól jobbra levő gépegység ala­kítja át a szemcséket, míg balra a hengersor látható. verneki tóban ezúttal is száz mázsányi béka várja a szállítást. Karácsony előtt pedig 43 mázsát már kiszál- * litottak Franciaországba A szolnoki halászok eddigi gya­korlat szerint élve exportál­ták a békát. Csakhogy a két-három na­pos utazást a békák egyrésze nem bírja ki, elpusztul. Fő­ként pedig a nyugati vál­lalkozók kész békacombot kémek. Kísérletképpen ta­valy már mintegy 4—5 má­zsa megpucolt , békacpmbot exportáltak a szolnokiak. Mégpedig úgy ahogy ,a vevő kérte. A nagy tételekben vá­sárló francia cég ugyanis helyszíni békacomb-készítési bemutatót tartott. A béka­comb eevébként drága do­log. Három kilogramm élő békából tudnak egy kilo­gramm békacombot (har­minc-negyven pár) készíteni. Ennek az önköltségi ára 140 forint. Igaz, hogy a világpiacon megfizetnek érte. Általában két dollárt adnak egy kilogramm bé­kacombért. Fellendülő üzletágról van szó. Ezért is határozta el a A MÁV Építési Géptelep Főnökség jászkiséri üzemé­nek dolgozói, hasonlóan az ország népéhez, megrendül­tén értesültek az 1968. de­cember 22-én Mende és Süly­sáp között történt súlyos vas­úti szerencsétlenségről. E hír vétele után számosán keres­ték feü közülük az üzeni gazdasági és mozgalmi ve­Premier előtt a Premier Színpad Sokat ígérő szép tervet va­lósítanak meg Szolnok kul­turális vezetői: a városi ta­nács vb művelődésügyi osz­tálya működtetésében a Ti­sza Szálló aulájában bemu­tató színpad létesül. Az első előadást január 16-an tartják, Gyurkó László Szerelmem. Elektra című tragédiája kariij színre. Á fő­szereplők, Berek Katalin és Kálmán György, a Nemzeti Szánhoz művészei, — az író közreműködésével — a drá- maszinopsas ismertetése so­rán bemutatják a darab kulcsjeleneteit, A következő előadás feb­ruárban lesz, amikoris a Mikroszkóp Színpad művé­szei új műsorukkal vendég­szerepelnek Szolnokon. Erre a színházi szezonra eddig öt előadást kötöttek le, már­ciusban a budapesti Irodal­mi színpad mutatkozik be '* Tisza Szállóban, áprilisban pedig Zorin Varsói melódiá­ját láthatja majd * szolnoki közönség Törőcsúk Marival és Sztankay Istvánnal. Má­jusban Darvas Iván lép fel a Premier Színpadon. Gogojy: Egy őrült naplójában, ames lyet mar hónapok ót.a kirob­banó sikerrel alakít a Pesti Színházban. Az előadásokat csak bér­lettel lehet látogatni. MAVAD, hogy Szolnokon a halászati tsz székhazának udvarán hűtőházat épít. A hütőházban természetesen mindenfajta lőtt vadat hű­iének, de a fő cél a mirelit békacomb. Kocka alakúra fagyasztva szállítják majd innen a békacombot. — Áz Özemet már december 31-én át kellett volna adni, azon­ban csak 1969 nyarára ké­szül el. Minden esetre az. őszi szezonban — októbertől kezdődik a békafogás és szállítás -■— már működni fog. S előreláthatólag sok örömet szerez majd az ínyencségeket kedvelő nyu­gatiaknak a szolnokj mirelit béka. Érdekes viszont, hogy amíg kinn keresett áru, itt­hon nem c-'kk a békacomb. A szolnokiak alig-alig fo­gyasztiák a békát. A szol­noki halászati tsz egykilós- másfél kilós tételben már bárkinek szállít bekacombot. Olykor a Tisza Szálló és a Béke Étterem szokott ren­delni náluk. S ezenkívül még mindössze két-három szolnoki lakos rendszeres bekacomb vásárló. zetöit. Mélységes együttérzé­sük melleit azt a szándéku­kat juttatták kifejezésre, hogy szívesen vállalnának társadalmi munkát a károk enyhítésére. Az ijzem fizikai dolgozói, alkalmazottai és ipari tanu­lói ezer őrá terítés nélküli társadalmi munkát ajánlot­tak f®i erre a célra. Békaeombüzem épül Szolnokon Enni nénit csak fogni szeretik a békát a szolnokiak Ezer óra J*»szlíi«érről

Next

/
Thumbnails
Contents