Szolnok Megyei Néplap, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-10 / 289. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! t A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁÜS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX évfolyam, 289. szám. Ara: 70 fillér IMS. december H, kedd. Terv és koncepció Jóslat-e vagy precíz számítással összegezett, kimunkált előirányzat? Van, akit még mindig emészt a kétely a jövő évi népgazdasági terv vasárnap közreadott publikációit olvasva. Ügy tűnik, eddig világosabb volt az év vége felé nyilvánosságra hozott tervszámok születése. Ügy készült, hogy a tárcák egyszerűen összeadták az irányításuk alá tartozó vállalatok, intézmények tervjavaslatait, ezt egyeztették az Országos Tervhivatallal • megfelelő korrekciók után már kész is volt a „tervtörvény”, amelynek kötelező teljesítményéről a vállalatokat újból értesítették. Amit viszont olvashattunk a vasárnapi lapokban, az nem ilyenfajta terv. Kitételei is valahogy másak: pl. „A termelés viszonylag mérsékelt bővítése feltehetően ető fogja segíteni az Ipar belső arányainak javítását”. Azután: „A terv a mezőgazdasági termelésnek az ideihez viszonyított 2—3 százalékos emelésével számol”. ■.. Mintha eltűnt volna a határozott biztonság, mely csaknem két évtizedig jellemezte a hasonló tárgyú közleményeket. Eltűnt! Ugyanis valójában nem egy összesített kötelező követelménysorral állunk szemben mostmár, mely törvényhozás tárgyát képezte s ennek megfejelő szankciókat jelentett A közzéadott Jövő évi népgazdasági terv végeredményben egy magass2intű közgazdasági konstrukció, — mint ilyen tudományos számításokra alapozott a megvalósulásban tűr és megenged bizonyos változtatásokat, eltéréseket.. Ha úgy tetszik nem törvényszerű, hanem prognózis jellegű, mely számol minden alkotó kezdeményezéssel, rejtett erőtartalékok felbukkanásával, de váratlan nehézségekkel — export-import vonatkozásában a kifürkészhetetlen piaci ráhatásokkal is. Az új gazdaságirányítási rendszerben a vállalatok nem készítenek kötelező tervjavaslatokat és nem korrigálják ezeket a „visszaigazolt” számokkal. Következésképpen a népgazdasági terv kimunkálásánál — bár a szakminisztériumok adtak tájékoztatást vállalataik elképzeléseiről — nem is lehetett összegezni ezeket most Akkor hát mi a garancia arra, hogy ez a bizonyos prognózis szerű terv valóra is válik? Mégis csak jóslat lenne? Szó sincs erről. Már az eltelt egy év tapasztalatai is bizonyították, hogy a nagy összefüggésben végzett számítások legalább olyan pontossággal beválnak, mint a ceruzabél felhasználás pontosságé összegezett keretszámok. S ami ennél fontosabb, biztosítják a bővített újratermelést. a népgazdaság tervszerű arányos fejlődésének törvényét diktátumok és szankciók nélkül is. Az előzetes számítások szerint pl. megyénkben az első három negyedévben a minisztériumi ipar 11,9, a tanácsi ipar 9,7, a szövetkezeti ipar 8,5 százalékkal termelt többet, mint 1967 hasonló időszakában. Az építőanyagipar egyes termékei és vasöntvény kivételével minden jelentősebb áruból többet állítottak elő üzemeink, mint egy évvel előbb. És mindez természetesen nem véletlen és pláne meg nem azt jelenti, hogy az új gazdasági mechanizmusban mos tímár „megjövendöljük”, miként fejlődnek spontán a termelő erők, hogyan alakul ipari struktúránk, milyenek lesznek a belső arányok, kielégíti-e a kereslet a kínálatot s végső soron a termelés volumene hogyan fejlődik, Ezt tényleg nem nevezhetnénk tervnek mégcsak prognózisnak sem. A kétkedők legyenek nyugodtak, a népgazdasági ösz- szefüggéseket most még nagyobb gonddal tervezik, mint valaha. Így pl. a szakminisztériumok és az Országos Tervhivatal szakapparátusa továbbra is precíz mérleget készít pL az energiahordozókról, a legfontosabb alapanyagok termeléséről és fel- használásáról, az árualapról és a forgalomban lévő fizetési eszközökről s egyebekről. És hogy valósulnak meg, ezek a mérlegek, ha aktív és passzív oldalaik nem realizálódnak vállalati tervszámokban, felhasználási keretszámokban, kötelező pénzügyi tervekben?... A té-. nyék azt mutatják, hogy megvalósulnak. Ha nem is diktált tervek útján, finomabban és talán jobban is ennél gazdasági ösztönzőkben. A napokban látott pL napvilágot a hitelszabályozás új rendje, mely a kamatlábak módosításával épp a „vitatott” jövő év célkitűzéseinek megfelelően alakítja majd a beruházásokat és méginkább eltéríti a vállalatokat attól a rossz szokástól, hogy késztermékből és gyártási anyagokból készleteket halmozzanak fel. — Maga a már érvényben lévő és jól bevált részesedési rendszer, a személyes érdekeltség okszerűen elősegíti majd azt. hogy a 2 százalék reálbéremelkedéshez mért, az eddigieknél jobb minőségű és szélesebb választékú árukészlet álljon a vásárlók rendelkezésére. A vállalatnál maradó fejlesztési és különféle alapok és ezek szabályozása ha kell beruházásra ösztönöz, vagy éppen a beruházástól eltérít ott, ahol a belső vagy külső piac nem igényli a fejlesztést. Hosszan sorolhatnánk még azokat a példákat, melyek azt mutatják, hogy népgazdaságunk egy átgondolt közgazdasági koncepcióhoz igazodik. Ennek elveiről és szolid számairól olvashattunk vasárnap. Érdemes elgondolkozni ezeken. — Palatinos — Megál’aoodást írtak alá Tal'innhan Tallinn és Szolnok testvérvárosok között együttműködési megállapodást írtak vasárnap alá az 1969-es évre Tallinnban. A megállapodás értelmében Szolnokon megrendezik az észt művészek kiállítását és „Tallinn— Szolnok” címmel könyvet adnak ki. Megnyílt Szolnokon a Téli Tárlat A Damjanich Múzeum négy termében vasárnap délben nyílt meg a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya és a megyei múzeum által rendezett, ez évi Téli Tárlat. A kiállítás megnyitását élénk érdeklődés kisérte. A megnyitó ünnepségen jelen volt Majaros Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt megyed bizottságának osztály- vezetője és Sándor László, a párt városi bizottságának titkára. A rendezőszervek nevében Tabák Lajos, a Szakszervezetek Szolnok Megyei Tanácsának elnöke méltatta megnyitójában annak jelentőségét, hogy a megye művészei ismét a nyilvánosság elé lépnek Szolnokon. A szolnoki művésztelep immár 66 esztendő« múltra tekint vissza, — hangsúlyozta Tabák Lajos. Tradíciói mind a figurális, mind a tájképi ábrázolás területéi jelentős értékei haladó képző- művészeti hagyományainknak. A most kiállított művek alkotói — fortnajegyei- ket, s mondanivalóikat tekintve — az újra s a megújulásra való egyidejű törekvés mellett hűségesen őrzik azt a sajátos atmoszférát, amit a művészettörténet s a közvélemény egyaránt „szolnoki” 'e'zővel illet A megnyitást követően a nagyszámú látogató közönség még sokáig elidőzött a — bizony elég hűvös tempera- tű rá jú — kiállításteremben, s kisebb-nagyobb csoportokba verődve beszélgettek, vitatkoztak egy-egy kiállított festmény, grafika, vagy szobrászati alkotás előtt Nívós áruház, nagy forgalom Karácsonyi raktárkészlet — Amin barátion Jól szolgálja Mezőtúr lakóit Mezőtúron, a földművesszövetkezet iparcikkáruhárát 1967. január 29-én nyitották meg. A város és a környék lakossága hamarosan beszokott az új, korszerű üzletbe, amelynek bő árukészletéből kedve és igénye szerint válogathatott A forgalom egyre növekedett és tizenegy havi jó üzletmenet mellett elérte a 49 millió forintot És ezt a jelentéktelennek egyáltalán nem mondható forgalmat mindössze harminckét eladó bonyolította le Változatlan létszámmal, a tavalyinál 6 millió forinttal nagyobb árutömeg értékesítését tervezték 1968-ra. Az áruház kereskedői szerint ez meglehetősen „feszített” forgalomemelésnek számít Az év első kilenc hónapjában 40 millió forint értékű árut adtak el, ami az időarányosan tervezett forga lomhoz viszonyítva két százalékos elmaradásnak fele) meg. A karácsony előtti hetekben az üzlet fellendülés várható. Reménykednek hogy a csúcsforgalomha- „ledolgozza” a hátrányukat és legalább 54 millió forin tos értékesítést számolhatnak el december utolsó napján. Milyen a karácsonyi raktárkészlet? A beszerzés jól sikerűit — mondta az áruház igazgató-helyettese. A választék minden cikkféleségből nagyobb a szokásosnál. Természetesen elsősorban azoknak az osztályoknak a készletét növelték, amelyek kifejezetten karácsonyi árukat forgalmaznak. így női és férfi fehérneműkből, divatcikkekből, cipőkből, játékokból stb. mintegy félmillió forinttal nagyobb mennyiséget tartanak az átlagosnál. Az újságíró — mielőtt még az igazgató helyettessel beszélt volna — vevőként Is körülnézett az áruházban. Feltűnt, hogy gyermekruházati cikkekből, kötött holmikból, konfekció termékekből, lábbelikből talán még jobb, bővebb a választék, mint más városainkban. Igaz viszont, hogy például színes, vastagszálú, mintás női nylon harisnyát hiába keresett „Volt valamikor, de most nincs” — mondta az eladó. A cipőosztályon valameny- ayi hazai és néhány külföl- ’t gyár termékét láttuk. A •álaszték skálája tág, a mo- lern és konzervatív ízlésű emberek, idősek és fiatalok egyaránt megtalálhatják, ami kell nekik. Árban Is. örvendetes, hogy a helyi Dózsa szövetkezet férfi cipőt megosztoztak (amelyeket egyébként kizárólag exportra gyártanak) nemcsak Szolnokon az Elegancia divatüzletben, hanem a mezőtúri áruházban is kaphatók. Jő öttet, hogy a város háziipari szövetkezeteinek cikkeit is árusítják. Az áruház vezetősége — élve az új gazdasági mechanizmus adta lehetőségekkel — közvetlenül a gyártó cégektől is vásárok így a mezőtúri és a törökszentmiklósi ruházati szövetkezettől munkaruhákat, mikádó-ka- bátokat és kordbársony öltönyöket, a békéscsabai szőrmeipari vállalattól női bundákat szereztek be. A nagy- ker árrésen barátién megosztoztak. A Tisza Cipőgyárral arról tárgyalnak, hogy bizományos alapon nyisson „mintaboltot” az áruházban. Amit ma még joggal hiányolnak a vevők az, hogy illatszer osztálya nincs az áruháznak, továbbá autóalkatrészeket nem forgalmaznak, holott műszaki osztályuk van. Az igazgató-helyettes úgy tájékoztatott bennünket, 1969. január elsejétől megnyitják az illatszerosztályt. 9 a jövőben valószínűleg autóalkatrészeket is tartanak majd. Fegyverneki és rákÓGzifalvai sikerek Erfurtban' A Német Demokratikus Köztársaság az idén augusztus 24—szeptember 29-e között rendezte a hagyományos Nemzetközi Kertészeti Kiállítást Erfurtban. Hazánk kertészei a nemzetközi vetélkedőn most harmadszor szerepeltek, méghozzá Igen nagy sikkerreL Kiállításunk alapterülete 600 négyzetméter volt, s 31 magyar állami gazdaság, 30 termelőszövetkezet. 9 vállalat és 5 intézmény küldte el termékeit. Kertészeti termékeink 60 százalékát, feldolgozott és tartósított áruink 24 százalékát díjazták. A magyar kiállítók 239 helyezésükkel a legeredményesebb kiállítóknak bizonyultak. Mezőgazdaságunk tehát kiválóan vizsgázott Erfurtban. A sikeren megyénk három termelőszövetkezete Is osztozott. A fegyverneki Kossuth Tsz két arany és két ezüstérmet, a fegyverneki Vörös Csillag Tsz egy arany, egy ezüst és egy bronzérmet, a rákóczifalvai Rákóczi Tsz egy bronzérmet nyert. Aranyérmes a Kossuth Tsz Starking almája és a Vörös Csillag Tsz Red Delicious almája. Ezüstérmes a Kossuth Tsz Elberta fajtájú őszibarackja és a besztercei szilvája, továbbá a Vörös Csillag Tsz Téli espress fajtájú körtéje. Bronzérmes a Vörös Csillag Tsz Jonathán almája és a Rákóczi Tsz Magyar legjobb fajtájú kajszibarack csemetefája.
