Szolnok Megyei Néplap, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-22 / 300. szám
1W8. december 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Az első népoktatási törvényről Ünnepi kiállítás a Damjanich Múzeumban záz éve, 1868 decemberében született az első magyar népoktatási törvény, amely több mint egy évtizeddel Anglia és Franciaország előtt kimondta hatéves kortól a tankötelezettséget. Rögzítette az állam iskolafenntartói jogát, s lehetővé tette, hogy a nemzetiségek gyermekei saját anyanyelvükön tanulhassanak. Igaz, 1348-hoz képes kompromisszumos volt a törvény, 1848 követelése, az oktatás államivá tétele nem történt meg. Sőt, az állami iskolaállítási jog is inkább formális lehetőség marad, hiszen az egyházi iskolák száz évvel ezelőtti 95 százalékos aránya a felszabadulásig is csupán 73,2 százalékra mérséklődött. És a nemzetiségek is alig tíz évig élvezhették a törvény előnyét, mert az erősödő nacionalizmus a magyarosítás szolgálatába kényszeritette iskoláikat. S mégis: önmagában a törvényt jó kezdetnek kell tekinteni, hiszen jogilag megteremtette az alapokat egy széleskörű népoktatás megszervezéséhez. És Eötvös, bízva a törvényben, nagy igyekezettel látott munkához: megszervezte a tanügyigazgatást, megindította a tanítók továbbképzését, elkészítette a népiskola tantervét, gondoskodott tankönyvek kiadásáról. A klérus a parlamentben megszavazta ugyan a törvényt, de a valóságban alig tett valamit érte, sőt sokhelyütt a szószékről izgatott a kötelező népoktatás ellen. — A földbirtokosok is vonakodtak hozzájárulni az iskolaállítás költségeihez, a községek meg nem bírták egyedül a terheket Ami pedig az állami költségvetést illeti : a törvény elfogadásának évében, 1868-ban az országgyűlés háromszor annyit szavazott meg a királyi udvartartásra, mint a közoktatásra. Érthető hát, ha lassan épültek az iskolák, s elmaradt az Eötvös által remélt fejlődés. A törvény születését követő 77. esztendő — 1919 kivételével __ t ulajdonképpen az időnkénti nekirugaszkodások ellenére is, állandó visszalépések sorozata volt. A kötelező népoktatás igazi megoldása csaknem nyolc évtizedet váratott magára. A felszabadulás után, az egységes és mindenki számára kötelező állami általános iskola megteremtésével lett csak valóság, mégpedig új korszakot nyitó valóság. E hosszú, 1868-tól napjainkig tartó . utat egy most megjelent, képekkel illusztrált tanulmánykötet foglalja össze. A Tanulmányok a 100 éves kötelező népoktatásról című könyv feltétlenül szakmai hiányt pótol, de egyben emléket is állít a centenárium alkalmából mindazoknak, akik az utóbbi száz évben oly álhatatosan küzdöttek a demokratikus alapozó iskoláért. —t. —ó. Ma 12 órakor nyílik a Damjanich Múzeum idei utolsó kiállítása, melyen bemutatjuk legújabb képzőművészeti és régészeti anyagunkat. A képzőművészeti rész megismerteti a látogatókkal azokat a festményeket, grafikákat, szobrokat, amelyek 1966/67. évben kerültek a múzeum birtokába. Ezek az alkotások az évi kétmilliós állami vásárlás, a Művelődésügyi Minisztérium vásárlási, valamint a Szolnok megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztályának vásárlási anyagából kerültek a múzeum tulajdonába — tehát állami szerveink ajándékaként. Ezek a művek ma élő művészek alkotásai, amelyeknek megvételével az állam egyrészt a művészeket támogatja, másrészt fővárosi és vidéki közgyűjteményeket kíván gyarapítani. A Damjanich János Múzeum képzőművészeti gyűjtőkörébe tartozik az alföldi művészet, szűkebben a szolnoki művésztelep történeti és élő anyagának gyűjtése, de szükséges a jelen magyar képzőművészet egy-egy kiemelkedő művészének, jelentősebb iskolájának múzeumunkban való képviselete is. Az elkövetkezendő évek újszerzeményi kiállításain így nemcsak a Szolnok megyei művészettel ismerkedhet meg közönségünk, hanem az ország más vidékén élő, dolgozó művészek műveivel is. Annál is inkább szükséges ez, mivel Szolnokon jelenleg nincs országos jellegű kiállítás, s ahhoz, hogy a tárlatlátogatók megismerkedhessenek a jelen magyar képző- művészetével, — vagy a fővárosba, vagy nagyobb vidéki városok időszakonkénti bi- ennáléira kell utazniok. A Damjanich Múzeum jelenlegi kiállítása, ha közel sem a teljesség igényével, (ezt sem a helyiség, sem meglevő anyagunk lehetőségei nem biztosítják), de ízelítőt ad néhány jelentősebb magyar művész munkásságából. A rendezés arra törekedett, hogy ne csak a műveket, hanem az alkotókat is néhány szóval bemutassa, s így megkönnyítse a látogatók tájékozódását. A kiállított munkák mellett megtalálható a művészek rövid életrajza, valamint az a város, ahol jelenleg alkotó tevékenységet folytatnak, A kiállítás másik részében megtekinthetők a Damjanich Múzeum legújabb régészeti szerzeményei. A vitrinekben, tárlókban az 1965- től múzeumunkba került anyagot láthatják a látogatók. Bemutatásra kerül a Szolnok-Tűzkövesen, Jászdózsán, Tíszajenőn, Tiszasű- lyön régészeink által feltárt és előkerült leletanyag, amely adalékul szolgál megyénk történetéhez a neolit kortól a középkorig, a múzeum őskoros régésze, Stan- czik Ilona, 1966 óta ás a megye legjelentősebb bronzkori lelőhelyén, Jászdózsán. Az itt előkerült anyagból kiállít kerámia edényeket, agyagtárgyakat, állatcsontokat, melyeket a Kápolnahalmon élt bronzkori közösségben vadásztak, vagy tenyésztettek. A múzeum középkoros régészének, Selmeczi Lászlónak Tiszajenőn és Tiszasülyön lefolytatott ásatása a honfoglaláskorral ismertet meg. Bemutatásra kerülnek honfoglaláskori síregyüttesek. Emellett kiállítja a Kun- szentmártonból bekerült kun sírlelet anyagát, amely egy harcos felszerelését, kardját, kengyelét stb. mutatja be. Az 1967-ben Törökszentmik- lóson felszínre került ezüst díszítéses moszul tálat is láthatják a látogatók, valamint a szolnoki vár anyagából származó újabban bekerült edényeket is. Egri Mária Megnyílt a nem hívatásos alkotók té í tárlata Megyénkben ezúttal első ízben rendezték meg az amatőr művészek megy ej seregszemléjét, a nem hivatásos alkotók megyei téli tárlatát. A megyei tanács vb művelődésügyi osztálya s a Damjanich Múzeum rendezésében pénteken este nyílt meg Szolnokon, a Szigligeti Színház előcsarnokában a kiállítás. Megnyitó beszédet Horváth Ferenc, a művelődés- ügyi osztály főelőadója mondott. Méltatta az amatőr művészeti tevékenységnek a tömegikulturális munkában, a népművelésben, mint tömegmozgalomban játszott szerepét s jelentőségét. A kiállításit a megnyitás napján már több százan tekintették meg. Jótanácsok a disznóöléshez A Hold—a Föld „ A Nap és a Hold az a két égitest, amelyet őseink sohasem fedeztek fel, csupán meglátták az égen. A Nap a bolygórendszer ura. a földi élet forrása — mégis a kölcsönkapott fényben, szerényen világító Hold a népszerűbb. Különösen most, az űrkorszak második évtizedének elején, amikor a Föld kísérője az űrhajózás első célpontjává vált. Nem árt, ha röviden összefoglaljuk: mit tudunk a Holdról, s mit derítettek fel az űrkorszak nagyszerű rakétái. az ember műszeres előőrsei? A napfogyatkozások haszna Ä Hold közepes távolsága a Földtől 384 400 kilométer 6 a mérési pontatlanság ma már nem több mint plusz- mínusz 1 kilométernél. Ellipszis pályáján 27 naponként kerüli meg a Földet s peri- geumban (Föld-közeiben) 354 000 kilométerre közeledhet, apogeumhan (Föld-távolban) 404 000 kilométerre távolodhat tőlünk. Ismert fizikai törvények alapján kiszámíthatjuk: a 3476 kilométer átmérőjű Hold tömege mindössze 1/81-es része a Földének. Keringése során — éppen újholdkor, amikor sötét oldalát fordítja felénk — néha a Föld és a Nap közé kerül: ekkor napfogyatkozás történik. Mivel az égbolt jelenségei mindig mély benyomást gyakoroltak az emberre, a napfogyatkozások időpontját általában feljegyezték. Mivel minden nép a maga időszámítása alapján jegyezte fe] e dátumokat, a csillagászati kronológia tudománya „hámozta ki” az igazi abszolút — időskálát. Így tehát a Hold mozgásának sokat köszönhet az emberiség: a nap- fogyatkozások sorrendisége alapján rendet teremtett a zűrzavaros történelmi háttérben. Vulkánkitörések a Holdon Amikor 360 évvel ezelőtt Galilei először fordította távcsövét az égitestek felé és fedezte fel a Hold hegyeit, krátereit, „tengereit” — nem érte meglepetés. Számított arra. hogy a Hold is olyan, mint a Föld. Ez — első közelítésben — ma is igaz. Égi kísérőnk felszínén csipkés gerincű lánchegyeségeket, kiugró hegycsúcsokat, krátereket. gyűrűshegyeket látunk. Helyenként nagy síkságok, alföldek, mélyföldek, medencék látszanak, máshol szaggatott hegyvidékek. A Luna, Zond és Orbiter rakéták felvételeiből tudjuk, hogy a Hold túloldala Is lényegében olyan, mint az innenső. csupán a kráterek és tengerek eloszlása más. A Holdat lénvegében most olyannak láttuk, min+ha a Földet látnánk 3—4 milliárd évvel ezelőtt. A Hold „konzerválta” számunkra a múltat s ezzel egvütt a Föld múltját is. A Föld hajdani képe ’as- san. évmilliárdok során megváltozott, A Föld kibontotta légkörét. kHeries-7+“tfe óceánjait. s a la ssan őrlő ’alajfel- jnárti erők (szél, víz. stb.) teljesen átalakították a Föld arculatát. Egy űrexpedíció geológusai a Holdon éppen a Föld múltjának felderítésén fognak munkálkodni. Sokáig azt hitték, a Holdon (levegő és víz hiányában) csak elektromos és gravitációs erők működnek. Éppen tíz évvel ezelőtt fedezte fel e sorok írója s az Uránia Csillagvizsgáló többi munkatársai az első vulkánkitörés gyanús jelenséget a Holdon. Azóta több tucat hasonló jelenséget. esetleg vulkanikus mozgást kifénylést fedezték fel a Hold egyes tájain. Ez intő jel az űrhajósok számára: a Hold. ha szunnyadó is. de mindenesetre élő égitest: vulkánkitörés, lávaömlés, földrengés ott is lehet. Föld, tűz víz, Jevegő A görög filozófusok két évezreddel ezlőtt minden földi anyagot négy őselemhől: földből, tuzből. vízből és levegőből származtatnak Ha feltámadnának és a Holdra repülnének, filozófiájuk rögtön bajba kerülne. Nincs ott termőföld, víz csak zárványok (kristályvíz) formájában létezhet. számottevő légkör nincs s tüzet legfeljebb a feltételezett vulkánkitörések mögött gyaníthatunk. A víz ég levegő hiánya alighanem az alacsonyabbrendű élet lehetőségét is kizárja — bár mikrobák, baktériumok későbbi felfedezése nem keltene túlzott meglepetést. A légkör sűrűsége és a mágneses tér erőssége minimális a Holdon, gyakorlatilag nincs is. s ez azzal a következménnyel jár, hogy a Föld mellékbolygójának felszínére évmilliárdok óta akadálytalanul záporozik a kozmikus sugárzás s nincs ami megfékezze a Nap rövidhullámú (gamma-, röntgen-, ultraibolya) sugárzását. Külön veszélyt jelent a sziklákon szétfröccsenő atommagok srapnell- és gellerhatása. Ez ellen különös gonddal kell majd védekezni a Holdra érkező űrhajósoknak, úgyszintén a kíméletlen hőmérséklet ingadozása ellen is (plusz —mínusz 150 fok). Gauser Károly Nem minden böllér porzsolj, pirítja és kaparja el olyan vékonyra a sertés bőrét, hogy ne maradjanak benne tetemes nagyságú szőrtüszők. A szalonnabőrben, a sajtban használt, vagy a kocsonyába főzött bőrkében ágaskodó szőrök is gusztustalanok — gyakran szinte élvezhetetlenné teszik a különben finom falatokat — és egészségtelenek is. Forrázással a bőr teljesen megtisztítható a szőrtüszőktől. Ettől a módszertől azonban sokan idegenkednek. Igaz vesződ- séggel járó munka és a forrázással megtisztított bőr nem is olyan ízletes, mint a porzsolt. A forrázást követő pörzsölés. pirítás azonban ugyanolyan kellemes ízűvé teszi a bőrt, mint a rendes pörzsölés, s egyetlen finom falatnál sem veszi el a gusztusunkat a fogunk alá akadt szőrszál. Érdemes tehát a forrázással bajlódni. romlásnak indulhat. Egy kiló húshoz általában 2,5—3 deka sót tegyünk a kolbászba és ízlés szerint ízesítjük piros paprikával, borssal, fokhagymával is. A fokhagymának azonban csak a levét tegyük a kolbászba. Daráljuk le, €s annyi forró vízzel öntsük le, hogy pépszerű legyen. Negyed órai állás után szűrőn csurgassuk le, nyomjuk át a levét. A meleg idők beköszöntésével ugyanis a kolbász avasodásnak, belső penészedésnek rendszerint az az oka, hogy a darabokban lévő fokhagyma rothadásnak indul benne. A kolbászhúst jól dagasszuk ki és hézagmentesen töltsük a belekbe. szalonnát legalább 3—4 hétig, a sonkát pedig 5—6 hétig tartsuk sózó edényben. Egy hét után újra sózzuk át és 2 naponként forgassuk meg, locsoljuk át a sós lében. 3. 2. 1. A sertésvágás egyik legfinomabb, hosszabb időre szóló tölteléke a kolbász. Fontos, hogy a kolbászt meleg helyen és addig készítsük el, amíg a húsok ki nem hültek. Különben a fűszerek nem járják át jól a húst és hidegen a bélbe töltve a hús hézagos marad. Az üreges, levegős "őszeken pedig a töltelék hamar avasodásnak, A húsok eltartásának egyik legfőbb biztosítéka a jó sózás. A megtisztított sonkákat, húsokat és a szalonnát is, még melegen sózzuk be, hogy a só jól beleivódhasson és annyi sóval dörzsöljük be, hogy ne tudjon mind elolvadni rajta. Különösen a csontoknál fontos a sózás. A sonka csontja mentén, hegves késsel szúrjuk fel a húst és nyomjunk bele sőt. Annak a gyakori panasznak, hogy nyárra megkukacosodik a sonka vagy a szalonna, rendszerint az az oka. hogy a só nem iária át eléggé. Romlásnak indul, s a hozzáférkőző legyeik megfertőzik. A Izletesebb, porhanyósabb és szebb színű lesz a sonkánk. ha pácoljuk is. 10 kilé húshoz kb. 80 deka sót vegyünk. Keverjük össze 2 deka salétrommal. 4 deka cukorral és 1 deka borssal- és melegen ezzel dörzsöljük be jól a húsokat. 5—6 napig, közben megforgatva. így hagyjuk a sóban állni. Az üzletekben mindenütt kapható a Herbária által készített fűszerkeverék a sonkapáco- láshoz. De a következőképpen is készíthetünk páclevet A besózásból visszamaradt keveréket 4—5 liter vízzel, egy kanálnyi koriander maggal, néhány babérlevéllel, fenyőmaggal, egy fej megtisztított fokhagymával felforraljuk és hidegen öntjük a húsra. Fontos, hogy a páclé teljesen ellepje a húsokat. 7— 8 foknál nem hűvösebb helyiségben (ez a sózásra is vonatkozik mert különben a só nem tudja átjárni a húst) minden másnap megforgatva. a sonkát 4—5 hétig hagyjuk a páclében. A sózóbői, vagy a pácléből kivett sonkát 1—2 napig szikkasztva füstöljük. Tabi László: MEGOLDOTT KÉRDÉS Mi ketten, vagyis Mariska néném és én, már régen megoldottuk a karácsonyi ajándékozás gondjait. De nem ám akárhogyan! Nagyszerűen! Kezdetben, hosszú esztendőkön át úgy történt a dolog, hogy karácsony délutánján felkerestem Mariska nénit és átadtam neki ajándékomat. Például egy palacsintasütőt, vagy ugyancsak például egy családi kefekészletet, vagy ilyesmit. Ugyanakkor ő is átadta nekem az ajándékát: zsebkést, amiben dugóhúzó és körömpiszkáló is van, esetleg sárga nyakkendőt lila pöttyök kel. Egyszer aztán azt mondtam Mariska néuémnek: '— Nézd. Mariska néni, sok pénzt adunk ki így fölöslegesen Sokkal okosabban tennénk, ha olyasmit vennénk egymásnak, amire szükségünk van A meglepetés talán kisebb lenne, de az öröm nagyobb. Beszéljük meg ezentúl, hogy mit vegyünk egymásnak. Jó? — Okos vagy, édes fiam! — felelte Mariska néni —, de ha már a meglepetésről lemondunk, egyszerűsítsük tovább a dolgot. Neked is sok a munkád, nekem is. Miért üljünk össze egy nappal előbb az ajándék ügyében? Ezentúl minden aranyvasárnap délelőttjén találkozunk s bemegyünk valamelyik áruházba. Ott aztán te megveszed nekem azt, amire, szükségem van, én pedig megveszem neked azt, amire neked van szükséged. Jó? Beláttam, hogy igaza van. Sőt, továbbmentem egy lépéssel: — Tudod mit, Mariska néni? Nem is kell együtt mennünk. Lehet, hogy te nem érsz rá éppen, lehet, hogy én nem Ilyenkor karácsony előtt le megveszed azt, amire szükséged van, én is megveszem. azt. amire szükségem van, aztán másnap ' telhívlak telefonon és megköszönjük egymásnak a szép ajándékot. Jó? Ebben egyeztünk meg. Ennek már jónéhány éve és a rendszer kitűnően bevált. Csupa hasznos dolgot veszünk- kapunk magunknak-egymástól. Ámbár tavaly... Amikor felhívtam nénémet, hogy megköszönje nekem, amit vett magának, valósággal áradozott az örömtől: — Édes fiam, — lelkendezett — egy pár meleg kesztyűt vettem magamnak tegnap, nagyon köszönöm neked Tudod, titokban már hetek óta erre gondoltam... És te mit kaptál tőlem? Nem szeretek hazudni.. Bevallottam, hogy nem vettem magamnak semmit sem. — Mariska néni, — szabadkoztam —, nagyon sok kiadásom volt az utóbbi időben... Erre mérges lett: — Édes fiam. fel vagyok háborodva! Én egy vár meleg kesztyűi kapok tőled és te tőlem semmit sem kapsz"1 Hát ilyen fukarnak ismersz te engem? Meg kellett ígérnem, hogy veszek magamnak valamit. Azzal fenyegetőzött, hogy különben eldobta a kesztyűt, amit vett magának tőlem neleL
