Szolnok Megyei Néplap, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-12 / 291. szám
1968. december 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hajtóerő a haszon... MAGVETŐK Hogyan és milyen -eredményesen működik az új gazdasági mechanizmusban egy olyan kisipari szövetkezet, mint a cibakházi? Elöljáróban annyit el keli mondani róla, hogy kapacitásának 75 Hitel A főkönyvelő mérlegadatokat közölt az újságíróval. — Ezek szerint az év első kiienc hónapjában 3,7 millió forint árbevétel mellett tíz százalék volt a nyereség. A szomszédban, a tiszaföldvári építő ktsz-ben csak 4,5 százalékos hasznot számolhattak el a harmadik negyedév végén. A vezetőség január óta ágy alakította a pénzgazdálkodást. hogy a szövetkezet lehetőleg ne szoruljon bankhitel felvételére. tehát ne kelljen a nyereségét csökkentő kamatterheket viselnie. Annak ellenére, hogy az anyagkészletük értéke a normálisnak tartott 300 ezer forintot jócskán meghaladja, eddig sikerült önerőből finanszírozniuk a termelésüket. A nyereség ösztönző hatása másban is érvényre jutott. Sajátos bérezési formával elérték. hogy a megrendeléseket mindig pontosan teljesítik, másfelől a dolgozók naszázalékáig építéssel foglalkozik. A javításból és szolgáltatásból csak néhány százezer forint árbevételre, minimális haszonra tesz szert a szövetkezet. nélkül gyón takarékoskodnak az építőanyaggal. Kalkulál a brigád A költségvetést a hivatalos építőipari árjegyzék alapján úgynevezett helyi egységárakkal állítják össze. A brigádok megkapják a szerződés egyik példányát. Ebből pontosan megállapíthatják, hogy a munka elvégzése után mennyi bért kapnak. A végszámla összegéből levonják az anyag-, és az anyagot terhelő költségeket. Az így megmaradt pénz 45—43 százaléka a brigádot illeti meg. Ebből következik, hogy amennyiben pocsékolják az anyagot. kevesebb összeg 'marad bérre. És persze minél rövidebb idő alatt fejezik be az építkezést, annál több kereset esik egy munkanapra A fentiekben vázolt bérezési lódszer természetesen elsőrangú munkára ösztönzi a dolgozókat. A járásban és a környező községekben ott az építőipari konkurrencia. Vigyázniuk kell tehát, nehogy elpártoljanak tőlük az üzletfeleik. A szolgáltató-javító részlegeik a község lakóinak dolgoznak. Összességükben rentábilisak. A vezetőség helyesen gondolkodik akkor, amikor vallja, hogy a szövetkezet anyagi teherbíró képessége megengedni. egy-egy szolgáltató részleg időközönként ráfizetéssel működjön. Fontos, hogy a községbeliek elégedettek legyenek a ktsz- szel. Vasárnapi mnsxekolás Tudott dolog, a munkaidő utáni maszekolásnak nehéz elejét venni. A szövetkezet vezetőségének sikerült ezt elérnie, mégpedig úgy, hogy megengedte. Vasárnapra bárki vállalhat „privát” munkát, de szövetkezeti alapon. A dolgozók azonban a hétköznapinál 25 százalékkal több bért kapnak a szövetkezettől. Ami a jövő évet illeti. Nem félnek, hogy nem lesz elég munkájuk. Egy 700 ezer forintos megrendelés már a birtokukban van. A közüle- tek és a magánépíttet ők mindinkább érdeklődnek aziránt, mit mennyiért vállalnának és mikorra. — f — p December 31-ig kérhető mentesítés vagy földhasználat Ez év január 1-én lépett hatályba az 1967-ben alkotott földtörvény. Több mint 11 hónap óta dolgoznak az illetékes szervek e törvény megvalósításán. Az év utolsó napja — december 31-e — újabb határkő a törvény végrehajtása során. A földtörvény ugyanis kimondja, hogy kívülálló földtulajdonosoknak az a földje, amely a termelőszövetkezet használatában van 1969. január 1-én szövetkezeti tulajdonba kerülj Nem érinti a tsz tagokat A törvény intézkedik arról, hogy kik és mekkora földterületre jogosultak mentesítésre,, vagy földhasználatra. Ez nem érinti a termelőszövetkezetek tagjait és a velük azonos jogállású személyeket, hiszen az ő földjük telekkönyvileg nevükön és a tulajdonukban van a termelőszövezet közös tábláiban; földjük után továbbra is földjáradékot kapnak és változatlanul jogosultak háztáji föld használatára A mentesítés és föld- használat tehát kizárólag kívülálló földtulajdonosokra vonatkozik. A mentesítésre jogosultak két nagy csoportha sorolhatók. Az egyik: azok a kívülállók, akiknek belterületi vagy zártkerti földjük van termelőszövetkezeti használatban és mentesítésre fölhasználható terület az illető községben, vagy városban rendelkezésre áll. A másik csoport: azok a helyben lakó kívülállók, akiknek belterületi. vagy zártkerti földjük nem volt. Az ilyen kívülállók részére a törvény lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezet vezetőségével való megegyezés alapján külterületei földjük helyett a tsz tulajdonában lévő belterületi, v. zártkerti földet kapjanak cserébe. Ilyen csere céljára tehát, csak a termelőszövetkezet tulajdonában lévő belterületi, vagy zártkerti földet lehet felhasználni. A törvény intézkedése szerint mentesítésre kerülő személyi földtulajdon legfeljebb 1 katasztrális hold (1600 négyszögöl) lehet. Ugyancsak intézkedik a törvény a kívülállók személyi földhasználatáról is. — Erről egyébként most december 6-án egy kiegészítő kormányrendelet is megjelent. Ezek a rendelkezések szintén csak a termelőszövetkezeteken kívülálló föld- tulajdonosokra vonatkoznak, méghozzá abban az esetben, ha nincs elegendő föld arra, hogy igényeiket zártkertben, vagy belterületen kielégítsék. Földhasználatra tehát azok a földtulajdonosok jogosultak, akiknek összes földjük 1969. január 1-ével termelőszövetkezeti tulajdonba kerül és már 1967- ben is termelőszövetkezet által adott föld volt használatukban. I-Ia tehát az a helyben, vagy szomszédos helységben lakó földtulajdonos, akinek földje termelőszövetkezeiben van és 1967-• ben akár fél, vagy egy holdnyi területet használatra kapott a termelőszövetkezettől és mos is kéri azt, ez a kérése jogos. Legfeljebb egy hold A személyi használatba adott föld nagysága — ugyanúgy, mint a mentesítés esetében — legfeljebb 1 katasztrális hold szántó, illetve 800 négyszögöl szőlő és gyümölcsös lehet. E mértéken belül a helyi körülményekhez igazodva a tanács végrehajtó bizottsága határozza meg a személyi használatba adható föld nagyságát. Ilyen földhasználtra a • községi tanács kezelésében lévő zártkerti vagy külterületi állami földeket, valamint a termelőszövetkezet használatában lévő zártkerti vagy külterületi állami földeket lehet kijelölni. Az év folyamán minden községi és városi tanácsházán a tsz használatában lévő földek tulajdonjogi adatait közszemlére tették. A kívülálló földtulajdonosok e nyilvánosságra hozatal alapján megtehették észrevételeiket, kifogásaikat és előterjeszthették kéréseiket. — Ezt sokan elmulasztották az érintettek közül abban a tudatban, hogy a mentesítés és a személyi földhasználat meghatározása automatikusan történik. Ám ez nem így van. A határidő után minden jog megszűnik A mentesítésre vonatkozó kérelmeket a termelő- szövetkezeteken kívülálló földtulajdonosok 1968. december 31-ig adhatják be a föld fekvése szerint illetékes járási földhivatalhoz. Akik ilyen kérelmet nem adnak be, elvesztik a mentesítésre vonatkozó jogukat. Hasonlóképpen kérelmezni kell a földhasználatot is. Azzal a különbséggel, hogy a földhasználat iránti igényt a községi, illetve városi tanács végrehajtó bizottságához kell benyújtani. — Az ilyen kérelmek jogosságát a törvényes rendelkezéseknek megfelelően, valamint a szociális helyzet, a rászorultság figyelembevételével, a helyi tanács végrehajtó bizottsága bírálja el. Ugyancsak a helyi tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg a személyi használatba adott told után fizetendő használati díjat H. L. — Ketten a KMP szolnoki alapítói közül — F. Bede László (baloldali képünkön), gyermekkori élményeit a Tisza-partjától kapta: a nehéz farönkökkel birkózó fűrésztelepiektől, a búzás- és kavicsos hajók kubikosaitól és a MÁV műhelyben gőzparipákat repe- ráló munkásoktól. Az elemi iskola elvégzése után a műhelyben esztergályos tanonc. Jó iskola volt ez a környezet a nyiladozó értelmű, a világ dolgai iránt egyre inkább érdeklődő fiatalember számára. Tanítómesterei sokat megélt, tapasztalt forradalmárok voltak. Még húsz éves sem volt, amikor már egyik szervezője a műhelyben is erősödő sztrájkharcoknak. A Magyar Vasutas Szakszervezet tagja. majd 19r5-ben belépett a szociáldemokrata pártba i& 1918. októberében az SZDP kongresszusa után — többedmagával a műhelyből — kilépett a szociáldemokrata pártból, — mert a kongresszus opportunista határozataival nem értett egyet. A Kommunisták Magyar- országi Pártjának megalakulása után Vágó Béla, a központi bizottság tagja, megkereste a műhelyben dolgozó baloldali érzelmű szociáldemokratákat... F. Bede László és elvtársai 1918. december 12-én, ma 50 évvel ezelőtt, megalapították a kommunista párt helyi szervezetét. A Tanácsköztársaság ki-» kiáltása után a háromtagú megyei direktóriumnak lesz tagja, és a „frontváros” Szolnok védelmének egyik irányítója Nagy része van az 1919. május 2-i ellenforradalmi lázadás elfojtásában. A Tanácsköztársaság leverése után letartóztatták, a szolnoki fogházban raboskodott, amikor 1920. márciusában Héjjas ellenforradalmár terroristái elhurcolták, az abonyi Vigyázó kastélyban vadállati kegyetlenséggel megkínozták és bírósági ítélet nélkül kivégezték. Hoksári János (jobboldalt) életútja szinte mindenben hasonlít F. Bede Lászlóéhoz, ö is a szolnoki munkásnegyed, a MÁV kolónia és a téglagyár környékén gye- rekeskedett. Tovább tanulni ő sem tudott, a MÁV Fűtőháznál dolgozott. Egészen fiatalon kapcsolatba került a munkásmozgalommal A vasutas sztrájkok aktív szervezője volt, amiért többször letartóztatták és bántalmazták. A szociáldemokrata pártból már az első világháború előestéjén kilépett. „A szoslóldemokrácia lepaktált a nemzetközi imperializmussal, elárulta a világ munkásainak ügyét!” —> mondta egy 1914-es munkásgyűlésen. A KMP megalakulásakor — egészen fiatalon — már nagy tapasztalatokkal rendelkező forradalmár. — A szolnoki Balaton Kávéházban megalakult kommunista pártszervezetnek egyik alapítója volt. A proletárhatalom idején a városi direktórium tagja, majd a forradalmi törvényszék elnöke. Keménykezű, mindig a munkáshatalom érdekeit védelmező vezető volt. A Tanácsköztársaság leverése után őt is elhurcolta a Héjjas különítmény. Az abonyi Vigyázó kastélyban megcsonkították, majd kivégezték; Hídgyár Szinte szalagon gyártja majd a hidakat az az üzem, amelynek tervein most dolgoznak az út- és vasúttervező vállalat — az U VATERV — szakemberei. Az üzemnek természetesen nem Erzsébetied méretű hidak előregyár- tása lesz a feladata, hanem olyan kisebb közúti hidak elemeit kell majd elkészíteni, amilyeneknek egész sora épül meg az utak és az autópályák építése, illetve korszerűsítése alkalmából. A gyár tipizált elemeket- tartó és Járdaelemeket készít majd elő, amelyekből már csak össze kell szerelni a 2—15 méter nyílású közúti hidakat. Egy-egy híd felszerkezetének helyszíni építése az eddigi néhány hónap helyett mindössze egyetlen hetet vesz majd igénybe. A gyár létesítése előreláthatólag 70 millió forintba kerül majd, ez az összeg azonban az elérhető gazdasági előnyök révén számítások szerint három-négy év alatt megtérül. Finis az iskolákban A következő tíz nap lényegében az idei oktatási év első részének „finise” lesz az iskolákban. A pedagógusok december 21-én, az oktatási év első részének utolsó napján zárják le a jegyeket. A szünidő alatt — az osztályfőnökök vezetésével — megtartják az osztályozó értekezletet. amelyen azok a pedagógusok vesznek részt akik az adott osztályban valamilyen tárgyat tanítanak. A téli szünet utáni első tanítási napon, ■ január 3-án, az ellenőrző könyv útján közlik a szülőkkel az osztályzatokat! Mínusz 8 fok Éjszaka mínusz 8 fok volt. Végre itt a tél. Reggel szépen bemondom a főszerkesztőnek, hogy ma a télről fogok írni, — tervezgettem. Miért ne írnék’ Hiszen még minden esztendőben írtam... Na nem úgy általában a télről, hanem „konkrétan", például, hogy a MÁV-nak mit jelentett a hirtelen beállt hideg, meg satöbbi. A MÁV, mivel várja a kérdésemet — hiszen minden esztendőben ugyanezt kérdezem, — szépen elmondja, hogy bizony a hideg, a köd és a hó fennakadást fog okozni. Eddig még minden télen fennakadást okozott, így hát nem ér váratlanul a válasz. A MÁV azonban — képzeletemben — hozzátette: „azért mindent el fognak követni annak az érdekében, hogy...” Pista bácsi a vízművektől az első hideg téli navon szinte el sem mozdult a telefon mellől, hogy a sajtónak elmondhassa: a tél, a fagy előreláthatóan nem fog fennakadást okozni a vízellátásban. Ha csak fenékig be nem fagy a Tisza. Ámbátor* az is lehet, hogy ha a fenéktől 15 centiméterre lesz a jégpáncél, átmeneti zavarok keletkezhetnek. Ki tudia ...?! A TŰZ ÉP-televek vezetői minden esztendőben az évszaknak megfelelő hűvösséggel fogadták érdeklődésemet.: — Természetesen az átmeneti tüzelőhiány a hideg rovására írandó. Nagyon érdekes, ha beáll a hideg idő, mindenki szenet és fát akar vásárolni. Mi mindent megtettünk az ellátás biztosításának érdekében Nyáron annyi szenünk volt, hogy Tiszát lehetett volna rekesz- teni vele. A KPM Közúti Igazgatóságának nyilatkozata minden alkalommal idegnyugtatóként hatott: — Nyugodjanak meg, kérem, felkészültünk a hó és a jég fogadására. Már nem tudjuk a hóekéket hova rakni, újabb hómarókat is kaptunk, a fő utak mellett tároljuk a fél Szahara homokját, a veszélyes útka- nyarokban pedig salakhegyek teszik kiessé a tájat. Egyszóval... Nem lehetett száraz szemmel végighallgatni. Derek, jó közútiak... Azután következtek az éjjeliőrök: — Rettenetesen szenvedünk a hidegtől. — It- hegték a telefonba, mert a kis őrházban vörösen izzott a kályha. Beszéltünk épitömunká- sokkal: — Na igen, a hideg... Cudar dolog, de mii csináljunk? (Véletlenül sem mondták volna, hogy megszokták. hiszen minden évben van tél. Tudták ők is, hogy az olvasók nem ezt várják.) — Most még hagy- ján, mert az épületeket fűtik és külső munka nincsen. Ha azonban fagyszabadságra küldenek, elmegyek a sóporra! az erdőre fát vágni. Brrr... rágondolni is rossz... Idáig jutottam gondolatban, s mint minden esztendőben, megszokoti mozdulatai nyúltam a telefonkagyló után. hogy lebonyolítsam a körtelefont tél ügyben. Közben lenéztem az utcára. A nap szépen sütött, az én ereimben azonban megfagyott m vér Ez szemtelenség. Éjszaka mínusz 8 fok volt és most nyoma sincs a zord időnek. Miről fogok írni ezen az első igazi téli napon? *» bognár —
