Szolnok Megyei Néplap, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-21 / 299. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK II III Ilii I Hlllll LAPJA XIX. évfolyam, 299. szám. Ara: 70 fillér 1968. december 21., szombat. Uj miliőben Az új gazdasági miliő •— ami már lassan megszokottá válik — úgy alakult ki, hogy félretoltuk a termelés centrikus gazdálkodás elvét és gyakorlatát. Év véghez közeledve érdemes szemügyre venni, milyen eredményeket hozott a változás: termeltek-e elég árut az üzemek „terv-parancs” nélkül vagy éppen többet gyártottak, illetve más fajtát, mint amire szükség van és emiatt felesleges készletek képződtek. Ami a piaci követelményeket illeti, nem volt különösebb probléma. Megyénk állami kereskedelme az év első kilenc hónapjában 7— J0, szövetkezeti kereskedelme 10—11 százalékkal értékesített több árut, mint egy évvel előbb. Vállalataink a legfontosabb cikkekből 3—9 százalékkal többet gyártottak. Legalább ilyen fontos a dolog másik oldala: szükség volt-e mindarra, ami anyagi áldozatokkal elkészült, nem hevernek-e túl nagy eladatlan készletek vagy szükségtelenül felhalmozott anyagok, félkész aruk? Tudniillik az előző termeléscentrikus gazdaság- irányításának épp az volt a legnagyobb hibája, hogy lehetővé tette; az állami költségvetés terhére finanszírozta — a felhalmozott készleteket. A vállalatok többé- kevésbé érdektelenek voltak a megtermelt érték realizálásában. Az új miliőben más szelek járnak már. A felesleges készletek állami finanszírozásának idillikus időszaka elmúlóban van. _ A közelmúltban az egyik gépgyártó ktsz vezetősége úgy döntött, hogy átvesz egy késedelmesen kapott szállítmányt, 200 motort Gyártmányaik, melyekbe beszerelték volna ezeket, időközben „lefutottak”. Majd kellhet még — gondolták — s természetesnek vélték, hogy hitelből fedezik a felesleges szállítmány értékét. Keservesen kellett azonban tapasztalnak. hogy ilyen célra nem kaphatnak hitelt — Kétségtelenül az ehhez hasonló „leckék” is elősegítették, hogy megyénk vállalatainál a készletgazdálkodás javult. A tanácsi iparban pl. amíg ez év első háromnegyedében a termelési árbevétel 20 százalékkal növekedett, a készletek értéke csak mintegy 12—13 százalékkal. (Tudniillik a folyamatos gyártás feltételez bizonyos mennyiségű anyagkészletet, félkész és készárut) Tíz kisipari szövetkezet pL olyan szinten gazdálkodik, hogy semmiféle hitelkapcsolata nincs. A termelés bővítéséhez szükséges naprobb befektetést „maga állja” saját nyereségéből képzett eszközökből. Lényegét tekintve ez a helyes út. Csakhogy a vállalatok többsége jelenleg még másként okoskodik. A nyereségből, illetve az abból képzett alapból beruház, építkezik, részesedésre szánja, ami pedig „az üzlethez kell” — arra hitelt szándékozik felvenni. Természetesen kap is, ha az üzlet jövedelmező, ha a ráfordítás hamarosan megtérül és hasznot hoz, a kereskedelem igényt tart a hitelbefektetéssel készülő árura. De ha nem... ! Rossz minőségű eladhatatlan termékre, indokolatlan beszerzésre, a raktárak oktalan feltöltésére nincs hitel. Nyilván céltalan lenne anyagiakat fordítani arra, hogy további mennyiségeket is gyártsanak ezekből az árukból — úgy mint ezelőtt — csak azért, hogy az elképzelt tervet teljesítsék, vagy túlteljesítsék. Űj szerű az is, hogy épp a gazdaságirányítási rend miatt egyes iparágakban szükségszerűen nem csökkent, hanem növekszik a készletek mértéke, a készáruknak vagy éppen az anyagoknak, alkatrészeknek mennyisége így például a növekvő export, vagy az igényes belföldi piac, a Tisza Cipőgyártól megköveteli, hogy olyan raktárkészlettel rendelkezzék, amiből a vevő választani tud és raktárról is szállíthat. A kisebb szériák több típusú termékből magasabb anyag és. félkész termék mennyiséget kötnek le. Hasonlóan, de más okokból, a szegedi lelőhelyek beruházása miatt nagyobb az eszközigénye a kőolaj termelő iparnak, a saját rezsis építkezések kiterjesztése miatt a városgazdálkodási szervnek, minthogy az építő és szerelő ipar több anyagot, bért, hosszabb átfutást tételez fel, mint például az apró-cseprő karbantartás. Ezeket a hatásokat kiszűrve a kép kedvező jelenleg, s azzal bíztat, hogy a következő években a „pénz- áru-pénz” folyamat meggyorsul, a vállalatok pénzüket, illetve eszközeiket igyekeznek gyorsabban forgatni a termelés folyamatában. Mindez elősegíti a népgazdaság vérkeringését, egészségesebbé, életképesebbé teszi az új mechanizmust. P. L (Szegedi tudósitónk telefon- jelentése:) A kitörés megfékezésén pillanatnyi megállás nélkül dolgoznak. Péntekre virradóra és pénteken tovább szilárdították az égő kút köré vont kétszeres föld védőgátat. Tegnap sok veszélyes feladatot oU dottak meg. Az aszbeüztru- hába öltözött emberek a nagy hőségben megközelítették az égő kutat és a ledőlt, s teljesen forrpfa ázott kútszerkezetekre, toronyra drótkötélhorgokat dobtak. A térdigérő sárban azután az erőgépek elvontatták a kút- szerkezeteket. Ezzel lehetővé vált, hogy megkíséreljék a kitörés eloltását. Addig ugyanis, amíg a felhevült szerkezetek a kútnál voltak, nem lehetett szó erről, mert az áttüzesedett alkatrészek újra t, és újra tüzet okozhattak. Az értékes szénhidrogének addig is — az erőfeszítések ellenére. — szaka-. datlanul' örrílenek. Péntek estig mintegy félezer köbméternyi olaj és több mint félmillió köbméter földgáz lett a lángok martaléka. 1 A kitörés megzabolázásá- ra ma délelőtt tesznek kísérleteket. Négy korszerű és nagyteljesítményű porágyút működtetnek majd, hogy eloltsák a tüzet. — A nagy támadásra a kitörés ellen, mara virradóra minden készen álL Kérdéses azonban-, hogy a porágyúkkal sikerül-e a kitörés megfékezése.' tovább ég as algyői olajmesőn kigyulladt kút Progresszív földadó a tsz• ekben 0 . •• Üvegcserepek m • • Otven évvel ezelőtt 11 Hogy a leves ki ne fusson,,, m Bírósági jegyzet — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — 1968 értékelése az MHSZ-ben Pénteken sajtófogadás kereteben Úszta Gyula altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, a Magyar Honvédelmi Szövetség főtitkára beszámolt a szövetség ez évi munkájáról. Szervezeti kérdésekről szólva kijelentette, hogy 1968- ban teljes egészében megtörtént a volt Magyar Honvédelmi Sportszövetségnek az átszervezése és ma már több mint 500 MHSZ klub van az országban. A még meglévő „fehér foltokat” 1969-ben szeretnék eltüntetni. A továbbiakban kiemelte; a honvédelmi elő- és utóképzés igen eredményes volt ebben az esztendőben és a honvédelmi sportokban is nagyot léptünk előre. 1968- ban több mint 700 000-en vettek részt az összetett honvédelmi versenyeken és több mint félmillióan a honvédelmi lövészversenyeken. Ugyanekkor a minőségi sportokban legjobbjaink jó néhány világ- és Európa-baj- nokságon képviselték eredményesen színeinket — mondotta. A posta karácsonyi szolgálati rendje A postavezérigazoatoság a heti pihenőnap áthelyezését figyelembevéve intézkedett o postahivatalok karácsonyi szolgálati rendiéről, szükség szerinti megerősítéséről. December 22-én a munkanapokra, 23-án a szombati napokra előirt rend szerint Két halálos bányászszerencsétlenség A komlói Anna-aknában omlás történt, s a lezúduló szén maga alá temette Pál- fai Antal 47 éves vájárt és Lázár János 37 éves váiárt, komlói lakosokat. Mindketten olyan súlyosan megsérültek, hogy a helyszínen meghaltak. A borsodi szénbányák edelényi bányaüzemének 4-es aknájában a szállító kas a falhoz nyomta Kosztra Gyula Tibor 26 éves csillés, laki lakost A szerencsétlen fiatalember a mentőkocsiban meghalt. Mindkét bányaszerencsétlenség ügyében a felelősség, megállapítására vizsgálat indult. A munkaidőcsökkentés növelésével pótolták. 1969- ben minden közlekedés-ipari vállalatnál autófenntartó ipari tröszt üzemei stb csők-' kentik a munkaidőt — ez körülbelül 7000 dolgozót érint — és megkezdik a közlekedési karbantartók munkaidejének csökkentését is. '■ Az utazó-forgalmi dolgozók a havi 210 óránál lényegesen több időt töltenek szol-' gáláiban, sokan 270—280 órát,j sőt ennél is többet. Az autó- közlekedési vezérigazgatóság úgy határozott, hogy 1970-ig — átlag — húsz órával csők-, kenti az utazó-forgalmi dolgozók munkaidejét Jennek az 1968. évre eső „egyharmadá-- val" sajnos nem sikerült mindenütt lerövidíteni a munkaidőt, megint csak a munkaerőhiány miatt. A köz-Csemege szuper áruház Átalakítják a Hatvanast A szolnoki csemegebolt — népszerű nevén a Hatvanas — mindennap zsúfolt, s különösen csúcsforgalmi időkben bizonyul nagyon szűknek az eladótér. De nem tart már ez nagyon sokáig; jövőre az üzlet helyén modem, tágas csemege ÁBC áruház épüL Megkértük Duda Mihályt, a csemegebolt üzletvezetőjét, mutassa be olvasóinknak a leendő üzletet. —» önkiszolgáló rendszerű, korszerű nagyáruház lesz. ahol minden olyan dolgot megkapnak a vásárlók, amire a háztartásban szükség van. Az áruház alapterülete — a raktárral együtt 7— 1500 négyzetméter rész. A jelenlegi nyolc osztályon kívül újak is nyílnak, például hentes részleg és hideg-meleg konyhás bisztró. A tőkehúst és más hentesárut elő- recsomagoltan áruljuk, s egyáltalán minden cikket, amit lehet. A választék körülbelül duplája lesz a mostaninak. » Mikor kezdik meg tut építkezést, s amíg tart az átalakítás, hol árusítanak? — Január 2-án a vegyi, háztartási és iparcikk részleg kiköltözik a Szigligeti utcában felállított pavilonba. Később pedig, ahogyan halad az építkezés, a többi részleg is áttelepül a megfelelően átalakított gyümölcsboltunkba és az utána következő raktárhelyiségbe. Az ideiglenes helyeken 8—9 hónapig árusítunk, s 1969. novemberében a szolnokiak már az új csemege szuperáruházban vásárolhatnak^ tartanak nyitva a postahivatalok. Ezeken a napokon a délutáni felvételi szolgálatot a várható rwmiobb forgatómnak megfelelően megerősítik, s a kézbesítők a szokásosnál későbben indulnak körzetükbe, hogy ne maradjon vissza küldemény a postahivatalokban. December 24-én a kijelölt postahivatalok az üzletek nyitvatartásához iaazodva tartanak pénzt elvét éli szolgálatot. A levélkézbesítés szünetel, a csomagokat hás- h ny szállít iák. December 26-én és 26-án csak a munkaszüneti napokon envéhként is nyitvatartó nostahivatalok tartavak ügyeletet. Ezeken a nanokon csak az expressz küld rm érmeket, a táviratokat és a megjelenő előfizetett hírlapokat kézbesítik. és a túlórázás A Közlekedési és Szállítási dolgozók szakszervezetének köznonti vezetősége pénteken ülést tartott, amelyen a többi között megtárgyalták a szakmában bevezetett munkaidő csökkentés eddigi tapasztalatait és a további tennivalókat. 1968-ban a közlekedési dolgozók Szakszervezetéhez tartozó vállalatok. üzemek mintegy 430 ezer dolgozója közül 14 800 ipari tevékenységet folrrtató munkás és alkalmazott élvezi a rövidített mrinkahét előnyeit, tehát azok, akik azonos munkakörben dolgoznak az ivari munkásokkal. Korábbi kereseti szintjük meamaradt. és a munkaidő csökkentés következtében kieső időt a termelékenység ponti vezetőség álláspontja: 1969 első negyedében meg kell vizsgálni, milyen lehetőségek kínálkoznak a forgalomban résztvevők túlórázásának csökkentésére és erre intézkedési tervet kell kidolgozni. Újabb két szálló a Balatonnál Az év végére két új balatoni szálló — a balatonfüredi Marina és a balatonalmádi Auróra — került tető alá. Az előbbi 11 szintes, 865 ágyas, az utóbbi 13 szintes 480 ágyas. A tervek szerint az új szállodák a jövő szezonban már a vendégek rendelkezésére állnak.
