Szolnok Megyei Néplap, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-08 / 288. szám
9 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LARIA XIX. évfolyam, 288. szám. Ára: 1 forint 1968. december 8., vasárnap. MERLEG ÉS PROGRAM Á jövő.évi népgazdasági terv A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli : A közlemény, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága december 4-i kibővített üléséről kiadott, ismét megállapítja: a párt munkájában, harcában, a szocialista építés jelenlegi szakaszában döntő gazdasági munka. És példázza is e megállapítást: a nemzetközi helyzetről, ezen belül a vietnami nép harcának, valamint a kommunista és munkáspártok tervezett nemzetközi tanácskozásának támogatásáról szóló egyértelmű megállapítások után, nyomban rátér a gazdasági helyzet és feladatok elemzésére. Az okmány tömörsége, helyenként szinté jelzésszerű rövidsége, egyszersmind állításainak, irányvonalának világos Összecsengése a napi élet tapasztalataival, ugyancsak megkönnyíti a kommentátor dolgát. Annál inkább, mert az eredményekkel — legyenek bármilyen biztatóak — tartózkodó szűkszavúsággal végez, jelentvén — a többi között —, hogy a nemzeti jövedeleni növekedésében három év alatt megközelítettük az öt esztendőre kitűzött célt, a lakosság reáljövedelme pádig már ezidén elérte az 1970-re tervezett szintet. A gazdasági reform ösztönző hatása tehát félreérthetetlen, annál is inkább, mert előkészítése már 1967-ben élén- kebb mozgásra késztette a gazdasági életet. Mégis, a Központi Bizottság elsősorban azokra a műszaki, termelékenységi és jövedelmezőségi problémákra hívja fel a figyelmet, amelyeknek megoldása hosszantartó, — nagy erőfeszítéseket kíván az egész társadalomtól. S mert hosszabb időszakról van szó, helyes feljegyezni az elismerésre joggal számot tartó, legfontosabb magatartásvonásokat. Ilyenek: az új követelményeknek megfelelő gazdaság-politikai szemlélet és munkastílus mind a párt, mind a társadalmi munkakörökben. És — természetesen — minden egészséges törekvés, — amely a gazdálkodás jobb megszervezésére, a gyorsabb korszerűsítésre, a jövedelmezőbb fejlesztésre, s mindezek eredményeképpen a hazai és a külföldi kereslethez való rugalmasabb alkalmazkodásra irányul a tervezés és termelés bármelyik pontján. SAJTÓNAP SZOLNOKON December 7-én a magyar sajtó napja alkalmából az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága a Tisza Szállóban fogadást adott a sajtó dolgozóinak, a rádió, a Néplap és az üzemi lapok munkatársa nak. A fogadáson Csáki István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára köszöntötte az újságírókat. A fogadáson jelen volt Zagyi János. az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára. Fodor M'hály a Szolnok megyei tanács vbEzen belül természetesen vannak konkrét feladataink, mint az egyensúly erősítése a fogyasztásban, a beruházásokban- és a külkereskedelemben ; az együttműködés javítása a partnerekkel, elsősorban a szocialista országokkal, s ezáltal versenyképességünk növelése; végül a vállalati gazdálkodás tökéletesítése az új körülmények között. A cél, elsősorban a következő esztendőre, lényegében a jelenlegi egészséges fejlődési ütem megőrzése, néhány figyelemreméltó hangsúllyal. Ezek: a felhalmozás mértéke ne érje el a nemzeti jövedelem növekedését, s még érzékelhetőbben takarékoskodjunk a költségvetési kiadásokkal. Javuljon az áruellátás, az árak közeledjenek továbbra is a ráfordítási költségekhez, mindazonáltal a fogyasztási árszínvonal legfeljebb 1—2 százalékkal növekedhet, úgy, hogy ezzel is számolva, a reálbérek mintegy 2 százalékkal emelkedjenek. És még valami: 1969-ben jusson több az állami lakásépítésre, mint az idén! Ezekután még az eszközökről, illetőleg módszerekről esik szó, amelyek minden bizonnyal a legalkalmasabbak á célok megvalósítására, Közülük is a legfontosabb az egységes népgazdasági szemlélet, amely nyilvánvalóin a leginkább alkalmas a jogos részérdekek és a közérdek összehangolására. A gazdálkodás napi gyakorlatában pedig még- inkább szükség lesz jól kimunkált gazdaságpolitikai eszközökre a vállalatok versengésének, a nemzetközi együttműködésnek, — nem utolsósorban a gyengébb vállalatok jobb jövedelmezőségének az előmozdítására. Mindezekhez még több — és ez, az idei munka ismeretében, nem üres szó, nem csekély követelmény — még több tevékeny részvételre lesz szükség. Erről, elsősorban a pártszervezetekhez fordulva, röviden ezt mondja a KB közleménye: ösztönözzék az állampolgárok aktivitását a gazdasági élet egész területén. Pártszervezeteink bátorítsák a közügyekben felszólalókat, védjék a bírálat jogát, s ezzel is segítsék a közérdekű javaslatok megvalósítását. elnöke, Majoros Károly, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának osztályvezető j e. Pohárköszöntöt mondott Csáki István A sajtó dolgozói nevében Varga József, lapunk főszerkesztője válaszolt a köszöntésre. ☆ A sajtőnap alkalmából szerkesztőségünk számos levelet és üdvözlő táviratot kapott. A jókívánságokat ezúton köszönjük meg. A kormány megtárgyalta és jóvanagyta az 1966. évi népgazdasági tervet. Megállapította, hogy 1968-ban a népgazdaság zavartalanul állt át az új mechanizmus viszonyaira Az idei tapasztalatok azt bizonyítják, hogy máj gazdaságirányítási rendszerünk alkalmas a központilag elhatározott gazdaság- politikai célok és a népgazdasági terv megvalósítására, a helyi öntevékenység kibontakoztatására, a szocialista tprvgazdaság továb fejlesztésére. A népgazdaság fejlődése 1968-ban általában megfelel a tervezettnek, a növekedés egyes területekén az előirányzottnál valamivel gyorsabb ütemű. A társadalmi termék és a nemzeti jövedelem 5—6 százalékkal, a fogyasztás körülbelül 6 százalékkal, a felhalmozás a tervezett 1—2 százalék helyett — mintegy 4 százalékkal emelkedik. Az iparj termelés a tervnek megfelelően várhatóan 5—6 százalékkal nő. A termékek választéka a korábbinál jobban megfelel ugyan a szükségleteknek, de korszerűségben, minőségben még sok termékünk neméri el a kívánt színvonalat. Az iparban foglalkoztatottak száma több mint 3 százalékkal nő, a termelékenység azonban nem emelkedik olyan arányban, mint kívánatos lenne. A viszonylag jelentős létszámemelkedés mellett egyes területeken és szakmákban munkaerőhiány mutatkozik. Az építőipar ez évi teljesítménye kb. 8 százalékkal haladja meg a tavalyit, — ugyanakkor a dolgozói létszám mintegy 6 százalékkal bővült. Ez azonban mégnem elégséges ahhoz, hogy az építőipar kj tudja elégíteni a növekvő építési igényeket. A mezőgazdaság termelése a rendkívül kedvezőtlen időjárás ellenére is kismértékben meghaladja a múlt évit. Kenyérgabonából több termett a tervezettnél, s jó a szemestakarmány termés is. — Szálastakarmányokból, burgonyából, s néhány zöldség- és gyümölcsféléből az előirányzottnál alacsonyabb volt a termés. Az állattenyésztés termelésének értéA tervben megszabott követelményeknek — figyelembe véve a népgazdaság jelenlegi helyzetét — viszonylag mérsékelt fejlődési ütem melléit lehet eleget tenni. Ezért az 1969. évi népgazdasági terv a tavalyihoz hasonlóan a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem 5—6 százalékos emelkedését irányozza elő. A beruházások a terv szerint az ideihez képest 6—7 százalékkal növekednek, —- várhatóan elérik a 73 milliárd fórint értéket Az építőipar tervezett fejlődése lehetővé teszi az előirányzott beruházások építési igényeinek kielégítését. Bizonyos építőipari munkáknál, illetve az ország egyes körzeteiben azonban a kereslet és a kínálat közötti feszültség — bár az eddiginél kisebb mértékben — továbbra is fennmarad. 1969-ben is jelentős — állami döntési körbe tartozó — beruházások biztosítják a népgazdaság tervezett növekedését. Sor kerül a Tiszavidéki Vegyj Kombinát nitrogénműtrágya-gyár ke meghaladja a tervben számítottat; a sertés- és szarvasmarha-állomány azonban az év elejei kedvező fejlődés után csökkent. Beruházásokra az év végéig várhatóan nagyobb ösz- szeg kerül felhasználásra a tervezettnél. Elkészült, illetve az év végéig átadásra kerül — többek között — a hódmezővásárhelyi edénygyár, a lágymányosi telefon központ, a Borsodi Vegyi Kombinát nitrogénműtrágya- gyára, a siófoki' 400 ágyas kórház és rendelőintézet, Balaitonarácson 750 személyes szálloda stb. A beruházást igények és a kivitelező kapacitások között a több év óta fennálló feszültség nem csökkent a kívánt mértékben. A külkereskedelmi forgalom mintegy 6—7 százalékkal meghaladja a tavalyit, s a forgalom egyenlege is kedvezőbb a múlt évinél. A lakosság pénzbevételei a számított 6—7 százalék helvett 8—9 százalékkal magasabbak a tavalyinál. A fogyasztói árszint emelkedése alacsonyabb a számítottnál. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme az előirányzott 3—4 százalékkal szemben várhatóan 5—6 százalékkal, a parasztságé ennél valamivel, nagyobb mértékben nő. Az egy keresőre jutó reálbér a számított 1.5 —2 százaléknál szintén nagyobb mértékben mintegy 2—2,5 százalékkal emelke-. dik. Az 1969. évi népgazdasági terv a harmadik ötéves tervben kitűzött gazdaság- politikai célok megvalósítását hivatott szolgálni. Ennek érdekében — a gazdaságirányítási rendszer reformjának erőteljesebb kibontakoztatása útján 1—1 biztosítani kell; — a fogyasztói piacra a jó árukínálat fenntartását, a választék bővítését; — a beruházási tevékenység hatékonyságának fokozását, a beruházási kereslet és kínálat közötti összhang javítását; — a külföldi versenyké- pessée növelését. a külkereskedelmi áruforgalom egyenlegének tervezett alakulását. intenzifikálásárá; üzembelép — többek között — Százhalombattán a 3 millió ton- na/év kapacitású kőolajfinomító; a lágymányosi beépített bútorokat gyártó üzem; a győri hűtőház stb; A további fejlődést szolgálja többek között a Duna- menti II.- és a Kőbányai Hőerőmű; Dunaújvárosban folyamatos öntőmű; Budafokon kartonpapírgyártó gépsor; a borsodi új sör és malátagyár, s a győri műbőrgyár építésének, illetve bővítésének megkezdése. A fentiek mellett tovább növekszik a vállalati beruházások, s ennek megfelelően finanszírozásban a vállalati pénzforrások részaránya. A beruházások ágazatok szerinti megoszlásában csökken az Ipar és a szállítás-hírközlés részesedése. s növekszik a mezőgazdaságé és a lakásépítésé. 1par Az ipari termelés az 1968. évihez képeset mintegy « százalékkal nő, ezen belül az egyes iparágak fejlődése eltérő. Az alapanyaggyártó iparágak zömében a szükségletek kielégítése érdekében a terv' az ipar átlagánál gyorsabb ütemű fejlődéssel számol. A kőolaj- és földgáz-ipar termelése emelkedik; ugyanakkor a szénbányászat termelése csökken; a villamosenergiaiparé 7; a kohászaté 6; a gépiparé 7; az építőanyagiparé 7.5; a vegyiparé 9; a könnyűiparé 3 és az élelmiszeriparé 5,5 százalékkal nő. A termelés viszonylag mérsékelt bővítése feltehe- ■ tőén előfogja segíteni az ipar belső arányainak javítását, a hatékonyság fokozását, a kereslethez való jobb alkalmazkodást. Az iparban foglalkoztatottak száma mintegy 35—40 ezerrel bővül. Az egy foglalkoztatottra jutó társadalmi termék értéke az ez évinél gyorsabban nő. Az építőipar teljesítménye 1969-ben 6—7 százalékkal lesz nagyobb, mint ez évben. Az ehhez szükséges 8—9 ezres létszámnövekedés biztosítható. Az iparban és az építőiparban a kormány által meghatározott feltételek érvényesítésével folytatni kel! a munkaidő csökkentését. Mezőgazdaság A terv a mezőgazdasági termelésnek az ideihez viszonyított 2—3 százalékos növekedésével számol. Ez megfelel 9 harmadik ötéves tervben előirányzott ütemnek. A növénytermelés a terv szerint mintegy 3—4 százalékkal. nő, A tervezett gabonatermelés 1969-ben biztos alapot nyújt a hazai szükséglet kielégítésére. A növekvő műtrágyaellátás, az öntözött terület bővítése és a mező- gazdaság vízellátásának javítása is elősegíti a tervezett hozamok elérését. Az állattenyésztés színvonala 1969-ben csak mérsékelten emelkedik. A takarmányhelyzet kedvező ugyan, a jelenlegi állatállomány miatt azonban a hústermelésben jelentős fejlődéssel nem számolhatunk. A baromfitermelés tovább növekszik. Az erdőgazdálkodás fakitermelése mintegy 2 százalékkal nő, az erre kijelölt területeken folytatódik az erdőtelepítés és a fásítás. Közlekedés Az áru- és személyszállítás teljesítményének növekedése várhatóan 3—3 százalékos lesz. A vasút a várható szállítási igényeket az ez évihez hasonlóan jövőre is kielégíti. Meggyorsul a vasúti közlekedés korszerűsítése, nő a villamos- és diesel-vontatás aránya. A közúti áruszállítás jövőre is az átlagosnál gyorsabban növekszik; az autóbusz közlekedés azonban az egyre növekvő igényeket teljes egészében még nem elégíti ki. Az országos úthálózat fejlesztése és korszerűsítése a harmadik ötéves tervben előirányzottnak megfelelően folytatódik. A légiközlekedés 1969-ben két TU—134-es gépet ál’i.t üzembe. Kikeres* ede'em Az államközi egyezmények és egyéb megállapodások alapján a külkereskedelmi forgalom tovtóbb bővül. \ szocialista országokkal lebonyolított forgalom mintegy 7 százalékkal, ezen belül az export 6. az import pedig^ 8 százalékkal emelkedik. Tőkés viszonylatban mind az export, mind az import 5 százalékos növekedése várható. A kivitel terv teljesítése, illetve túlteljesítése szükségessé teszi a külkereskedelem piaci munkáiénak megjavítását. a termelővállalatok részéről pedig a minőség és a műszaki színvonal további fejlesztését. Mivel a tőkés oiacokon a növekvő értékesítési nehézségek miatt az eddiginél nagyobb elhelyezési problémákkal kell megküzdeni. több figyelmet kell fordítani a kooperációs lehetőségek kihasználására, továbbá gazdasági kapcsolataink bővítésére a fejlődő országokkal is. Életszínvonal, kisVereskede’mi forga'omr lakásépítés 1969-ben tovább emelkedik a lakosság életszínvonala. Az egy főre jutó reáljövedelmek 4—5 százalékkal haladják meg az ideit; a munkásom és alkalmazottak reálbére mintegy 2 százalékkal nő. A lakosság nagyobb jövedelmével összhangban a terv a kiskereskedelmi forgalom 8—9 százalékos emelkedésével számol. A kiskereskedelmi forgalom növekedését a hazai termelés mellett a bővülő import is Segíti. Élelmiszerekből a lakosság várhatóan mintegy 4 százalékkal vásárol többet az ideinél. Előreláthatólag tovább bővül az állami, szövetkezeti kiskereskedelem é$ a mező- gazdasági termelők közvetlen piaci kapcsolata. A húsellátás az 1968. évihez képest főleg baromfiból növelhető számottevően; tojásból, tej- és tejtermékekből az ellátás bőséges lesz. Kávéból, teából, citromból továbbra is zavartalan kírtá- lat várható. A ruházati termékek kínálata jelentősen növekszik; egyes árucsoportokban azonban jövőre sem lesz teljes a választék. Egészségű ^yi szociális és ku turális ellátás A gyógyintézeti ágyak szá ma mintegy 1500-zal nő, 90 új orvosi körzet létesül. A szociális otthonok ágyainak száma 670-nel. a bölcsődéd helyeké lSOO-zaí nő. Mintegy 5000-rej több hely 1«« ás öyodákbaa Nemzeti jövedelem, beruházások
