Szolnok Megyei Néplap, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-21 / 299. szám

1968. december 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s • • Ofven éwel ezelőtt Miről írtak a Szolnok megyei újságok? „Darvas Ferenc kormány- biztos. — A magyar nemzeti minisztérium... kormány- biztosul Darvas Ferencet, a tiszai belvízszabályozási tár­sulat nyugalmazott nyilván­tartóját, jelenlegi foglalkozá­sára földmérőt és a szolnoki szociáldemokrata párt vezé­rét nevezte ki. Darvas Fe­renc, ki október 31 óta a szolnoki Nemzeti Tanács el­nöke volt, már el is fog­lalta állását Az új kormány- biztos első kötelessége a meglazult rendet a legna­gyobb szigorral helyreállíta­ni; az élet és vagyonbizton­ságot megóvni; a közélelme­zést ... biztosítani... Kine- veztetéséhez kommentárt nem csatolunk; a jövő fogja megmutatni rátermettségét vagy gyengeségét” — írja az erősen polgári befolyás alatt álló Haladás. Törökszentmiklós utolérte a többi várost. „Megalakult a törökszentmiklósi Nemzeti Tanács. —. Hosszas vajúdás után végre megszületett az az intézmény, mely hivatva a községi igazgatás minden ágazatának normális mene­tét biztosítani... Sok huza­vona előzte meg a Nemzeti Tanács megalakulásátSze­mélyi harcok is dúltak, most azonban kényszerítő erő je­lentkezett; a kormánybiztos „első teendője volt kiadni az ukázt, hogy a Nemzeti Ta­nács, ott ahol még nem ala­kult, azonnal megalakítan­dó. Így jött létre a szociál­demokrata párt s a község polgárságának még szerve­zetlen elemei közös megálla­podása folytán... a lista... Nem ment át símán... Az alakuló népgyűlés f. évi de­cember 18-án..; megvá­lasztja a tanács elnökéül Csikós Józsefet. Alelnökké választották; id. Kecskés Já­nos, Dögéi Lajos. Bakos La­jos, Cs. Molnár József. Titkár lett: Dr. Czitter Miksa és Dr. Palatínus Mihály. Bi­zalmi férfiak; Kiss Gyula, ifj. Kugler István, Boros Mi­hály." A 100 tagú tanács tagjai között már nők is vannak; özv. Kovács Illésné, Pálinkás Béláné, Hatvani Mariska, özv. Varga Lajosné, Hickli Ferencné. Szász Ró­na. (Törökszentmiklósi Újság.) Közben a harc a Nemzeti Tanácsok és a polgári köz- igazgatás között egvre job­ban élesedik. „Nemzeti Ta­nács és városi tanács” — cimií hírében így ir a Ha­ladás: „Mindkettő Tanács. Az első felelőtlen, a második pedig felelős. Felelős csele­kedeteiért Isten és ember előtt; felelős az igazságot szolgáltató bíróság előtt. A Nemzeti Tanácsot nem vá­lasztotta senki sem(!?), gom­bamódra nőtt ki a földből, nincsen is kötelessége; joga pedig nem több, mint a hi­vatalok feletti ellenőrzés gyakorlása... Ez a két ta­nács nincsen szolidaritásban Szolnokon egymással. — A nemzeti tanács sértőleg nyi­latkozik a városi tanács és a városi tisztviselők ellen, mely áldatlan mag elvetésé­re dr. Bubi a István városi tanácsos váHalkozott... Azt a hírt közvetítette, hogv a nemzeti tanács a városi tisz­tikart illetlen jelzőkkel sér­tette. A város tanácsa tilta­kozóig utasította vissza a rágalmat; önérzetesen utasí­tották vissza a felelőtlen ta­nácsnak azt a vádiát. mint­ha kebelükben megveszte­gethetek vagy sikkasztok lennének...” Még nagyobb dühvei és fé­lelemmel lépnek fel a pol­gári szervezetek a munkás­szervezetek ellen még akkor is, ha az csak jóléti intéz­mény. A mezőtúri iparosok szervezkedésének során ösz- szeállított program első pontja: „A kér. betegs. és munkásbizt. pénztár bélpok- los intézmény; mely az ipa­ros munkaadót összes min­dennemű adójával szemben többszörösen megfizetteti, megadóztatja, amelyből az­tán a reászoruló munkás alig kap többet a semminél, a munkaadó pedig ezidősze- rint semmit,... Ezen bél- poklos intézmény, — mely a koalíció torzszülöttje...” át­szervezendő. (Mezőtúr és Vi­déke.) Természetesen ugyan­így támadják a SZDP szer­vezeteit, a szervezett munká­sokat is, akik nem mindig hallgatnak jobboldali veze­tőikre. „Egyetlen pártpoliti­ka” című cikkében a Hala­dás, Károlyi személyes érde­mének tartja a forradalom okozta összes pozitív válto­zást. a pártkoalíció útján alakult kormányon belül fo­lyó hatalmi harccal kap­csolatban ezt írja: „Nehéz vádat emelnünk a szocialis­ták ellen.” Rá akarják ven­ni a kormányt, hogy képvi­selőválasztást tartsanak, amelynek során „minden szavazó polgár az ország képviselőházának minden tagjára szavazzon.” Mindent azért, mert ez a szocialisták győzelmét jelentené, miután a többi párt szervezetlen. A szervezett munkásság segít­ségével a szocialisták listá­ja kenterben verné a töb­bit, így még Károlyit is ők irányítanák. „Már ma tilta­kozunk terveik ellen; mert Magyarországon a szocialis­tákon kívül mások is lak­nak ... Nem lehet és nem szabad követelni a szocialis­ták táborának; annak a tá­bornak, mely Magyarország aránytalan kisebbségét ké­pezi; hogy egyedül ők le­gyenek a vezetés szerepére hivatottak.” A Mezőtúr és Vidékében Szabó Zsigmond „Karácso­nyunk 1918-ban" című ve­zércikkében még a polgári forradalom eredményeit is elveti; „Az aljas bűnök szennyes árja gátját szakítva örvénylik, hömpölyög a föl­dön ... A városban még me­nekülést kereső, bűnök ost­romának még ellentálló lel­kek segítséget váró bizako­dással nézik a távol hori­zontját s epekedve várják egy, a bűnöktől megszabadító és megváltó új Krisztus el­jövetelét ...” A szervezett munkások azonban már olyan erősek, hogy egyes szakmák — így a vasutasok Mezőtúron „kate­gória és rangkülönbség nél­kül” — kollektiven lépnek be egyszerre a szakmai szer­vezetükbe és a SZDP-ba. Ugyanakkor megjelenik a Szolnok megyei lapokban a Visegrádi utca 15. sz. alatt kiadott „Szabadgondolat” re­cenziója: „... az egyetlen progresszív folyóirat, mely semmiféle párthoz, vagy cso­porthoz nem tartozik... A lap decemberi száma a bol- sevizmus problémáiéval fog- Ialkozik és anélkül, hogy ebben a kérdésben állást foglalna, a legkülönbözőbb szempontokból világítja meg a jelen legnagyobb problé­máját.” a cikkírók Jászi Oszkár és néhány kevésbé ismert név mellett: Varga Jenő, Lukács György, Gor­kij, Kelen László, Polányi Károly. A Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali felvételre keres titkárnőt, gyom- gépírókat, továbbá építész technikusokat Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti osztályán. Szolnok, Ady Endre u, 117/c. ................... • • Ünnepi hajrá a postán A karácsonyi ajándékcsoma­gok, üdvözlőlapok, levelek ára­data már napokkal előbb meg­indult — más városok, más or­szágok, más világrészek leié. A posta Tokióban éppúgy, mint Varsóban — minden erőt bevet, hogy a csomagok, levelek, za­vartalanul eljussanak a rendel­tetési helyükre. Mit jelent a karácsony a szolnoki postánál? A kérdésre a hivatalfőnök felel: — A rendes napi forgalom mostanában, — csomagokból — két-háromszorosa a szokottnak, levelekből, üdvözlőlapokból pe­dig öt-hatszorosa. Ez azt jelen­ti, hogy az utóbbiból 25—30 ezer megy át a kezünkön. Csomagot általában 500—600-at továbbí­tunk, 800—900-zat pedig kézbe­sítünk. A csomagkihordók szá­mát fel Is kellett emelni, há­romról ötre. Ez a hajrá január 2—3-ig tart, természetesen az ünnepi megszakításokkal. SUGARAK Egy „antológia“ tanulságai Nem rossz dolog az, ha néhány fiatalember időnként összejön valahol, felolvassák egymásnak verseiket, novel­láikat és megvitatják őket Az se baj, ha néha össze­állítanak egy kis műsort a műveikből, és arra meghív­ják a barátaikat, ismerősei­ket. Mindkét esetben meg­marad az élő, közvetlen kap­csolat szerző és mű között, a hallgató figyelembe tudja venni, hogy fiatalokról, kez­dőkről van szó. Egy gyűjteményes kiad­ványban viszont csak az írás marad meg, annak kell helyt­állnia önmagáért. Az alkotó elszemélytelenedik, illetve csak annyi marad belőle, amennyit az írás mutat róla az olvasónak. Azért nem tartom sikeres vállalkozásnak a jászberényi járási könyvtár kiadásában megjelent Sugarak című fü­zet összeállítását és közre­adását. mert az írások ön­magukért még nem tudnak helytállni. Látszik, hogy va­lamennyi kezdők munkája, olyanoké, akik az irodalmi kísérletezés elején tartanak. Az a tény pedig, hogy kettő­hármukban megvannak az önálló látás- és kifejezésmód csírái. még kevés ahhoz, hogy színvonalas és izgalmas gyűjteményt állíthassanak össze. A megjelent anyag és az előszó azonban azt mutatja, hogy tisztázatlanok a Jász­sági Irodalmi Alkotókor cél­jai, de még az irodalomról alkotott elképzelései is. Idé­zem az előszó néhány mon­datát: „Ne keresd ebben a kötetben kategorikusan vett irodalmi irányzatok, kimond­hatatlan nevű izmusok nyo­mait... Mi még mindannyian a saját stílusunkat képvisel­jük. saját hangunkon szó­lunk...” Az ember kénytelen arra gondolni, szegény Aragon, Majakovszkij, vagy Sartre, valamennyien elvesztették saját stílusukat, saját hang­jukat, mert műveikben ki­mondhatatlan nevű izmusok nyomait találja az olvasó. A saját stíius. saját hang rendszerint éppen akkor ala­kul ki. amikor a fiatal író, költő már el tud szakadni mesterek és példaképek hangjától és stílusától, ami­kor tudja, hogy mihez képest akar újat. Ehhez többek kö­zött az tó kell, hogy az iz­musok ne legyenek számára ki mon (ihatatlanok. A versek és elbeszélések egyébként alaposan rá is cá­folnak az előszóra. Bizony felfedezhetők bennük az iz­musok, néha eléggé avult izmusok nyomai. Alig néhány figyelemre méltó elbeszélés és vers van a gyűjteményben. Kratkóczky Ferenc. Marvay Mária írásai és Szabó Ferenc elbeszélése az „Egy, kettő, három...” A róla alkotott jó képet az Örök szerelem című jelenet erősen lerontja. Egyúttal arra is bizonyíték, hogv a végletekig leegysze­rűsített látásmód mennyire torz, hamis kénét ad a világ­ról. A negatív tanulság is tanulság, de azért kár volt kiadni a Sugarakat, még ak­kor is. ha a kis példánvszám miatt széles körben úgysem válhat a Jászsági Irodalmi Alkotókörről formált véle­mények forrósává. Bisiey András Aktív pihenést! Mivel töltsük az ünnepeket? 1. A terített asztalok ideje jön el, az ünnepekről, ha őszintén beszámolunk, a leg­többször így mesélhetjük: „És aztán megkóstoltuk a rokonok bejglijét”, „Tízórai­ra felmelegítettük azt a lcis ludaskását”, „Uzsonnára nagymamáékhoz mentünk”... A magyar ünnepek, ün­neplések eddigi „menetrend­je” ez. Nem jó menetrend. Nemcsak az egészségnek mond ellent, és árt a vég nélküli „pihenés, evés”, ha­nem a túl sok kalória szel­lemi elzsírosodáshoz is ve­zethet. örömmel sütünk, főzünk, de azért egy pillanatra te­kintsünk csak a kalória­táblázatra is. Ne is vegyük a cukortól, a zsírtól olvadó bejglit, hanem csak egysze­rű . „könnyű” tízórait, ame­lyet az ünnepnapokon el­fogyasztunk. Például a te­pertős pogácsában — ha csak egyet kapunk be, pe­dig hát ki kap be csak egyet?! — 145 kalória van! Abban a könnyű kis, ropog­tatni való sósperecben: 116; De vegyünk egy valamivel komolyabb kis uzsonnát. Tíz deka házikolbász — a sört nem is számítjuk hozzá — már 472 kalóriával növeli „erőnket”. Tíz deka töpör­tyű (apró mérges kis papri­kával!) 823 kalória. Ó pe­dig a táplálkozástudomány doktorai hosszas vizsgálódá­sok után átlag csak napi 3000—3200 kalóriát engedé­lyeznek. Tehát akkor, ami­kor jószívvel sütünk, főzünk, vendégünket kínáljuk —egy kicsit gondoljunk erre a szigorú kalória-táblázatra is. 2. Tehát mit csináljunk a bejglis ünnepnapokon? A pszichológus az ünnepekre, a pihenés „tudományára” ezt tanácsolja: aktív pihe­nést! „Ez a szervezet olyan irányú funkció-változását je­lenti — mondja Király Jó­zsef pszichológus —, amely ellentéte a több órás, vi­szonylag változatlan test­helyzetnek, vagy szellemi igénybe vételnek. Ha ugyan­is órákon át azonos tevé­kenységet végzünk, akkor az agynak, vagy az izmoknak azonos csoportját vesszük igénybe Ezt kell kiegyenlí­tenünk az aktív pihenéssel. Hogy hogyan pihenjünk? Az elfáradás nemcsak izomje­lenség, hanem idegrendsze­ri is. Aki az íróasztal mel­lett tölti idejének nagyré­szét, az menjen minél töb­bet a szabadba, sportoljon, hegyet másszon, sétáljon. Aki fizikai munkát végez; az válassza szórakozásul az olvasást, a horgászást, a kártyát, a sakkozást.. 3. Az aktív pihenéshez jó tanács — akár fizikai mun­kát végzünk a munkanapo­kon, akár szellemi tevé­kenységet folytatunk — a játék. Az ünnepek alatt játsszunk. Amikor az illeté­kes kereskedelmi szervnél az iránt érdeklődtünk: mi­lyen új társasjátékok kerül­nek a karácsonyi pultokra, a szokásos kereskedői válasz ez volt: rengeteg féle! De amikor alaposabban megnéz­tük a játékokat, majdnem valamennyi a hagyományos, megszokott kockadobáson alapul. Viszont találtunk egy valóban korszerű és nagyon érdekes társasjátékot: a „Felelj, ha tudsz”-ot. Kon­nektorelemmel működik, a kérdésekre a választ a kon­nektorba kell „bedugni”, s ha helyes a válasz: felgyűl- ladnak a kis körték. Mielőtt a szabadba mennénk, egy új társasjátékkal, a Mont- Everesttel tehetünk izgal­mas, érdekes túrákat. Ez az új játék a hegység dombor­zatát teríti az asztalra, s valóban, a játszók szakadé­kok és völgyek fölött halad­nak a cél felé. 4« A sétától a nagyobb fizi­kai erőt követelő túrákig mindent ajánlunk az ünne­pekre. Elsétálni, felmenni a hegyekbe, a turistaházakba, ahol az ünnepek alatt nem­csak szállóvendégeket fo­gadnak, hanem felkészültek a néhány órás vendéglátás­ra is. 5* Néhány évvel ezelőtt ér­dekes felmérést végeztek a szociológusok Budapesten. A kérdés az volt: ismerik-e a pestiek — Pestet? A fővá­ros lakóinak több mint a fele — nem ismeri jól. Ügy gondoljuk hasonló lenne az eredmény, egy ilyen vizsgá­latnál vidéken is. Az ün­nepek alatt nézzük meg vá­rosunk múzeumát, gyűjte­ményét, műemlékeit. Séta is. és ismerkedés is. Mert valószínű, hogy igen sok em­ber nap mint nap elmegy pátriája nevezetesebb helyei mellett, de még a kapun nem fordul be, nem ismer­kedett meg otthona, környe­zete kincseivel. A múzeu­mok, gyűjtemények, kiállítá­sok az ünnepnapok alatt is nyitva lesznek. K. Gy. Karácsonyi előzetes A gyerekek már régen szá­molják. hogy holnaputánhoz holnapután már karácsony lesz. Karácsony. Kedves nap, de bolondos nap is, hiszen „két­szeresen tegnapelőtt” már ott sétál az utcákon, sorbanáll a pultok előtt, s addig biz­tatja melengető jószándé- kainkat. amíg össze nem ve­szünk a fáradt eladókkal. Hányán vásárolnak ilyen­kor? Mindenki vásárol. Van egy hatéves „hölgyismerő­söm”. most ő is gyűjt, titko­lózik és izgul. S a vásárlások lázában tet- tenéi-hető a megható történet éppenúgy, mint a boldogító első szerelem. Két blokk és egy jótállási jegy hátára, vá­sárlás közben lejegyeztem: I. Öreg nénike topog a sár­ban. Nézi a fenyő-válogató­kát. Bele-beieszól á váloga­tásba: — Ezt vegye meg kedves. Nagyon szép. — S amikor valaki a pénztárcáját keresi, segít tartani a fát. Az eladó­nak magyax-ázkodik: — Tud­ja fiam, valamilyen egészen kis fa kellene nekem. Ha egynek a hegye letörne... Várakozva. reménykedve néz. — Két olyan fiam volt ne­kem. mint maga... Meg van tó. Kint élnek Amerikában. Kicsike fa kell énnekem csak. Akkora, hogy a képüket alá tegyem. Hatalmas szép szál fiait meséli. S topog a sárban. Ujjai szinte becézik a szíves­ségből megtartott fákat. Néhn ír is a két fiú onnan. S uno­ka is van már. Sose látta. Ha képet küldenének azt is odatenné. A két szaloncukor és a két gyertya alá. A gyer­tya tavalyról maradt... — Ha egy eltörne, akkor elteszem a néninek... A néni tovább topog. Nézi, ízleli, éli a más örömét. Es ha van hallgatója mesél. A két fiúról. És a sorbanállók olyankor nem is veszekednek. II. A trafik tömött. Két csitri lány jut el a pultig. Ha akar­juk, ha nem , halljuk: — Ne bolondozz. Tényleg apunak veszem... — Nem is cigizik az édes­apád. Minek neki a szipka? — Azt hiszed rólam...? — Fülig pirul az egyik, mert róla „azt” hiszik. — Én könyvet vettem NE­KI — így mondja csupa nagy betűvel, hogy neki. Ha akar­juk, ha nem tudjuk, hogy az sem az édesapja. S most már mind a ketten fülig pirultak. Ebben a Pil­lanatban lettek ismerősökből barátőnkké. Hiába kérdezi tőlük a trafikos. hogy mii kémek. — És mondd: cigizik? — Igen. — Izgi lehet — Csak azt nem tudom még, hogy adjam oda. Te tu­dod? Állunk a Pult mögött, mert nem férünk a pulthoz és legszívesebben megmon­danánk, hogyan is lehet oda­adni azt az ajándékot. És nyelvünkön van a türelmet­len sürgetés is. de mindőrik- nek eszébe jut, hogy amikor m; adtuk először NEKI... És senkise szól. Kivárjuk békén, amíg ki­választják azt a szipkát. Mit azt. a szipkát! Azt a SZIP­Mezögazdasági pilóták továbbképzése A mezőgazdasági repülőflotta pilótái Kaposvárott tanfolyamon tovább bővítik ismereteiket. Itt meg kell védeniük „jogosítványukat” s a repülőgép vezetéséhez szükséges szolgálati igazolványukat is. Képünkön: A pilóták a rádiónavigációs ismereteket I gyakorolják egy AN—2-es gépen. — (MTI foto — Baj­kor József felvétele.)

Next

/
Thumbnails
Contents