Szolnok Megyei Néplap, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-31 / 306. szám
1W. december 31: SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Csak a férfiak hoznak szerencsét... Ismert újévi szokás volt falun, hogy szalmabábut ástak el az utcán így temették jelképesen az óévet. Az óév száműzését meg is jelenítették, görnyedt hátú öregembert korbácsoltak végig „ falun a fiatalok, másutt pedig kiharangozták az óesztendőt és vidám énekkel üdvözölték az újat. Manapság falun-városon jót jelent Szilveszterkor kéményseprővel találkozni, a néphit szerint azért, mert olyanok, mint &z ördögök és az újév éjszakáján Jó az ördöggel parolázni". Szilveszter utolsó perceiben székre. asztalra állnak, kezükben pénzt szorítanak és az újévi éjféli óra. ütés utolsó kongásánál a földre ugranak és így kezükben pénzzel ugrottak át az újesztendőbe. Ezután ügyelni kell arra, hogy az első jókívánság férfitől származzék, ez „ szokás elterjedt a városokban is és Szilveszter éjszakán a háziak Mm bosszankodnak, inkább örömmel fogadják az éjszakai férfi telefonálókat. De nemcsak az éjszakának, az újesztendő első nappalának is különös jelentősége van. A „kezdetjóslás” szerint. ami ezen a napon történik, az megismétlődik gyakran egész évben, a szerencsét vagy a balsorsot döntheti el az a nap. Ezért aztán a háziasszony kitesz magáért, töltött káposzta, sült malac. egyes vidékeken bab kerül az ünnepi asztalra. A malac kincset túr ki gazdájának, a leveles káposzta bankó pénzre emlékeztet, a bab az aranypénzt szimbolizálja. Az újév ünneplése sokhelyütt egészen vízkeresztig tartott. A három keleti bölcs utazásának emlékére libasorban egymás gubájának csücskét fogva legények táncolták végig az utcákat. Pest környékén pedig az a szokás alakult ki, hogy megfüröd- tek a Rákos patakban vagy vizét hazavitték és lemosakodtak benne. BOKROS LÁSZLÓ: A GÖLÖNCSÉR LATOMASAI — A* első „ember’* elviszi a nyarat, a második meghozza a deret, a harmadik... — Az öreg János- nem folytatta a felsorolást Egy szekér zörgött el a porta előtt, a vége úgy billegett, mintha sántítana. Az egyik kerék okozta. A rozzant szekér észrevétlenül sántákéit bele az öregember hangulatába. Szája szögletében ráncok verődtek össze. Otthagyta a feleségét és sebes léptekkel kiment a kapuba. Hosszan nézett a távolodó szekér után. — Mit néztél azon a szekéren? — kérdezte tőle a felesége. — Hagyjál békén — morogta az öregember. — Kimegyek a kertbe, Menj, csináld a dolgod; Erzsi nem firtatta tovább embere gondját, rántott egyet a vállán és bement a konyhába. Alig múlt el két-három perc, már a tornácon sepregetett. Nem azt nézte, amit csinál, tekintete aggodalmaskodva emberét vizsgálgatta. Sokért nem adta volna, ha megtudhatná, miben töri a fejét. Elég hamar kiderült, — ebédig se kellett vele várni. János sebbel-lobbal jött be a kertből. — Gyere — intett az asszonynak — leszedjük a szekeret. Erzsi nagy szemet meresztett. — Mi ketten? — kérdezte meglenetten — Nem, majd idecsődítjük az egész falut — mordult János. — Borunk vele? — aggodalmaskodott Erzsi. — Felrakni birtuk?! —■ recsegte János a szavakat. — Hát az nem most volt. *— Az asszony hangjában ijedtség remegett. Az öregember tekintete elborult, fejét lehajtva mondta: — Hát bizony, elment az idő. Nyolc év! — Több annál, már majdnem kilenc. Tudod, akkor még jobban bírtunk .:. — Ne okoskodj annyit — szólt határozottan az öregember. — Látod, milyen szekerük van. — Hát amilyent összeadtak. Mondtam én neked, már akkor mondtam ... János ingerülten közbevágott: — Nem érdekel, vedd tudomásul. Erzsi abbahagyta az okve- tetlenkedést. Bezárta a konyhaajtót. János beriglizte a kiskaput, majd leoldotta a kutyát a láncról. Ne zavarja őket senki, amíg leeregetik a szekér alkatrészeit a padlásról a fészerbe. Kötélre erősítették a darabokat. Az első és a hátsó rész megizzasztotta őket, amíg a lejáratig vonszolták, sokat nyomtak az acél tengelyek, meg a regiment vasszerelék. Annyira belemelegedtek a munkába, még az ebédről is megfeledkeztek. Mire összeállították a szekeret, öreg délután volt. Estefelé kiment az öregember a főutcára — a tsz- irodához — az elnökre vadászni. Csak rájuk, kettejükre tartozik az ügy, senki másra. Szegről-végről rokon az elnök, megkéri ne verje dobra. — Ugye — mondta az elnök — nem döglött be a téeszcsé? — Hagyjuk most ezt, Pista fiam — szólt rá az öreg morózusan. Megveszitek, vagy aprítsam fel tűzre. Az elnök megértette, nincs értelme az elkésett agitáció- nak, az idő elvégzett mindent. János bácsi túl van a hetvenen, már a két fiába se tudja beleképzelni a remények folytatását, városiakká lettek, a föld már álmaikban se kísérti meg őket. — Holnap elküldöm a kovácsunkat, alkudjon meg vele. — Veled szívesebben tenném — szomorodott meg az öreg hangja. — Sajnos, ez nem rám tartozik. — Sietek, János bácsi. — Heggel elmegy a kovácsunk — mondta újra az elnök. Meg is érkezett. Az öregember csalogatta volna be a házba egy kis pálinkára, de a kovács azt hajtogatta: „Majd ha megkötöttük a vásárt...” Az asszony elment szom- szédolni, amíg embere átesik ezen a fájdalmas üzletkötésen. A kovács körüljárta a szekeret. Leguggolt, egy vasdarabbal megpiszkálta a vasalásokat- Dünnyögött, hogy miért nem kenték be zsírral, egészen megette a rozsda. Aztán megrázta a szekéroldalt, teljes erőből. — Ezért még nem szólt az öregember, de amikor a kovács belerúgott a hátsó kerékbe és az apró lyukakból peregni kezdett a szúcsinálta morzsalék, felhördült: — Ne rugdosd, te, ne hozz ki a béketűrésből. — Csak megnézem, miért fizetünk, mi fogunk vele dolgozni, nem maga. Nem sokat ér. Adok érte ezret, maximum ezret. — ötben van ez nekem — mondta az öregember. — Nyolc évvel ezelőtt még megérte. No, adja ezerért? — Inkább összeapritom a tűzre — mondult fel János bácsi. A kovács szó nélkül bal- fegott végig az udvaron; A kapuban visszafordult: — Ha meggondolta magát, húzássá be a műhely elé! Az öregember halántékában pattanásig feszültek az erek. A sarokban volt a fejsze, felkapta, és magasra lendítve, lecsapott a hátsó kerékre. A szekér megvo- naglott, az olajozottan vas felsírt rajta, mintha fájna neki a gazda haragja; Ez a hang megállította az öreg elszabaduló indulatát. Sarokba vetette a fejszét, majd leült egy tuskóra és hosszan, semmibe révedezőn bámult, túl a szekéren. „Hogy megy az idő” — motyogta magában. Aztán kiment a háza elé, pipázott, nézelődött Várt arra a rozzant szekérre, arra a sántán bicegőre. Amikor meglátta, hangjában furcsa örvendezéssel kiáltotta a fogatosnak: — Gyere csak, Józsikám! Adok neked valamit... A fogatos végigtapogatta a szekeret. — Hát igen, ez még megjárja. Belefoghatok, János bácsi? — Bele, fiam, neked adom. Csak vigyázz rá. — Kend meg jól. régen kapott kenőcsöt. Józsi szaladt a lovakért, befogott a szekérbe. Amikor elhajtott a régi mellett, megrántotta a gyeplőt, és kérdőn meredt az öregemberre: — Ezzel meg mi legyen? — Akaszd utána, fiam, és vidd el a kovácsnak. Mondd meg hogy mérje össze a kettőt. Csak ezt üzenem neki. — Jó, átadom — nevetett a fogatos. A régi szekér zörögve trappolt az új után. Az öregember nézte, s lelkében megnyugvást érzett, hogy csak ezt és nem valami cifrát üzent a kovácsnak, olyat, ami haragjában eszébe jutott Gulyás Mihály Szekerek » az úton KÜLFÖLDI FILMHÍREK A tűzön nincs átkelés című — hazánkban is hamarosan bemutatandó — szovjet film alkotói. Jevgenyij Gabrilovics és Gleb Panfilov ismét együtt írnak forgatókönyvet. Ezúttal mai témájú vígjátékon dolgoznak, amely azt példáz- , za. hogy a művészetben lehetetlen a pártatlanság Hősnője egy színésznő, a film a múltban, a jelenben és a színésznő szerepének síkjában játszódik. * Szatirikus film — a szerv- átültetésekről. A neves olasz rendező, Luigi Zampa Az Átültötök címmel készít filmet, nem a napjainkban oly nagy feltűnést keltő szív — hanem agyátültetésekről. A film hőse egy dúsgazdag iparbáró, aki céljai elérése érdekében kicserélteti az emberek agyát. «■ Andrzej Wajda új filmje. A rendező nyilatkozata szerint szatirikus vígjáték Vadászat a legyekre című készülő filmje, amelynek hősét, egy intelligens, de nem túlságosan magas munkakörben dolgozó fiatalembert ambiciózus felesége mindenáron rá akarja venni, hogy „karriert” csináljon. E célból elsősorban a bohémvilág tagjai közé cipeli. A téma alkalmat ad Wajdának, hogy a könnyű életet hajszolokat, a varsói bohémvilágot görbe tükörben mutassa be. A két főszerepet Zygmunt Malano- wicz és Malgorzata Braunek alakítja. $ 4 Néhány olasz és francia filmterv. Michel Drach Bordeaux környékén készül forgatni Elise avagy az igazi élet című filmjét, Clane Etcherelli 67-es Fémina-díj- jal kitüntetett regénye alapján. Marie-José Nattal 3 címszerepben. Pier Paolo Pasolini filmre viszi Szofoklész Médea című tragédiáját. Maria Callas címszereplésével. Claudo Chabrol készülő filmjének címe: Legenda vagyok, alapja Richard Matheson regénye. Claude Berri írja és rendezi a Vannak kétségeim című vígjátékot, főszereplői Jeamne Moreau, Raymond Devos és Mouloudji. •Ar Megszületett a népszerű angol vígjáték sorozat új darabja Folytassa... Fel a Khy- beren címmel, ismét Peter Roberts rendezésében, a jól ismert szereplőgárdával. A film ezúttal egy afrikai ország angol kolóniájának anakronisztikus, sznob életét figurázza hí. A kritikus szerint ez a film jobb a sorozat átlag-színvona Iánál. ☆ „A világ filmjei a világ békéjéért”. Lipcsében lezajlott a rövid- és dokumentumfilmek 11. hete, amelyen 40 ország összesen 246 filmje vett részt. A fesztivál mottója ez évben: „a világ filmjei a világ békéjéért”. A fesztivál keretében az NDK hivatalos szerveinek részvételével megünnepelték a világhírű dokumentumfilm alkotó. Joris Ivans 70. születésnapját is. * Akira Kurosawa filmje Angliában. Londonban bemutatták a világhírű japán rendező 1964-ben készült A vörös szakállú című filmjét, amelynek hőse egy látszatra mogorva, de valójában a betegeiért mindenre kész. a veszedelmes maradisággal szem- beszálló orvos története. A múlt században játszódó film címszerepét Toshiro Mifune alakítja. A kritikus jelentős, megrázóan szép alkotásnak tartja a filmet. ☆ Az afrikai filmművészet jelentős állomása — így jellemzi a kritikus Sembene Ousmane szenegáli rendező A pénzesutalvány című filmjét, amely költőien ábrázolja egy szegény afrikai család nagy illúziójának összeomlását * Eript-ando Visconti rended A monzai apáca című filmet, amely az 1600-as években, Lombardiában, a spanyol uralom idején játszódik. A szerelmes apácafőnöknőt a szép angol színésznő, Anne Heywood alakítja, partnerei Antonio Sabato, Carla Gravina, Hardy Krüger.
