Szolnok Megyei Néplap, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-08 / 288. szám
1968. december 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kitüntetés a tsz mozgalom 20. évfordulója alkalmából Tegnap délelőtt bennsősé- ges hangulatú, maradandó emlékű ünnepség volt a megyei tanács vb elnökének szobájában, amelyen részt vett Bódi Imre és Kundra József a Jászsági, és a Nagykunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnökei és dr. Kasza Béla, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője. Fodor Mihály, a megyei tanács vb elnöke meleg szavakkal köszöntötte Deme Jánost, a jászberényi Kossuth Tsz elnökét és Herbály Zsig- mondot, a mezőtúri Béke Tsz növénytermesztőjét, s az Elnöki Tanács megbízásából — a termelőszövetkezeti mozgalom 20. évfordulója alkalmából — átadta a kitüntetést a termelőszövetkezeti mozgalom e két úttörőjének, hűséges harcosának. Deme Jánosnak, aki 1948 óta tagja és 19 éve elnöke a jászberényi Kossuth Tsz-nek a Munka Érdemrend arany fokozatát, Herbály Zsig- mondnak, a mezőtúri Béke Tsz alapító tagjának Munka Érdemrend ezüst fokozatát adományozta az Elnöki Tanács. Büntetés vízfertőzésért Csongrád, Báos-Kiskun és Békés megyében ötven üzem és intézmény sértette meg eddig a vízvédelmi rendelkezéseket, s ezért több mint másfél millió forintnyi bírságot kell fizetniök. Ez az összeg csaknem kétszerese az előző évinek. A legtöbb káros szennyvizet a Kecskeméti Konzervgyár, továbbá a mezőhegyesi cukorgyár és a hódmezővásárhelyi üzemek bocsátják a folyóba. A vásárhelyi gyárak szennyvize az egyik tiszai holtágban több ízben okozott halpusztulást. Hódmezővásárhelyen elkészült a központi szennyvíztisztító telep bővítésének tanulmány- terve, Kecskeméten pedig nagyarányú beruházással segítenek a tarthatatlan helyzeten. A tudomány eredményei a gyakorlatban A nagykunsági kísérleti intézet és az üzemek kapcsolata Pár évvel ezelőtt gyakran panaszkodtak a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet vezetői: a kutatások eredményei lassan terjednek a termelő üzemekben. A gazdaságok vezetői mintha közömbösek lettek volna a tudomány vívmányai iránt. Most ennek ellenkezőjéről tájékoztatott dr. Kurucz Gyula kandidátus, az intézet igazgatója és dr. Sipos Sándor kandidátus igazgatóhelyettes. Korábban a kutatók tanácsait nem igen valósították meg az üzemekben. Ez károsan hatott a munkánkra, kedvetlenséget is okozott. Talán a gazdasági „kényszer” ts ösztönöz erre, most keresik űz intézettel való kapcsoVajon mit tartalmaznak a szerződések? Az intézet vezetői a kunhegyesi Lenin Tsz-szel több évre kötött szerződést mutatják. — Intézetünk kötelezi magát, hogy a rét- és legelőgazdálkodásban szaktanácsot ad. Méghozzá a felülvetésre, az újra telepítésre, az önözésre, a fűmagtermesztésre és a legelő hasznosításra. E kérdések megoldására teljes technológiát dolgoztunk ki és a gyakorlati munkálatokat mi vezetjük. — Ha á tsz megsérti a technológiát, ez szerződésszegésnek számít és az intézet költségeit meg kell térítenie. Ugyanakkor vállaljuk, hogy a telepített legelőn holdanként évi 7500, az ősgyepen 3000 forint értékű hozamot biztosítunk. Ha ezt nem érik el a tsz-ben, a szaktanácsadás ingyenes. Sőt, ha A szaktanácsadás másik típusa a komplex növénytermelési terv kidolgozása. Ezt a Szolnoki Állami Gazdaságnak az összterületére elkészítettük. Ebben a gadaságban jól képzett, • nagy tapasztalatú szakemberek dolgoznak. Lám, még sem szégyellenék szaktanácsot kérni a kutatóktól. Ez a terv középtávú, a táb- lásítást, a vetésforgót, a növénytermelés szerkezetét, a talajművelés, trágyázás és talajjavítás rendszerét 1972-ig dolgozták ki. A gazdaság ezért holdanként 7, összesen 50 ezer forintot fizet. A szerződések, következő típusa a távlati — 5—8 éves — fejlesztési tervek. — Ilyent a tiszaburai Lenin és a kunmadarast Kossuth Tsz részére készítettünk. — Ezek mit tartalmaznak? — Minden ágazatra — növénytermesztés. állattenyésztés, segédüzemek stb. — szólóak. A gazdaság hosszas falatot. Megnőtt az érdeklődés eredményeink iránt. Még fizetnek is a szaktanácsadásért.. De sajnos csak a gazdaságilag szilárd üzemekben van érdeklődés, a gyenge szövetkezetekben álig-álig. Két év óta új típusú kapcsolat alakult ki az intézet és a gazdaságok között. Szerződést kötnek a tudományos vívmányok terjesztésére, a szaktanácsadásra. Az intézetnek 16 termelőszövetkezettel van ilyen szerződése. Ezek közül 6 tsz a szomszédos Békés, Pest, illetve Bács- Kiskun megyeL így például a vésztői, kunszentmiklósi, szalkszentmártoni, solti, du- naegyházi. Ezzel az intézet 'áttörte a táj jelleget is* intézetünk hibájából kár származna, azt arányosan megtérítjük. Viszont a hozam túlteljesítéséből — arányosan — 9—20 százalékban részesedünk. A gyakorlat bizonyítására az igazgató a karcagi Béke Tsz-től kapott elszámolást mutatja; A szövetkezetnek 303 katasztrális hold legelőre adtak szaktanácsot. A hozamot a végtermékbe mérték. A tsz legelőjén tavaly 909 ezer, az idén 1 273 000 forint értékű eredményt ért el. A javulás tehát 364 ezer forint. Az intézet a többlet- hozamból 12 százalékban részesült, 43 752 forintot kapott. — Nyilvánvaló, hogy mindkét fél jól járt. — Holdanként 30 mázsás szénaérték elérését vállaltuk, s ezt 40 százalékkal túlhaladtuk. nulmányozása után készítjük el a terveket, amelyek többek között tartalmazzák; milyen üzemágakat célszerű fejleszteni, milyen a költség- kihatása ezeknek, mekkora a várható jövedelem. Ezt több variációban dolgozzuk ki. A tervek tartalmazzák a munkaerő és gépi szükségletet, a termelés részletes te- chnolóágiáját. A 174 oldalas terveket talaj térkép egészíti ki. Genetikus talaj térképek A szaktanácsadás negyedik variánsa az altalajlazításra szóló Szerződést. Ilyent a kunszentmiklósi Kiskunság Tszszel kötöttek. — Intézetünktől az altalajlazításra kértek szakvéleményt. A részletes talajvizsgálat után kimutattuk: hol szükséges ezt elvégezni, s milyen mélységben. Meglepő, hogy Karcagon genetikus talajtérképek is készülnek, a legújabb kísérleti eredmények alapján. Eddig ez ugyanis az OMMI profiljába tartozott. — Ebből évenként csak egyet vállalhatunk, többre nem futja az erőnkből. A vésztői Aranykalász Tsz-é már elkészült, a kunszentmártoni Búzakalász Tsz-ével a jövő év tavaszán végzünk. Munkaigényesek ezek, ötezer holdas terület talajtérképének elkészítéséhez 3200 munkaóra szükséges, A Tisza II. tíz évig munkát ad A karcagi intézetben eddig 26 gazdaságról készítettek tanulmánytervet, hogy a Kiskörei Vízlépcső és Öntöző- rendszer megépítésével földjeik alkalmasak-e, vagy sem az öntözésre. A szakvélemény alapján a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya és a Tiszavidéki Mezőgazdasági Fejlesztési Iroda jelöli ki az üzemeket öntözésre. — Az idén elkészül a ti- szaföldvári Lenin és a Szabad Nép Tsz, a Héki Állami Gazdaság és a Táncsics Tsz konkrét üzemi terve az öntözés fejlesztéséről. E tervek kimutatják, hogy az öntözéssel milyen termelési változások szükségesek ezeknek milyen gazdasági kihatása lesz, s hogyan hat a jövedelmezőségre. A több kötetnyi terjedelmű tervek kidolgozása legalább tíz évig ad elfoglaltságot intézetünknek. A karcagi kísérleti intézet fenntartására az állam évi 5 millió forintot fordít. Az utóbbi két év alatt — évenként — egymillió forintot „keresett” a szaktanácsadás révén. Ennek egy részét a kutatók ösztönzésére, a többit az intézet fejlesztésére fordítják. Az intézet — saját kispar- celláin kívül — 25 gazdaságban — több mint 3000 holdon folytat nagyüzemi kísérleteket. Ezeken alkalmazzák a kisparcellákon több éven át a legjobban bevált variánsokat. Ha ezek a nagyüzemben is beválnak, szaktanács- adás útján terjesztik őket. Említésre méltó, hogy a ti- szaföldvári Lenin Tsz-bén 24 holdas — kilenc évre szóló — kísérleti telep működik. Ez az üzem kicsinyített modellje, itt a gazdaságban termett minden növénnyel kísérleteznek. Az új mechanizmus jelentős változást, — örvendetes fejlődést hozott a kutatás és a gyakorlat kapcsolatában. Terjednek a tudomány vívmányai. Jó lenne, ha a rosszabb adottságú gazdaságok is érdeklődnének irántuk. Máthé László A szaktanács eredménye mázsában Komplex terv a növénytermelés fejlesztésére Időszerű és hasznos volt a vita... Beszélgetés Árvái Istvánnal az SZMT vezető titkárával Lapunkban hat héten át vita zajlott a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás pedagógiai, valamint a fizikai dolgozók jó képességű gyermekei továbbtanulásának társadalom-politikai s nevelési kérdéseiről. Az iskolák és az egész társadalom előtt álló. e téren jelentkező feladatokról. Munkatársunk felkereste Árvái Istvánt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok- megyed végrehajtó bizottságának tagját, a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának vezető titkárát, s megkérte: mondja el a vitával kapcsolatos észrevételeit. Í — Mi a véleménye Árvái elvtársnak a Szolnok megyei Néplapban folyó vitáról? — érdeklődtünk; — A vita időszerű volt, hasznos és tanulságos. A Néplap fontos kérdésekre hívta fel valamennyi olvasójának figyelmét. A fizikai dolgozók jó képességű gyermekei továbbtanulásával kapcsolatos kérdésekre. A vita valamennyi cikkét figyelemmel kísértem. De több üzemi, vállalati szakszervezeti szierv, sőt, több helyről a szervezett dolgozók is eljuttatták hozzánk észrevételeiket. Így a vita visszhangját is ismerem. A vitában felvetődő problémák nagy része társadalmi, politikai, nem csupán pedagógiai vagy „iskolai” kérdés. Éppenséggel akkor oldhatjuk meg az előttünk álló feladatokat, ha nem csupán oktatási szakkérdést látunk benne. Sajnálatos, hogy a vállalatoknak, nagyüzemeknek vezetői közül senki sem szólt hozzá a vitához. — Mik a tennivalók annak érdekében, hogy a fizikai dolgozók jóképességű gyermekeinek továbbtanulását hatékonyabban tudjuk segíteni. ösztönözni? — kérdeztük.. — Véleményem szerint többet, sakkal többet kell tennünk a fizikai dolgozó szülők meggyőzése érdekében. Következetesebben kell ösztönöznünk őket; jó képességű* gyermekeiket tanítassák középiskolában, középiskolák tagozatos tantervi anyagot oktató osztályaiban, főiskolákon, egyetemeken. A fizikai dolgozók körében ugyanis, sok családban ma még él az a törekvés, hogy minél előbb önálló, kereső legyen a gyerek. Ez nemcsak olyan családokban figyelhető meg, ahol az anyagiak miatt valóban fennáll „a hátrányos helyzet”, de gyakorta még ott is szembetűnő ennek a szemléletnek a hatása, ahol már nem anyagi életkörülmények szülik ezt, hanem a tanulás társadalmi szerepének, fontosságának lebecsüléséről, vagy fel nem ismeréséről van szó. A szülők szemléletmódjának megváltoztatásáért — éppen azért — az iskolának, az üzemi vezetésnek és a szakszervezeteknek együttesen kell fáradozniok. »Az üzemek, vállalatok például nem egyszer biztosítanak társadalmi ösztöndíjat. Mérlegelik-e mindenkor teljes felelősséggel, kit hová küldenek el ilyen ösztöndíjjal tanulni? — A vitaindító kérdés lényegét ezek szerint Árvái elvtárs nem abban látja, hogy vannak-e hátrányos helyzetű tanulók? Sokkal inkább abban, hogy a fizikai dolgozók jóképességű gyermekei továbbtanulásával kapcsolatosan ma milyen társadalmi, politikai és pedagógiai feladatok állnak előttünk? — Igen, erről van szó valójában. Sajnálatos, hogy egy, a vitában csak mellékesen felvetődő kérdésre terelődött sokszor a vitázők figyelme Pedig a kérdés már a vitaindító cikkben is túlnőtt azon. hogy „vannak-e hátrányos helyzetű tanulók?” Tudjuk, látjuk valamennyien, hogy la szüntelenül javuló életfeltételek. a népjólét szüntelen növekedése mellett is vannak ma még hátrányos helyzetűek. Erre már a legelső cikkek is rámutattak. Kár, hogy a későbbiékben a vitában nem jutott idő annak „megbeszélésére” sem; mit tegyünk a hátrányos helyzet leküzdésében. Mit tehetünk ma már adott viszonyaink között, s mit tud e helyzeten változtatni az iskola, az ifjúsági szövetség, a népművelés, és a tömegszervezeti, tömeg- politikai munka— — Mik a szákszervezeteknek a feladatai „ fizikai dolgozók jó képességű gyermekei továbbtanulásának ösztönzésében? — A Szakszervezetek Szolnak megyei Tanácsa Elnökségének 1968. január 9-i ülésén hozott határozata pontosan megszabta, mit kell ezért az ügyért tennie az SZMT- nek. a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottságának, valamint a vállalatok, üzemek szakszervezeti bizottságainak. Már akkor, e határozati javaslatnak vitájában, mi is foglalkoztunk annak elemzésével, hogyan alakul ki a tanulásban ma „hátrányos helyzet”? Milyen visz- szahúzó, gátló tényezők jelentkezhetnek napjainkban? Ügy látjuk, sokszor a szülők alacsony műveltsége, képzettség-szintje, máskor a családban az egy főre eső jövedelem alacsony (sok gyermek, egy kereső, s viszonylag kis fizetés a családban), ismét máskor a szülők, anyagi biztonságuk ellenére is, maradi szemlélettel figyelik az életet, s döntenek gyermekük sorsáról, jövőjéről. De nehezítő tényező az is, hogy míg nő az olyan családoknak a száma, ahol mindkét szülő dolgozik, addig a bölcsődei, óvodai férőhelyek — különösen városokban — nem növelhetők mindenkor ezzel együtt, azonos ütemben. — Komplex problémák ezek tehát valójában. De nemegyszer ható tényezőként jelentkeznek, gátló erőként abban, hogy egy-egy tehetséges gyermekben. fiatalban teljességgel kifejlődjenek mindazok a képességek, adottságok, amelyekkel valójában rendelkezik. A szakszervezetek felelősséget "éreznek azért, hogy a fizikai dolgozók tehetséges gyermekei tovább tanuljanak, s ehhez maximális segítséget kapjanak. „Az SZMT Elnöksége felhívja megyénk szakszervezeti szerveinek figyelmét, hogy a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek segítése képezze munkájuk fontos részét, győzzék meg a szülőket jó képességű gyermekeik továbbtaníttatásának fontosságáról...” — mondja ki az előbb említett határoztunk. Javaslom, a Szolnok megyei Néplap is térjen rá vissza néhány hónap múlva —. mit tettek az ügy érdekében az egyes szakszervezetek megyei bizottságai. az üzemkben működő szakszervezeti szervek. — Mit tesznek a szak- szervezeti művelődési házak, intézmények az e téren jelentkező feladatok megoldása érdekében? — kérdeztük. — A Szakszervezetek Megyei Tanácsa 30 000 forint összegű támogatást nyújtott a megyei művelődési háznak egyetemi és középiskolai „tagozatos” osztályba való felvételre előkészítő tanfolyamok indítására. Hat egyetemi és két gimnáziumi felvételre előkészítő tanfolyamot szerveztünk, száznál több résztvevő számára. Matematikai, fizikai, biológiai, történelmi, orosz, kémiai előkészítők voltak. Az eddigi tapasztalatok szerint az előkészítőkre járók 80 százalékát vették fel oda. ahová jelentkeztek. Ez a kezdeményezés például hasznosnak bizonyulj Jövőre a járműjavítóban, a vegyiművekben és Martfűn akarunk ilyen tanfolyamokat szervezni. Reméljük a munkába belekapcsolódnak az üzemi szakszervezeti szervek* és támogatást nyújtanak ehhez‘a vállalatok is. Hiszen társadalmunkat érintő politikai kérdésről van szó., * Tények és tanulságok Árvái István elvtárs a lapunkban hat héten át folyó vita leglényegesebb kérdéseire adott választ. Valójában társadalmunk életének, fejlődésének milyen új kérdésed kerültek most a vita előterébe? Hazánkban — hosszú harcok eredményeként — megszűnt a kizsákmányolás. A szocialista tulajdonviszonyok a társadalom egységesülésének irányában hatnak. Ugyanakkor a tulajdonviszonyok azonosulásának folyamatánál jóval lassabban megy végbe a város és a falu, a szellemi és a fizikai munka közti különbözőségek* a művelődésbeli lényeges, különbségek eltűnése, felszámolása. A művelődéshez való jog egyenlősége nem teremti meg azonnal a műveltséghez való jutásnak s a tanulásra való ösztönzésnek tényleges egyenlőségét. A munkás szülők gyermekei ma már valóban nem feltétlenül hátrányos helyzetűek. a munkásosztály egy részének iskolázottsága egy szinten áll a pedagógusok, egészségügyi középkáderek, alkalmazottak számottevő rétegeinek iskolázottságával ma már. De a munkásosztályon helül az osztálynak „derékhada” a fizikai "munkásság. És mert a szellemi és a fizikai munka, a város és a falu s a szülők műveltsége s tanulásra ösztönző szerepe között még számottevő különbségek vannak — a munkás- osztály sorain belül is — ez sajátos ellentmondást szül. Csak néhányat említsünk az ellentmondások közül! A gimnáziumokban — országos átlagban — a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya 50,7. a tagozatos osztályokban 42 százalék. A fizikai dolgozók gyermekeinek 37,5 százaléka nem fejezi be a gimnáizumot. szemben a szellemi dolgozók gyermekeinek 5,8 százalékával. Ezek az ellentmondások viszont nem megoldhatatlanok. Segíteni, gyorsítani tudjuk e különbözőségek kiegyenlítődésének folyamatát. És e jó ügy érdekében tovább kell szerveznünk a társadalom erőit. A különféle erők összehangolását pedig hatékónyabbá kell tenni. A lapunkban folyó vita is e feladatok fontosságára hívta fel a figyelmet, s — hisszük — új .erőket is mozgósított. — C* *
