Szolnok Megyei Néplap, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-31 / 306. szám

1988. december 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 » A tandíj visszafizetése Barátságos, vékony fiatal­ember. Pár szilvesztert tölt- hetett még harmincon felül. — Zoli, mennyivel keve­sebb itt a fizetése? — Hm... Hát olyan 1200 forinttal havonta.' Ennyivel kapott többet a törökszentmiklósi Petőfi Ter­melőszövetkezet elnökeként még tavaly. Azok príma, jó földek, 14 aranykoronásak. Ez a mezőtúri meg kunsági szik. Hét-nyolc aranykorona az átlag. Van olyan 800 hold is a 3,5 ezerből, ami még az egy aranykoronát sem éri. — Tudtam. Ismertem. Itt kezdtem az életem. A tizenkilencedik Kilencedik esztendeje, hogy a debreceni egyetem diplomájával rövid állami szolgálat után megérkezett a Vörös Október Termelőszö­vetkezet új főagronómusa. Nagy Zoltán, A tizenkilen­cedik főagronómus a szövet­kezetben. Balogh Lajos régi tsz-tag. raktáros azt mondta neki: — Maga nagyon rendesnek látszik, fiatalember. De biz­tos elszökik majd. Erről a földről mindenki elszökik. — Majd meglátjuk, Lajos bácsi. Hét esztendő eltelt. Nagy Zoltán megismerte a földet, az emberekét, a majorokat. Nem mentek sokra. Mert nem is mehettek. Olyan ne­héz helyzetbe is jutott a szö­vetkezet, hogy a földből le­adtak az állami gazdaságnak. De nem ezért ment el Nagy Zoltán. Hívták a szomszéd városba tsz-elnöknek. Maga­sabb beosztás, sokkal jobb adottságú gazdaság, sokkal kevesebb gond, sokkal több fizetés. Itt meg volt kis el­lentét a vezetőségben. Fele­sége rokonsága ott él Török- szentmildóson. Elvállalta. Ki­tűnő lakást is kaptak, szépen jött fel a szövetkezet is. Nagyon-nagyon tiszteli á- mezőtúri parasztembert. En­nek a szövetkezetnek Suba István volt az elnöke hét évig. Tavaly a nagykunsági tsz szövetség titkárává vá­lasztották. Űj elnök kellett a szövetkezet élére. Volt öt hivatalos jelölt. A vezefo- ségi tagok járták a brigádo­kat, munkacsapatokat. mit mondanak az emberek, ki lenne a legjobb az öt közül. — A hatodik. Hozzátok vissz3 Nagy Zolit. B. Nagv János párttitkár tagja volt a közvélemény- kutató bizottságnak. — Mit mondtak? A tagság 95 százaléka ahhoz ragaszko­dott. hozzuk haza Zolit. Elment a mezőtúri kül­döttség Törökszentmiklósira. Nagy Zoltán nagyon emlék­szik arra az estére. — Azonnal igent mondtam. — Gondolkodási idő nélkül? — Még a feleségemmel sem beszéltem meg. Örültem, hogy teljesíthetem a köte­lességem. — Miért kötelesség? — Hm... A tandíj. Azért, hogy én szakember lettem, a tandíjat nem én fizettem. Ez a szövetkezet. ezek az emberek. Kezdő voltam, gya­korlat nélkül, mikor ebbe a nagy gazdaságba kerültem. Sok mindent elszúrtam. Ta­pasztalatlanságból. Sose ve­tették a szememre. De ha egy főagronómus elvét vala­mit, az ezrekbe kerül a kö­zösnek. ..Majd megtanulod” — mondták. — Megtanultam De azt ez a közösség fizette. Akkor tudtam már, amikor amott használtam tudásomat. Mezőtúron összehívták* a közgyűlést. Nagy Zoltán ar­ra készült, hogy sok-sok min­dent mond majd. Nézegetem az akkori jegyzőkönyvet. Jó­formán annyit mondott: — Én mindent maguknak köszönhetek. Köszönöm, hogy visszajöhetek. Sorban felálltak az embe­rek. Balogh Lajos. a raktá­ros is. — Nagyon fájt nekünk, mikor elment Nagy elvtárs. Nagyon örülünk, hogy visz- szajöm. Kilenc hónapig úgy járt át minden nap Törökszent- mi'klósrói. Szentemberre ké­szen lett a szép mezőtúri la- * kás. A Vörös Október épít­tette Nagy Zoltán családjá- . nak. Eltelt egy esztendő. Na- • gyen rossz esztendő volt. Szörnyű aszály pusztított, a rizst a köd tette tönkre. A Vörös Októberben mégis azt mondják, mindezt leszámítva, bizakodtató esztendő. Az el­nök tervekkel jött vissza. Vízi szárnyas telepbe kezdett a Holt Körösön. Az idén 23 ezer libát neveltek, jö­vőre 9o ezret. Tanulmány­terv készül a Berettyó-mente hasznosítására. 1969-ben be­fejeződik a talajjavítás. Ott- jártamikor érkezett meg a szövetkezetbe az első 3,5 ez­res pulykaszállítmány. A szö­vetkezet történetében az első téli pulykanevelés. Sok-sok minden új van a Vörös Ok­tóberben. Kérdezgetem az embere­ket, hogy vannak megelé­gedve az elnökkel. Sőrés Gá­bor raktári munkás; — Hát azt nagyon kőny- nyen megmondhatjuk. Na­-gyom jó ember. Mindent meg­tesz értünk. Békefi Mátyás gyalogmun­kás: — Zoli mindenkinek meg­adja a tiszteletet, úgy ahogy embert illet. Iparkodó. KÖZÜLETI ILLEM Az igazgató elvtárs boldog új évet ki­ránt nekem. (A tévedések elkerülése végett nem n. saját igazgatóm). Két nyel­ven is tette: magyarul és franciául n kü­lön e célra rendelt, művészi rézkarccal díszített köszöntő nyomtatványon. Az anya­nyelvű szöveg nem mondott különösen újat, csak sikerekben gazdag új esztendőt kí­vánt. (Hogy mennyiben foghat ez rajtam, az más kérdés.) A francia megfogalmazás viszont már konkrétabb volt s e szerint jó új évemet kedvező üzletmenettől re­mélik. Ez azért mégis más. Sajnos csak úgy lehetne belőle valami, ha vissza­emelnék az ezüst árát, lévén egyetlen ter­vezett üzleti vállalkozásom, hogy beállók az ékszerbolt előtti sorba a nagymama esernyőfogantyújával. Mármost■ a világért sem tessék ebből azt. a következtetést levonni, hogy nem esik jól a figyelmesség. Sőt! Valahogy felemelő tudni ugyanolyan gesztussal kívánnak we- kem is boldog jövendőt egy éves időtar­tamra, mint teszem azt a Le Creusot mü­vek elnökigazgatójának. Pedig tagadhatat­lan van némi vagyonbeli különbség kö­zöttünk. Szóval ez van egy évben egyszer. Szív- melengető közületi Hiedelem, mikor bele­férek az üdvözlendők prOtokolljába. De az­után jönnek újra a szürke hétköznapok s nyoma sem marad az udvarias gesztusok­nak. Legalábbis azokon a helyeken nem, ahol tulajdonképpen én is ügyfélnek vagy mondjuk így. üzletbarátnak számítok (...te­kintve, hogy nemesacélszállítmányokat sa­ját háztartásom részére nem szoktam ren­delni). Az új év első felében mindenekelőtt, mint rendszeres kapcsolatban álló ügyfelét az OTP értesít ki. Közli a számlám egyen­legét és a hátralékot, továbbá azt. hogy az egyenlegértesítő levélkéért három fo­rintot számolnak fel. Eredetileg ingyenes volt. aztán lett 2.50. újabban három. Kettő ütvén minden egyéb levél, amit nekt. írnak s melyet szíveskedjenek a mellékelt befizetési lapon annál is inkább és mi­előbb rendezni. (Még jó. hogy újévi üd­vözlőlapot ilyen feltételek mellett nem küldenek.) Azután fokozatosan jelentkezik a többi „üzletbarátom” is. A legtöbb félre nem érthető célzásokkal, melynek refrénje: ha esetleg nem fizetnék kénytelenek lenné­nek stb. S ez nem csak üres fenyegetés. A posta pl. egy napos távbeszélődíj késedelemért 20 forint büntetést számít fel, mely egy 50 forintos cechet véve alapul napi 40 szá­zalékos kamatnak felel meg. (Egyéni és világcsúcs.) Pedig a posta nem hatóság a drákói bün­tetés ellenére sem, amely szankciókkal él­het ügyfelei ellen. De hát akkor mit tesz a, hatóság, aki élhet. Pl, milyen hang­nemet üt meg egy adóhivatal az adóhát­ralékossal? Erre is van példánk. az f04.3—68-as szá­mú felszólító nyomtatvány, mely így szól: „Értesítjük ügyfelünket, hogy az 1968. TI félévi adóelőleget 1968. IX. 15-ig fizet­heti kamatmentesen. Felhívjuk szives fi­gyelmét arra is. hogy ezen időpont utáni fizetésekből kamatot kell levonnunk a ké­sedelmes fizetés miatt, sőt esetleges adó- behajtási eljárás miatt behatási illetéket is fel kell számolnunk. Kérjük, ha nem fizette volna be az 1968. II. félévi előleget, úgy szíveskedjen azt rendezni. Adó befizetését köszönettel vesz- szük. Felvilágosítással a 32-es szobában készséngel rendelkezésére állunk. Szolnok Várost Tanács Pénzügyi Osztálya” Szóval azért van különbség. A hatóság baráfsáposan. emberi hanqon levelez az adóhátralékossal Nem fenyeget és szolid kamattal számol. ...miArtir üayfeleim közül, mint rend­szeres hátralékos — csakis nekik kívánok boldog új évet. P. L Megyénk a földtörvény végrehajtásának tükrében 1969. január elsején a föld­törvény végrehajtása fontos szakaszához érkezik. Ezzel kapcsolatban Bene Lajostól, a megyei földhivatal vezető­jétől kértünk tájékoztatást. — Hol tartunk a földtör­vény végrehajtásában? Mi­lyen eredménnyel zárult a felülvizsgáló bizottságok munkája a községekben? — A földjog} törvény 1968. január elsején lépett ha­tályba. A törvény célkitűzé­sének megfelelően a föld- tulajdon és földhasználat egységes létrehozására tett intézkedéseket megyénkben időarányosan végrehajtot­tuk. Az előkészítő munka tapasztalatai kedvezőek. A földtulajdoni és használati viszonyokat felülvizsgáló községi bizottságok igen lel­kiismeretes munkát végez-, tek. A bizottságok betartották a törvényességet, s‘ helye­sen képviselték a közösség és az egyének érdekeit A. munka nagyságát az is szemlélteti, hogy a felül­vizsgálat 130 000 tulajdonos­nak a termelőszövetkezet használatában lévő földjét érintette. Közel hatezer em­berrel tisztázták a haszon- élvezet jogát és több ezer kívülálló tulajdonosnak ad­tak felvilágosítást. A nem­csak hatósági, hanem politi­kai értelemben is eredmé­nyes munkában a termelő- szövetkezetek vezetői, a köz­ségi és városi tanács vb-k vezetői és a földhivatali dol­gozók megfelelően helyt­álltak. A járási állami és társadalmi szervek segítő tevékenységéről is az elis­merés hangján szólhatok. <— Milyen földeket válta­nak meg a termelőszövet­kezetek? — A kívülállók földjei 1969 január elsején a ter­melőszövetkezetek tulajdo­nába mennek át, melyek a használatukban lévő földek '20 százalékát képezik. A termelőszövetkezetek a kí­vülállók földjéért a kor­mányrendeletben megállapí­tott aranykoronánkénti térí­tést fizetik öt évi részlet­ben. Mintegy 25 000 kh föld­alapi és megszűnt szerveze­tek földjeit a rajta lévő épü­letekkel a termelőszövetke­zetek térítés nélkül kap­nak meg. Az épületek lel­tári értéke 12 millió ^forint. ,A megváltásra kerülő több 'mint 50 ezer kívülálló föld­je pedig eléri a 120 ezerka- tasztrális holdat. A termelőszövetkezetek használatában lévő földek — több mint 230 ezer kh — közel 34 százaléka az állam tulajdona. Ezeket a tsz-ek bármikor’ megválthatják, aranykoronánként 10 forin­tos áron. A szövetkezetek használa­tában lévő földek közel 47 százaléka a termelőszövet­kezeti tagoké és a velük azonos jogállású személye­ké. Ez a több mint 320 ezer kh föld most nem kerül megváltásra. Ezt a törvényt a termelőszövetkezeti ta|- ságra bízza. A tsz tagok ön­kéntesen határozzák el ma­gukat, hogy mikor ajánlják fel földjeiket, megváltásra. E kérdésben semmi sem sürget bennünket, hisz a termelőszövetkezeti tagok sa­ját földjeiket művelik, — vagyis a földtulajdon és a földhasználat egysége meg­valósul. í— Milyen tapasztalatokat szereztek a törvény végre­hajtása során? — A törvény céljairól, vég­rehajtásának módozatairól a megye lakossága sokoldalú tájékoztatást kapott , a köz­ponti és meayei sajtó, rá­dió útján. Különösen hasz­nosak voltak a pártszerve­zetek, a tanácsok, a nép- frontbizottsógok, a terme­lőszövetkezetek rendezvé- riyein, a tanácstagok be­számolóin elhangzott tájé­koztatások. A tsz tagok megnyugvás­sal és egyetértéssel fogadják a termelőszövetkezeti föld- tulajdon létrehozását. Meg­nyugtatóan hat rájuk, hogy saját földjeik termelőszö­vetkezeti tulajdonba kerülé­se kölcsönös % megállapodás­tól, illetve az* ő hozzájáru­lásuktól függ. A kívülállók részéről kü­lönféle félreértésekkel és a törvénnyel ellentétes kije­lentésekkel is találkoztunk; Vannak, akik kevesellik a föidek megváltási árát, má­sok a tagosítások előtti földjeik után kérik a térí­tést. Egyesek pedig nem akarják tudomásul venni, hogy földjük tulajdonjogi­lag is a termelőszövetkeze­tekhez kerüL A földek megváltásának árát kormányrendelet szar- bályozza, ezért attól eltérni nem lehet. A termelőszö­vetkezetek ' használatában levő földek a törvény elő­írása szerint kerülnek a tsz tulajdonba, meíy ellen jogorvoslatra nincs lehető­ség. Vannak olyan földtulaj­donosok, akik korábban az államnak felajánlották föld­jeiket, vagy azokat elhagy­ták és hatósági intézkedés­re állami tulajdonba kerül­tek. Egyesek a földtörvényt félreértve, vagy annak cél­jait tudatosan elferdítve kö­vetelik volt földjeik után a kártalanítást, a haszonbér utólagos megfizetését, vagy a tulajdonjog visszaállítását stb. Az ilyen követelések­nek semmilyen jogalapja nincs, — Hogyan alakul a ha­gyatéki ügyek aránya, g okoznak-e ezek késedelmet a végrehajtásban ? — Megyénkben a vártnál nagyobb számú, több mint tízezer le nem tárgyalt ha­gyatéki ügy volt, mely 31 500 kh földet érint. A ha­gyatéki ügyek jelentős része 15 évre nyúlik vissza. Az ügyek rendezetlenségét az örökösök érdektelenségében kell keresni. Ugyanis az öröklésre váró földeket hasz­nálatba nem vehették, vala­mint a magas örökösödési illetéktől tartottak. Pedig a tsz használatában lévő föl­dek öröklése után csupán néhány forint hagyatéki el­járási díjat kell fizetni. —- Ezért saját érdekükben is felhívjuk az örökösök figyel­mét, hogy a föld fekvése sze­rinti illetékes tanács végre­hajtó bizottságát a leltárak elkészítése, azt követőén a közjegyzői tárgyalás végett keressék fel. Megyénkben minden örök­hagyó után 3—4, vagy jó­val több örökös van, így nem kevés az érdekeltek száma. Igaz, hogy a le nem tárgyalt hagyatékok nem akadályozzák a földtörvény végrehajtását, de lassítják, mert a törvény szerint 3 hónapos türelmi időt kell hagyni az örökösöknek, hogy ez idő alatt eldöntsék: be­lépnek-e a termelőszövetke­zetbe, vagy sem. Azoknak a földje, akik továbra is kí­vülállók maradnak, terme­lőszövetkezeti megváltásra kerüL — Kik jogosultak a. sze­mélyi földtulajdonra, illetve a személyi földhasználatra? — Ez a probléma me­gyénkben sok ezer embert foglalkoztat, nem éppen egy­értelműen. A mentesítések iránt sokkal nagyobb az érdeklődés, mint a kérelmek teljesítésének lehetősége. A törvény mentesítésre vonatkozó rendelkezéseit so­kan úgy értelmezik, hogy a személyi földtulajdon mér­tékéig most mindenki kap­hat földet, ha földjét terme­lőszövetkezet használja. E téves értelmezésből igen sok félreértés származik, ami a földhivataloknak, a községi és termelőszövetke­zeti vezetőknek sok munkát és gondot okoz. A termelőszövetkezeti tu­lajdonba kerülő földekből mentesítésre csak a kívülál­ló jogosult, tehát az a sze­mély. akinek a földje 1969; január elsején, vagy azt kö­vetően termelőszövetkezeti tulajdonba kerül. A mente­sítésre jogosultak két cso­portba sorolhatók: 1. azok a kívülállók, akik­nek beterületi vagy zártker­tiföldje van termelőszövet használatában, és mentesí­tésre felhasználható. 2. Azok a helyben lakó kívülállók, akiknek belterü­leti, vagy zártkerti földje nem volt. de a tsz vezetősé­gével való megegyezés alap­ján belterületi, vagy zárt­kerti földdel külterületi földjüket elcserélik. Mentesítésre tehát csak kívülálló jogosult, és erre a célra csak a termelőszö­vetkezet tulajdonába kerü­lő belterületi, vagy zártker­ti földet lehet felhasználni. A személyi földtulajdon mértéke — legfeljebb 1600 négyszögölig terjedhet A személyi földtulajdonra a mentesítési kérelmeket a kí­vülállók 1968. december 31-ig adhatták be az illeté­kes járási földhivatalhoz. Akik e határidőt nem tar­tották be, kérelmük elmu­lasztása jogvesztéssel iár, vagyis a később érkezett ké­relmeiket elutasítják. Akiknek mentesítési Igé­nye nem elégíthető ki, mert a mentesítésre felhasználha­tó terület kevés, vagy egy­általán nincs, azok részére az egy hónappal ezelőtt meg­jelent kormányrendelet sze­rint személyi földhasználat adható. Személyi földhasz­nálatra azok jogosultak, akiknek személyes körül­ményei, idős koruk, rokkant­ságuk, munkaképtelenségük, illetve megélhetésük bizto­sítása végett van erre szük­ségük. E probléma rendezé­sének társadalmi és politi­kai jelentősége is van, ezt a szocialista humanizmus is megköveteli. A jogosultság megállapításakor azt is fi­gyelembe kell venni, hogy az illető helybeli lakos le­gyen és a termelőszövetke­zettől 1967-ben Is használt földet. Ha ezek a követel­mények nem »állnak fenn, akkor a jogosultság nem áttanítható meg. A személyi földhasználat zártkertben, vagy külterületen legfeljebb 1600 négyszögölig adható a jogosult élete végéig. — A személyi földhasználatot 1968. december 31-ig lehe­tett kérni a községi taná­csok végrehajtó bizottságai­nál. A személyi földtulajdon ügyében a járási földhivata­lok és a termelőszövetkeze­tek vezetőségei 1969 év elején döntenek és arról az érdekelteket határozattal ér­tesítik. A személyi földhasz­nálatra beadott kérelmeket március 15-ig a községi ta­nácsok végrehajtó bizottsá­gai mindenütt megtárgyal­ják és döntenek a jogosult­ságról. illetve a kérelem el­utasításáról. A személyi földtulajdonra és a személyi földhasználatra biztosított földeket a jogosultaknak legkésőbb 1969. május 1-ig mindenütt átadják. Biztosíthatunk mindenkit, hogy a kérelmeket igazsá­gosan bírálják el. Kérjük aa érintett lakosságot, hogy le­gyen türelemmel, mert mindnyájunk érdeke, hogy megnyugtatóan rendezzük aa ügyeket minden községben? fejezte be nyilatkozatát Be­ne Lajos elvtárs. m. L ** , Az elnök tervei Tímár Miklós brigádvezető: — Ilyen munkakedvvel .niég sosem dolgoztak itt az emberek. Ebben nagy része van Zolinak. Tiszteli, becsüli az egész tagság. Tóth István, a városi párt­bizottság titkára mondta: — Az emberek tudják, jö­vője van a szövetkezetnek. Zoli minden tervet megis­mertet velük. Kikéri a véle­ményüket. Nem fél az újtól. Igazi kommunista szakember lehet belőle. Zolihoz nagy reményeket fűzünk Már tudják az embereik a nagyon rossz esztendő elle­nére is, jobb lesz a jövedel­mük a tavalyinál. Az elnöké kevesebb. Azt mondja: — Berendezett lakásom, személyautóm van. Ketten keresünk a feleségemmel. Én nem azt mondom. hogy a pénz nem számít. De azért várj, ami ennél is többet jelent. Nem hallotta, mennyi szé­pet. jót mondtak róla az emberek. Mennyire ragasz­kodnak hozzá. Ezt tényleg nem lehet 1200 forinttal mér­ni. Talán még annyit Nagy Zoltánt a Vörös Október Tsz taggyűlése vette fél a párt soraiba. Borzát Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents